Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-17 / 238. szám

f 4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 15 nyeiben nagy és komoly. Az „erkölcsi rend" ideálja is csak a társadalom igazi rendjének felismerése ntán vált iires és kicninyes szemléletté. A liézagos történelmi ismeretek korában a nagy felfedező utak előtt még hihető volt, hogy az emberi életviszonyok nagyjából mindenütt ugyanazok voltak, és hogy az emberek tehát mindenütt nagyjából hasonlóan éltek, vagy legalább is hasonlóan élhettek. Az „erkölcsi rend"-ről való nézetnek tehát egy tévedés volt az alapja. A tévedéssel együtt megszűnt a nézet is, de amint nincsen interregnum az elméletek terén, ugy nincs az erkölcsi világban sem trónüresedés. Az erkölcsi szabadság szük és avult ideáljától sem mi fosztottuk meg az emberiséget, hanem az önként vetette el magától egy értékesebb és tartalmasabb ideál kedvéért. A valláserkölcs vlágában minden kérdés meg van oldva. A hagyomány a tekintély és legfőképp a vallás, régen eldöntötték, liogy mit szabad és mit nem. A felekezet, a vagyoni helyzet, a lielyi hagyományok, a helyi tekintélyek és a helyi hatalmak szabják meg a határokat. A cselekvő embernek aközött van választása, vájjon aláveti-e magát az „erkölcsi rend"-nek avagy sem. De ha egyszer a jó mellett döntött, ugy a sors, amely számára rendeltetett, a hatalmasok gondoskodása, tanításnak tekintélye és az ősi hagyományok nem tűrnek ingadozást. A valláserkölcstől kijózanodott világot megmentettük az ideálok nélkül való lét fásultságától azzal, hogy kötelességeket oltottunk beléje és bátorságra buzdítottuk azt Elhárítottuk annak a rombolásnak a következményeit, amelyet a valláserkölcs üres és alap nélkül való neveléséből származtak és a tanácstalanul maradt emberiséget uj és átfogó munkásságban egyesitettük. Polányi Károly dr előadásából közlünk egyes szemelvényeket: Polányi Károly dr nagy tetszéssel fogadott előadása után Szivessy Lehel dr üdvözölte a Társadalomtudományi Társaság elnökségét, jnirt^Kőhagyi Ly.jos dr válaszolt. Majd a zaíakuTas 'Rtrvdkftznít^ A. tisztikar ig yalakult meg: elnök Szivessy Lehel dr, társelnök Hoffer Jenő és Ábrahám Mátyás, titkár Szekerke Lajos dr, pénztáros Grausz Sándor, ellenőr Holló Jenő. Végül az ötventagu választmányt választották meg. A megalakulást társasebéd követte. Az elnökség a legközelebbi jdőben ujabb fölolvasást rendez. Indiszkréció. (Saját tudósítónktól.) A férfiak indiszkréciójáról sokat lehetne beszélni. Egy szál gyertyavilág mellett halálosan izgató mesét tudna mondani Bauer Hona, a szombathelyi urileány, aki a mult héten Budapesten, az Orient-szállóban öngyilkossá lett. Bauer Ilonának minden kétséget kizárólag a letenyei aljárásbiró indiszkréciója miatt kellett meghalnia. Fiatal úrilány volt. A főbűne abban nyilvánult, hogy a szombathelyi uritársaságot mellőzte, ignorálta. Egyedül önmagának élt, lányálmainak. Várt egy emberre, aki életre hivja a titkolt vágyait, aki megérti a finom lelkét. És eljött az ember. Megkére. Bauer Ilona boldog volt, hogy végre megtalálta azt, akit keresett. És itt kezdődik a tragédia. A letenyei aljárásbiró ur régi baráti jogaira hivatkozott