Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-31 / 199. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 31 ujabb koleraeset, vagy gyanús megbetegedés nem történt. Kedvező hir érkezett Fiúméból is, ahol ugyancsak nincs ujabb megbetegedés. Nincs uj megbetegedés. A Délmagyarország fővárosi tudósítója beszélt Magyarevits Mláden tiszti főorvossal, aki igy nyilatkozott a veszedelemről: — Ma délutánig — úgymond a főorvos — nem történt egy megbetegedés sem, még koleragyanus eset se történt. Az újpesti barakkokban fekvő Szabó Mihály, a Leiner-gyár munkása, akin konstatálták az ázsiai kolerát, jól érzi magát. Előreláthatólag ő nem lesz áldozata a járványnak. A Leiner-gyárat az első terv szerint fel akarták égetni, a tulajdonosokat kárpótolták volna. Most azonban elhatározták, hogy nem gyújtják fel a gyárat, hanem fertőtlenítik, az üzemet pedig egyelőre beszüntetik. Mi minden óvintézkedést megteszünk, hogy gátat vessünk a járvány elé. Vitriol-halállal . . . — Egy leány szerelmi tragédiája. — (Saját tudósítónktól.) Banális, de örökké visszatérő inditó okkal kezdődött. A szive fájt egy szegedi tizenhétesztendős kis leánynak, azt akarta végleg meggyógyítani, j Tarjány Etelka ez a szerelmes, ! fájó szivii kis leány, aki a vitriolt választottta orvosságul, hogy meggyógyítsa, végleg elhallgattassa szive dobogását. A ,maró, mérges folyadék összeégette a szerelmes szivü kis leány belső szerveit és most a halállal vívódva, a közkórházban várja, hogy elköltözzék oda, arra a tájra, ahol nincs szerelem, nincsen féltés s ahonnan nincs viszszatérés, — mint a nóta mondja. A déli órákban történt, hogy éktelen lárma, fájdalmas jajveszékelés zaja verte föl a Kelemen-utca 2. számú ház csendjét. Dalia János cipész, házmester földszinti lakásából hallatszott ki ,a jajveszékelés zaja. Ekkor itta ki Tarjány Etelka, Tarjány Mihály Ítélőtáblai szolgának a leánya a halálos mérget. Tarjány Etelka , varrónő volt és legutóbb Kup Gyula divatáruházában volt alkalmazva. Az utóbbi időben azonban elhanyagolta munkáját, nem járt szorgalmasan a varrodába, amiért elbocsátották a munkából és munka nélkül járt. Ezt a szüleinek nem merte bevallani és ezért mindennap reggelenkint pontosan elment hazulról, mintha munkába ment volna. Ma reggel is korán, már hat, óra után elment hazulról Vári Ilonka nevü barátnőjéhez, akinek elárulta sötét szándékát. ,Vári Ilonka lebeszélni igyekezett öngyilkossági tervéről és Tarjány Etelka látszólag engedett is a rábeszélésnek és ugy egyeztek meg, hogy délben megvárja őt a varroda előtt. Innen még reggel nyolc óra előtt egy másik barátnőjéhez ment, Daka Rózsihoz, aki a Kelemen-utca 2. számú házban lakik. Itt , hajtotta végre a tettét. Egész délelőtt vígan volt Tarjány Etelka, legalább igy mutatta. Táncolt, dalolt, játszott, gyümölcsöt, cukrot ( hozatott és jó kedve láttán Daka Rózsi csak nevetett, mikor a barátnője célzásokat tett a meghalásra. Azon sem ütköztek meg, hogy vitriolt és sósavat hozatott, — mint ő mondta — ruhatiszlitáshoz, Mikor aztán meghozatta a mérget, a fürdőbe ment, ahová magával vitte a , barátnőjét is. Ugy látszik, eredetileg az volt a terve, hogy a fürdőben követi , el az öngyilkosságot. Valószínűleg vagy alkalma nem volt, vagy lelki ereje hiányzott, mert a fürdőben meg sem kísérelte az öngyilkosságot. A fürdőből visszamentek Dakáék lakására, ahol leveleket irt. Egyet az édesatyjának, Tarjány Mihálynak, egyet pedig egy Bárdi nevü magánhivatalnoknak. Ez utóbbit a Dakáék kis leányával küldte el, de az visszahozta a levelet azzal, hogy Bárdi ur már nincs az irodában. Pedig