Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

láil október 15 DELMAGYARORSZAG 3 támogatására lesz a városnak és igy alapos a remény arra, hogy jövőre a második kereskedelmi iskola kérdése is kedvező elintézést nyer és a legközelebbi tanévben már lesz elég hely azoknak, akik tanulmányaikat kereskedelmi iskolában akarják folytatni. 'Csatornázás, építkezés.) A belügyminisztériumban hosszasan tárgyalt a polgármester Farkas Kálmán miniszteri tanácsossal, aki azokat a csatornázási terveket tanulmányozza, amelyeket nemrég küldöttek föl Szegedről. A miniszteri tanácsos a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a tervekről és megállapodott a polgármesterrel abban, hogy november első napjaiban Szegedre jön, ahol résztvesz a csatornázási nagy bizottság tárgyalásain és vezetni fogja annak tárgyalásait. A vasutas palota ügyében Lázár György dr Szukováthy István Máv igazgatóval tanácskozott. Abban állapodtak meg, bogy Szukováthy október 26-án Szegedre jön, amikor résztvesz a bizottság ülésén. A csorvai ut kérdésében meggyőzte a polgármester az illetékes faktorokat arról, hogy a városhoz érkezett leirat, amely nem kedvezően intézi el a kérdést, téves. Megállapodott a polgármester a referensekkel abban, bogy kijavitják a tévedést és az erre vonatkozó leiratot a napokban visszaküldi a minisztériumba, ahol rövidesen kedvezően intézik el a kérdést. (A fogadalmi templom.) Schulek Frigyes műegyetemi tanár, a fogadalmi templom zseniális tervezőjét is fölkereste a polgármester. Behatóan tárgyalt az agg müvészszel, aki arra kérte a polgármestert, hogy mentsék fel őt a kivitel kötelezettsége alól, mert hetvenhárom éves kora nem engedi meg, bogy ilyen nagy munkát elvégezzen. A polgármester megigérte Scliuleknak, hogy a város tanácsa és a fogadalmi templom bizottsága előtt kedvezően teljeszti elő Schulek kérését. Tárgyalni fog a város a kérdésben a tervező fiával, Schulek János müépitészszel, de szó va arról is, hogy szegedi műépítészt kérjenek föl a kivitelre. Mindenesetre ebben a i kérdésben a napokban értekezlet lesz. j (A szobrok.) j Lázár György dr járt Budapesten Stróbl j és Vastagh szobrászok műtermeiben is. Stróbl i Alajos tudvalevően a Széchenyi-szobrot készíti el és a szobor munkáját már be is fejezte. A talapzat azonban még nem készült eb Vastagh György teljesen befejezte már a Rákóczi-szobrot. Arra kéri most a mester a várost, engedje meg, hogy remekmüvét a november hó elsején megnyíló budapesti művészeti kiállításon bemutassa. Előreláthatólag mind a két szobor ünnepélyes leleplezése a jövő tavaszszal lesz. A parlamenti helyzet. — Khuen a király előtt. —Támadás a hármasszövetség ellen. — fl béketárggalások. — Mit akar az ellenzék ? - Mire hajlandó a kormány ? — (Saját tuáósitónktól.) A legellentétesebb hirek érkeznek a politikáról. Bizonyos idegesség, feltűnő türelmetlenség érkezik egyfelől, másrészt igen sokan pesszimisztikusan ítélik meg a parlamenti helyzetet. A hirek között figyelmet érdemel, hogy Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök szombaton éjjel Bécsbe utazott és vasárnap külön kihallgatáson jelenik meg a király előtt. Az olasz-török háború napról-napra jobban foglalkoztatja a külpolitikai diplomáciát, nemcsak a monarchiában, de különösen Németországban. Két hir érdemel figyelmet. Az egvik, mely szerint Ahrenthal külügyminiszter állása az olasz-török harc s a