Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

DÉLMAGYARORSZÁO 1911 október 15J kolerás megbetegedés és egv halálozás tör­tént. A fokozódó veszélyre való tekintettel Temesmegve alisDánja elrendelte a határ szi­gorú őrzését, illetve elzárását. Temesmegyé­nek Szerbia felé eső határán 120 katona telje­sít őrszolgálatot. Az alispán a belügyminisz­tertől járványorvosokat kért a veszélyeztetett pontokra, különösen pedig Osztrova szigetre, amely legközelebb esik Szerbiához. Azonkí­vül azt is kérte, hogy Báziás és Újvidék kö­zött a személyszállító hajókat állandóan jár­ványorvosok kisérik és Báziáson a személy­szállító vonatokat is orvosok vizsgálják át. Ujabb koleraesetek Budapesten. Tizenhat napi szünet után, a fővárosi fer­tőtlenítő intézetnek ismét dolga akadt kole­rás betegekkel. Két megbetegedés történt: egy a Ferencvárosban, egy pedig Erzsébet­falván. Az első megbetegedés tegnap dél­után történt. A Szvetenay-utca 8. számú ház harmadik emeletén Horváth Benő 59 éves napszámos kolerás tünetek közt megbetege­dett. A tiszti főorvosi hivatal intézkedésére a fertőtlenítő intézet kocsija Horváthot a Gel­lért-kórházba szállította, az intézet emberei pedig fertőtlenítvén a Szvetenay-utcai házat és annak Horváthal érintkezésben volt lakóit, az utóbbiakat szintén beszállitották a Gellért­kórház megfigyelő osztályára. A kórházban Horváth Benő állapota egyre válságosabbá lett és a napszámos ma reggelre meghalt. Csaknem egyidöben a napszámos lakásá­nak fertőtlenítésével Erzsébetfalváról telefo­non értesítették a fertőtlenítő intézetet, hogy az ottani Gyár-utcán egy munkásasszony he­ver, a kolera minden látható külső jelei közt. A nő Borbély Katalin napszámos asszony volt, aki Erzsébetfalván lakik, a Gyár-utca 1. számú házban. Tegnap délelőtt tiz óra tájban Borbély Katalin annyira rosszul lett, hogy nem folytathatta .munkáját. A munkavezető elküldte s a beteg nő folytonos rohamoktól gyötörve a Duna-parton és a Soroksári-uton végigtámolygott a ráckevei vicinálisnak a Közvágóhíd előtt levő állomásáig. Itt vonatra ült, hogy kijusson Erzsébetfaj vára. De a vona­ton is többször rosszul lett és hasztalanul igyekezett eltüntetni ruhájában betegsége nyomait. Igy, a legsiralmasabb állapotban jutott el a Gyár-utca 1. számú házig, de a lakásából a szállásadónője kidobta. A szeren­csétlen nő ekkor már annyira elerőtlenedett, hogy összeesett és ottmaradt a földön. Egész sereg járókelő gyűlt köréje, mig valamelyi­küknek eszébe jutott, hogy értesíteni kellene a fertőtlenítő intézete. Ez meg is történt és az intézet kocsija még ese megjelent Erzsébet­falván, hogy a beteg nőt a Gellért-kórházba szállítsa. A bakterológiai vizsgálat ma reg­gelre már határozottan megállapíthatta, liogy Borbélv Katalin ázsiai kolerában szenved. Rendkívüli munkát adott a fertőtlenítő in­tézet embereinek azoknak a helyeknek fertőt­lenítése, ahol a nő megfordult. A tiszti főor­vosi hivatal egyidejűleg táviratban utasította az apatini főszolgabírót, hogy a „József" nevü hajót, amely ma kora hajnalban visszafelé in­dult Apatinba, megérkezése után azonnal he­lyezze vesztegzár alá. Hol, gyorsan eltávolít a íillHélc G '••a \9> t< i ^jl , Kapható o líipÖ gyógyszertárban Szegeiülooiál-íérés Kárász-u. sarhán SZÍNHÁZ, MŰUESZET Színházi műsor. Október 15, vasárnap „ 15, vasárnap 16, hétfő 17, kedd „ 18, szerda „ 19, csütört. „ 20, péntek „ 21, szombat „ 23, vasárnap „ 22, vasárnap 23, hétfő „ 24, kedd „ 25, szerda „ 26, csütört. „ 27, péntek „ 28, szombat „ 29, vasárnap „ 29, vasárnap d. u.: A millió. este: Ezred apja, bérletszünet. Ezred apja, páratlan bérlet 1/,. Az ártatlan Zsuzsi, páros bér­let •/.. Rip van Winkle páratl. bér. '/a Pajtások (bemutató) páros bér­let 1/3. Pajtások páratlan bérlet ?