Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-14 / 210. szám

l9íl szeptember 14 DÉLMAOYARORS2ÁO 3 Khuen a helyzetről. — A várakozás álláspontja. — (Saját tudósítónktól.) Khuen-licdervdry Károly gróf miniszterelnök egyik fővárosi hírlapban részletesen nyilatkozik a helyzet­ei. Nyilatkozatából közöljük azt a részt, amely a városok és megyék állásfoglalásáról, Kulisszatitkairól, valamint a kormány leg­közelebbi magatartásáról szól. -- Hiába próbálják a törvényhatósági ál­lásfoglalásokat diszkreditálni azzal, hogy ezek a kormány utasítására és befolyására történtek — mondotta a miniszterelnök. — Ls én nagyon örülök, hogy annyi törvény­hatóság után, mely az obstrukciót elitélte, akadt végre két olyan törvényhatóság is, Zala és Félegyháza, melyek a kormány ellen foglaltak állást. Ha tehát ennek a két tör­vényhatóságnak kormányellenes állásfogla­lását nem akarják szintén diszkreditálni, ak­kor a többi törvényhatóság obstrukcióellenes állásfoglalását sem szabad holmi befolyások­nak tulajdonítani, hanem olyan őszintének kell venni, mint amilyen Zala és Félegyháza kormányellenes állásfoglalása. Tudom azt is, hogy az óbstrukció ellen több olyan törvény­hatóság is foglalt állást, amelyekben talán az ellenzék van többségben. De mi történt? Az ellenzéki bizottsági tagok abszentálták magukat arról a közgyűlésről, mely az ób­strukció ellen foglalt állást. Kérdem: vájjon hat évvel ezelőtt maradtak-e volna az ellen­zéki bizottsági tagok távol az olyan köz­gyűlésről, mely az obstrukciót el akarta itélni? Vájjon ebben a mostani távolmaradás­ban nem jut-e kifejezésre az, hogy még az el­lenzéki törvényhatósági bizottsági tagok sem helyeslik az obstrukciót. — De tovább megyek. Még egynémely törvényhatóság hallgatása is az óbstrukció ellen szól, mert tudomásom van arról, hogy egyes törvényhatóságoknak hallgatása az ottani ellenzéknek és az ottani kormánypárt­nak paktumos megállapodásán alapszik. Az ellenzék lemond arról, hogy a véderőreform ellen szóló javaslatot vigyen a közgyűlés elé, csak azért és annak ellenében, hogy viszont a kormánypárt ne vigyen obstrukcióellenes ja­vaslatot a közgyűlés elé. Tehát az ilyen hall­gató törvényhatóságok egynémelyike sem jelenti azt, mintha ott az óbstrukció helyes­lésre találna. — Amikor én a közhangulatnak ezt a fo­kozatosan mindinkább terjedő megnyilatko­zását látom, nyugodtan folytathatom a vára­kozás taktikáját az obstrukcióval szemben, amely elvégre még csak két hónapig tart és amely ily körülmények között kénytelen­kelletlen majd csak véget ér. — Vasárnap szándékozom Bécsbe menni, ha ugyan ő felsége másként nem rendelkezik. Mert alapjában véve semmi különösebb ok nincs, hogy uiulenciára menjek, a király min­denről tájékozva van, de mert két hónap óta nem voltam a felségnél, hát élőszóval is re­ferálni óhajtok arról, hogy a tisztelt Házban név szerint szavaznak, amit ő felsége úgyis tud. Valami sok jelenteni valóm nincsen, audienciámhoz tehát igazán nem lehet sem­miféle következtetést fűzni. Magyar görög-katolikus püspökség. Deb­recenből jelentik: A naptáregyesítés, valamint a magyar liturgia ügyében országos kongresz­szust tartottak a görög-katolikusok Hajdudo­rogon. Az ország minden részéből több száz főre menő kiküldött tanácskozott az egyház fontos ügyeiben. Elhatározta a nagygyűlés, hogy a Hajdudorogon fölállítandó görög-kato­likus magyar püspökség ügyében memorandu­mot