Balkán készülődése miatt megingott volna. Komoly formában terjesztik ezt budapesti és bécsi körökben, — jeléül, hogy sokan szeretnének kavarodást keverni a külügyminiszter higgadt állásfoglalása miatt. A másik hir sokkal komolyabb és nagyobb jelentőségű. Ugyanis a Berliner Tageblatt ma óriás feltűnést keltő cikket közöl, amelyet a lap külön oldalról kapott s amely a hármas szövetség mielőbbi fölbontását követeli. A cikk elmondja, hogy az Olaszországgal való szövetség a hármas szövetség másik két hatalmára a legkisebb haszonnal sem járt, sőt annak révén Ausztriát és Magyaror. A polgármester budapesti utazásának eredményéről alábbi tudósításunk számol be. (Az uj kórház.) Megirtuk mi is, hogy az ötszáz ágyas uj kórház ügyében leérkezett miniszteri leirat nem engedélyezte a város részére azt az egymillió koronás államsegélyt, amelyet a törvényhatóság az államtól kért. Ez a döntés bizonyára súlyosan érintette volna a kórház ügyét annál is inkább, mert a város jóval többet szavazott meg a közkórházra, mint amennyit ereje megengedett. Egyötöd részét a költségeknek kértük csak a kormánytól és a kérés megtagadása nagyban megnehezítette volna a kórház létesítését. A polgármester eljárt a belügyminisztériumban ebben az ügyben is. Hosszas tárgyalásokat folytatott az államtitkárral és a tárgyalások során kiderült, bogy a döntés azért ilyen rideg, mert a betegápolási alap, amelyből a kórházat támogatták volna, kimerült. A jövő évi költségvetésben már négy millió koronával magasabb tételt állítottak be a betegápolási alapnál és a polgármester Ígéretet kapott, amely szerint legközelebb már engedélyezi a kormány a kért államsegélyt és a nagykórház építésének nem lesz semmi akadálya. (Szaporítják az iskolákat.) Régi keletű már az az akció, amelynek célja, bogy Szegeden szaporítsák az iskolákat. Szükség van a harmadik gimnáziumra és második felső kereskedelmi iskolára és a város már megtette azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahoz, hogy az iskolákat az állam állítsa föl. A polgármester a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban eljárt ebben a kérdésben. Sikerült ígéretet nyernie arra nézve, hogy a harmadik gimnázium fölállítására legközelebb megtörténnek az intézkedések. Az állami költségvetésben a középiskolák tételét a jövő évben három és fél millió koronával emelték és a polgármester intézkedett, hogy a kérdésben a tanács legközelebb tegye meg a szükséges lépéseket. A második felső kereskedelmi iskola létesítésére már nem kapott kedvező Ígéretet a polgármester. Ez a tény azonban nem érinti súlyosabban Szegedet, mert hiszen úgyis szó volt már arról, liogy azt az iskolát a város állítja föl. Ebben a tekintetben a DMKE is met! Száraz ugy-e? Na hát! (Emberfölötti erővel elgyőzve fájdalmát, tréfásan.) Csak sósvizet ne! Egy meszely jó bort inkább! (Nevet.) De mondd csak, hogy is lesz az majd akkor, ha te, meg a Veréb utánam jöttök?! Tyhü! Mekkora legény lesz a Veréb akkorára! Tán már szakálla is lesz. Vagy inkább csak amolyan pöhölytoll ütögeti majd magát a képén, mert hiszen csak verébfióka . . ! És te . . ! Öreg, öreg nénike leszel! Mint a tyukanyó. Ráncos képű öregasszony! Tán nem is kellesz majd nekem! Más asszonyom lesz. Fiatal, hozzám való ... (Melegen.) Na hát nem kell félni! Csak ágálok egy kicsit, megvárlak én téged, ne félj! Ha olyan öreg leszel is, mind a nagyanyám! Kellesz