Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-11 / 233. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1141 októter 11 ion uiruaaiomöan élö olaszok ellen megtorló intézkedéseket tennie» mert könnyen megeshetnék akkor, hogy Olaszország nem lesz kapható a békére. Ilyén értelemben tájékoztatta a nagy vezirt már tegnap báró Marschall német és Pallavicini őrgróf osztrák-magyar nagykövet. Az ország és az olístniRció. Az obstrukció ellen máig a következő megyei és városi törvényhatóságok foglaltak állást: Versec város egyhangúlag Szebenmegye Kisküküllőmegye „ Debrecen város „ 5 Zólyornmegye „ Ugocsamegye „ Beszterce vármegye „ Udvarhelymegye „ Temesmegye 10 Újvidék város „ Selmecbánya „ Somogymegye Trencsénmegye Árvamegye „ 15 Liptómegye „ Fogarasmegye „ Torda-Aranyosmegye „ Brassómegye valamennyi — 4 ellen Győrmegye „ —37 „ 20 Tolna vármegye 109—25 „ Esztergommegye 33—28 „ Bácsbodrogmegye • 221—50 „ Nyitra vármegye 163—10 „ Szepes vármegye 68—14 „ 25 Temesvár város 88—11 „ Baja város 39—10 „ Nagyvárad város 34—18 „ Arad város 58—18 „ Pozsony város 39—10 „ 30 Csongrádmegye 96—32 „ Jásznagykunszolnokmegye 300— 6 „ Szatmárnémeti város 30—15 „ Szolnokdobokamegye 90— 4 „ Szeged város 94—42 „ 35 Torontálmegye 163—15 „ Máramarosmegye 84— 6 „ Barsmegye 96—15 „ Háromszékmegye 82—60 „ Marosvásárhely város 39—27 „ 40 Aradmegve 243— 6 „ Veszprémmegye 105—62 „ Borsodmegye 123—70 „ Szatinármegye 169—70 „ Szabadka város 133—21 „ 45 Sopronmegye 151—17 „ Ungmegye 71—24 „ Hontmegye 85—13 „ Pécs város 58—31 „ Vasmegye 183—98 „ 50 Biharmegye 213—15 „ Csanádmegye 89—69 „ Pozsonymegye 233—33 „ Hevesmegye 142—98 „ Kolozsvár város 48—24 „ 55 Mosonmegye 51— 6 „ Kassa város 56—29 „ Székesfehérvár város 55—52 „ Győr város 72—18 „ Krassó-Szörénymegye 203—19 „ 60 Nógrádmegye Baranyamegye Zombor város Pancsova város Komárommegye 65 Sopron város Beregmegye Berzeviczy nem mond le. Több oldalról, különösen ellenzéki részről olyan híreket teresztettek, hogy Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke lemond tisztéről. Ezeket a híreszteléseket a többlekkel együtt most maga a Házelnök cáfolja meg a következő nyilatkozatában: — Már igazán nem győzöm cáfolni a lemondásomról. szóló hiteket. Szó sincs róla. A közvetítésről szóló hirek sem felelnek meg a valóságnak. Az tagadhatatlan, hogy vannak tervek, vágyak kombinációk a béke és a parlament rendes működésének helyreállítása érdekében, hallottam ón is ilyet nem egyet, de történni még semmi sem történt. Diskuráltam egy pár szót a helyzetről az ellenzék egyik-másik vezetőjével, de az ehhez fűzött kombinációk mind csak találgatások. Elvégre a Ház elnökének is szabad politikáról beszélgetni és az a körülmény, hogy én a Ház elnöke vagyok, nem foszthat meg attól a jogtól, hogy politikai kérdésekről alkalmilag magam is ne diskurálhassak. Ismétlem és hangsúlyozom, hogy több nem történt. Különben is, mint minden más országban, ugy nálunk is a parlament leaderje a miniszterelnök és csak természetes, liogy az ő távolléte alatt nem volna helyénvaló olyan kérdések tárgyalásába belebocsátkozni, amelyekben a döntő szó kétségtelenül őt illeti. SZÍNHÁZ, MÖVESZET Színházi műsor. Október 11 szerda Keresd a szived, vigjáték. Páratlan 3/s„ 12, csütörtök Pillangó kisasszony, opera. Páros Vs„ 13, péntek Az ezred apja, énekes bohózat. Páratlan !/3. „ 14, szombat Az ezred apia, énekes bohózat Páros "Ij. ! | Hogy alkotta meg Puccini a Pillangó kisasszonyt? \ (Saját tudósítónktól.) Abból az alkalomból, í hogy Puccini operáját, a Pillangókisaszj szonyt a szegedi szinház egyszeri sikeres elől adás után csütörtökön újra szinretiozza, j nem érdektelen egy pillantást vetni arra a j körülményre, mely Puccinit az emiitett opera megírására inspirálta. Puccini egyik este Londonban bevetődött a Duke of York's Theaterbe, ahol épen a híres amerikai szerző: Belasco drámáját, a madarn Butterfly-t játszották.. Puccini, aki nem tudott angolul, a szöveget képtelen volt megérteni, mégis az előadásból könnyen következtetett annak tartalmára. És a bár banális, de egyszerűségében is megható, igaz epizód: a nő szerelme — a nő élete, azonnal egy nagyszerű opera-téma gondolatát adta Puccininak. Ez az idea szinte üldözte Puccinit és mialatt egy haleset a szobához kötötte, munkához látott. Ezután Rómába ment, ahol meglátogatta a japán nagykövetet, kinek neje elénekelt neki néhány japán dalt. Ez azonban édes-kevés volt a japán zene és dal megismerésére mert Japánban még a Trubadurrendszer dívik, s nagyon ritka eset, hogy hogy egy-egy dallamot kottára szedve megörökítsenek. Mégis megalkotta művét és a Pillangókisasszony a milanói Scala tl inházban került először szinre, 