Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-14 / 210. szám

l9íl szeptember 14 DÉLMAOYARORS2ÁO 3 Khuen a helyzetről. — A várakozás álláspontja. — (Saját tudósítónktól.) Khuen-licdervdry Károly gróf miniszterelnök egyik fővárosi hírlapban részletesen nyilatkozik a helyzetei. Nyilatkozatából közöljük azt a részt, amely a városok és megyék állásfoglalásáról, Kulisszatitkairól, valamint a kormány legközelebbi magatartásáról szól. -- Hiába próbálják a törvényhatósági állásfoglalásokat diszkreditálni azzal, hogy ezek a kormány utasítására és befolyására történtek — mondotta a miniszterelnök. — Ls én nagyon örülök, hogy annyi törvényhatóság után, mely az obstrukciót elitélte, akadt végre két olyan törvényhatóság is, Zala és Félegyháza, melyek a kormány ellen foglaltak állást. Ha tehát ennek a két törvényhatóságnak kormányellenes állásfoglalását nem akarják szintén diszkreditálni, akkor a többi törvényhatóság obstrukcióellenes állásfoglalását sem szabad holmi befolyásoknak tulajdonítani, hanem olyan őszintének kell venni, mint amilyen Zala és Félegyháza kormányellenes állásfoglalása. Tudom azt is, hogy az óbstrukció ellen több olyan törvényhatóság is foglalt állást, amelyekben talán az ellenzék van többségben. De mi történt? Az ellenzéki bizottsági tagok abszentálták magukat arról a közgyűlésről, mely az óbstrukció ellen foglalt állást. Kérdem: vájjon hat évvel ezelőtt maradtak-e volna az ellenzéki bizottsági tagok távol az olyan közgyűlésről, mely az obstrukciót el akarta itélni? Vájjon ebben a mostani távolmaradásban nem jut-e kifejezésre az, hogy még az ellenzéki törvényhatósági bizottsági tagok sem helyeslik az obstrukciót. — De tovább megyek. Még egynémely törvényhatóság hallgatása is az óbstrukció ellen szól, mert tudomásom van arról, hogy egyes törvényhatóságoknak hallgatása az ottani ellenzéknek és az ottani kormánypártnak paktumos megállapodásán alapszik. Az ellenzék lemond arról, hogy a véderőreform ellen szóló javaslatot vigyen a közgyűlés elé, csak azért és annak ellenében, hogy viszont a kormánypárt ne vigyen obstrukcióellenes javaslatot a közgyűlés elé. Tehát az ilyen hallgató törvényhatóságok egynémelyike sem jelenti azt, mintha ott az óbstrukció helyeslésre találna. — Amikor én a közhangulatnak ezt a fokozatosan mindinkább terjedő megnyilatkozását látom, nyugodtan folytathatom a várakozás taktikáját az obstrukcióval szemben, amely elvégre még csak két hónapig tart és amely ily körülmények között kénytelenkelletlen majd csak véget ér. — Vasárnap szándékozom Bécsbe menni, ha ugyan ő felsége másként nem rendelkezik. Mert alapjában véve semmi különösebb ok nincs, hogy uiulenciára menjek, a király mindenről tájékozva van, de mert két hónap óta nem voltam a felségnél, hát élőszóval is referálni óhajtok arról, hogy a tisztelt Házban név szerint szavaznak, amit ő felsége úgyis tud. Valami sok jelenteni valóm nincsen, audienciámhoz tehát igazán nem lehet semmiféle következtetést fűzni. Magyar görög-katolikus püspökség. Debrecenből jelentik: A naptáregyesítés, valamint a magyar liturgia ügyében országos kongreszszust tartottak a görög-katolikusok Hajdudorogon. Az ország minden részéből több száz főre menő kiküldött tanácskozott az egyház fontos ügyeiben. Elhatározta a nagygyűlés, hogy a Hajdudorogon fölállítandó görög-katolikus magyar püspökség ügyében