terjeszt elő a kormánynak. A naptáregye' sülés tekintetében a római szentszékhez for­dulnak s egyben kérni fogják a pápától, hogy engedélyezze véglegesen Magyarország minden görög-katolikus templomában a magyar litor­gikus nyelvet. A kongresszus Fircák Gyula munkácsi püspököt, aki leglelkesebb hive a Dorogon felállítandó uj püspökségnek, távirati­lag üdvözölte. A képviselőház ülése. - Csöndes ülés. — (Saját tudósítónktól.) A folyosón ma hosz­szabb ideig Khuen-Héderváry miniszterelnök­nek nyilatkozatáról beszéltek, mellyel jelle­mezte az országnak az óbstrukció ellen való állásfoglalását. Szatmár vármegye törvény­hatósági bizottsága tegnap tartott közgyűlé­sén foglalkozott az obstrukciót elitélő verseci átirattal. Csaba Adorján főispánnak megnyitó beszéde után llosvay Aladár alispán az állan­dó választmány javaslatával szemben azt in­dítványozta, hogy a verseci átiratot vegyék le a napirendrl. Nemcstóthy-Szabó István a bizottsági tagok túlnyomó többségének he­lyeslése mellett az állandó választmány ja­vaslata érdekében szólaltak föl. Beszéltek az­után az ellenzék részéről Falussy Árpád volt főispán és Földes Béla országgyűlési képvi­selő. Mindkettejük beszédét nagy zaj kisérte. A nagy izgalomban a többi föliratkozott szó­nok nem élt a szólás jogával, mire az elnöklő főispán elrendelte a szavazást. Ennek ered­ménye alapján az állandó választmány javas­latát 169 szóval 70 ellenében elfogadták. llos­vay Aladár alispánnal az élén a vármegye egész tisztikara a verseci átirat ellen szava­zott. . Különben a technikai óbstrukció ma is egész ülésen át tartott a képviselőházban. A mai ülésről ez a tudósítás szól: Az ülésen Kabós Ferenc, később Berze­viczy Albert elnökölt. Bemutatta az elnök a bárándi, félegyházai és debreceni népgyűlé­sek kérvényét a katonai javaslatok ellen s az általános választójog mellett. Bemutatta ezenkívül négy budapesti népgyűlés kérvé­nyét ugyancsak ilyen tartalommal. A munka­párton derültséggel fogadták, mikor az elnök fölolvasta, liogy a népgyüléseket a Hnngária­uton, a Práter-utcában tartották. — Legközelebb már a Szugyog-szigetre mennek — kiáltott valaki a jobboldalról. Ezeknek a kérvényeknek a bizottságokhoz való utasítása dolgában Jaczkó Pál ellenin­ditványa folytán névszerinti szavazás lesz. A többség ezután névszerinti szavazással elvetette Budapesten a Csáklya- és Csáky­uteában tartott népgyűlések kérvénye dol­gában az ellenzékről beterjesztett ellenin­ditványokat. A Ház háromnegyed egy órakor rátért az interpellációkra. Kun Béla amiatt panaszkodott interpellá­ciójában, hogy A Nap cimü újságtól az al­ispánok több törvényhatóságban elvonták a kolportázs jogát. Győr ff )j Gyula azt kérdezte a miniszterel­nöktől, van-e tudoiiV'isa a közös hadügymi­niszter lemondásáról s arról a híresztelésről, mely ezt a válságot a trónörökös alkotmány­ellenes beavatkozására vezeti vissza. Miért nem cáfolja meg a kormány ezeket a hireket, az uj hadügyminiszter vállalja-e a katonai javaslatokat s a miniszterelnök érvényesi­tette-e ebben a miniszteri válságban a maga alkotmányos befolyását. Az interpellációt kiadták a miniszterelnök­nek s az ülést az elnök fél kettőkor berekesz­tette. Oda a szent vagyon. — Ahol nem járnak templomba. — (Saját tudósítónktól.) A zombori törvény­szék vizsgálóbirája kiszállt Bácsgyulafalva községbe és ott az egyházi és iskolai alapok kezelési könyveire, valamint a