1904. február 17-én. Campanini, a nagy dirigens vezényelte a zenekart. Milano műértő zenei publikuma azonban nagyon hidegen fogadta az uj operát, ugy hogy másodszor már nem is adták elő. Másnap egy milanói hivatalnok, aki nagy tisztelője volt Puccininek, a milanói városháza anyakönyvi hivatalába ment, hogy újszülött kis lányát belajstromoztassa. Mikor az anyakönyvvezető kérdezte, hogy mi legyen az újszülött neve: Pillangó — volt a boldog apa válasza. Mit! — felelt az anyakönyvvezető megrökönyödve: csak nem akarja a leányát az egész életére szerencsétlenné tenni ennek a bukott operának az emlékével? De az tántoríthatatlan volt és a kis „Pillangót" elanyakönyvelték. Puccininak tudomására jutott az eset és mélyen meghatotta. Megkérte az apát, hogy vigye el hozzá a kis „Pillangót". A megbeszélt napon esős, szeles idő volt s Puccini a bukás fájdalmas emlékein merengve, kinézett az ablakon, mikor egyszerre nagy népcsoportosulást látott a lakása felé közeledni. Az történt, ogy az apa nemcsak a kis leánykát hozta el, de a „Pillangókisasszony" egész első felvonásának a szereplőit megszemélyesítve a családja tagjaival jöttek: az anya, nővérek, unokafivérek, nagybácsi és nagynéni és a felvonás összes szereplői. Ez a jelenet visszahozta Puccini vidám kedélyét és igy felvidulva revizió alá vette művét. Az igy megjavított operát azután újra előadatta Bresciá-ban, ugyanazon év május 26-án. Ekkor már nagyobb sikere volt, de még mindig nem elégíthette ki az elkényeztetett szerzőt. Ezután már nem változtatott rajta. A mű igazi elismerése csak 1905. julius 10-én, a londoni bemutatásával kezdődött s azóta ismerik és élvezik a világ minden szinpadán. * Mcjj egy uj tag. Öt hét után, a Nebántsvirág előadásán mutatkozott be ma este Kónyi Lujza, a színtársulat egyik énekesnője. Ha a ma esti bátortalanságát leküzdi, használható tagja is lehet a társulatnak, ha a színháznál" nem gondolnak majd nagyot és nem akarják vele eljátszatni Gertrudist, Medeát, Bernd Rózát vagy Nórát. A mai kísérletezés semmivel sem volt képtelenebb ezeknél. A kisasszony minden bizonynyal rokonszenves színpadi jelenség, birtokában azoknak az összes kellékeknek, amelyeknek segítségével vezető színésznővé fejlődhetik. De idáig' hosszú az ut és nagy vakmerőség és szakavatatlanság kell ahoz, hogy valaki azt higyje, hogy a szegedi színpad alkalmas az ilyen ut megkezdésére és megtiltására. Tulajdonképen mit akar a szinház? Minden énekesnőjét elsőrangú színésznőnek szeretné kijátszani? Ez nem fog sikerülni. És hol volt a rendező meg a karmester, akik hozzáértésük garanciáival talán még sem fedezhetik az ilyen színházi képtelenségeket. Teljesen nivótlan és szürke volt különben az egész előadás, ember legyen a talpán, aki élvezni tudta. Ha megismétlődnek a Sárga lilióm-éhoz és a maihoz hasonló előadások, a színház eljátsza minden rokonszenvünket. Minthogy már többször előfordult, a leghatározottabban tiltakoznunk kei! az ellen, hogy a színészek egymásnak játszanak, szerepeiket elnevetgéljék. Ezeknek a dolgoknak egész komplekszuma ellen óvást kell emelnünk és ki kell jelentenünk, hogy ha az ilyen botrányok megismétlődnek, ezeken a hasábokon kellemetlen következményei lesznek. * Újvidék a szerb színészetért. Meglepő hírről értesít bennünket újvidéki tudósítónk. Arról számol he, hogy Újvidék város közgyűlése egyhangúlag szavazott meg 1500 koronát a szerb szinház szubvencionálására. Nem vagyunk túlzó soviniszták, de azért a hir egyszerű regisztrálása mellett lehetetlen meg nem látni azt a kirívó ellentétet, mely Újvidék részéről a magyar és szerb színészettel szemben tanusitott magatartásban a magyar színészet rovására megnyilvánul. Újvidék egész a legutóbbi időkig csak nyári állomása volt a magyar színészetnek. Mig a szerb színészetnek pompás szinháza van, a magyar színigazgatónak bért kellett fizetnie a színházért. A főszezont a szerb színészet foglalta le. A közgyűlésen meglepetés szerüleg tették az indítványt, s a munkapárti és a függetlenségi bizottsági tagok annyira előzékenyek voltak a szerbekkel szemben, hogy az indítványt elfogadták, s igy az egyhangúlag ment keresztül. Ha hozzávesszük még azt, hogy a szerb szinházat a Matica szerb egyesület tartja fenn, akkor igazán lehetetlen meg nem állapítani azt a tényt, hogy egy magyar város és magyar törvényhatósági tagok igazán előzékenyek a szerbekkel szemben, mikor a szerb szinészet támogatásában versenyt küzdenek egy céljában és törekvéseiben magyarellenes és dúsgazdag szerb egyesülettel. Nem rójjuk fel liibául Újvidéknek ezt a szubvenciót, annál kevésbbé, mert tudjuk Újvidék lakosságának többsége szerb nemzetiségű, d« 172—12 „ 215—114 „ nagy többséggel » >» » » .. »