Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-29 / 223. szám

28 DELMAGYARORSZAÜ 1911 szeptember 27 A kamarai választások. - Győzött a hivatalos lista. — (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön választották meg a szegedi kereskedelmi és iparkamara beltagjait. Reggel kilenc órától délután négy óráig tartott a választás, amely iránt azonban nagyon csekély érdeklődés nyilvánult meg. A kamara 5771 tagja közül összesen 571 szavazott le, tehát alig egy tized rész. A kereskedelmi osztálynál a hivatalos lista teljesen, az ipari osztálynál pedig részben győzött. Az eredmény az, hogy a harminckét beltag közül tiz olyan van, aki eddig nem volt tagja a kamarának. Valamennyi uj tag kiváló ember, hasznos tényezője a kereskedelmi és ipari világnak, amely joggal várja tőlük, hogy hasznos munkásságot fejtsenek ki. Az uj tagok: Back Bernát, Holczer Tivadar, Glückstahl Lajos, Eisenstadter Róbert, Lövész Antal, Solti Pál, Boda Bertalan, Gál Kálmán, Kccskeméthy Antal és Menning Mihály ismert nevüek ebben a városban és eddigi munkásságukkal szereztek maguknak érdemeket arra, hogy a polgárság bizalma a legfontosabb közgazdasági szervezet tagjaivá válassza őket. A kereskedelmi és ipari világnak az érdeke mindenesetre az, hogy az uj tagok a régi érdemes tagokkal együtt előmozdítsák a közgazdasági érdekeket. A választásról alábbi tudósításunk számol be. (A választás képe.) Annak ellenére, hogy a kereskedők és iparosok nem valami nagy érdeklődést mutattak a választás iránt, elég mozgalmas volt az élet a városházán. Több lista volt forgalomban, mindegvik listának megvolt a pártja és a pártok egész csomó kortest mozgositottak a jelöltjeik érdekében. A kortesek a városháza kapujánál és a folyosókon várták a szavazókat, akik csak nagyon gyéren szálingóztak. Persze mindegyiket alaposan megdolgozták. Szegény választó, amire fölért a választási helyiségig, legalább tiz kortesnek tett kötelező ígéretet, egy csomó listát szorongatott a kezei között és maga sem tudta, hogy melyikkel szavazzon. Voltak, akik kocsikon hozták a szavazókat. Ennél a .választásnál a nők is gyakorolhatták és gyakorolták is szavazati jogukat, ; amely persze titkos volt. A kortesek légin- t kább a nőket hozták be kocsikon és megtör- , tént nem egyszer, hogy a férj kénytelen volt; hazamenni a feleségéért, mert néki nem volt ' szavazati joga, hanem csak az asszonynak, i akinek a neve alatt megy a cége. (A kereskedőknél.) A kereskedők a bizottsági teremben sza- : vaztak. Itt Bokor Adolf a választási elnök és Tóth Péter a helyettese. A bizalmiférfiak Lövész Antal és Solti Pál voltak. Négy órakor fejezték be a szavazást és hat órára készültek el a szavazatok összeolvasásával. Kiderült, hogy 2393 választó közül 271 szavazott le. Á legtöbb szavazat, 258 Bokor Adolfnak, a legkevesebb, 138 Endrényi Imrének jutott. Az eredmény itt a szavazatok nagysága arányában a következő: Rendes tagok lettek: Bokor Adolf 258, Vas Károly 255,, Holtzer Tivadar 251, Weiner Miksa 248, Szarvady Lajos 248, Solti Pál 245, Boda Bertalan 243, Glüokstahl Lajos 241, Lövész Antal 220, Tóth Péter 173, Csányi János 169, Eisenstadter Róbert 168, Winkler Mór í .167, Kiss Arnold 163, Wagner Gusztáv 156 a és Endrényi Imre 138. < Legtöbb szavazatot kaptak rajtuk kivül: ' Holtzer Dániel 113, Böröcz Pál 95, Ratzauer Sáiidor 92, Horváth Henrik 89, Kroő Adolf 