Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-11 / 233. szám

19ll október 10 DÉLMAGYARORSZÁO 3 bői kihaskandók és azokról az előadottak ér­telmében külön költségvetés készítendő s an­ank födözése tekintetében külön határozat hozandó. Amennyiben a város közönsége a még hi­ányzó födözet kérdését másképen megoldani nem tudná, az építési tervek megfelelő egy­szerűsítése és összébb vonása válnék esetleg szükségessé. A parlamenti helyzet — Kompromisszumos tárgyalások. — (Saját híd ősit ónktól.) A Ház mai ülése alatt minden oldalról nyilvánvaló lett, hogy a Ház elnöksége a kormány, illetve a minisz­terelnök tudtával és hozzájárulásával tárgya­lást kezdeti az ellenzéki pártok vezérembe­reivel. Ennek a tárgyalásnak az a célja, hogy o. kormány tájékozódási szerezzen az ellen­zék magatartásáról, gondoikózásáról és szándékairól abban az irányban, hogy nem lehetne-e a végső eszközök igénybevétele előtt valami békés megoldási létesíteni, a parlamenti tanácskozás rendes menetét hely-, reáüiani, s esetleg a válságot okozó politikai kérdésekben is megtalálni a kiegyenlítés útját. Ezért kereste íöi Berzeviczy Albert Kos­suth Ferencet is s ezért kért tegnap Justh Gyulától is alkalmat a beszélgetésre. Vilá­gos — mondják a munkapárton — hogy erre a misszióra az elnök nem vállalkozhatott volna a tistzjéről való lemondással egyidejű­leg, de nem vállalkozhatott volna annak előre való hangoztatásával sem, hogy a tájékozó­dás kedvezőtlen kimenetele esetén megválik állásától. Hogy a békés megegyezés meghiú­sulása után mire határozza magát a kor­mány, arról még korán volna beszélni s igy ennek a sikertelenségnek az elnökségre há­ruló konzekvenciát is korai dolog lenne már most levonni. Mig a miniszterelnök haza nem jön s mig Berzeviczy Albert nem tájékoztat­hatja eljárása eredményéről, addig nem tör­ténik fordulat sem az egyik, sem a másik irányban. A Ház folyosóján ma a külsőségek egész összefüggő sorozata mutatta, hogy a kulisz­szák mögött készül valami. Megjelent ma ko­rán a Házban Anárássy Gyula gróf is. And­rássy legelőször Justh Gyulával találkozott s vele beszéigetett hosszasabban, aztán a Kossuth-pártról Désy Zoltánnal. Tanácsko­zás folyt Kossuth Ferenc és Justh Gyula kö­zött is. Tisza István gróf pedig Vojnics Ist­ván báróval értekezett bizalmasan. A legna­gyobb érdeklődést azonban az a jelenség kel­tette, hogy Lukács László pénzügyminiszter Kahos Ferenccel, a Ház alelnökével közel fél­órás tanácskozást tartott az egyik jegyzői szobában. Erről annyi szivárgott ki, hogy a pénzügyminiszter az 1912-iki költségvetés benyújtásának időpontját beszélte meg Ka­bossal. A költségvetést ugyanis a miniszter csak a kompromisszumos tanácskozások be­fejezése után akarja beterjeszteni s ha a ta­nácskozások elhúzódnak, a beterjesztés is ha­lasztást szenved. A kormányhoz közelálló Pester Lloyd ma esti számában a Berzeviczy-féle békeakció­ról ir. Berzeviczy tervezete olyan, amely a kormány eddigi álláspontjából egy jottányit sem kiván feladni, amennyiben olyan értelmű megegyezést gondol, melynek egyik feltétele lenne a házszabályok revíziója. Ugyancsak alapfeítétele ennek a Berzeviczy-íéle terve­zetnek a véderöj a vaslatok keresztülvitele, amennyioen kereken kimondja, hogy béke más módon ei sem képzelhető. Lbben a kér­désben a iölmerült ellenteteket csak az eivi diszpozíciók szemmel tartása val és azok le­hető elsimításával lehet csak kiegyenlíteni. S ugy latszik, nogy az ellenzék kezo a komoiy meggondolás aiapjaira helyezkedni, amennyi­ben nem szárkóznak már ei oly mereven a megoldás elöl. Lrre vall az a félhivatalos ér­tesítés, mely jelenti, hogy Lukacs Lászió pénzügyminiszter megbízást kapott az ellen­zék vezéreivel vaió targyaiásra. Félhivatalo­san egész határozottsággal már azt is jelen­tik, hogy Lukacs holnap jasih Üyuiávai, hol­napután Kossuth Ferenccel, a következő na­pokon pedig a pártonkívüli függetlenségiek vezéreivel log tárgyalásokat folytatni. Lzekböl következtetve, igen komolynak keli tartanunk azt a következtetést, liogy a politikai heiyzet eredményes megegyezés ut­ján — rövidesen kedvezőre fordul és a .Ház munkaképessége s a parlamenti rend hely­reáll. M nagyhatalmak reriüezík a lüpoisszi kérdést. — Törökország és a narmasszöoeiséy. — (Saját tuáósitónktól.) Olasz diplomáciai kö­rök megvannak róla győződve, hogy a nagy­hatalmak a porta kérésére, hogy érdekében közbenjárjanak, egyhangúan azt felelik, hogy a fenforgó viszonyok között a befejezett tény elismerése az egyetien ut, amelyen megegye­zés jöhet létre, azonban a portának gyorsan kell magát elhatároznia s a megtorlás poli­tikájáról le kell mondania. Ausztria és Ma­gyarország és Németország nagykövete teg­nap