verset is irt ebbe a levélbe Tarjány Etelka, a sorrentoi levelet, mely ugy szól, hogy: akinek a szive fáj... Ebbe a Bárdi urba volt szerelmes Tarjány Etelka, még pedig, mint látszik, reménytelenül, mert még a rettentő kínok között is utolsó szava is az volt, hogy a Bárdi miatt van. Tizenkét óra előtt néhány perccel itta ki a halálos /mérget észrevétlenül. A házbeliek, amint észrevették a szerencsétlenséget, azonnal telefonon liivták a mentőket. Rövid pár perc alatt ott voltak a mentők, akik azonnal gyomormosást alkalmaztak és átszállították(a közkórházba. Tarjány Etelka gyönyörű szép leány volt. Szerette a szép ruhákat és szépen is öltözködött. Szép j és elegáns volt még az öngyilkosság után is, amint fölmarjult szájjal, kínzó belső fájdalmak között ott fetrengett a szerény jházmesterlakás kopottas ,díványán. Régebben foglalkozhatott már az öngyilkosság gondolatával, mert barátnőinek gyakran említette, hogy meg fog halni. Tegnap este Újszegeden volt Vári Ilonka barátnőjével.- A cukrászdában voltak, ahonnan telefonozott Bárdi úrért, de az nem ment, mert mint mondá, nem ér rá. Ugy látszik, hogy ez keserítette el végleg Tarjány .Etelkát és érlelte meg benne az öngyilkosság gondolatát. Munkatársunk beszélgetett Tarjány Mihálylyal, az öngyilkos leány édesatyjával, aki azt mondja, hogy nem felel meg a valóságnak az, mintha a leánya munka nélkül lett volna. Arról sem tud, hogy a leány szerelmes lett volna s azt hiszi, liogy az keserítette cl a leányt, hogy ők, a szülők szigorúak voltak és megdorgálták a leányt költekező és mulatós viselkedéseért. Tarjány Etel felépülésében a kezelőorvosai nem biznak. A senki gyereke. (Saját tudósítónktól.) Megható tragédia szomorú részletei sirnak föl abból a néhány sorból, mely rendőrségi krónika alakjában számol be egy igazán ágrólszakadt kis leány haláláról. Aki a sorok között olvasni tud, az előtt sötét színekben bontakozik ki a tragédia, szivet megütő részleteivel. j Ezelőtt hót évvel egy siró-rivó portékát taj láttak valahol. A jó emberek nevclgettók, ételt, | ruhát és nevet adtak neki, — de igazán emj beri ételt, rendes ruhát ós igazi nevet nem adi tak neki. Mint a hozzá hasonlók, ő se kapott i szives anyai szeretetet. Ugy fejlődött, mint a i virág, amely olyan magból nőtt nagygyá, mei lyot a forgószél határtalan messzeségbe ülteI tett el a szülő virág kelyhétől, j Nőtt, nőtt a kis talált leány. S az emberek Ifjú Máriának hívták, mert olyan üde és olyan fiatal volt, mint a megérett hamvas gyümölcs A kis Máriát szerette mindenki, de nem azzal az intenziv, szivetdobbantó melegséggel, mint ahogy az anya szereti a gyermekeit. A hét éves kis leány ösztönszerűleg észrevette ezt és szeretetre vágyó kicsi szivecskéjével jobban vonzódott az állatokhoz, mint az emberekhez. A kutyákat szerette, a nagy, bolyhos szőrű kutyákat. Együtt csatangolt velük, a hiányzó szeretetet kereste a hűségesen vonzódó állatokban. Néró, a nagy fekete kutya volt a leghűségesebb barátja. A [szegedi Tiszapart minden rejtett zugát együtt járták be. Elől a nagy, erős kutya, utána a kicsi, vézna leány. Ismerte már ifjú Máriát Nérójával mindenki a Tiszapartíán, hol a leányt, hol a kutyát cirógatta meS egy-egy gyengédebb lélek. Már vége mindennek.