meglévő kész­pénzre bűnügyi zárlatot rendelt el. A vizs­gálóbírónak ez az intézkedése végre lelep­lezte azt a gazdálkodást, melyet a bácsgyula­falvai plébános az iskola és a szentpénzek fö­lött folytatott. Az egyházi és iskolai alapokat Bácsgyula­falván tiz év óta Perndl Adorján plébános kezeli minden ellenőrzés nélkül. Ugy csi­nálta ezt, hogy az ellenőrzéssel megbizott egyházközségi képviselőktől és gondnokok­tél az ellenőrzési jogot egyszerűen megvonta, ezek pedig, mert biztak lelkipásztoruk be­csületességében, a plébánosnak ebbe a kierő­szakolt önállóságába belenyugodtak. Perndl felsőbb hatósága, az esperes urak, évről-éVre megvizsgálták ugyan a zárszámadásokat, de természetesen semmi hiányt föl nem fe­deztek. Igy eshetett meg, hogy Perndl Adorján plébános /egymagában annyira összetévesz­tette a dolgokat, hogy a saját pénze és az általa kezelt alapok pénze között nem tudott különbséget tenni. Ez még nem lett volna nagy baj, mert nem tudta senki. Sokkal nagyobb baj volt, bogy az idén uj hitközségi képviseletet Vá­lasztottak, mely törvényes jogánál fogva fatni akarta) a zárszámadásokat, tudni akarta, mennyi az a vagyon, melyért felelős­séggel tartozik. Így egy-kettőre kiderült, honnan vette a plébános azt a pénzt, amit borra, sörre, dári­dóra, a szakácsnéj ára s annak liárom gyer­mekére elszórt. A kiküldött vizsgáló-bizott­ság megállapította, hogy a plébános 1908. év óta 6000 koronát vett föl, amiről soha sehol el nem számol. Ennél azonban sokkal na­gyobb az az összeg, amelyről a plébános ha­misan számolt el. A plébános tőketartozáso­kat, kamatokat vett föl a felektől és a pénzt elitta, vagy pedig selyemruhákat vett, a sza­kácsnőjének. Miután pedig a selyemruha­vásárlás nem egészen alapszabályszerü ki­adás, a plébános be sem vezette a naplóba. Ezzel szemben azonban vannak tételek: ruhamosás 200 korona, tűzifa 350 korona. Mikor a vizsgáló-bizottság tudomására adta Perndlnek, mennyi az eltűnt összeg, ez meg­lepetve kiáltott föl: — Azt tudtam, hogy 4000 korona hiány­zik, de ennyire nem gondoltam. A hitközség azt kivánta a plébánostól, hogy arait elsikkasztott, azt fizesse vissza, aztán mondjon bucsut a községnek. Ezt a plé­bános nem akarta megtenni. Az .egyházgondnokok, miután az eltűnt összegért ők is felelősek, két bét alatt 5000 koronát visszafizettek. Perndlt pedig, mert fizetni abszolúte nem akart, följelentették az érseknél, aki a vizsgálat megejtésére Schadl Ignác kossuthfalvai esperes-plébá­nost küldte ki. Ez a Schadl azonos ugyan­azzal az esperessel, aki Gyulafalván az évi vizsgálatokat tartani szokta. Maga a sikkasztás, ugylátszik, nem na­gyon érdekelte az esperest, mert a tanukhoz ilyen kérdéseket intézett: — Le szokott-e a plébános részegednif Csak nappal iszik-e, vagy talán éjjel is? Tisz­tességesen látja el a szakácsnéját? Az utolsó tiz hónap alatt nem történt-e valami haj a misénél? Részegségében nem ejtette-e el a plébános az oltári szentséget? Ez a legutóbbi kérdés nagyon aktuális volt, mert azelőtt sokszor megesett ez a ka­tasztrófa. A hitközséget azonban mégsem ez érdekelte most, és mert látták, hogy Schadl olyan kérdéseket, melyek a bűncselekményre vonatkoznak, nem akar föltenni, a zombori ügyészségen följelentést tettek Perndl ellen. Radány vizsgálóbíró rögtön kiszállt a helyszinre és elrendelte a bűnügyi zárlatot. A báosgyulafalviakat lazonban nem elégiti

Next

/
Thumbnails
Contents