Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-26 / 220. szám

lUil szeptember £6 delmagyarorszaü az elolvassa, hanem ' ;y a -árost diszitsék vele. .... , A megbírságolt ! .ok egyike sem ol­vasta q hivatalos hirac.ményt, mert nem lát­ták azt egyetlen helyi lapban sem publikálva. Mi sem emlékezünk rá, hogy a szegedi la­pok bármelyikében is megjelent volna ez a hirdetés, már pedig ha komolyari az lett volna a pénzügyi hatóság intenciója, hogy tu­dassa a szeszkereskedőkkel az ügyet, akkor első sorban is ezt a módot kellett volna meg­találnia erre nézve. Kívánatos lenne, hogy ezeket az ügyeket — a fölebbviteli fórum méltányosabban in­tézné el. Négyszázötven ember halála. — Katasztrófa a touloni kikötőben. — (Saját tudósítónktól.) A francia haditenge­részetet rettenetes ujabb katasztrófa érte. A touloni kikötőben fölrobbant egy nagy hadi­hajó. A hajó teljesen elpusztult és a legény­ségéből, hir szerint, ötszáz ember a vizbe ful­ladt. A táviratok, amelyek erről a rettenetes eseményről szólnak, meglehetősen szűksza­vúak; egyelőre nem szólnak teljes megbízha­tósággal sem a katasztrófa valódi okáról, sem pontos számadatot nem tudnak a robba­nás áldozatairól, de annyi látható, bogy a touloni robbanás olyan szerencsétlenség, amelyről ismét joggal mint nemzeti szeren­csétlenségről beszélhet Franciaország. A ha­dihajóval nemzeti vagyon, tömérdek puska pusztult el és sirba vitt magával sok száz fiatal, lelkes derék tengerészt. Héderváry Károly gróf miniszterelnök a kormány nevé­ben részvéttáviratot küldött ma a francia miniszterelnöknek. A katasztrófáról ezek a táviratok szólnak: Toulon, szeptember 25. A Liberté nevü páncélos cirkáló kamrái­ban kiütött tüz következtében a cirkáló ma reggel öt óra 55 perckor az itteni kikötőben a levegőbe repült és 19 perc alatt elsülyedt, Hir szerint 500 ember életét vesztette. Mint­egy száz ember oly módon menekült, hogy néhány pillanattal a robbanás előtt a tenger­be ugrott és csónakokkal mentették ki őket. Toulon, szeptember 25. A Liberté páncélos cirkáló ma reggel a puskaporos kamrában történt robbanás kö­vetkeztében a levegőbe repült. Több száz holttest úszik a tenger szinén. A hajó legény­sége ezer ember, de nem tudják pontosan, bogy liány ember volt a hajón, minthogy a matrózok közül sokan szabadságot kap­tak. A robbanás oly lieves volt, hogy Toulon­ban azt hitték, hogy az egész város a levegő­be repült. Delcassé tengerészeti miniszter ma délben tizenkét órakor a katasztrófa helyére utazott. Berlin, szeptember 25. A Liberté páncélos cirkáló katasztrófájá­ról még a követkézőket jelentik Toulonból: A robbanás után a hajó alig tizenöt perc alatt elsülyedt. A katasztrófának hir szerint 450 matróz esett áldozatául. A matrózok közül néhányan ugy menekültek meg, liogy a tengerbe ugrottak és a partról odasiető csó­nakok kimentették őket. A robbanást az okozta, hogy a puskaporos hamrához tűz ju­tott. Valószinii, liogy az éj folyamán a hajó­ra visszatért matrózok okozták a tüzet. Toulon, szeptember 25. Legújabb távirati jelentés szerint a Liberté személyzete közül 350 ember vesztette életét, közöttük a hajó összes tisztje. A szomszédos hajója legénységéből is elpusztult körülbelül 100 ember a rettenetes robbanás következté­ben, összesen tehát 450 ember lett a sörnyü katasztrófa áldozata s nyivánvaló, hogy az