- Néró, a hűséges kutya meggyilkolta a Icis barátnőjét, A szegedi rendőrség krónikája néhány sorban igy számol be a megható tragédiáról. Faragó János szegedi hajómunkás ma délután jelentette a rendőrségnek, hogy Ifja Mária hét éves lelencleány őrizetlen pillanatban lement a Tisza-partra és egy nagy fekete kutya a láncával berántotta a Tiszába. A kis leány belefúlt a vizbe. Holttestét meg nem sikerült megtalálni. A nagy fekete kutya a Néró volt, a jó barát. Az anyátlan-apátlan árvát már a szőke Tisza hüs vize dajkálja, halálthozó hullámkarjával akarja pótolni a szülői karok szerető ölelését, amiben sohasem volt része a kicsi, taiált gyermeknek. A kis csöppségnek méltó volt. a halála az életéhez. Hol ido, hol oda dobta a sors. Most is isten tudja, hova veti ki a holttestét a hullámzó zavaros folyó. — Bródy Sándor Szegeden. Bródy Sándor, a Tanitónő szerzője ma éjjel Szegedre érkezett és három napon át itt marad. Szeptember 2-án tudvalevőleg Bródynak két ogyföivonásossával kezdik a szinházi szezont, még pedig Lajos király válik és A fejedelem cimiivel. Bródy részt vesz a próbákon ós a bemutató előadáson. — Őfelsége egészséges. Isclhból jelentik: A király állapota jelenleg oly kitűnő, aminő már régen | volt. A gyöngélkedés, amely tavasszal föllépett, teljesen megszűnt és semmi nyoma sem maradt. A király frissnek és egészségesnek érzi magát és valósággal meglepi környezetét munkakedvével és többnyire a legjobb kedvben vati. A király tudvalevőleg szeptember nyolcadikán utazik el Ischlböl, mert szeptember tizedikén a királyné halálának évfordulója napján, rendes szokása szerint Bécsben akar lenni. Tekintettel a király állapotának örvendetes voltára, a lainzi tartózkodás elmarad és a király Ischlböl egyenesen Scliönbrtmnba megy. Gautsch miniszterelnök Budapesten. Bécsből jelentik, hogy Gautsch báró osztrák miniszterelnök szeptember 4-én Budapestre érkezik, ahol első látogatását teszi KhuenHéderváry Károly gróf magyar miniszterelnöknél.' — A szerb király ntja. Szabadkáról jelentik: Az itteni állomásfőuöksóget táviratban értesítették, hogy Péter szerb király ma, szerdán délután 1 óra 17 perckor különvonaton Szabadkára érkezik ós nyomban tovább utazik Budapestre, ahová délután öt óra tájban robog be a vonata. A szabadkai pályaudvart délben elzárták a közönség elől, a vasúti vonalat pedig mindenütt csendőrség lepte el. Péter király teljes kíséretével saját udvari vonatán utazik Pótervárra, az orosz cár látogatására. — Értekezlet » kolera ügyében. Faragó Ödön dr tiszti főorvos, minden kii!ön meghívó mollőzésével lapunk utján felkéri az összes gyakorló orvosokat, hogy a kolera ügyben 31-ikén, csütörtökön délután öt órakor tartandó orvosi értekezleten a városháza bizottsági termében okvetlenül megjelenjenek. — A sajtószabadságért. Az Újságírók Egyesülete ma közgyűlést tartott, melyen az egyesület választmányának a legutóbbi aktuális kérdésben hozott határozata képezte a vita tárgyát. A közgyűlés rendkívül heves vita után sem tudott megállapodásra jutni, amiért Bródy Lajos alelnök a közgyűlést berekesztette. A vita folytatását csütörtökön délután három órára halasztották. — Itt említjük meg, hogy a főváros mai közgyűlésén tárgyalták Vázsonyi Vilmosnak a sajtószabadság tárgyában benyújtott ismeretes indítványát. Vázsonyi kijelentette, hogy a konkrét esetet nem kivánja tárgyalni és csupán elvi szempontok vezérlik a sajtószabadság jogának épségben tartásáért. Hoek János hasonló értelemben szólalt fel. Ennek végeztével a főváros közgyűlése egyhangúlag elfogadta Vázsonyi indítványát. — Ujságirók Székely Mihályért. A budapesti rendőri riporterek szindikátusa elhatározta, hogy a közönség körében gyűjtést, indit Székely Mihály, a kitűnő magyar aviatikus számára. A szindikátus nevében Fröhlich dános felhívással fordul az újságolvasó közönséghez, figyelmeztetve, hogy Székely Mihály nemcsak pilóta, de egyszersmind jeles gépészmérnök ós konstruk-