Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

1911 ettóbör 15 DELMACÍYARÖRS^Ö 7 Az első magyar automobilgyár — Egy miniszteri rendelet eredménye. — (Saját tudósítónktól.) Az aradi automobil­gyár nemsokáig viseli címében a Westing­house nevet. A világhírű feltalálóról elneve­zett árádí automöbilgyár részvépytula.idono­falnak sorában az utóbbi "napókban ojyan vái­tozás törteit,' rntelyiiek köveíkezmiényei^ pcrri­esak abban nyilvánulnak ffl'eg, "hogy d gyár cégtáblájára uj név kerül; hanem az ipartelep fejlődésére, felvirágoztatására is alapos re­ménynyel szolgál. A Magyar Daimler automobil-részvénytár­saság magához váltotta az aradi Westing­house részvénytársaság uma részvényeit, melyek francia kezekben voltak és igy az igazgatóságban, valamint a közgyűlésen is domináló többséghez és túlsúlyhoz jutott. Ennek, az Arad város közönségét is érdeklő tranzakciónak lebonyolítása alatt igen sok té­ves híresztelés terjedt el a folyamatban lévő változásról, annak céljairól, módjairól és fel­tételeiről. Most, hogy az ügylet teljesen -be­íejezett, a Daimler r.-t. és a francia Wes­tinghouse között a megállapodások véglege­sek, a legilletékesebb forrásból nyert értesü­léseink alapján Írhatjuk, hogy a Magyar Daimler a következő feltételek meliett vette meg a francia részvényeket: 1. Teljes névértékben átveszi Daimler a francia Westinghouse részvénytársaságtól a birtokában levő kétszázezer korona értékű A sorozatú részvényeket. 2. Visszafizeti azt a kétszázezer, kox-ona készpénz előleget, melyet a francia részvény­társaság az aradi Westinghousenak a hét­százötvenezer korona forgótőke-kölcsön elő­legeképen nyújtott. 3. Kiegyenlítik a francia Westinghoussal szemben a in agyar részvénytársaságnak fen­álló mintegy háromszázötvenezer korona áru tartozását, melyet szállított kocsikért, anya­gokért követel. Ennek fejében a francia részvénytársaság a Magyar Daiinlerre ruházza a birtokában lévő és a szabadalmakért kapott B .sorozatú apportrészvényeket azon megjegyzéssel, hogy a Magyar Daimler, illetve a Wiener Bank­Verein csak addig szándékozik ezeket a részvényeket kezében tartani, mig a magyar Westinghouse részvénytársaságban majori­tásra szükségük lesz és később készpénzzel fizeti be. Forrásunk szerint a Magyar Daimler, mely a Budapesten létező garageok és kisebb vál­lalatok megvásárlásának gondolatával fog­lalkozik, az aradi Westinghouse-gyár alap­tőkéjét rövid időn belül három> millió koro­nára emeli. , Az igazgatóság székhelye továbbra is Arad marad, az igazgatóságban Varjassy Lajos polgármester továbbra is képviseli a várost. Az igazgatóságban helyet kap a Wiener Bánk-Verein képviselője. Több igazgatósági tag le fog mondani és ezek helyét valószinü­leg aradi részvényesekkel töltik be. A francia Westinghouse, a maga tekinté­lyének és hírnevének megfelelő utódott kere­sett az aradi részvénytársaságban. Ezt a. Daimler részvénytársaságban megtalálta. Ez a körülmény annak a reménynek kifejezésére jogosít fel, hogy Arad a magyar automobil iparnak emporiuma lesz. Áz aradi gyár nagy arányú fdőejlsée azonban nemcsak a rész­vénytársaságnak, hanem magának a város­nak is hasznára válik. Érdekes megfigyelni azokat a körülménye­ket, melyek a dúsgazdag Daimler-gyárat arra birták, hogy Magyarországon automobil­gyárat létesítsen. Ézek közt első sói­ban emlitendí a magyar