és kötelességének tartotta „baráti körben", a vőlegény: Tislér József jelenlétében Bauer Ilonát leleplezni. Becsületét elvenni. Hát ez csakugyan baráti kötelesség volt? Dehogy. Inkább egy nagyon banális, durva bosszú, mert Bauer Ilona esetleg az aljárásbiró ur közeledését visszautasította? Mert szerelmi vallomása nem talált meghallgatásra? Ki tudná beigazolni, hogy Farkas László dr aljárásbiró szavai igázok, vádjai valók voltak. Senki. Talán a törvénvszéki orvosok. Bauer Ilona már néma, fehér, csöndes halót. Ha élne, még őt vonnák felelősségre előremegfontolt szándékos emberölési kísérlet elkövetéséért. De az aljárásbiró urat nem vonja felelősségre a törvény. Pedig ő az igazi gyilkos. Szegény Bauer Ilona, ha önkezével nem oltja ki az életét, ugy is halott lett volna. Szomorú, erkölcsi halott. A társadalom szerencsétlen halottja. És ezt Farkas László dr letenyei aljárásbiró urnák köszönhetné. A vőlegénye, Tislér József bankhivatalnok nagyon gyenge legény lehet a talpán. Nem volt bátorsága a szombathelyi uritársasággal szembe szállani. Félt önmagától, hogy később megbánná amit tenni akart, amire talán egy pillanatig gondolt. Otthagyta Bauer Ilonát ezt a finomlelkü, értékes egyéniséget. Mert Bauer Ilona egyéniség volt feltétlenül. Nem is harmonizált volna ő Tislér Józseffel, mert ennek a fiatal urnák nem hiszem, hogy lett volna bátorsága a maga igazáért browningot kezébe venni. Ezért nem mert a szombathelyi „társadalommal" szembe szállani. Felbontotta az eljegyzését Bauer Ilonával annak dacára, hogy szerette. Nem magának akart feleséget, hanem a társaságnak. A hiúsága nagyobb volt, mint a szerelme. De ez mind menthető körülmény, mert a mi társadalmunk férfiainak és asszonyainak a gondolkodás módjának még mindig nem a megbocsájtás és főleg a megértés a fundamentuma. Farkas László dr aljárásbiró annyira kvalifikálatlanul viselkedett, hogy róla tulajdonkép nem is érdemes beszélni. De arra igazán kíváncsi vagyok, hogy az eljövendő hópárás téli éjszakák melódiáiban nem hallja-e majd Bauer Ilona feltörő hangját? Bár az ilyen társadalmi, erkölcsös tipuson már semmi se segit, — hisz társadalmilag erkölcsösek. Vásárhelyi Juliska. SZÍNHÁZ, művészét Színházi műsor. ,. 17, kedd Az ártatlan Zsuzsi, páros bérlet. '/„ „ 18, szerda Kip van Winkle páráíi. ViVi. 1/,3 „ 19, csütört. Pajtások (bemutató) páros bérlet V* „ 20, péntek Pajtások páratlan bérlet 2/3. „ 21, szombat Hajdúk hadnagya páros bér. 3/s „ 22, vasárnap d. u.: Haramiá i. „ 22, vasárnap este: Hajdúk hadnagya páratlan bérlet V,. „ 23, hétfő Sárga liliom páros bérlet 2/3. „ 24, kedd Az ártatlan Zsuzsi páratlan bérlet 3/3. „ 25, szerda Ezred apja páros bérlet */,. „ 26, csütört. Nagy diákok (bemutató) páratlan bérlet 2/s. „ 27, péntek Nagy diákok páros bérlet 3/3 „ 28, szombat Eszemadta (bemutató) páratlan bérlet V» „ 29, vasárnap d. u.: Nebántsvirág. „ 29, vasárnap este: Eszemadta bérletszünet. fi modernek. Elmondta Pékár Gyula. Pékár Gyula, iró és országgyűlési képviselő a napokban Szabadkára érkezett, ahol vasárnap irodalmi estét tartott, szokatlan érdeklődés mellett. Pékár Gyula tudósitónk előtt nyilatkozott a modern magyar irodalomról, elsősorban is a Nyugat köré csoportosultakról. Nyilatkozatából közöljük az alábbi érdekes sorokat: Én a modern magyar irodalmat igen sokra tartom. Páratlanul erős tehetségek kerültek felszínre, gyönyörű dolgokat irnak, de nem magyarok. Nem ugy értem ezt, hogy nem hazafiak, hanem ugy, hogy nem sarjadzanak az egészséges Magyarországból. —Uram — mondja — mi csak ugy duzzadunk az erőtől, bor kell nekünk s az, amit ők csinálnak, az olyan, mint a hortobágyi embernek absynth-ot adnánk. Nem izük neki de — beteg lesz tőle. A mag var kultura és ez az ország sokkal izmosabb, semhogy ez a teljesen kifinomult művészet és halovány előkelő költészet öszszeillene vele. Uram, harminc év előtt még nálunk Arany époszt irt s nem látom sehol sem az átmenetet. — Ezt, amit most a modernek csinálnak, én már láttam egyszer. Bostonban tanultam és ott láttam százszor a helyet, ahol Edgár Allan Poe részegen összerogyott és meghalt, ahol' a szerelmese lakott; négy évig éltem Párisban, együtt voltam az egész „parnassien" irodalommal, WAlde Oscar közvetlen környezetével érintkeztem, könyv nélkül tudom Baudelaire-1, jelen voltam Verlaine temetésén s akárhány költeményét tudom Maurice Rollinat dallamára. — Én hazajöttem Magyarországba, de ezt az irodalmat nem mertem magammal hozni. Mi most még egészségesebbek vagyunk, semhogy ez hozzánk illenék. Talán később! * Stpíndbepjj bemutató Szecjedcu. Csütörtökön mutatja be a szegedi színtársulat Strindberg Ágost Pajtások cimü komédiáját. A nagy északi iró müvének ez lesz az első magyar előadása. Axel festőt Zátony Kálmán, a feleségét, aki szintén festőnő, Szohner Olga, Willner irót László Tivadar játsza. Pompás szerep jut egy bpliémasszony jellemzésével Tóvölgyi Margitnak. Strindberg eme darabját Balassa József iró, a Szeged és Vidéke felelős szerkesztője fordította magyarra s a Pajtások-at Szegeden mutatják be először a magyar színpadok közül. * Maeterlinck a Nobel-dijj jelöltje stockholmi jelentés szerint a Nobel-dij irodalmi bizottsága az idei irodalmi Nobel-dijra első helyen Maurice Maeterlinck-et jelölte. Kétségtelen, hogy azok közt, akik erre a kitüntetésre számot tarthatnak, Maeterlinck a legkiválóbbak egyike. A belga nemzet a magáénak vallja a világhírű irót, akit azonban általában franciának tartanak, minthogy Párisban él és ottani színpadokon aratta nagy sikereit. Ezek a sikerek nemcsak színháziak de elsősorban irodalomtörténetiek, amennyiben Maeterlinck uj ösvényt nyitott meg, bevonultatván a miszticizmust a színpadra. Nálunk legismertebb darabja a Monna Vanna. Egy csapásra feltűnt azonban •ffiir: swL első., „La prineesse Maleine" cimü darabjával, amikor Mirbeáu a párisi „Ykgasft"ban uj Shakespearenek nevezte el. „Pelléaset Mélisande" cimü házassági drámája teli van finom költészettel. Ebből, mint ismeretes, Debussy operát irt. Maeterlinck ma negyvennyolc éves s legmaradandóbb alkotása a Kké madár. Azonnal bársonysimává és fehérré teszi a kezet a ára 70 fillér. Kapható egyedül ! SíSP gvágyszöriárhan Szeged, KlauiÉl-lfir is Kárász-utca sorKőn. Károlyi-utca 2. szám (Hétválasztó-épület) alatt egy azonnal bérbeadandó. • Tudakozódhatni • Fischer Testvérek ékszerészeknél. 1284