memorandumot terjeszt elő a kormánynak. A naptáregye' sülés tekintetében a római szentszékhez fordulnak s egyben kérni fogják a pápától, hogy engedélyezze véglegesen Magyarország minden görög-katolikus templomában a magyar litorgikus nyelvet. A kongresszus Fircák Gyula munkácsi püspököt, aki leglelkesebb hive a Dorogon felállítandó uj püspökségnek, táviratilag üdvözölte. A képviselőház ülése. - Csöndes ülés. — (Saját tudósítónktól.) A folyosón ma hoszszabb ideig Khuen-Héderváry miniszterelnöknek nyilatkozatáról beszéltek, mellyel jellemezte az országnak az óbstrukció ellen való állásfoglalását. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartott közgyűlésén foglalkozott az obstrukciót elitélő verseci átirattal. Csaba Adorján főispánnak megnyitó beszéde után llosvay Aladár alispán az állandó választmány javaslatával szemben azt indítványozta, hogy a verseci átiratot vegyék le a napirendrl. Nemcstóthy-Szabó István a bizottsági tagok túlnyomó többségének helyeslése mellett az állandó választmány javaslata érdekében szólaltak föl. Beszéltek azután az ellenzék részéről Falussy Árpád volt főispán és Földes Béla országgyűlési képviselő. Mindkettejük beszédét nagy zaj kisérte. A nagy izgalomban a többi föliratkozott szónok nem élt a szólás jogával, mire az elnöklő főispán elrendelte a szavazást. Ennek eredménye alapján az állandó választmány javaslatát 169 szóval 70 ellenében elfogadták. llosvay Aladár alispánnal az élén a vármegye egész tisztikara a verseci átirat ellen szavazott. . Különben a technikai óbstrukció ma is egész ülésen át tartott a képviselőházban. A mai ülésről ez a tudósítás szól: Az ülésen Kabós Ferenc, később Berzeviczy Albert elnökölt. Bemutatta az elnök a bárándi, félegyházai és debreceni népgyűlések kérvényét a katonai javaslatok ellen s az általános választójog mellett. Bemutatta ezenkívül négy budapesti népgyűlés kérvényét ugyancsak ilyen tartalommal. A munkapárton derültséggel fogadták, mikor az elnök fölolvasta, liogy a népgyüléseket a Hnngáriauton, a Práter-utcában tartották. — Legközelebb már a Szugyog-szigetre mennek — kiáltott valaki a jobboldalról. Ezeknek a kérvényeknek a bizottságokhoz való utasítása dolgában Jaczkó Pál elleninditványa folytán névszerinti szavazás lesz. A többség ezután névszerinti szavazással elvetette Budapesten a Csáklya- és Csákyuteában tartott népgyűlések kérvénye dolgában az ellenzékről beterjesztett elleninditványokat. A Ház háromnegyed egy órakor rátért az interpellációkra. Kun Béla amiatt panaszkodott interpellációjában, hogy A Nap cimü újságtól az alispánok több törvényhatóságban elvonták a kolportázs jogát. Győr ff )j Gyula azt kérdezte a miniszterelnöktől, van-e tudoiiV'isa a közös hadügyminiszter lemondásáról s arról a híresztelésről, mely ezt a válságot a trónörökös alkotmányellenes beavatkozására vezeti vissza. Miért nem cáfolja meg a kormány ezeket a hireket, az uj hadügyminiszter vállalja-e a katonai javaslatokat s a miniszterelnök érvényesitette-e ebben a miniszteri válságban a maga alkotmányos befolyását. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek s az ülést az elnök fél kettőkor berekesztette. Oda a szent vagyon. — Ahol nem járnak templomba. — (Saját tudósítónktól.) A zombori törvényszék vizsgálóbirája kiszállt Bácsgyulafalva községbe és ott az egyházi és iskolai alapok kezelési könyveire, valamint a meglévő készpénzre bűnügyi zárlatot rendelt el. A vizsgálóbírónak ez az intézkedése végre leleplezte azt a gazdálkodást, melyet a bácsgyulafalvai plébános az iskola és a szentpénzek fölött folytatott. Az egyházi és iskolai alapokat Bácsgyulafalván tiz év óta Perndl Adorján plébános kezeli minden ellenőrzés nélkül. Ugy csinálta ezt, hogy az ellenőrzéssel megbizott egyházközségi képviselőktől és gondnokoktél az ellenőrzési jogot egyszerűen megvonta, ezek pedig, mert biztak lelkipásztoruk becsületességében, a plébánosnak ebbe a kierőszakolt önállóságába belenyugodtak. Perndl felsőbb hatósága, az esperes urak, évről-éVre megvizsgálták ugyan a zárszámadásokat, de természetesen semmi hiányt föl nem fedeztek. Igy eshetett meg, hogy Perndl Adorján plébános /egymagában annyira összetévesztette a dolgokat, hogy a saját pénze és az általa kezelt alapok pénze között nem tudott különbséget tenni. Ez még nem lett volna nagy baj, mert nem tudta senki. Sokkal nagyobb baj volt, bogy az idén uj hitközségi képviseletet Választottak, mely törvényes jogánál fogva fatni akarta) a zárszámadásokat, tudni akarta, mennyi az a vagyon, melyért felelősséggel tartozik. Így egy-kettőre kiderült, honnan vette a plébános azt a pénzt, amit borra, sörre, dáridóra, a szakácsnéj ára s annak liárom gyermekére elszórt. A kiküldött vizsgáló-bizottság megállapította, hogy a plébános 1908. év óta 6000 koronát vett föl, amiről soha sehol el nem számol. Ennél azonban sokkal nagyobb az az összeg, amelyről a plébános hamisan számolt el. A plébános tőketartozásokat, kamatokat vett föl a felektől és a pénzt elitta, vagy pedig selyemruhákat vett, a szakácsnőjének. Miután pedig a selyemruhavásárlás nem egészen alapszabályszerü kiadás, a plébános be sem vezette a naplóba. Ezzel szemben azonban vannak tételek: ruhamosás 200 korona, tűzifa 350 korona. Mikor a vizsgáló-bizottság tudomására adta Perndlnek, mennyi az eltűnt összeg, ez meglepetve kiáltott föl: — Azt tudtam, hogy 4000 korona hiányzik, de ennyire nem gondoltam. A hitközség azt kivánta a plébánostól, hogy arait elsikkasztott, azt fizesse vissza, aztán mondjon bucsut a községnek. Ezt a plébános nem akarta megtenni. Az .egyházgondnokok, miután az eltűnt összegért ők is felelősek, két bét alatt 5000 koronát visszafizettek. Perndlt pedig, mert fizetni abszolúte nem akart, följelentették az érseknél, aki a vizsgálat megejtésére Schadl Ignác kossuthfalvai esperes-plébánost küldte ki. Ez a Schadl azonos ugyanazzal az esperessel, aki Gyulafalván az évi vizsgálatokat tartani szokta. Maga a sikkasztás, ugylátszik, nem nagyon érdekelte az esperest, mert a tanukhoz ilyen kérdéseket intézett: — Le szokott-e a plébános részegednif Csak nappal iszik-e, vagy talán éjjel is? Tisztességesen látja el a szakácsnéját? Az utolsó tiz hónap alatt nem történt-e valami haj a misénél? Részegségében nem ejtette-e el a plébános az oltári szentséget? Ez a legutóbbi kérdés nagyon aktuális volt, mert azelőtt sokszor megesett ez a katasztrófa. A hitközséget azonban mégsem ez érdekelte most, és mert látták, hogy Schadl olyan kérdéseket, melyek a bűncselekményre vonatkoznak, nem akar föltenni, a zombori ügyészségen följelentést tettek Perndl ellen. Radány vizsgálóbíró rögtön kiszállt a helyszinre és elrendelte a bűnügyi zárlatot. A báosgyulafalviakat lazonban nem elégiti