első híradások sem voltak túlzottak. Olaszország hadihajó! Tripoliszban. — fi hármasszcuetség Törökország ellen. — (Saját tudósítónktól.) A római tőzsdén nagy forrongást idézett elő az a hir, hogy a középtengeri olasz hajóraj elindult Tripolisz­ba. Az olasz képviselők és a tőzsde vezető emberei a hadügyminisztériumhoz fordultak felvilágosításért, ahonnan először tagadó, de később azt a választ kapták, hogy a hir meg­felel a valóságnak. A jelentés azonban hozzá­tette, hogy a hajóraj nem visz magával teljes csapatokat és célja nem is Tripolisz megszál­lása, hanem tisztán az. hogy a Tripoliszban élő olaszokat megvédje a lázongó mohamedá­noktól. Európa többi államai, Ausztria-Magyaror­szág Németországgal egyetértve, Olaszor­szág érdekében tett lépéseket. Párisban már az a hir van elterjedve, hogy u hármasszö­vetség támogatni fogja Olaszország akcióját. Angolország szintén Olaszország mellett fog­lal állást. Olaszország sakkhuzásáról ezek a hirek érkeztek: Az olasz flotta elindult. Rómából jelentik: A hajóraj, mely a sira­cusai kikötőből szombaton elindult, két diví­zióból áll. Az első divízióhoz tartoznak a Ró­ma, Napoli, Amalti és Pisa nevü páncélosha­jók. A második divízióhoz tartoznak az olasz flotta régebbi hadibajói: Garibaldi, Feruchio és Varese. Ezeken kivül mind a két divízió­hoz több torpedó és torpedózuzó tartozik. A flotta elindulásának hire érthető izgalmat keltett nemcsak Olaszországban, hanem az összes európai diplomáciákon, ahova már va­sárnap este megérkezett a távirati jelentés. Villámgyorsan terjedt el a riasztó hir a török fővárosban. A török lapok külön kiadások­ban adták tudtul a közönségnek és felszólítot­ták a kormányt, hogy azonnal nyilt felvilágo­sítást követeljen az olasz kormánytól és szük­ség esetén háborúval védje meg a török bi­rodalom integritását. Az olasz kormány magyarázata. Az olasz kormány kijelentette, hogy a hadihajók parancsnokai lepecsételt rendele­tekkel indultak el Tripoliszba, de céljuk csu­pán tüntetés és az, hogy a mohamedán la­kosságtól fenyegetett európaiak életét és va­gyonát megvédje. Ezt a védekezést azonban megcáfolják azok a jelentések, melyek Tuniszon keresz­tül érkeztek az európai udvarokhoz. Ezek szerint az olasz kikötőkből már negyven szállító hajó indult el Tripolisz felé, lőszerek­kel és élelmiszerekkel. Milanóban, Nápoly­ban és Turinban mozgósították a Vöröske­reszt ottani kirendeltségeit. A mozgósítási híreket Milánóból is megerősítették. A mozgósítás hire a Vatikánban is nagy nyugtalanságot keltett. A pápa részletes je­lentést kért és azt a reményét fejezte ki, hogy a konfliktust még békésen elintézhetik. Háborús hirek Konstantinápolyban. Konstantinápolyból jelentik: Vasárnap reg­gel az a hir terjedt el, hogy az olasz hajók már kikötöttek Tripoliszban és több török ha\­jót hatalmukba kerítettek. Ez a hir a szultán palotájába is elhatolt és a szultán a bajrám­ünnep ceremóniái után magához hivatta a nagyvezirt és jelentést kért. A nagyvezir ki­jelentette, hogy Konstantinápoiynak nincs közvetlen összeköttetése Tripoliszszal és igy ha igaz is az olasz megszállás hire, arról a tö­rök kormány csak néhány nap múlva kaphat hivatalos jelentést. A török hadügyminiszté­rium szintén nem kapott hivatalos jelentést, itt csak annyit tudnak, hogy az olasz kikötők­ben állomásozó hajók parancsot