Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-20 / 215. szám

4 I>ÖAUGY ARORSZÁG 1911 szeptember 19 sziike miatt, a meglevők fejlesztése, valamint ujak fölállítása. Csupán a szegedi középiskolák végzett növendékei jelentékeny létszámot képesek biztosítani az egyetemhez, többet, mint a legnépesebb vidéki jogakadémia hallgató­sága. Ámde abban a körzetben, amelyből a sze­gedi egyetem növendékek tömegére számit­hat, 36 virágzó középiskola működik, s az ország közállapotairól kiadott kormányje­lentések adatai alapján 2000—2500 főre te­hető a létesítendő egyetem hallgatóinak száma. Iskolánk állandóan fokozódó keresettsége, minden mástól eltekintve is, elég biztosíték, hogy e létszám megvalósul és csökkenni nem fog. Mint országos központ, székhelye váro­sunk az összes polgári és katonai, közigaz­gatási és bírósági, felső és alsóbb hivatalok­nak. Ezekben tízezrekre menő számban nyer­nek alkalmazást a magyar értelmiséghez tartozó családok fentartói, akik gyermekeik­nek kivétel nélkül egyetemi kiképeztetést igyekeznek nyújtani. Az állami és törvényhatósági élet termé­szetes fejlődésével ezek létszáma is állan­dóan emelkedik, másrészt a természetes népszaporodás biztosítja az egész város né­pességének, evvel a tanuló ifjúság számónak is állandó emelkedését. Iskoláink mellett nagy előnyöket nyújt az egyetem részére Szeged közművelődést szol­gáló intézményeinek nagy száma és fejlett­sége. Könyvtárunk az ország legnagyobb gyűj­teményei közé tartozik. Muzeumunk a tör­vényhatóságiak között a legelső, a tudo­mány, a művészet s a művelődés minden ágát életképes, nagy eredményekkel dolgozó közintézmények, társadalmi egyesülések szolgálják. A szegedi Dugonics-Társaság, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szegedi Képzőművészeti Egye­sület, városi zeneiskolánk páratlanul állanak, orvosi, mérnöki, jogász, iróí, gazdasági, ipari, kereskedelmi kamaráink, egyesüle­teink előkelő színvonalúak. Az elemi, közép- és felsőbb-foku népokta­tást szolgáló, ismeretterjesztő tanfolyamok, fölolvasások, hangversenyek minden fölhasz­nálható időt lefoglalnak az egész éven át. Mindezek tág alkalmat nyújtanak a műve­lődésre, másrészt a keresetet is nyújtó közre­működésre. Irodalmi tevékenységre hat napilap, több heti és szaklap, mig kenyérkereső mellék­foglalkozásra ügyvédi, orvosi, mérnöki, ke­reskedelmi, gyári, egyesületi stb. irodák és hivatalok nyújtanak alkalmat. A társadalmi érintkezés minden ágára ka­szinók, otthonok, körök, közel kétszáz egye­sület állanak rendelkezésre, a testedzést, sportot evezős, vivő, torna, atlétikai, kerék­pár, korcsolyázó stb. esryésületék szolgálják. A lakás és élelmezési viszonyok a legszél­sőbb igényeket kielégítik, minden kényelmet nyújtó lakások és étkező helyiségek, olcsó lakások és éttermek, élelmezési nagy ipar­telepek, szerény igényekhez mért tápintéze­tek, végül a város által föntartott népkonyha a megélhetés legkedvezőbb föltételeit bizto­sítják. Szegénysorsu hallgatók támogatására már is harmincon felüli ösztöndíj vár kiosztásra. Tömegelőállitásra képes iparunk, nagy­arányú kereskedések, fejlett verseny, olcsó beszerzési piacról és e téren is minden igény kielégítéséről gondoskodnak Szeged nagy­forgalmu bevásárló helye ma is messze ter­jedő körzetének. Egészségi tekintetben köztudomás szerint is első helyen áll Szeged. Nyílegyenes, aszfalttal, kővel burkolt, fá­sitott. széles utcák, nagyszámú tér, mindmeg­annyi park, sok sétahely, játéktér, az egész várost körülövező