Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-14 / 210. szám

H í 1 DÉLMAÜYARÖRSZÁÖ iöii széptember Í4 ki ez az intézkedés, a bácsgyulafalviak azt kiy4iijúk, hogy a sikkasztó plébánost tartóztaswkile. h Templomba a bácsgyulafalvaiak egyáltalán netn járnak. Ha valaki kérdést intéz ezért hozzájuk, igy felelnek: — Az' prédikál nekem, liogy ne csaljak, ne, lopjak, aki maga is csal és lop. Zsilinszky Mihály lemondása. — A bányai evangélikusok közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt kezdte meg á banyai evangélikus egyházkerület évi közgyűlését Budapesten. A"szokásos érdeklődést nagyban fokozta, hogy a tegnap esti eJőértekezleten Sehol tz Gusztáv püspök, a kerület egyházi elnöke bejelentette, liogy Zsilinszky Mihály tói, a kerület világi felügyelőjétől! $ nappal ezelőtt levelet kapott, melyben bejelenti a felügyelőségről való lemondását. A közgyűlést Scholtz Gusztáv nyitotta rriegt Elnöki megnyitójában szomorúan jelenti,'-hogy ámbár a maga részéről minden lehetőt elkövetett, hogv Zsilinszkyt lemondása visszavonására bírja, fáradozása . az egyházkerület nagy kárára meddő maradt. Zsilinszky kijelentette, hogy részben előrehaladott korára való tekintettel, részben az őt tavaly ért baleset következtében nem kiván tovább aktív részt venni az egyházkerület vezetésében. Meghatottsága nem engedi, hogy objektíven tárgyalhassa azt a nagy veszedelmet, amely az egyházkerületet Zsilinszky távozásává! éri. Hiszi, hogy átérzik mindanynyiári ennek a súlyát. Az elnöki megnyitó után a világi elnök távolléte miatt a rangban legidősebb világi felügyelő, Csipkay Károly közigazgatási biró vette-.át a szót. Tanácsolja, hogy a közgyűlés-határozati javaslatban adjon Zsilinszky lemondásán való sajnálkozásának kifejezést. A közgyűlés ezt egyhangúan elfogadta, s Szelényi Andor főjegyző fölolvasta a határozati javaslatot, mely szerint a közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul Zsilinszky lemondását, azonban remélve hiszi, hogy bölcs tanácsát adott alkalmakkor nem fogja megtagadni. Ezután ismét Csipkay Károly szólott, aki azt javasolja, hogy a határozati javaslatot küldöttség adja át Zsilinszky Mihálynak. A közgyűlés ezt is egyhangúan elfogadta s a felügyelő választás napjának meghatározása? után, melyet november 30-ára tűztek ki, áttértek a napirendre. A közgyűlést csütörtökön délelőtt folvtatJáfe. Érdekes megtudni, miért mondott le voltaképen Zsilinszky Mihály elnöki méltóságáról. 0 többek között igy ir a bajokról: A püspökök elhanyagolják a kormányzást. Fölsorolja mindazt a sok elégedetlenséget, amely a protestáns hivek között konstatálható, mindazt a sok skandalumot, amelv az egyházi b.elóleteí gyöngíti s hivatkozik árra, hogy ó mindezeket s az ezek ellen folytatott meddő küzdelmet megunva, lemond. Kárhoztatja, hogy az egyházban a pártpolitika dominál. Egyháziak és világiak pártpolitika szolgálatában,állanak, amit különösen az egyháziaknál kifogásol, mert hiszen elsősorban ők vannak hivatva kizárólag egyházi szempontok szerint élni. Ezeket is irja Zsilinszky abban a levélben, melyben tulajdonképen a magyar evangélikus egyház belső bajait tárja föl, megdöbbentő részletékkel. Az bizonyos, hogy Zsilinszky Mihály ylyan nagyszerű vezetője volt az evangélikusoknak, amilyen évtizedek óta nem, akadt- S a szeretet, a ragaszkodás minden jelével kellene elhalmozni, amikor a belső bajok orvoslását sürgeti, amikor inkább a le^ mondást választotta, mintsem a tarthatatlan állapotok megmaradását. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 14, csütörtök A cigányszerelem, operett. „ 15, péntek Millió, bohózat. „ 16, szombat Babuska, operett. (Először.) „ 17, vasárnap d. u.: A testőr, vígjáték. „ 17, vasárnap este: Babuska, operett. (Másodszor.) Beöthy és az Aradi színház. (Saját tudósítónktól.) Érdekes színházi terv hire járja be pár nap óta a színházi köröket: arról beszélnek, hogy Beöthy László, a Király-szinház és a Magyar-szinház igazgatója átveszi az aradi Nemzeti Színház igazgatását. Névleg Kardos Andor, a Magyar-szinház tagja vezetné a színházat, a vezetésben azonban természetesen Beöthy László akarata jutna kifejezésre. Ma már befejezett tény formájában emlegették a dolgot. A terv egészen plauzibilisen hangzik: hiszen nemrégiben Beöthy László — igaz, hogy csak jámbor szándék volt — arról nyilatkozott, liogy milyen, szép volna például a nagyváradi színházat Budapestről igazgatni. Jóval előbb pedig egy újpesti színház építését tervezte a nagy ambíciójú direktor. Ilyenformán tehát csakugyan könynyen el lehetne hinni a liir valóságát. Annál inkább, mert a közvetítés körül Kardos Andor színész neve szerepelt — ugyanaz a Kardos Andor, aki — mint annak idején megirtuk — a Magyar Szinház részvényeinek összevásárlását Beöthy László számára eszközölte. Megkérdeztük ezekre a hírekre vonatkozólag a Király-szinház igazgatóságát, ahonnan ezt a nyilatkozatot kaptuk: — Beöthy Lászlónak esze ágában sincsen az aradi színházat átvenni. Arról tudunk, hogy Kardos Andor fivére, aki Aradon nagyvállalkozó, egy konzorcium szervezésén dolgozott; lehet, hogy igy került a kombináció Beöthy László nevével kapcsolatba, A Király-szinház igazgatósága szóval a leghatározottabban tagadja a dolgot. Az aradi szinház igazgatója, Szendrey, akit szintén közelről érdekel a dolog, igy nyilatkozott aradi tudósítónk előtt: — Körülbelül bárom hónappal ezelőtt valaki fölkínálta nekem, liogy vegyem át a budapesti Városligeti Szinházat Féld Zsigmondtól. Mivel minden vidéki színigazgatónak végső ambíciója az, hogy a fővárosban lehessen színigazgató, én se utasítottam el az ajánlatot és tárgyalásba bocsátkoztam. Erről Aradon akkor többen tudtak s igy azt a kérdést vetették föl, hogy mi lesz az aradi színházzal? Azt feleltem, hogy át fogom adni valamelyik fővárosi vagy aradi színésznek. Ez alapon tárgyalni kezdett velem Kardos Andor, aki százezer koronát ajánlott a színházért. Én részletekbe nem bocsátkoz-, tani, hanem a Kardos kérelmére megígértem, liogy ha komolyan szó lesz Aradról való távozásomról, akkor elsősorban vele, illetve aradi társaival fogok tárgyalni. Mivel azonban a keld-,szinház átvételéről ma már szó sincs, igy hát az aradi szinház esetleges átadása is teljesen tárgytalan. Mindebből pedig kiderült, hogy tárgyalások csakugyan folytuk, még pedig Kardos. Andorral, aki igen közel áll Beöthy Lászlóhoz, aki Beöthy szinházi tervét nemrégiben megvalósította. Legvégül pedig föl kell jegyezni, hogy a mult színházi év folyamán határozottan szó volt róla, hogy a Városligeti Színházat megveszi — Beöthy László. Beszéltek róla és — amint ez az előzményekből kiderül — a szinházi pletykáknak valami alapja mégis csak szokott lenni. Most azonban az a valóság, liogy az aradi szinház átvevéséről szó sincsen. A paktum nem sikerült. Elég sajnálatos, csakugyan szép dolog lett volna, ha Beöthy László egy előkelő vidéki szinházban megvalósíthatta volna, amit — hir szerint — tervezett: fiatal szerzők darabjait ezen a színpadon premiérre bocsátani, fiatal szinész-generációt Budapest számára itt fölnevelni. * A