kereskedelmi miniszternek az a rendelete, hogy taxamé­tert csak olyan autótaxi tulajdonosoknak en­gedélyez, akik magyar gyártmányú autotaxit szereznek he. A Daimler-gyár pedig, mely nagy mennyiségben szállítja a taxamérőt Ma­gyarországra, jónak látta magát bebiztosítani erre az ésfeetöségré és gyárat létesíteni. Ele­inte arra gondolt a dúsgazdag angol gyár, liogy uj gyárat rendezzen be Aszód környé­kén, később azonban célszerűbbnek látta az aradi magyar Westinghouse gyárat hatalmá­ba venni. Ez sikerült is neki, Arad város sze­rencséjére^ amelynek jelentékenyen előnyére lesz, egy , nagyszabású gyártelep, mély sok munkást foglalkoztat és sok ekzisztenciát biz­iwvfe .. „.­NAPI HIRÉK HETI RIGMUSOK. Szomorka. Szombat este tűnődve állok, Ilyenkor humort csinálok. Tessék elhinni, nehéz egy dolog, Én mindenből humort csiholok És néha kínomban csaholok S megírok olyan ötletet, Amiért1 Vácott bízvást iilnék Legalább is vagy öt hetet. Berzsenyiáda. Hervad• már ligetünk S díszei hullanak Elhull a pompás jássz anyag, E börtöntöltelék, Amiből soha sincs elég. Tarlott bokrok között Sárga levél zörög, Hova lettetek nyári gyönyöröké Amikor e bokrok között Nem levél zörgött, istenem Hanem a mindenható szerelem Őszi örömök. Őszi örömökről csak annyit tudok, Hogy ilyenkor esnek vig szüretek És hogy a költő És a felöltő, Nem egy anyaméhből született. Pikolini. (Saját tudósítónktól.) Van Szegeden egy kis társaság, mely kitűnően szervezett ugyan, de sem bejegyezve, Sem alapszabályokkal kormányozva sohasem volt. Valószinüleg nem is lesz. A szervezés nehéz munkáját ennél a kis társaságnál maga az élet végzi el, még pedig tüneményes gyorsasággal. Nemcsak Szegeden, hanem a világ valameny­nyi városában van ennek az életszülte intéz­ménynek testvér intézménye. Avagy hol nin­csenek ingyenélők, link fiuk? A gyönyörűséges jeleneteket és helyzete­ket teremtő élet, szeretőket tart magának, akik kerülik a monoton munkát és rajonga­nak a változatos zajért. Ezek a link fiuk. Pikolini, akiről ez a pár sor ii'ás szól, sze-; gedi Link fiu, még <pedig a javából. Szeged utcáinak porában nőtt föl, majd Szeged lebu­jaiban ismerte meg a vértforraló gyilkos sze­relmet. Pikolini megismert mindent, ami szép, ami,.bűn és; kicsi lett neki ez a nagy város. Elment. Kiföltött utcaleányok sirtak utána igaz könnyeket és az éjszaka bujdosói mondtak hozzá búcsúszavakat. Pikolini csák ment. és lassan az idő nagy pókja szőtte öles alakja mögé a feledés nehéz fátylát. A kari­kás,szemii éjjeli pillangók, akik többet köl­tenek parfümre, mint minden másra együtt­véve, más szeretőt kerestek és találtak is Pikolini jó barátai között. Pikolinit, a legerősebbet és legügyesebbet elfeledte az éjszaka. Senki se gondolt többet rá, csak egy halvány arcú züllött kis lány, akinek az arcán barázdát vágott egyszer Pi­kolini élesre kifent zsebkése. Nem a fájdal­mas emlékre, a kibugygyanó meleg vérre gondolt, hanem Pikolini acélos karjára és tüzes csókjára. A kis lány még most is élére rakja teste vérdíj át, mert fél, hogy Pikolini pénz nélkül találja és kevesebb lesz a csók, kevesebb lesz a durva becéző szó. Pikolini eltűnt. Senki sem tudott róla sem­mit, még a rendőrség is megfeledkezett róla, pedig valamikor nagyon jó ismerősök vol­tak'. Most újra, -kisért Pikolini öl*» alakja. A. ' szegéül rendőrséget, ért**it§tW