Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-22 / 243. szám

8 DELMAG Y ARORSZAü 191I okíóbr 22 elültöt. Az egész telet ebben a lenge öltözetben aviatizálta át. Sokan kérdezték töle : — Nincs magának egy becsületes télikabátja? — Van, van, de különválva élünk — volt a szellemes válasz. — Hol van? — kérdezte némi kis iróniával. egy kibic, akinek mellékfoglalkozása a tenta kiskereskedés, hogy ne mondjam házalás. — Hogy hol van ? Jó helyen van. A tartás di.ijat már ki is fizettem. Bánvágét hiába heccelték ő csak gázolt a télen keresztül a lenge kabátban. Végre megérkezett a tavasz. Az utcákon megjelentek az első tavaszi kabátok. Bánvágó örült, hogy végre utolérte az évszakot. De az öröm korai volt. Egy szép tavaszi napon, épen akkor mikor Bánvágóra a Fortuna istenasszony rávigyorgott és tizenöt kroncsit hozott az agyonszorongott vörösász, jelentkezett a tavaszi kabát jogos tulajdonosa. — Visszaadjam? — Vissza. Bánvágó kabát nélkül maradt, de nem pénz nélkül. A jogos önérzett újra a zálogház felé vezényelte Bánvágó útját. Pénze volt, hát édes stenem miért ne. Bánvágó az elvált jó nehéz télikabáttal újra házasságra lépett. És Bánvágó nehéz télikabátban járta a verőfényes tavaszi utcákat. Igy tévesztette el Bánvágó az évszakokat. A költői igazságszolgáltatás kedvéért még csak annyit, hogy Bánvágónak két hét múlva egy esős, szeles áprilisi napon sikerült kikorrigálni a hibát, mert a jogos önérzet újra működött ós a télikabát újra a zálogházba került. Esős tavaszi napon Bánvágé már a kánikulánál tartott. Bánvágó most azon töpreng, liogy miképen lehetne utolérni a gyorsan rohanó évszakokat? (sz—m.) — Szeged az újságírókért. Budapesti lapok irják vasárnapi számukban: Szeged városa, mint ismeretes, négyezer koronával belépett a magyarországi hirlapirók nyugdíjintézetének alapító tagjai sorába, Lázár polgármester indítványozta, hogy példájának követésére köriratban hivja föl az ország öszszes többi törvényhatóságát. Az alapítvány és a javaslat önként jött s megokolásában azt mondja a város, hogy a sajtó szabadságának, függetlenségének nemcsak a törvény, hanem az újságíró is biztositéka; erőt az irott sajtótörvénynek az is ad, ha az újságírók függetlenek és helyzetük gazdaságilag is alapozott. Országos érdek, hogy a sajtó munkásainak függetlensége nagy, anyagi helyzete pedig jó legyen. A közgyűlés határozatát most jóváhagyta Héderváry Károly gróf belügyminiszter. — Fejérváry Géza báró Gerliczy bárónál. Fejérvdry Géza báró volt miniszterelnök, testőrkapitány Deszken időzik, ahol vejének, Gerliczy Ferenc báró országgyűlési képviselőnek a vendége. — József királyi hercegi Uszst-estélye. Budapestről jelentik, hogy ott a Liszt Ferenc cm lékére rendezett ünnepségek folytatásaképen az Operaházban Lisztnek Szent Erzsébet legendája cimü oratoriumát adták elő. Az előadás után József főherceg estélyt adott a várpalotában. Liszt Ferenc emlékének tiszteletére, amelyen a zenei, művészi és irodalmi élet kiválóságai voltak hivatalosak. József főherceg bemutatta magának a nagy zeneköltő rokonait. — Sajtópör. A Népszava ma egyik cikkében az egész szegedi sajtót megrágalmazó kijelentést tesz. Alaptalan és merész megrágalmazásaiért mi a magunk részéről haladéktalanul megindítjuk a sajtópört. — Rákóczzi emlékére. A Szegedi Rákóczi Egyesület által a nagy fejedelem hamvai hazaszállításának ötödik évfordulója alkalmával: október 29-én, délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében rendezendő Rákóczi-ünnepélynek ez lesz a programja: Himnusz. Énekli a szegedi daloskör (Karnagy: Kőnig Péter). Megnyitó. Tartja: Lantos Béla egyesületi elnök. Alkalmi költemény. Szavalja Ditrói Nándor dr. tanár. Kuruc dalok. Előadja: Erdélyi Kálmán zenekara. Alkalmi költemény. Szavalja Szohner Olga színésznő. Ünnepi beszéd. Mondja Nagy György dr. ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Rákóczi trombitája. Énekli a szegedi dalárda. Alkalmi költemény. Szavalja: Almásy Endre színigazgató. Kuruc-nóták. Előadja: ürbán Lajos zenekara. Záró beszéd. Mondja: Lantos Béla egyesületi elnök. Szózat. Énekli a szegedi dalárda. — Szeged költségvetése Az 1912. évi költségvetéssel, amelyet nemrég részletesen tárgyalt le a pénzügyi bizottság, szombaton foglalkozott a tanács. A tanács magáévá tette a pénzügyi bizottság módosításait és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy azokat szintén fogadja el. A költségvetést egyébként az októberi közgyűlésen tárgyalják. — A nranbalíéptelennné vált tűzoltók otthona. A munkaképtelenné vált tűzoltók otthona javára közel másfélszázezer korona gyűlt össze. Ebből a pénzből építik föl az otthont s valószínű, hogy a közönség könyörületességéből már a közel jövőben hajlékhoz jutnak a nyomorgó tűzoltók. A sajtónak nagy érdeme van abban, hogy a gyűjtés igy sikerült. Az országos tűzoltószövetség a szegedi lapoknak köszönetét fejezte ki s hálája jeléül háromszáz korona tagsági díjjal belépett az országos hirlápirói nyugdíjintézet pártoló tagjai közé. — A Bankó-matiné. A Dankó Pista síremlékét körülövező díszes rács költségeit tudvalevőleg egy matiné keretében óhajtja előteremteni egy ujságirókból alakult bizottság. A matiné közkívánatra november 5-én, vasárnap lesz a Tisza-szálló nagytermében s azon Lux Terka. az ismert budapesti irónő felolvasással szerepel, Antal Erzsi Dankó legszebb dalait énekeli, Szohner Olga alkalmi költeményt szaval és Szabó Mihály, a Délmagyarország munkatársa novellát olvas fel. A cigányzenekarok Dankó-nótákat fognak az egyes számok között játszani. A végleges programmot a legközelebb megjelenő plakátok közlik. — Ipari sasaktanialyaiíiíík a felső ipariskolában. A szegedi állami felső ipariskolában november havában a következő ingyenes ipari szaktanfolyamok nyilnak meg: 1. Faipari szakrajz tanfolyam. 2. Fémipari szakrajz tanfolyam. 3. Faipari miihelyi tanfolyam. 4. (Fémipari) mülakatos, géplakatos, szerszámgépkezelő (miihelyi) tanfolyam. 5. Általános elektrotechnikai tanfolyam. 6. Kőműves rajztanfolyam. 7. Szobafestő tanfolyam. 8. Fafestő, fényező és erező tanfolyam. 9. Gáz és vízvezeték berendezési tanfolyam. A tanfolyamok időtartamáról, valamint a beiratási feltételekről a falragaszok nyújtanak tájékozást. — Ajavadalraiügyvezető. A szegedijavadalmi ügyvezetői állást legközelebb betöltik. Eredetileg az októberi közgyűlésre akarták bevinni ezt a kérdést, azonban nem hirdették még meg a pályázatot és igy csak a novemberi közgyűlés választja meg a javadalmi ügyvezetőt. A városházán már most megkezdték a korteskedést, sok régi, érdemes tisztviselője a városnak pályázza meg ezt a tisztséget. Mindenesetre égetően sürgős ennek a fontos hivatalnak végleges betöltése, mert mint azt megírtuk, a mostani ideiglenes vezetés nagy rendetlenséget idézett elő a javadalmi hivatalban. A Délmagyarország cikksorozatban foglalkozott a tarthatatlan helyzettel és kétségelen, hogy cikkeinkkel nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy a torony alatt végre is rendet akarnak teremteni a javadalmi hivatalban. — Khuen és Beöthy Bécsben. Bécsből telefonálják: Beöthy László vasárnap reggel Bécsbe utazik. A kereskedelmi tárca birtokosa reggel kilenc órakor indul az osztrák fővárosba, ahová ugyancsak hóinak Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök is felutazik. Mindkét kormányférfiu