Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-17 / 213. szám

í§Ü szeptember 1? DÉLMAÜYARÜRS2ÁÖ hát: ha á véleménymondásban alant járók és csak szórakozastkeresők maradunk, derék „munkát" végzett valamennyi szereplő. Ha nem, akkor elsősorban a rendezőt és a kar­mestert kell megdicsérnünk. Az uj díszletek­kel az igazgató megint adós maradt. Mi az ördögnek hirdet olyat, amit nem szándéko­zik megadni? Solymossyról végleg kialakult a véleményünk. Véghetetlenül ambiciózus, imponálóan fáradhatatlan szinésztalentum. Mintha a Meggendörferből vágták volna ki Heltaival együtt, amikor ma legelőször a színpadra léptek. Oláh Gyula gyöngébben énekelt és jobban játszott, mint eddig. Hiszi-e már az igazgató, hogy nem baritonista? Déry Rózsi még mindig nem lióditotta meg a sze­repkörét és a szegedi színpadot. A kisasz­szony szerepköre annyira jelentős, hogy ma sem mérünk róla végleges véleményt mon­dani. Látszik, hogy szeretettel foglalkozik a szerepeivel, de az ő helyén többet és jobbat kell produkálnia. Még várunk, hátha meg­kapjak ezt a többet és jobbat. Antal Erzsi ismét íolenyesen elegáns volt. Bernáth Mar­git örvendetesen fejlődik játékban és énektu­dásban. Szathmáry kitűnő figurát adott. A színházban jól lehetett mulatni, de ha utána az íróasztalnál elgondolkozik az ember, bi­zony szomorúság fogja el és nagyon nehéz mindvégig epésen nem irnia, lia eszébe jut, hogy most a művészet „templomából" jött és annak „papjairól" ir. * Kende Paula budapesti sikere. A szegedi szinház volt elsőrendű szinészei sikerrel szerepelnek az uj szerződéshelyü­kön. A napokban már beszámoltunk Fodor Ella budapesti nagy sikeréről, ujabban pedig Kende Paula aratott megérdemelt sikert a Vigszinházban. Jakoby M. Károly színmüvé­ben, a „Házasság"-ban játszott nagvobb sze­repet, amelyben osztatlan sikert aratott. A fővárosi kritika a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg Kende Paula szerep­léséről. * A Nyugat matinéi. A Nyugat ezidén is minden hónapban matinét rendez a Vigszin­házban. Az első irodalmi előadás keretében Hauptmann Gerliard A patkányok eimü szín­müve kerül szinre. Nagyon sokat várnak Babits Mihály ötfelvonásos verses drámájá­tól, amely a decemberi matiné szenzációjá­nak ígérkezik. A Nyugat darabjait Szerémy Zoltán és Jób Dániel rendezik. * Bjőrnsterne Björnson utotsé müve. Most őszszel jeleuik meg a könyvpiacon Björn­son utolsó müve. Björnson ugyanis élete al­konyán rithmikus prózában norvég nyelvré for­dította Viktor Hugó Az évszázadok legendáiról szóló költeményeit. Björnson nagy bámulója volt e verseknek és kedvenc szórakozása volt hogy baráti körben vagy fölolvasó kőrútjain recitálja őket. Nagyon vigyázott a kéziratára ós többször kijelentette, hogy addig, amig ól senki másnak nem szabad beletekintenie, mint neki magának. Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az emberi test beteg­ségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét vissza­nyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógy móddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget. Rövid idő alatt bámulatos eredmény tapasz­talható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, eskor, sápkór sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, sérvnél, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek kö­vetkezményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhely iség: Szeged, Báró Jósika-utca 43. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek:.d. e, 11—12-tg. Az orosz forrongás gyilkosságai. — Stolypin haldoklása. — (Saját tudósítónktól.) Halálos Ítéleteket orosz földön nemcsak a cár szokott alá­írni. Ott azok is foglalkoznak halálos ítéle­tek kimondásával, akiknek sorait a cári Íté­letek egyszer-másszor megritkították. S mi­kor a cár tollat fog, hogy halálos ítéletet ír­jon alá, akkor sötét odúkban összebújva, íté­letet mondanak az elitéltek is. Cárok és mi­niszterek minden órában készen vannak arra a bombára, golyóra vagy tőrre, mellyel a le­igázott nép soraiból hirtelen választ szoktak küldeni egy-egy keményebb cári vagy mi­niszteri intézkedésre. Stolypin miniszterelnök, aki ellen egy Ba­grow nevű ügyvédjelölt a kiewi szinházban halálos merényletet követett el, nyilván maga is esztendők óta tisztában volt vele, hogy ki van rá mondva a halálos ítélet s csak a véletlen kérdése, hogy az ítéletet mikor hajtják végre rajta. Már évekkel ezelőtt is kapott egy virágbokrétát, melyben voltaké­pen egy bomba rejtőzött. Tudhatta tehát, hogy nem terjeszthet ő annyi halálos ítéletet aláírás végett a cár elé, amennyivel mind ki­irthatná azokat, akik őt halálra ítélték s akik a rája kimondott halálos Ítéletet végrehajtani is készek. Az ember már nem is azon borzong meg, hogy az elszánt terroristák golyója megint elért egy orosz miniszterelnököt. Még inkább valami engesztelődés lepi meg, hogy a me­rénylő csak revolverrel dolgozott és nem bombával. Stolypint ölték meg, csak Stoly\­pint s nem is a név a fontos, mert akárki lett volna is a miniszterelnök, azt épen ugy le­lőtte volna a merénylő. De szinte a terroris­ták emberségesebb érzésére kell gondolni, ha azt látják, hogy egyrészt a merénylő ki­mélni akarta az ártatlan tömeget, s csak azt teritette le, aki halálra volt iélve. Azt az egy életét Bagrow csak ugy kockára tette, mi­kor Stolypinra lőtt, mintha a cárt vette volna célba. Talán az a gondolat dereng ebben a változott taktikában, hogy nincs rossz cár, csak cárok rossz tanácsadói vannak. Stolypin összeesett, mint előtte sokan és talán még utána többen. A megrémült nép a cárt éltette. Maga a cár odament lelőtt mi­niszterelnöke mellé, ami, liá kötelessége volt is, szép uralkodói és emberi dokumentum. De bátornak lenni elengedhetetlen tulajdon­ság egy orosz cár helyzetében. És ha liba­bőrös lesz a merénylet miatt egész Európa háta: a cár számára a merényletből tanul­ságnak is kell teremnie, nemcsak részvétnek. A miniszterelnöki gyilkosságról. s az orosz forrongásról ezek az ujabb táviratok érkeztek: A haldokló miniszterelnök. Pétervár, szeptember 16. Stolypin miniszterelnökről szinte óránként érkeznek ide jelentések, de ezek mindegyike nagyon komolynak mondja a miniszterelnök állapotát. Az orvosok, köztük a hires kiewi professzor, dr Sigorski, tegnap éjjel konzíliu­mot tartottak/ Egyérfelmüfen megállapítot­ták, hogy a miniszterelnök állapota nagyon súlyos, mert a merénylő első golyója, mely a hatodik és hetedik borda között hatolt be, súlyosan megsértette belső részeit. A mi­niszterelnököt nem lehetett megoperálni, a műtét végzetes volna. Ellen nem őrizhető hir szerint Stolypin haldoklik. A cár csókja. Miklós cár tegnap este meglátogatta Sto­lypint a kórházban, ahova a szállodából vit­ték. A cár megindultan lépett a beteg ágyá­hoz, néhány szót váltott Stolypinnel. Bucsn­zásul vigasztalta a