Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-18 / 239. szám

1911 október 18 I )ÉLM AÜ Y ARÜRSZAG 3 jövő működése iránt és följogositnak arra a reménységre, hogy fényes nevü elődeinek az örökével, mely a nemzet gazdasági életének erőforrásait foglalja magában, hiven és ered­ményesen fog sáfárkodni. Magának pedig minden oka meg van rá, hogy uj és felelős­ségterhes hivatásában számítson mindazok­nak a vállvetett támogatására, akik a becsü­letes törekvéseket és az ország javára irá­nyuló komoly munkát méltányolni tudják. A képviselőház ülése. — Polónyi Géza meséi. — (Saját tudósít ónktól.) A képviselőház ma megszakította a névszerinti szavazásokat s fogllkozott a védőerőreformmal is. Polónyi Géza szólt a javaslathoz s féltizenegytől két óráig végigbeszélte az egész ülést. Az ellen­zékről, de a jobboldalról is sokan hallgatták Polónyi fejtegetéseit. Kossuth Ferenc és Ap­ponyi Albert gróf elejétől végig kitartott a hallgatóság sorai közt, de rövid ideig András­sy Gyula gróf is érdeklődött Polónyi rémme­séi iránt. A folyosón általában ugy kommentálták a beszédet, mint a béketárgyalások meghiúsu­lásának jelét. Azt mondották, hogy Polónyi, aki olyan buzgón járt-kelt és közvetített a kompromisszum érdekében, nem is akart be­szélni mindaddig, mig jobbra vagy balra el­döntöttnek nem látta a tárgyalások sorsát, s ami ezután következik a béke körül, az már j csak formalitás. A kormány valamennyi tagja benn volt ma a Házban, Zichy János gróf kivételével, s Hé­derváry Károly gróf, miniszterelnök, Serényi Béla gróf, Székely Ferenc és Lukács László bizalmas miniszteri értekezletet is tartottak. Az értekezleten a minszterelnök referált bécsi audienciája eredményéről. Beöthy László kereskedelmi miniszter hir szerint csak a jövő héten, hétfőn veszi át a minisztérium vezetését Lukács Lászlótól. Lu­kács nem is búcsúzik el ünnepiesen a minisz­térium tisztikarától, aminthogy a tárca átvé­telekor is mellőzöt minden tisztelgést. Héderváry Károly gróf miniszterelnök hosszasabban tanácskozott ma Berzeviczy Alberttel, a képviselőház elnökével is. A Máz üléséről ez a tudósítás szói: Kedden a képviselőház ülését Berzeviczy Albert elnök féltizenegy órakor nyitotta meg. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök be­mutatja a nagyszalontai népgyűlésnek Justh Gyula által benyújtott kérvényét a véderő­javaslatok ellen. Bemutat még több hasonló kérvényt s mindegyiknél az ellenzék névsze­rinti szavazást s annak másnapra való ha­lasztását kéri. Sümegi Vilmos visszavonja az ellenindit­ványokat, mire megkezdik a véderőj avaslat vitáját. Polónyi Géza: Nehéz szivvel, borongó lé­lekkel kezdi beszédét ennél a kérdésnél. A harc, melyet a törvényjavaslat ellen folytat­nak, nem uj keletű. A legutolsó küzdelem, a mai küzdelemnek alapja az 1889. évre nyul vissza. Annak a küzdelemnek kimagasló alakja, Kass Ivor, Beöthy Ákos, Ugrón Gá­bor, már nincsenek az élők között. Azok kö­zül, akik abban az obstrukcióban részt vet­tek, már csak ő van itt. Ugy érzi, neki is ma már utolsó alkalom hozzászólni a véd­erő kérdéséhez. Talán megvádolják a küzdő­ket antimilitárizmussal. Pedig nem lehet őket ezzel illetni. A véderőnek a nemzet vagyoni és teher­viselési viszonyiahoz kell simulnia, de ha egy hadsereg a vagyoni tönk szélére juttatja a társadalmat, az rosszabb a háborúnál, ez a nemzeti állani tönkretétele. (Helyeslés a hal­oldalon.) Nekünk szerencsétlen külön hely­zetűink van, két állam, heterogén érdekű ál­lamok részére kell hadsereget szállítanunk. Hacsak az ujabb időben