a l^etí"Yaodőrséf. ,, , ~ nsimS'eh dfojjtfáh <$|pénimtv Jí«*fcí«, Három nap imlrn kÍtwiő(l<M, itogt W fok ints hév és azÁlUtő vészt, vett a májusi bécsi postai dblásbmi. Az igazi nevét nem mondja nwg. Üsufneve: Pikolini és szegedi születésű.' Kérünk adatokat. A rendőrség keres, nyomoz, de nöm talál, mert Pikolinit régen elfeledte már mindenki. Ezt a pár sort sem azért irtain, hogy besú­gója legyek a rendőrségnek, hanem csak azért, hogy az éjszaka szomorú csavargója, a beesett szemű, sápad leány hirt kapjon Pi­kolinijéről. Hadd sirja vissza szegény nyo­morult teremtés azt a pár őszinte mámoros csókot/ amit úttalan hosszú szerelmi kálvá­riáján talán csak egyszer kapott. Ha láttok szomorú éjszakákon még szomo­rúbb, fázós leányokat, akik az utcasarkon remegve várnak valakit, aki nem jön, gon­doljatok Pikolinire és egykori csavargótár­sára, aki a szenyben is megtisztultan tudott szeretni. (sz—m.) — A polgármester a harmadik egye­temről. Lázár György dr polgármester szómbaton elmondotta, hogy Budapesten mindenütt érdeklődött a harmadik egyetem iránt. Nem nagyon nyilatkoztak az emberek, annyit azonban sikerült megtudnia a polgár­mesternek, hogv a készülő törvényjavaslat­ban benne lesz Szeged is. — Nő a veszedelem a Balkánon. Pétervárról jelentik: A konstantinápolyi orosz nagykövetnek átnyújtották a porta vá­laszá a gabonaexportra vontkozó orosz Jegyzékre. A török válasz Szerint semleges ki­kötőkbe rendelt semleges' gabonahajók átme­hetnek a tengerszoroson, olyan gabonaszál­litmányok azonban, amelyek olasz hadihajók:, olasz csapaok, hatóságok vagy olasz szállítók részére vannak rendelve, a tenger­szoroson nem mehétnek át. — Az Echó de Paris jelenti Szófiúból, hpgy a hadsereg ve­zetői azt követelik a kormánytól, rendelje el rögtön a két dél-bulgáriai hadosztály mozgó­sítását. Követelésüket arra a biztos értesülé­sükre alapítják, hogy Törökország válasza * bolgár jegyzékre elutasító lesz. A bolgár ve­zérkar komoly előkészületeket tesz arra, hogy a törökök esetleges betörését a bolgár határon át visszaverhesse. — Bécsből jelen­tik, hogy a Zeit értesülése szerint az osztrák­magyar monarchia négy hadtestet mozgósít az olasz-török háborúval kapcsolatban. — A képviselőiláss ülése. "Az ük"* végém egy interpellációra szánt tiz percen kivül ma is csak a technika járta. Návay Lajos elae­költ s bejelentette, hogy a király köszönettel vétte tudomásul a képviselőháznak nevenap­,iára kifejezett jókívánságait. Azután öt kér­vényt mutatott be, amelyekre az obstruálók a kővetkező ülésre halasztott. névszerinti sza­vazást kértek. Két névszerinti szavazást a mái ríápirendről"is. "elintézett a Ház, azután félegykör meghallgatta Egry Béla interpel­lációját, aki a pénzügyi és ,a kereskedelem­ügyi miniszterekhez intézeti interpellációjá­ban: azon p'ahaszkodptt, liogy a vasúti fuvar­díj többletek és a szállítási kár visszatérítés* végett áz ezzel foglalkozó cégek részére ki­állított s, á M. A. V. igazgatóságához intézett bejelentéseket a pénzügy igazgatóságok tör­vénytélénül léletezik meg. Az interpellációt kiadták a minisztereknek s mivel a többi in­terpelláló nem volt jelen, az ülés mér három­negyed. egy óra' előtt befejeződött. — A piarista tanárak fizetés*. A szegedi piarista főgimnázium tanárai már régebben arra kérték a várost, hogy évi

Next

/
Thumbnails
Contents