a Magyar Házban száll n\eg. Khuen gróf jelen lesz az uj kereskedelmi miniszter eskütételénél, amely hétfőn történik a Hoíburgban. Beöthy László aztán több látogatást tesz Bécsben, bemutatkozik a közös és osztrák minisztereknek. Khuen természetesen politikai terveiről is jelentést tesz a királynak. — A böszörményi rablógyilkosság. A böszörményi rablógyilkosság áldozatai a Lángféle szanatórium betegszobájában fekszenek. Anwul Zoltán, aki szem és fültanuja volt a rablógyilkosságnak igy adja elő a borzalmas eseményt: — csütörtökön este sok dolgunk volt az irodában, mert nagy mennyiségű búzát kellett át v'enniink. Az egész család ugy 11 óra tájban feküdt le. Fn Andor bátyámmal közös hálószobánkba vonultunk, mig szüleim az utcára nviló szobákban tértek nyugovóra. Első álmunkat aludtuk, amikor rettenetes jajveszékelésre, lármára, orditozásra ébredtünk fel. Andorral menten besiettünk apámék hálószobájába, ahol anyánkat a földön térdepelve találtuk, mig apánkat egy hatalmas alakú rabló ütötte egy ólmosbottal. Az első golyó bátyámat a mellén találta s a földre bukott. -Apám, látva azt, hogy életét csak ugy mentheti meg. ha Pénzt ad a haramiáknak, a nadrágja után nyúlt, hogy a Wertheim-szekrény kulcsát kivegye. Több se kellett a' magasabbik rablónak. Az ólmos végű bottal három olyan csapást mért a fejére, hogy összeroskadt. A rabló azt hitte, hogv5apám revolvert keres. Ezután a két rabló felkapta apámat a földről s bevonszolta az irodába. Itt nagynehezen a Wertheim-szekrényt kinyitotta apám, s kiadott előbb 200 koronát a rablóknak. de ezzel nem elégedtek meg, hanem többet kértek. Erre apám eléjük tett 8—9 ezer koronát, amit zsebrevágtak s miután megfenyegettek, hogv meg ne moccanjunk, eltávoztak. A rablók, hogy teljesen biztonságban legyenek, a kapu alatt máglyákba rakott búzával telt zsákokat is barikádnak állították fel az utcai kijáratokhoz, ugy hogy menekülni lehetetlen volt. A rablók után való hajsza Debrecenbe terelődött, mert a böszörményi csendőrség megállapította, hogy a gyilkosok elmenekültek Debrecen határába. Á család iránt megyeszerte óriási a részvét, mert mindenütt közbecsült és tisztelt volt Angyal Sámuel neve. — Epilepszia ellen sokféle gyógyszer van forgalomban. Bizonyos azonban, hogy & hány epilepsziás beteg van, annyiféle a betegség változata, ami természetes is, tekintettel arra, hogy az Pgyes betegek mennyire különböznek egymástól nemre, korra és testalkatra nézve. Ebből önként következik, hogy csak oly gyógymód eredményezhet tartós gyógysikert, mely minden egyes betegnek egyéni természetéhez alkalmazkodik. — E követelménynek az a gyógymód felel meg leginkább, melyet a hirneves speciálista orvos Dr. Szabó B. Sándor honosított meg, amely több ezer esetben fényesen bevált és a szakirodalom részéről is elismerő méltatásban részesült. E gyógymód azért oly nagy értékű, mivel az epilepszia gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma is bizonyit. Gyógyulást keresők forduljanak felvilágosításért Dr. Szabó B. Sándor orvosi rendelő intézetéhez (Budapest, V. Nagykorona utca 18.) 2203 — A pepiilés diadala. Egy római távirat beszámol arról a zseniális repülésről, a melyet Levasseur végzett. A távirat szerint reggel, négy perccel kilenc óra előtt szállott föl Levasseur egyfedelű gépén Bolognában s néhány perc múlva ezer méter magasságba emelkedett. Átröpült a Monté Pianon s másfél óra is alig telt bele, már tul volt az Appennineken. A száz kilométeres távolságot Bolognától Flórencig pontosan egy óra 30 perc alatt tette meg. Florencben délelőtt 10 óra 28 perckor szállott le. Levaseurt és útitársát, báró de la Nocet nagy ujjongással fogadták