erdősítés, villatelepek, ártézi kutakból táplált magas és alacsony nyomású vízvezeték, csatorna-hálózat, ará­nyaival és alacsony áraival tömegek befoga­dására alkalmas ártézi közfürdő, tiszai für­dők stb. adják meg ehez az alapot. Nagy gondot fordítunk a közélelmezésre, vágóhidunk a műszaki haladás minden viv­ntányával rendelkezik, piacaink, behozata­lunk állandó orvos-rendőri ellenőrzés alatt állanak. Szorgosan ügyelünk az erkölcsrendészetre, némkülönben a járványos betegségek meg­előzésére. Közkórházunk, gyermekkórházunk, mentő, betegszállító, fertőtlenítő s más állami és városi egészségügyi intézmények mellett ma is két elkülönítő kórházzal és külön meg­figyelő kórházzal rendelkezünk, de kötelezö­leg el van látva ilyennel minden egyes tömeg­ellátásra szolgáló intézet is. Az egészségügyi hatóságok mellett a tiszti főorvos vezetésével 14 kerületi orvos telje­siti a közegészségügyi szolgálatot, kellő számú segédszemélyzettel és állandóan nagy eszközökkel igyekszünk minden egészségre hátrányos állapot megszüntetésére. Amint kiváló gondoskodásunk tárgya meg­levő intézményeink fejlesztése s a város fej­lődésének lehető fokozása is. fiarminc év előtt, az árviz után alig más­fél millió korona volt a váras költségelő­irányzata, 1910 végén ötmillióhétszázezer koronát tüntet ki a zárszámadás bevétel és kiadásként. Hat háromemeletes, hét kétemeletes nagy bérház épült egyetlen év alatt, és egész tö­mege a közmunkáknak foglalkoztatja állan­dóan közegeinket. Nagyarányú városfeltöltés, általános csa­tornázás, két uj népliget, kertgazdasági mintatelep, kendertermelési akadémia, két nagy nevelő- és tápintézet, vakok központi intézete, három uj népiskola, főgimnázium kibővítése, gépészeti és elektrotechnikai felső ipariskola, zeneiskola és hangverseny­terem, központi sporttelep, vasúti számvevő­ségi palota, vasúti mühelytelep, központi javadalmi hivatal, vásárcsarnok, plébánia­épület, röszkei templom, fogadalmi templom, három uj polgári iskola és a hatszáz ágyas uj közkórház tiz milliót meghaladó értékben állanak ezidő szerint kivitel vagy tervkészí­tés alatt, tárgyalásokat folytatunk harmadik főgimnázium, második felső-kereskedelmi, harmadik fiu-polgári iskola, nőgimnázium létesítése érdekében. Kétségtelen mindezekből, hogy Szeged, mint az ország legnépesebb és legfejlettebb vidéki városa, ugy központi fekvésénél, ked­vező összeköttetéseinél, mint kitűnő egész­ségi, gazdaságos megélhetési, megállapo­dot gazdasági, haladott ipari és kereske­delmi viszonyainál fogva, főképen pedig kul­túrájának magas színvonalánál fogva egye­tem elhelyezésére kiválóan alkalmas város s az egyetem befogadására, az újjáépítés óta következetesen folytatott közművelődési politikája folytán teljesen elő is van készitve és rendelkezik a további fejlődés minden elő­föltételével. Tudjuk jól azt, hogy az ország egyetemek iránti igénye a szegedi egyetem fölállításá­val végleges kielégítést nem nyerhet, de két­ségtelen az is, hogy bármely más városban létesíttetnék is egyetem, Szegednek és a kör­zetéhez tartozó terjedelmes és népes ország­résznek élénken érzett szükséglete a felsőbb oktatás terén mindig fönmarad s azt csak a szegedi egyetem képes megszüntetni. Legutóbb 1906-ban volt alkalma városunk közönségének áldozatkészségét bejelenteni, mellyel az egyetem fölállítását szolgálni kí­vánja, most, hogy Nagyméltóságod bölcs el­határozással s erős kézzel viszi megvalósítás elé az ország legnagyobb kulturiigyét, a felső oktatás fejlesztését, újra megfontolás alá