kis cukros. Paul Gavault gördülékeny vígjátékát adták szerdán este a szegedi szinházban. A darabot már ismeri a közönség, mert a nvult évi rezsimben többször játszották. Épen ezért némi érdeklődéssel néztünk az előadás elé, az összehasonlítás érdeklődésével, liogy hogyan fogja ezt a színdarabot az uj társulat előadni. Ez az érdeklődés azonban ugylátszik, tisztán irodalmi jellegű mert a közönség bizony nem érdeklődött. Csak néhány padsor volt megtelve s meglehetősen üres ház előtt játszották a Kis cukrost, akit ezúttal Szohner Olga alakított, — tegyük hozzá: cukrosán. Szohner Olga vérbeli művésznő, akiben kitűnő erőt nyert a szegedi szinház. Vígjátéki szerepkörben meg fogja állani a helyét. A beszédje szép, értelmes, a játéka közvetlen és temperamentumos volt. Harsányt Margit is kedves jelenség, színpadi képességét azonban a. mai előadásából nem birjuk megítélni. Wirth Sári is ügyesen játszotta a szobaleány szerepét. A férfiak közül Ahnássy Endre ismeretes ebben a szerepében, László Tivadar is elfogadhatóan játszott a festő szerepében mig az osztályfőnök szerepéből Baróthy túlzott karrikaturát rajzolt. Ugyanez a hibája volt Szathmárynak is, akinek a túlzások .és a buffora emlékeztető jellegzetességek leszámításával, voltak jól megjátszott jelenései. Az egész előadásból megállapítható, hogy a drámai személyzet erősebb az operett ensemblénél. * Huszonhat pályaterv az uj Nemzeti Színházra. Budapestről jelentik: Az uj Nemzeti Szinház építésére a Magyar Építőművészek Szövetsége, — függetlenül a kultuszminisztériumtól — pályázatot hirdetett. A pályázatra huszonhat terv érkezett be, ami jellemzi a magyar építőművészet fejlődósét. A bíráló bizottságban Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár: Bárczy István budapesti polgármester ós Lahner Ödön építőművész vesznek részt. Végleges döntés szeptember huszonhetedikén lesz. * Eredeti bemutatók Kolozsvárott. Janovics Jenő a kolozsvári Nemzeti szinház játékrendjében több ujitást teremt a most jövő szezonban ; mindenekelőtt azt, hogy a prózai színmüveket fogja kultiválni az operettekkel szemben ; azután műsorát lehetőleg függetleníteni akarja a fővárosi színházaktól. Épen ezért máris érintkezésbe lépett több magyar Íróval, hogy darabot Írjanak a kolozsvári Nemzeti szinház számára. Az első iró, akivel megállapodásra jutott, Biró Lajos. * Színészet Orosházán. Orosházáról jelentik: Mariházy Miklós, a kecskeméti szinház igazgatója olyan nagy erkölcsi és anyagi sikerrel tartja előadásait, itteni nyári állomáshelyén, hogy a szezont október elsejéig meghoszszabbitották. A társulat a közönség pártfogását változatos műsorral és kitűnő, összevágó előadásokkal igyekszik meghálálni. A társulat primadonnája Turchányi Olga, kinek ábrázoló művészetét a budapesti közönség is jól ismeri, Kivüle még Kerényi Adél koloratur-énekesnő és Pálfy Mariska aratnak megérdemelt sikert az operettekben. A drámai együttes főerőssége az igazgatón kivül Bedő Ilona naiva, Sándor Júlia hősnő ós Just Gyula. A nivós előadásokat Gulyás Menyhért művészi tudással rendezi. A társulat október első felében tér állandó állomáshelyére, Kecskemétre. Valótlan tehát az a hir, hogy a kecskeméti szinházban, a földrengés miatt: az idén nem tartanak előadásokat. A szinház épületében a földrengés semmi kárt sem okozott s igy Kecskeméten n ár nagy érdeklődéssel várják Mariházy Miklós színtársulatát. * Babuska. A szinházi iroda jelenti: A Dollárkirálynő, Az elvált asszony, az Édes öregem eimü darabok Szegeden is népszerű szerzSjéh