kaptak, hogy készen álljanak az elindulásra. A török hadügyminisztérium lázasan ké­szülődik. Az intézkedéseket egy bizottság ve­zeti, melynek élén a hadügyminiszter álL Izgalom Tripoliszban. Párisból jelentik: A tripoliszi kábelössze­kottetés olasz kezekben van, Harisba csak: Tuniszon keresztül érkeznek liirek. A mo­hamedán lakosság körében nagy elkesere­dést keltett az olasz hadikészülődések hire. A legnagyobb pénzintézet, a Banca di Koma: fiókjai szombaton délután már nem nyitot­ták ki pénztáraikat. Különösen a Tripolisz­ban nagy számban élő zsidók félnek a hábo­rútól és nagy részük már a mult héten elme*­nekült Tripoliszból. A benszülöttek az ország: védelmére zászlóaljat alakítottak,. ^ Európai beavatkozás:. Konstantinápolyból jelentik: A portához kö­zelálló körökből azt jelentik, hogy Ausztria­Magyarország Németországgal egyetértve: azt a tanácsot adta a portának, hogy teljesitr­se Olaszország követeléseit a béke érdekéi­ben. Párisból jelentik: Az itteni lapok egyértel­műen azon a véleményen vannak, Hogy a hármasszövetség támogatni fogja Olaszor­szág akcióját. Rómából jelentik: A Tripoliszban élő ango­lok védelemért fordultak kormányukhoz. Az angol kormány értesítette erről az olasz kor­mányt és felszólította, hogy védje meg: m. tripoliszi angolokat. Angolország tehát támo­gatja Olaszországot. A német kormány megtiltotta a török had­seregben szolgáló német tiszteknek, hogy az Olaszország ellen induló akcióban részt ve­gyenek. Hasonló utasítást adott az angol kor­mány is az angol tiszteknek. Berlinből jelentik: A kormányhoz közel ál­ló lapok azt irják, hogy Németországr és Ausztria-Magyarország támogatni fogja Olaszországot, valamint Olaszország is tá­mogatta Ausztria-Magyarországot Bosznia: annexiójában. Magáról Aehrenthal közös kül­ügyminiszterről azt irják a lapok, hogy a kül­ügyminiszter nem nézi jó szemmel Olaszor­szág afrikai térfoglalását. Makó — 'Justhék ellen. Annál sz&< tirikusabb, érdekesebb visszavágás alig éri magvar politikust, mint most Justh Gyulát Justh tudvalevőleg vasárnap nagy, népgyü* lést tartott szűkebb hazájában, Makón. Azc obstrukció mellett beszélt. És Makó az ob­strukció ellen szavazott. Igen, mert Csanád­megye törvényhatósági bizottsága Jakabfíy István főispán elnöklésével tartott közgyűlé­sén elfogadta az obstukciót elitélő verseci át­iratot. Pedig Justh Gyula nagyon agitált;, hogy legalább Makó döntése legyen mellette... Ha már az ország ellene van. És még az ö; városa is elitélte az ő „nemzeti" ellenáHásáíi Dacára, hogy a közgvülésen szintén szóno­kolt Justh Gyula. Ellenben a népszerűbb Ná­vay Lajos is beszélt, megmagyarázta Makóm is, mit akar Justh Gvula. És Makó város dön­tött. Még pedig az ő képviselője és politikája ellen. Ennél nagvszerübb politikai viccet sen­ki nem ért meg mostanában, ... j A képviselőház ülése. A képviselőház maf egész napi munkája: három névszerinti) sza- ' vazás. Kabós Ferenc alelnök elnökölt az ülé­sen s bemutatta a miniszterelnök átiratát Schönaich báró közös hadügyminiszter föL mentéséről és Auffenberg lovagnak hadügy­miniszterré való kinevezéséről. Bejelentette* azután, hogy a király az ipari üzemekben-al­kalmazott nők éjjeli munkájának korlátozá ­sáról szóló törvényjavaslatot szentesítette.. Bemutatta Liptóuiegye közönségének fölír a-

Next

/
Thumbnails
Contents