vette törvényhatóságunk a hozzájárulás kérdését és vagyoni erejének szigorú mérle­gelésével 197—1911. szám alatt hozott hatá­rozatával a nagy nemzeti közcélra fölajánlja a szegedi egyetemhez: a városi muzeumot és könyvtárt, a 600 ággyal építendő uj köz­kórházat, ennek s az orvosi egyetemnek el­helyezésére a már kijelölt 25 hold területet, a központi egyetem elhelyezésére a mai köz­kórház 2 hold 480 négyszögöles telkét, az az időközben létesült gyermekkórházat, to­vábbá készpénzben három millió koronát, a városi muzeumra eddig fordított évi 30,000 korona állandó hozzájárulást, a fejlesztés­hez 15 éves részletekben másfélmillió koro­nát és a meglevőkön tul 10 uj alapítványt 'összesen l tlzmillióháromszázkilendvenegy­ezerhétszázhusz korona értékben. Fölajánlja továbá 283—1911. számú köz­gyűlési határozatával: az egyetem kémiai, fizikai, geologiai és botanikai, esetleg egyéb intézeteinek az orvosi egyetemmel kapcsola­tos elhelyezése esetére az ennek és klinikái­nak céljaira kijelölt 25 holdas terület mel­lett elterülő három holdnyi 950 négyszögöl nagyságú város tulajdonát képező, illetve amennyiben az ellenkező oldal volna előnyö­sebb, az ott vétel utján megszerzendő hason nagyságú területet, valamint az egyetemmel kapcsolatos némely intézmények: füvészkert, meteorológiai, csillagászati, magvizsgáló stb. intézetek céljaira Újszegeden a népkert szomszédságában, esetleg amennyiben elő­nyösebb volna a város tulajdonából más he­lyen, 50 hold teriiletet, ugy az állami szem­kórház kibővítéséhez az e célra fentartott 616 négyszögöl telket. Mindezek beszámításával ajánlatunk vég­leges értéke tizennégy millió koronára emel­kedik. Köteles§égszerüleg kijelentjük azonban, hogy ajánlatunkat véglegezettnek, áldozat­készségünket kimeritettnek tekinteni nem óhajtjuk és a tárgyalások megindítása ese­tén azok során készek vagyunk vagyoni erőink mérlegelése mellett a részleteket a szükséghez képest módosítani. — a kultuszhoz: Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságo­dat kegyeskedjék törvényhatóságunk tisz­teletteljes kérését nagybecsű figyelmére mél­tatni, ajánlatunkat elfogadni és a szegedi egyetem mielőbbi létesitése érdekében a tárgyalások mielőbbi felvételét kegyesen el­rendelni. — miniszterelnökhöz: Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságo­dat kegyeskedjék törvényhatóságunk tiszte­letteljes kérését nagybecsű figyelmére mél­tatni, ajánlatunk elfogadását és annak meg­valósítása érdekében a tárgyalások mi­előbbi elrendelését hatalmas befolyásával tá­mogatni. Kelt Szeged szabad királyi város tör­vényhatósági bizottságának 1911 évi junius hó 30-án tartott rendes közgyűléséből. Lázár György dr polgármester, Gaál Endre dr tanácsos. A temesvári hírlapírók állásfoglalása. Temesvárról jelentik: A temesvári hirlap­irók gyűlést tartottak, amelyen foglalkoz­tak a sajtószabadság ügyében a törvény­hatóságok és egyesületek által hozott hatá­rozatokkal. Az értekezleten határozatilag ki­mondották, hogy követelik a teljes és kor­látlan sajtószabadságnak és a szabad kolpor­tázs-jognak a törvénybe iktatását, szüksé­gesnek tartják azonban, hogy a törvényben kimondassák a helyreigazitási kötelezett­ség, melynek betartása büntető eljárástól mentesítsenek. Az értekezlet kimondotta egy­úttal, hogy A Nap cimü napilap ügyéhen a Budapesti Ujságirók Egyesülete által meg­pendített országos ujságirógyülés eszméjé­vel nem rokonszenvez, mert a nevezett lap hangjával magát azonositani nem engedi.

Next

/
Thumbnails
Contents