te mindig, amikor jössz. Csak gyere! Rottné: (Nevetve.) Óh te bolondos ember! Ki kell, hogy nevesselek! Be ostoba vagy! Hát azt hiszed, te fiatal maradsz az idegenben? Rott Kristóf: (Derűsen.) Na csakhogy nevetsz! Ez helyes! Igy én is könnyebben veszem. (A talicskához lép és kezével próbálgatja, hogy jól ki van-e párnázva.) Na, ide még egy párna elkélne! Hozz is ki még egyet asszony! Ne rázza meg nagyon az öreget az ut . . . Nincs még lejárva az uj kavicsolás! Rottné: Mindjárt! (El a házba.) Rott Kristóf: (Fölveszi a padról a fejszét, kiveszi a másik kerékszöget és megkeni a tengelyt.) Engl: (A hátán tarisznya. Jobbról jön. A bal vállán egy fiatal körtefa-csemetét hoz. Kezében ásó.) Jó reggelt! . . (Leteszi az ásót és körülnéz, láthatólag helyet keres a csemetének.) ... Na indultok? Rott Kristóf: (Kurtán.) Igen. Engl: (Ásni kezd.) Rott Kristóf: Hát te mit csinálsz? Engl: Hát mit csinálnék? Sz' látod! Ások. Rott Kristóf: De azzal a körte-csemetével? Engl: Hát azér' ások! (Leveti a kabátját.) Elültetem ide a házam elé! Na . . ! Bajod van vele? Rott Kristóf: Nem. Nincs nekem! Engl: Azért mondom! Ennek a Matyi gyerekkel kell felnőnie! Rott Kristóf: Hát meggyütt már a Matyi gyerek? Engl: (Nyugodtan tovább ás. Szárazon.) Má' ugy! Félig-meddig! Nehezen megy tudod a dolog egy kicsit, mert az a kölyök nem ugy csinálja, mint más közönséges gyerek! mondja is a feleség, hogy alighanem .világgyülölő lesz belőle . . . (Tovább ás.) Rottné: (A házból jön, egy párnát hoz, amelvet a taligán helvez el.) Azt mondja az apád, hogy jól megnézd azt a tengelyt, meg a kerekeket, nehogy valami törjön . . ! Azt mondja, hogy nem akar az útban meghalni, hogv ugy kaparják el, mint egy kutyát . . ! Rott Kristóf: (A kerékszöget helyére üti a fejszével.) Má', hogv a csudába törne! A vasalás is uj, a tengely is . . . Hiszen csak a mult hónapban volt a kovácsnál a kordély! Rotné: (Észreveszi az Engl pepecselését. Érdesen. ) Hát te mit csinálsz itt?! Na ugy látom, neked se valami nagyon megy a szivedre a más ember baja! Különben vártál volna a dologgal még egy kicsit . . . Legalább addig, mig itt hagyjuk a házat! Engl: (Közömbösen.) Na persze! ídöt pocsékolni! (A távolból közeledő dobpergés hallatszik.) Rott Kristóf: (A hangja hirtelen, szinte bénultan abba hagyja a munkát és kezében a fejszével, szobormereven áll a szin közepén. Rottné szintén.) Engl: (Egészen érzéktelen közömbösséggel tovább dolgozik. Szinte tudomással sem bir a körülötte levő szenvedésről.) Dobos: (Balról jön, dobját brutális erővel pörgetve. A színre érve abbahagyja a dobolást.) Takarodás! Hamis hitben talált emberek és asszonyok ki az országból! A gyerekek itt maradnak! (Újra megpörgeti a dobot és jobbra eltávozik. A szin mögött egyre távoiabban hallatszik a doboiás és hallani lehet még egyszer a kikiáltást.) Rottné: (Megrendült hallgatás után, rikoltó kétségbeeséssel.) Itt van már! . . Ez a véres, rettenetes óra! Rott Kristóf: (Fölviharzó, rettenetes fájdalmában fölragadja a fejszét és iszonyú erővel belevágja a cseresznyefa tövébe.) A vándormadár fészket talál itt: . . A fecske visszatérhet . . . (Összetörten a padra roskad.) Sandperger: (Az izgalomtól szinte őrjöngve rohan a színre balról és átfut a dobos után kiáltva.) Verd dobos, verd! (Addig rikoltozik, amig az erek kidagadnak a torkán.) Verd! Verd! Verd! (Kimerülten roskad le a kut mellett egy kőre.)