alaposan fölvilágosították a nagyvezért a dolgok állásáról. Konstantinápolyi diplomáciai körökből je­lentik, hogy Törökország valószinüleg el fogja fogadni Németország közvetitő javas­latát. Azt beszélik, hogy Törökország erősen közeledik a hármas szövetséghez. Carikov orosz nagykövet kijelentette, hogy a tripoliszi kérdés e hét végéig rendezve lesz. Á nagyhatalmak kdevezően feleltek Török­országnak közvetítés iránt hozzájuk intézett kérésére. Hir szerint a hatalmaktól tegnap este beérkezett válaszok a portának Tripo­liszra vonatkozó legutóbbi lépésére aként szólnak, hogy a hatalmuk a porta kérdéséről tárgyalásokba fognak egymás között bocsát­kozni. A mai napon ezek a felentések érkeztek: Fölgyújtottak egy ífju török bizottsági épületet. Konstantinápolyból jelentik: Az egység és haladás ifjútörök bizottság itteni egyesületi épületét tegnap felgyújtották. A tűzoltóság hamarosan elejét vette minden nagyobb ve­szedelemnek. Késégtelenül kiderült, hogy gyújtogatás történt. Tripolisz alkormányzója. Londonból jelentik: A Reuter-ügynökség jelenti: Chasson pasa, volt tripoliszi polgár­mestert az olaszok Tripolisz alkormányzó­jává nevezték ki. fiz ejy ptimi törökök. Konstantinápolyból jelentik: A kormány régebbi szerződésekre támaszkodva, azt kérte az angol kormánytól hogv Egyiptom török katonaságából 12.000 főnyi csapatot átvihessen Tripoliszba. Áz angol kormány el­utasította ezt a kérést azzal a megokolással, hogy Egyiptom bel.s'ö rendjének van szük­sége a török katonaságra. Föl a szent háborúra! Konstantinápolyból jelentik: Tömeges hír­jelentés érkezett a sz.ént háborúra vonatkozó mozgalmakról. Juhik' imám pretendens a szultánnak 100.000'' embert és Szaid lárisz pretendens 40.000 embert ajánlott föl az Olaszország ellenes szent háborúra. Igen sok jemeni és medinai sejk is kész, hogy részt­vesz a szent háborúban. A tripoliszi polgár­mester táviratozza, b.ogv Tripolitana és Benghazia egész népe kész a szent háborúra. A madraszi mohamedánok a nagyvezérhez táviratot intéztek, amelyben kinos meglepe­tésüket nyilvánítják Olaszország igazságta­lan eljárásán és győzelmet kívánnak a török fegyvernek. A pristinai és vuliferni albánok megesküdtek, hogy küzdeni fognak az olaszok ellen. A Yéni Gazetta értesülséé szerint a Tri­polisz alsóbb részében lakó Senusszi-törzs sejkje az olaszok ellen a szent háborút prok­lamálta és megindult embereivel Benghazi felé. A szultánjaim imamnak köszönetet mondott a felajánlott százezer emberért, a nagyvezéri hivatal az imamnak köszönetét fejezte ki és hozzátette, hogy nincs szükség a felajánlott segítség használására. Nyugíalansrg a Balkánon. Konstantinápolyból jelentik, hogy a török­montenegrói, valamint á török-bolgár hatá­ron erős nyugtalanság észlelhető, amit a tö­rökök erős hadi készülődése idézett föl. A török hadügyminiszter ebben a kérdésben há­romnegyed óra hosszat tartó tanácskozást folytatott az oszrák-magyar nagykövettel. Ai olasz,c,enzura. Rómából jelentik: Á hadügyminisztérium rendeletet adott ki, hogy további intézkedésig a lapok a hivatalos jelentéseken kivül nem közölhetnek háborús híreket és a postahiva­taloknak nem szabad ilyen táviratokat a kül­földre továbbitaniok..- • Csak terjeszkedjenek! Londonból jelentik: Haldave hadügymi­niszter tegnap Aberdeenben beszédet mon­dott, amelyben a háborúra is kiterjeszkedett. Erre vonatkozólag igy nyilatkozott: A külpolitikában páratlan válságon men­tünk keresztül. Talán ne kritizáljunk más nemzeteket, hanem inkább kövessük részvét­tel eljárásukat. Mi voltunk az elsők a szinté­ren és nagy részét a lakott földnek meghó­dítottuk. Miután Németország és Olaszor­szág száz évvel később alakultak, nem vol­tak meg azok az előnyeik, mint nekünk. Ha az volt az óhajuk, hogy terjeszkedjenek, ugy az az ő dolguk erről ítélkezni. Végül kijelentette, hogy miként sir Eduárd Grey a békét hat esztendeig tartotta, a kor­mány legalább is meg akarja őrizni ezt a re­kordot. A törökök bosszúja. Konstantinápolyból jelentik: A kormány megsemmisítette az olasz alattvalók bérszer­ződéseit, a vételi szerződéseket és állami koncessziókat, amelyek a portával jöttek létre. Egy rendelet kimondja, hogy olasz alattvalók ingatlanai elkobozandók s azok visszaszállnak a vakpfra. Egyedül a főváros­ban milliókra rug az a kár, amelyet ily mó­don az olasz alattvalók szenvednek. A nagyhatalmak válasza. Rómából jelentik: 'idevaló diplomáciai kö­rökben ugy tudják, íiogy a nagyhatalmak a porta kérésére egyhangúan azt fogják felelni, hogy a mostani körülmények között a meg­másíthatatlan való beletörődés az egyetlen mód a megegyezésre, de a portának sietősen kell magát erre elszánnia s nem szabad a tö-

Next

/
Thumbnails
Contents