miniszterelnököt, aki megragadta a cár feléje nyújtott jobbját és hevesen megcsókolta. Szombaton délután különvonaton Kiewbe érkezett Zeidler pétervári egyetemi tanár, akit a cár sürgönyileg hivatott a beteg mi­niszterelnökhöz. Ugyanezzel a különvonattal érkezett meg Stolypin családja és testvére, aki Péterváron ismertnevii újságíró. A merénylő Bagrotcról a kiewi és péter­vári rendőrség nyomozása eddig a követke­zőket állapította meg: Bagrow, aki egy gazdag keresztény kiewi háztulajdonos fia, jogi tanulmányainak fél­beszakításával az államrendőrség szolgála­tába lépett. Valószinü, hogy már ekkor ösz­szeköttetésben állott a terrorista szervezetek­kel és ezek megbízásából mint kém szolgált a rendőrségnél. Ott annyira megkedvelték, hogy mikor két évvel ezelőtt valami poli­tikai ügyben elitélték, fölebbvalói kegyelmet eszközöltek ki számára. Bagrownak kitűnő összeköttetései voltak a kiewi rendőrségnél, mert csak igy történhetett meg, hogy a saját nevére kiállított meghívót tudott szerezni a csütörtök esti előadásra. Bizonyos, hogy Bagrownak bűntársai vannak a rendőrség­nél. Ez irányban erélyes vizsgálat folyik és sok felfüggesztés várható. Forrong a nép! Pétervár, szeptember 16. A kiewi kormányzóságban óriási izgalmat keltett a merénylet hire, Magában Kiewben óráról-órára nő az izgatottság és a zsidó la­kosság attól tart, hogy kitör a zsidóüldözés. Sok család már tegnap elhagyta Kiewet és Pétervárra költözött. A hatóságok egyáltalá­ban nem igyekeznek lecsillapítani az izga­tottságot és azzal sem törődnek, hogy a kiewi szerzetesek mesterségesen fokozzák az izgalmat és pogromot követelnek. A képviselőház ülése. Á képviselő­házban szombaton tovább folyt a névszerinti szavazás a Házhoz intézett kérvényekről és föliratokról. Az obstruktorok ma visszatértek ahhoz a technikai fogáshoz, hogy szabad­ságkérésekkel is szavazásokat provokáltak. Az ülésen Návay Lajos, később Berzeviczy Albert elnökölt. Bemutatta az elnök Eitner Zsigmond és Batthyány Pál gróf szabadság­kérését. Krassószörény vármegye és Komá­rom város feliratát az obstrukció ellen s a Budapesten a S^ondy- s Kopár-utcákban tartott népgyűlések, valamint a losonci és mezőkovácsházi függetlenségi körök kérvé­nyét a katonai javaslatok ellen. Mindezekről Ábrahám Dezső, Hock János, Jaczkó Pál és Sümegi Vilmos elleninditványa folytán név­szerinti szavazás lesz. A Ház többsége ez­után névszerinti szavazással elvetette a ba­lassagyarmati és kunágotai népgyűlések kér­vénye dolgában az ellenzék részéről beter­jesztett elleninditványokat s félegy órakor a Há zrátért az interpellációkra. Ráth Endre és Kun Béla interpelláltak, lényegtelen, ismert iigvekben. Az ülés egv órakor végződön. Pezsgős mese Szabadkáról. Egyik estilaptársunk jónak látta Szabadka város törvényhatóságának obstrukcióellenes hatá­rozatát a megszokott ellenzéki recipe szerint meggyanúsítani s pezsgőztetésről meg más egyebekről beszél. A hamis közleménnyel nern vitázunk, csak megállapítjuk a tényeket: Vojnits Sándor országgyűlési képviselő, aki­nek nevével laptársunk ez álhireket össze­függésbe hozta, a közgyűlést megelőző nap érkezett Szabadkára, senkivel érintkezésbe nem lépett, hanem egyenesen átment Palics­ba családja meglátogatására, ahonnan csak másnap s egyenesen a közgyűlésre tért visz­sza. Pezsgözés pedig sem a közgyűlést meg­előzően, sem utána nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents