Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-16 / 212. szám

1911 H. évfolyam, 2t2. azám Szombat, szeptember 16 Leszámolni. Hiába való erőlködés. Az egységes Nemzeti Munkapárttal szemben nem áll egy erős, egységes ellenzék. Ahányan vannak, annyifelé gravitálnak. És ez a széthúzás nem csupán a választói reform mikénti megvalósítása kérdésében jelentkezik. De jelentkezik a véderőrefórm elleni küzdelem taktikájára nézve is. Mert a közös vitarendező bizottságban a Kossuth-párt ismételten is kísérletet tett arra nézve, hogy a képviselőházban a névszerinti szavazások helyét a katonai kérdések köriiii komoly vitával foglaltasssa el. A Kossuth-párt kísérlete megbukott. A Justh-párt nem barátja az érveknek. Ellenben annál jobban szereti a parlamenti anarchiát és a kényelmesnek tetsző semmitevést. A világért sem gondol arra, hogy a nemzet már régen megunta a komédiát s mindinkább sürgetni, követelni fogja az időpocséklókkal való végleges leszámolást. Nem tudjuk, hogy mikor érkezik el ennek az ideje. Azt sem tudjuk, hogy KhuenHéderváry Károly gróf miniszterelnök hogyan akarja keresztül vinni. De azt egész bizonyossággal állithatjuk, hogy minden nap jobban és jobban a többség malmára hajtja a vizet. Minden nap jobban és jobban érleli meg azt a felfogást, hogy Tisza István gróf november 18-ája olyan szükséges rossz volt, mely ellen, ha mindannyian elég balgán nem lázadtunk volna fel, ma az országban konszolidált viszonyok uralkodnának. Hiszen mit nyertünk november 18-ika elítélésével? Nyertük a fejérváry-kormányt, mely végeredményében eszményi magaslaton !állott, ahoz a tatárjáráshoz képest, amit a nemzeti küzdelem vezérei vittek véghez. . Azután nyertünk a Fejérváry-kormánynak az alkotmányos kormányzás érdekében mindenesetre megbecsülésre érdemes közreműködése következtében a koalíció gyászos és mindenkor felejthetetlen emlékeket maga után hagyó uralmát. Nyertük a gyönyörű horvát—fiumei békét, a Vajda Sándorok komisz szereplését, a kvótaemelést, a milliókba kerülő várnszerződést, a cselédtörvényt a megnyomorított adótörvényeket, a plurális" választói törvénytervezetet, a boszniai annexiót stb.. .. stb.. .. és végül az oroszlánbőrbe bujtatott önzetlen függetlenségi párti vezéreknek valóságos belső titkos tanácsosságát. Hát az eredmények gyönyörűek! De most mikor esztendők után a nemzet talpra állott és elzavarta a kormány éléről azokat, kik legszentebb érzelmeit is a piacra vitték (Kossuth Ferenc apja szobránál röpitette ki hires mondását, hogy a körülményekkel bölcsen meg kell alkudni!) s hatalmas többséget adott olyan irányzatnak, mely a komoly munkát tűzte ki életfeladatául; akkor ismét csak ott állunk, hogy a parlamentben dolgozni nem lehet s egy törpe kisebbség, visszaélve a házszabályoknak kétségtelenül nemes intencióival, megakadályozza a képviselőházra háruló nagy és súlyos feladatok teljesítését. Mert nem szabad megfeledkezni, hogy a Justh-párt technikai obstrukciója — mely ellen különben most már a pártonkívüli 48-asok is ellene fordultak, sőt amint a zalamegyei törvényhatósági bizottságok minapi magatartásából élénken domborodik ki, a néppártiak (50 néppárti bizottsági tag foglalt ott állást az obstrukció ellen) is megtagadták velük a szolidaritást — nem csupán a katonai javaslatok törvényérőre emelkedését akadályozza meg. De megakadályozza elsősorban a költségvetés reális alapon való tárgyalását. Hiszen ha egyszer előbb tárgyalnák le a budgettet, semmint a kormány által arra előirányzott pénzt elköltenék, ki tudja, mennyi életrevaló, okos eszmével lehetne a költségvetés egyes tételein változtatni. Megakadályozza, hogy a parlament végre már egyszer komolyan foglalkozzék az ország gazdasági érdekeivel. Népeink erkölcsi és anyagi kívánalmaival. Megakadályozza, hogy ha az adózó polgárságnak, a tanítóknak, a vasutasokTHEPON-SZAJl: SzerKesrtőséo 305 23 Kiadóhivatal 830 Interurbán 305 Budapesti' szerkesztőség telefon-száma 128—12 ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKEN: egész évre . K 28'— félévre . . . K tónegyedévre . K 2'— egy hónapra K 2.40 n Egyes"szám ára 10 fillér. ELőrtzrrÉsi ar szegeden: e^sz évre . k 24— félévre . . . k 12'— negyedévre . R 6'— egy hónapra K 2'— Egyes szám ára 10 fillér. Rizpentl szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, 11 c=a Korona-ntca 15. szám ca Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV. c=a Városház-utca 3. szám t= Az érdektelen asszony. Irta Káinoki Izidor. Személyek: Az érdektelen asszony. Az elegáns ur. 'A fürdőhely kaszinójában egy kis fekete asszony ül a szalon egyik sarkában. A képeslapokat nézegeti. Néha-néha elnéz az újságja fölött, mintha gondolkoznék, vagy várna valakit vagy valamit. A teremben föl és alá jár az elegáns ur. Elmélkedik.) Az ur (magában morfondál): Nem szép, határozottan nem szép. Csak érdekes. A termete nem valami fölséges. De bájos. A megjelenése nem megigéző. De valami jóleső melegség árad ki belőle. Határozottan ő áz egyetlen asszony tiz mértföldnyi kerületen, a kivel érdemes komolyan foglalkozni. Tehát komolyan fogok vele foglalkozni. (Határozott léptekkel közeledik a kis fekete asszonyhoz.) A hölgy (megint csak elnéz az újságja fölött). Az ur: Kezét csókolom, nagyságos asszonyom. Remélem nem zavarom. .4 hölgy: Éppenséggel nem. Üljön le és ha önnek ugy is tetszik, beszélgessünk egy kicsit. Az ur: D ehisz ön éppen olvasott. Talán valami nagyon érdekeset olvasott. .4 hölgy: Semmi érdekeset nem találtam. De nem is kerestem, mert előre tudtam, hogy semmi érdekes nincs bennök. A képek szürkék, a szöveg unalmas. Csak azért nézegetem őket, hogy éppen nézegessek valamit. Az ur: Ej asszonyom, olvasni mégis csak kell az embernek. .4 hölgy: Nem kell. Még a napilapokat se olvasom el. Ami érdekes benriök, arról úgyis beszélnek az emberek és a sok beszédből megtudok mindent. Ami pedig nem érdekes, minek olvassam el ? Az ur: De regényt, könyvet, komoly munkát csak szokott olvasgatni ? A hölgy: Világért sem. Azokat az uram olvassa el. S ami őt foglalkoztatja, azt elmeséli nekem. Igy mindjárt kritikát is kapok, nemcsak olvasmányt. S tudja, az ilyesmi nagyon fontos a házaséletben. Legalább van miről beszélgetni. Az ur: Zené! ? A hölgy: Dehogy. Minek is ? Tudja, hogy mit mesél Mikszáth Kálmán az egérről ? (Az uramtól tudom ezt az elmésSéget.) Ha valaki nagyon ráadja magát az egér természetrajzának a tanulmányozására, akkor egy-két évi gyakorlat után elsajátíthatja azt az iigves | -séget, hogy összefogdossa a házában az egeI reket. Ámde egy macska már kéthetes korá| ban magától is tudja. Ha tiz esztendeig tanu] lom és folyton gyakorlom, talán tudnék tiir; hetően hegedülni vagy zongorázni. De a cigánygyerek magától megtanulja egy-két hét alatt és jobban tudja. Arra, hogy másoknak muzsikáljak, túlságosan jónak tartom magamat. Arra, hogy magamnak muzsikáljak, túlságosan rossznak. Az ur: Vallja be, hogy ilyen elvek mellett meglehetősen unalmas az élete. A hölgy: Nem. Pedig ön még nem is tudja, hogy mi mindent nem csinálok én mindabból, amit a onai asszonyok csinálnak. Például nem kártyázom. Nem is ösmerem a kártyát s nem is érdekel. Nem cigarettázom. Egyszer megpróbáltam egy-két szippantást,k de nem izlett. Elhajítottam a cigarettát. Nincsenek barátnőim. Nem hiszek a nők önzetlen barátságában. A nők barátkozása vagy toilette dolgában, vagy udvarlók dolgában vezet versengésre. Már pedig nekem se pompás toiletíejeim nincsenek, se udvarlóim. Az ur: Engedje meg asszonyom, hogy ez utóbbi álliíásában kételkedjem. Nem azért, mintha önnek nem akarnék hinni, de mert az mégis lehetetlen, hogy az egész férfivilág olyan hülye legyen, hogy az ilyen bájos aszszonyt elhanyagolja. A hölgy: Pedig ugy van. Először is én netn akarok udvaroltatni magamnak. Aki nem tetszik, annak az udvarlását a szivem utasitja vissza; aki tetszenék, annak az udvarlását az eszem nem fogadja el. Különben nem is keli nagyon védekézrfeitíj Nekem nem is udvarolnak, mert érdektelen asszony vagyok.