/,. Hajdúk hadnagya páros bér. 3/3 d. u.: Haramiái*, este: Hajdúk hadnagya páratlan bérlet •/, Sárga liliom páros bérlet 2/3. Az ártatlan Zsuzsi páratlan bér­let 3/s. Ezred apja páros bérlet 1/3. Nagy diákok (bemutató) párat­lan bérlet 2/s. Nagy diákok páros bérlet 3/, Eszemadta (bemutató) páratlan bérlet »/>• d u.: Nebántsvirág. este: Eszemadta bérletszünet Párisi színésznő Budapesten. (Fővárosi munkatársunktól.) Suzanne Després! A bécsi elegáns körökben most ez a név a legaktuálisabb téma. A bécsiek Suzanne Després-t, ezt a kis teremtő, nagyszemü fran­cia szinésznőt melegen dobogó szivükre von­ták és szivük dobbanásával hódolnak a kicsi szinésznő nagy művészetének. A bécsi Karl­Tlieaterben estéről-estére viharos taps kiséri a legpárisibb idegasszony minden mondatát, minden mozdulatát. Bécs finom, szinházi dolgokban annyira tulkultivált közönsége valósággal rajong ezért a rendkivüli színész­nőért, aki művészetében, egyéniségében, já­téka tartalmában és stiljében, melegségében és intezivitásában annyira különbözik a szin­házi égbolt annyi más világhires vándorcsil­lagától . . . A nagy francia művésznő hétfőn kezdi meg a Vígszínházban vendégszereplését. A társulat tagjai között vannak: Prozor Gréta, Sonial, Gueret. és Saville kisasszonyok, Lugné-Poe. igazgató, Savoy Jósé rendező, Chevalet Paul, Baissac, legújabban pedig hozzájuk szerződött a fiatal Reyval Albert is. Suzanne Després-t, ki még most is a bécsiek vendégszeretetével él, felkerestük szállóbeli lakásán. A sötét szobában, aliol az ablak mel­lett elmélázva megtaláltuk a nagy művész­nőt, aki mosolyogva fogadta munkatársun­kat. A félhomályban csak a szeme világított és gyönyörű fogsora villogott. Miután gratu­láltunk a bécsi sikereihez, megszólalt: — Igen, — feleli Després — érzem, hogy liogy Bécsnek a szivéhez nőttem. A szeretet­nek különös melege csap meg itt ebben a városban. Itt megkapom azt, amit annyira szeretek: hogy necsak a színjátékkal — talán művészettel — kereskedő asszonyt lássák meg bennem, lianem ennél többet, egy asz­szonyt, aki becsületesen rajong a szinpadért. — Bécsi sikerem igazán nagyon meghat. Most először történt velem, liogy a kritiku­saim a játékomon kivül a toilettejeimre is pazaroltak néhány szót. — Azt hiszem, a budapesti közönség sem marad el a bécsi mögött. — A pesti? De, cker monsieur, a pesti semmiben sem marad a bécsi mögött. Sőt. Budapesten valóságos théatre paré megtisz­teltetéseiben részesülök Nem olvasta, miket mondtam Budapestről abban az intervjuban, amely a Temps-ban jelent meg a minap? ... Azt mondtam, hogy néha ugy érzem, mint­ha valami távoli, ismeretlen gyökerek kötné­nek Bécshez és Budapesthez, öröm az nekem, valahányszor az önök szép városába érkez­tetem és a magyar közönség elé állok .... Sőt tőlem telhetőleg meghálálom az önök vendégszeretetét és biztosíthatom róla, liogy Az ember tragédiájának, amely franciára is le van forditva és a franciára fordított Jókai regényeknek nincs Párisban buzgóbb propa­gálója, mint én . . . * Viyh Ferenc kiállítása. Yigh Ferenc országos nevü szegedi szobrász a hetekben érkezett haza külföldi tanulmányútjáról. Ez a szorgalmas, nagytudásu művész most bon­takozott ki teljesen, sok nélkülözés, törekvés után. Most aztán beakarja mutatni képfara­gói