79, MarköVics Lfejos, Kefíner Ferenc 77. Pottagok lettek a következők: Holtzer Aladár 255, Schwartz Henrik sí 235, Mahrer Ármin 234, Pollák Sámuel 231, Várnai Dezső 228, Steiner Bernát 225, Reitzer Lipót 223, Bittó Márk 222, Miskolczy Gyula 221, Nyilassy Ödön 220, Vincze Lipót 219, Winkler Mihály 219, ifj. Aigner József 214, Schiffer Antal 201, Horváth Henrik 151 és Kellner Ferenc 145. Legtöbb szavazatot kaptak rajtuk kivül: Schorr Ottó 110, Balogh Ferenc 84, Kocsis Ferenc 83. Ugy a rendes, mint a póttagok mindegyike rajta volt a hivatalos listán, amely teljes egészében győzött. (Az iparosoknál.) Az iparosok a közgyűlési teremben szavaztak. Itt Riedl Samu dr. volt a választási elnök, Szakáll József a helyettese. Bizalmi férfiak voltak Körmendy Mátyás és Rubin József. Este nyolc órakor fejezték be a szavazást, amelynek ez az eredménye: Rendes tagok lettek: Rainer Károly 290, Paral Pál 286, Pálffy Dániel 285, Szakáll József 278, Cserzy Mihály 277, Wimmer Fülöp 276, Körmendy Mátyás 275, Landesberg Mór 273, Scháífer Márton 273, Regdon Sándor 219, Back Bernát 196, Gál Kálmán 168, Kecskeméthy 1 Antal 164, Juranovics Ferenc 155, Mennig Mihály 153 és Popper L. Mór 144. A hivatalos listából Rubin József maradt ki, helyette Menning Mihályt választották meg A megválasztottakon kivül legtöbb szavazatot kapták: Holtzer Aladár 118, Rubin József 117, Visky György 121, Vigh Sándor 56, Benkóczy Pál 73, ifj. Hodás János 74 és Kónya , János 61. Póttagok lettek: Fejős Ferenc 1.69, Molnár Lajos 169, Lendácky Sándor 166, Árvay Kálmán 164, Schwarz Rudolf 162, Schwartz Manó 159, Erdélyi András 130, Tápáy Dezső 129, Kónya János 126, Nyáry György 125, Lőrik Árpád 125, Vőneki Ferenc 124, Ottovay István 111, ifjú Hodács János 93, Rubin József 42 és Habel György 39. A választás után az összes szavazólapokat lepecsételték, megszerkesztették a jegyzőkönyveket és ezzel az aktus véget is ért. SZÍNHÁZ, MŰUESZET Színházi műsor. Szeptember 29, péntek Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet '/3. „ 30, szombat Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet 2/t. * Csorios Gpla bohózatét ír. A fővárosi színészi körökben sokat beszélnek arról, hogy Csortos Gyula bohózatot ír. 'Ne tessék hitetlenkedni, az ifjn és rokonszenves művész maga informált erről bennünket. És, hogy a a szavainak még nagyobb hitelt adjon: meg is mutatta a készülő darab kéziratainak egy részét, sőt egy csomó jegyzetet is, amit az egyes jelenetek számára ötletszrüen följegyzett. Mi lesz a címe? Mi a tárgya? — minderről egyetlen szót sem akart elárulni Csortos, csak azt mondta, hogy bohózat lesz a darabja és a Magyar Színházban szeretné előadatni. Ezzel szemben azonban arról értesülünk, hogy Csortos darabja tartalmát már elmondotta Faludi Miklósnak, a Vígszínház igazgatójának, aki kitűnőnek találta a darab ötletét. Csortos Gyula bohózatát pedig a Vígszínházban fogják eljátszani — Csortos Gyulával a főszerepben. * Petőfi Bolond Istókja — operettKacsóh Pongrác, a János vitéz kiváló szerzője, fölkérte Gábor Andort, a jeles poétát és librettistát, hogy dolgozza föl megzenésítés céljából három fölvonásos játékká Petőfi Bolond Istókját. Az uj Kacsób-darab a kolozsvári Némzeti Színházban fog először inre kerülni, minden magyar színpadot megelőzve. Eszerint Janovics Jenő igazgató Biró Lajos, Rákosi Ferenc, Farkas Imre színdarabjain kivül a János vitéz szerzőjének egyik legújabb darabjával is szolgálja színháza önálló műsorának megteremtését. Apagyilkossággal vádolt parasztnábob. — A csanádapácai monstrepör első napja. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi esküdtbíróság az utóbbi évtizede egyik legnagyobbszabásu és különös érdekességü bünpörét kezdte tárgyalni csütörtökön. Szabó Zalai Mihály, a fiatal csanádapácai parasztnábob azzal van vádolva, hogy Baranyai Rozál tizenkilenc éves felesége fölbujtására arzénikummal megmérgezte az atyját. A vádlottak padján ül még Harangozó Ferenc csanádapácai napszámos, aki a vádirat szerint tudott a bűntényről és azt zsarolásra használta föl. Szabó Zalai Mihály dúsgazdag birtokos volt. Mintegy tiz évvel ezelőtt költözött Orosházáról Csanádapácára. Közben azonban uj asszonyt szerzett a házhoz. A régi feleségétől elvált, mert a katonáskodása idején gyermeke született. A Mihály fiiut azért nem is nézte jó szemmel, öt éves korában a nagyanyjához küldte és csak kilenc éves korában vette a házába. Keményen bánt a fiúval. Különben is mogorva természetű ember volt, alig érintkezett valakivel. Amikor a Mihály fiu fölcserepesedett a legénysorba, az atyja választott neki asszonyt. Baranyai Rozál orosházi leányt választotta ki élete párjául. Két évvel ezelőtt meg is volt az esküvő. A fiatal asszony dolgos természetű volt, kifogástalanul vezette a háztartást. Az öreg Szabó azonban a vádirat szerint, durván bánt vele, téhénfejésre is kényszeritette. A kíméletlen bánásmódot elpanaszolta férjének. A panaszkodással addig zaklatta a férjét, amig végre rávette, hogy az atyját eltegye láb alól. Szabó Mihály erre Harangozó Ferenc rovottmultu csanádapácai napszámost szemelte ki. Kétezer koronát igért neki, de Harangozó húzódozott a gyilkosságtól. Szabó Zalai Mihály erre aztán maga hajtotta végre szándékát. A lovaknak rendelt arzénikummal 1910. február havában megmérgezte az atyját. A haldokló öreget kocsin Orosházára vitték, útközben azonban meghalt. Orosházán minden különösebb incidens nélkül eltemették. Alig telt el azonban néhány hét, Harangozó megjelent a szinen. A följelentéssel való fenyegetéssel arra kényszeritette a parasztnábobot, hogy takarmányt és más egyebet ajándékozzon neki. Később már váltót is aláíratott vele. Szabó Zalai Mihály azonban végre is megunta a zsarolást és beszüntette a különféle „szívességeket". Harangozó erre levelet íratott, amelyben elmondja a gyilkosság előzményeit és följelentéssel fenyegetőzött. A levél a csendőrség birtokába került, amire ekszhumálták a sirt és Szabó Zalai Mihály, a felesége és Harangozó Ferenc a vádlottak padjára kerültek. Szabó Zalai Mihály gyilkosság bűntettével, Szabó Zalai Mihályné gvilkosság bűntettére való fölbujtással és Harangozó Ferenc zsarolás vétségével van vádolva. Ennek a bűnügynek a tárgyalását, mely öt napra van kitűzve, kezdte meg csütörtökön a szegedi esküdtbíróság. A tárgyalás iránt szokatlan érdeklődés nyilvánult meg. Az egész Délvidék nagy figyelemmel kiséri a tárgyalás folyását. A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Már a külső jelekből is észrevéhető, hogy izgalmas érdekességü lesz a csanádapácai nábob bünpörének a tárgyalása. Hevessy Kálmán dr vezeti a tárgyalást. Olyan korrektséggel és bámulatos higgadtsággal vézeti a tárgyalást, amely biztosítja ennek a nagyszaMsu bünpörnek a sima le-