nagyon kedves gyar­matosító politikát veszszük, ennek ugyebár csak akkor van értelme, ha egy állam ipari túltermelését akarja kedvezően elhelyezni. Világos tehát, hogy kettőnk közül csak az erős iparú Ausztriának lehet érdeke a gyar­matosítás. Magyarországnak tehát nem lehet érdeke anyagi exisztenciáját megkockáztatni egy olyan haditengerészet érdekében, mely gyarmatosító politikát szolgál. De letér a teoretizálás teréről. Egy katonai szaklap megállapította, hogy Ausztria-Magyarországon egy napi mozgósí­tás 20 millióba kerül. Tehát egy 20—30 napi mozgósítás esetén Magyarországot a reá eső rész megöli. Ha tehát egy véderőj avas­latot olyan érvvel hoznak a Ház elé, hogy állami biztonságunk veszélyeztetve van, csak aggodalommal teljes vizsgálódás után léphe­tünk az elhatározás terére. Nem lehet ilyesmivel előállani, mert nem volt rá eset, hogy a magyar nemzet veszedelem esetén nem adta volna meg a királynak azt, ami a királyé. Szabad-e tehát a, nemzet Ítélőszé­ke elé állítani egy fejedelmet, ki azt mond­ja, inkább az állam épségét veszélyeztetem, semhogy a nemzet kívánságait teljesítsem. Tehát inkább veszélyeztetik az állam ép­ségét, semhogy a nemzet jogos aspirációit teljesítenék. Bírálja a hadsereg vezetését. Kimutatja a legutóbbi manőverekből, micso­da vezérkar vezeti a közös hadsereget. Egy magyar név nem akad közöttük. Különben I nincs értelme, liogy itt tárgyaljuk ezt a tör­i vény javaslatot, mert megeshetik az a szé­j gyen, hogy itt megszavazzuk, Ausztriában pedig nem fogadják el. A javaslatot azért se lehet tárgyalni, mert a népszámlálási ada­tok ismerete nélkül állították össze. Polónyi Géza: Fejtegeti az obstrukció jo­gosságát. Nem a nemzet obstruál, hanem ő felsége, aki a nemzetnek törvényben biztosí­tott jogai elismerését évtizedeken át meg­tagadta. (Nagy zaj és ellenmondások jobb­ról.) Az elnök a király személyének a vitába vo­násáért és e kifejezésért a szónokot rendre­utasítja. Polónyi Géza hosszú határozati javaslatot nyújt be, mely részletesen fölsorolja a javas­lat hibáit s azok orvoslását kivánja. Az ülés negyed három után zárult. Szeged orvosi fakuliást kap. — A harmadik egyetem. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ez­előtt megirta a Délmagyar ország, hogy a sze­gedi egyetem ügye nagyon jól áll. Közöltük Lázár György polgármesternek azt az értesü­lését, hogy a harmadik egyetemről szóló tör­vénytervezetben, amely most készül, Szeged­ről szó lesz, egyben közöltük azt az informá­ciónkat is, hogy a kormány véglegesen nem döntött még a harmadik egyetem székhelyé­nek a kérdésében és igy teljesen alaptalan az a rosszindulatú híresztelés, hogy a szegedi egyetemért folytatott akció megbukott. Döntés még nincsen a harmadik egyetem ügyében, azonban rendesen jól informált poli­tikai körökben ugy tudják, hogy a kormány egyszerre két egyetemet állit föl és azok kö­zül az egyik Szegeden lesz. A Délmagyarország munkatársának alkal­ma volt Budapesten, a képviselőházban a kor­mányhoz közelálló egvik tekintélyes politi­kussal beszélni az egyetem ügyéről. A poli­tikus, akiről köztudomásu, hogy információit az egyedül megbizható helyről szerzi be, eze ket mondotta munkatársunknak: — Akárhogyan is dől el az egyetem kérdése, egy bizonyos: Szeged föltétle­nül kap orvosi fakultást. Azt még magam sem tudom, miként szándékozik a kor­mány rendezni a kérdést, hol akarja fölállítani az egyetemet, melyik várost kivánja elsőbbségben részesíteni, azon­ban annyit már mondhatok és ezt olyan emberek kijelentései alapján mondhatom, akik egyedül illetékesek dönteni ebben a kérdésben, hogy Szeged kap egyetemet. Lehet, hogy nem Élitják föl egyszerre valamennyi fakultást, lehet hogy az foko­zatosan fog csak megtörténni, az orvosi fakultást azonbtín Szeged már akkor megkapja, amikör áz egyetem létesíté­séhez hozzáfoghatnak. Persze ez koránt­sem jelenti azt, hogy több fakultást nem kap Szeged, ellenben azt jelenti, hogy a kormány igenig tekintetbe vette Szeged jogait és teljesítette is Szeged kívánsá­gát azzal, hogy fokozatosan egész egye­temet állit ott 'föf'és ezt a munkát az or­vosi fakultás íelállításával kezdi meg. Eddig a nyilatköziát. A politikus még kije­lentette azt is, hogy a kormány alkalmat ta­lál már legközelebb arra, hogy szándékát nyilvánosságra liozzá. Bizonyos, hogy a kér­désnek ilyenformán váló megoldása, — mely nem zárja ki azt, hogy más város is kapjon egyetemet, esetleg valamilyen fakultást — megelégedést fog kelleni Szegeden is és nyil­vánvalóvá teszi azt, bogy az akció, amelynek Lázár György dr polgármester a veze­tője, jó munkát végzett és dicsekedhetik az eredménynyel. Tripoliszban kitört a kolera. — A törökök titkos hadi terue. — (Sóját tudósítónktól.) Minthogy a török csapatok, tízezer ember, minden éjjel meg­támadják az olasz felöőrsöket, nagyon való­színű, hogy az olaszlök már a legközelebbi napokban megkezdik Előrenyomulásukat. Az eddigi harcokban néhány török elesett, az olaszok vesztesége mindössze néhány sebe­sült. A tripoliszi kikötőben csütörtökön egy olasz torpedóhajó sziklába ütközött és elme­rült. Azt hisszük, hogy a törökök nemsokára a hegyek közé fognak vonulni, ahol modern ütegekkel jól megerősített hadállásokat fog­nak elfoglalni. Más verzió szerint a török csapat a tuniszi hátárt igyekszik elérni. Az olaszokat nagyon íiviigtalanitja. hogy a tripo­liszi kikötőben koleraeseteket állapítottak meg. Konstantinápolyból jelentik: A Sabah sze­rint Lethi őrnagy párisi török katonai attasé­nak sikerült több társával török területre be­nyomulni és a Meeheí ezredes parancsnok­sága alatt álló csapatokhoz csatlakozni. A lap megcáfolja azt a hirV mintha a csapatok de­moralizáltak lettek volna. Kitűnik most, hogy a tripoliszi szárazföldi, s tengeri harcokról szóló hamis s túlzó jelentések ama táviratok alapján kerültek forgalomba, amelyeket a szaloniki középponti bizottság a vidéki közép­ponthoz küldött terjesztés céljából. A kor­mány szenzációs háborutáviratoknak a vidék­kel való közlését megtiltotta. A fővámigazga­tóság a tripoliszi vámhivatalnokoknak meg­engedte, hogy az- öíaSzok fölszólitását, hogy a várost hagyják el, követhessék és Konstan­tinápolyba jöhessenek. Rómából jelentik: A Giornato d'ltalia tudó­sítója jelenti Konstantinápolyból, hogy Szaid basa nagyvezér bizalmi emberéU^ómába küld­te, hogy megtudakolja, vájjon tovább is meg­maradhat-e a sziífíátt tripoliszi szuvereni­tása? A bizalmi ember Rómából ezt távira­tozta : — Semmit sem feliét tenni s azonnal visz­szautazom Konstáhtinápolyba. Erre Szaid basa ujabb kísérletet tett, hogy - talán a részleges, szuverenitásnak elismerése lehetséges \olna-e? Erre a tudakozásra is ta­gadó választ kapott. Három olasz torpedóhajó Mitiléne előtt Cirkál. Az ellenséges hajórajt tegnap Páfosz mellett látták, ahonnan az Átosz-hegy felé haladt. Ebből azt következtetik, hogy az olaszok támadásit akarnak intézni Szaloniki és Szinima ellen. A török hadügyifiiiiisztériumhoz érkezett táviratok szerint Három, olasz torpedóhajó a szigettengeren lévő szigetek között éles lövé-

Next

/
Thumbnails
Contents