erejét. Nagyszabású kiállítást tervez, me­lyen tizenöt szobrot és rajzokat is bemutat a szegedi közönségnek. Fokozza a kiállítás értékét és érdekességét az, hogy a felesége: Vighné Chevalier Antónia szintén kiállítja festményeit. Ez a párisi művészasszony több fővárosban részt vett tárlatokon és mindig sikert aratott, modern, finom munkáival. A szegedi őszi tárlaton több olyan képet mu­tat be, melyek a Riviérán készültek. A sze­gedi művészpár beadványt intézett a Képző­művészeti Egyesülethez, melyben a kultúr­palota középső termét kérik az őszi kollek­tív kiállítás számára. Bizonyosra vesszük, hogy a szegedi művészeket mindig támogató egyesület, valamint a tanács nem zárkóznak el a méltányos kérés elől és a szegedi mű­értő közönséggel együtt lehetőleg támogatni fogják a két művészt. A kollektív kiállitás november közepén nyílik meg és két liétig marad majd nyitva. * Hit ós Haza. Szombaton este óriási siker­rel mutatták be a Vígszínházban Kari Schön­herr drámáját, melynek egyik frappáns rész­letét tárcarovatában közli a Délmagyaror­szág. Egy nép tragédiája: igy nevezi Schön­herr a darabját, s valóban, az egyes alakok sorsa, külön-külön, drámává és tragikummá csak ebben a nagy, kollektív érzésben emel­kedlietik. Az egész darab azt mondja el, liogy kergetik ki egy német városból anno ekkor meg ekkor, a luteránusokat, akik inkább ott­hagyják szülőföldjüket, semhogy megtagad­ják a Luther által purifikált liitet. Szigorú, néhol szinte szárazon korlátolt határok közt tisztán ez a téma. De értékessé s nagyon ér­dekessé teszi a darabot egy ritka kvalitás: az, hogy levegőt tud éreztetni, egységes han­gulatot, melyben ama kornak és ama hely­nek dolios illata terjeng. Ez a levegő szug­gesztív s feltétlenül elképzelhető: nagy sze­retette] s nagy melegséggel tele s a maguk­ban naiv vagy hatástalan jelenetek s tragi­kus fordulatok e levegőben meghatnak s meg inditanak. Hegedűs Gyula igy érezte, inkább egységes modorral jellemezte szerepét, mint a jelenetek jelentőségének hangsúlyozásával, jól játszott. Szerény kitűnő, egész szinész, Varsányi nemkülönben, Tanay, Vendrey, Ta­polczay, mindenki jó volt tegnap. Egy uj szi­nész. Körmendy, néhány szavas szerepében s néhány mozdulatával máris meglepett. Ve­rébke szerepében Deák Imre, egy tizenhárom éves kis szinész, a csodagyermeki követelmé­nyeket messze fölülmúló alakot adott: kis fiu, aki kis írat játszott és kis fiút csinált be­lőle. (—inti) * Dankó Pistfi, síremléke. Szegedi irók, újságírók és művészek a mult év novem­ber elsején síremléket állítottak Dankó Pistá­nak. A síremléket föl is avatták, de rácsra nem jutott már pénz. Néhány újságíró októ­ber 29-ikén nagyarányú matinét rendez a Tisza-szálló nagytermében a sir keretezésére szükséges összeg előteremtésére. A program sikeresnek Ígérkezik, a matinén részt vesz Lux Terka, a neves irónő és több szegedi mű­vész, újságíró, akiknek névsorát legközelebb közöljük. * Négy uj darab. Régen folyt a Vígszín­házban olyan lázas munka, mint most. Két színpadon próbálnak, kora reggeltől, késő délutánig, sőt a jövő héten éjszakai próbák is lesznek. Négy darab áll majdnem teljesen készen és ezek a következő sorrendben ke­rülnek bemutatóra. Először A papa, Fleurs és Caillavet vigjátéka Molnár Ferenc brilliáns fordításában, másodszor Nóra, harmadszor Nincs tovább . . . Földes Imre színmüve, negyedszer a Summrun, amelyet Szerémy Zoltán rendez óriási ambícióval. Ez a Vig­szinház programúi ja az uj esztendőig.

Next

/
Thumbnails
Contents