Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-31 / 199. szám

isztus Bt hadsereggel ;ot a maga i tárgyaláa a viszályttabb belga zólag szinte támad rá 181b-1915. n Napoleon I, és a között uost Vilmos csak egész n is. lapoknak a i félig órdea hivatalos :sak egy hüs tudomására, alások nem aolt pontra, — mondja a e mögött a ioggal izzik mrisi újság rüsszeli lapMert ezek félbe, hogy is Kiderlen áztak, refeg, aki a béén igazi hatén ad refe, kormánya sm a legköjelent, hogy zkedni nem akik kiildötazután miában a háa harcias eli hangok, i tárgyalás»ljes bizonyiés Franciadé egyáltahatalmi kértem tudnak. tonte, azéta Marokkón, fog dőlni a és végre becerülhetetlen a karácsonyi >an feküdt a L'ült el künn szobában, a •n Jenny lianintlia a sziLin számodra rózsásra vále: onyom, hogy nem valami de gondolom, hölgy, kinek és nagyobb szükség van mái. Egy fiu, z. g.v éltes, ugy l táji egy időabb nevelőnő se kissé elliaetü és JÓSZÍVŰ elfoglalni? liogy sietnek ÍÖii augusztus Ül ÜÉLMAGYARORSZÁÜ Szeged az obstrukció ellen! — Pénleken rendkívüli közgyűlés lesz. — (Saját tudósitónktól.) Lázár György dr polgármester péntek délutánra rendkívüli közgyűlésre hivta össze Szeged város törvényhatósági bizottságát. Amint a Délmagyarország megírta: a városnak és a nemzeti munkapártnak vezető férfiai kérték a polgármestert arra, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze, hogy ezen Szeged törvényhatósága foglalkozhassék azzal a már hetek óta tartó komédiázással, amellyel a jelentéktelen kisebbség megakadályozza a magyar parlament komoly tanácskozásait és akadályt gördit a megvalósulásra váró nagy politikai és közgazdasági feladatok kivitele elé. Szeged í város közgyűlése még nem foglalkozott az obstrukcióval, de a város társadalmának már régóta megvan a véleménye az ellenzék viselkedéséről. Szegeden is ugy gondolkoznak, mint az ország többi városában: itt is a legélesebben elitélik a parlamentben való bohóckodást és a pénteki közgyűlés határozata a legerősebben fogja demonstrálni a város polgárságának gondolkodását. Mert a közgyűlés a városnak, Szeged polgárságának akaratát képviseli, azét a polgárságét, amelynek nevében Szeged társadalmának ezek a kitűnőségei irták alá a rendkiviili közgyűlés egybehivását kérő beadványt: Rósa Izsó dr, Kuglim Albert, Bokor Adolf, Pálfy Dániel, Kiss Arnold, Ungár Benő, BaGróf Árpád dr, Holtzer Gyula dr, Holtzer KálOttó, üeési Béla, Landesberg Mór, Popper L. Mór, Szarvady Lajos, Weiner Miksa, Csányi János. Koós Elemér, Bokor János, Ligeti Béla, Gróf Árpád dr, Holtzsr Gyula dr, Holtzer Kálmán, Bach Jenő, Jászai Géza, Breclier Albert, Rózsa Mihály, Acél Géza, Biau Ignác, Hoffer .Jenő, Goldschmidt György dr, Schwarez Rudolf, Palócz László, Ujj József dr, Perjéssy László, Csányi Sándor, Fényes Marcel, Endrényi Imre, Feiu Lajos, Eisenstedter Róbert, Milkó Ferenc, Winkler Bernát, Wiukler Mór, Winkler József, Marer Gyula, Eeiiier Károly, Lőw Immánuel, Wiimner Fülöp, Katona József, Biedl Samu dr, Hoű'mann Ignác, Patzauer Sándor, Lengyel Lajos, Lengyel Győző, Falta Marcel dr, Ormódy Béla, Kuzmann Jóxsef dr, Kovács József dr, Franki Antal, Cserő Ede, Sehwarz Henrik, Szinger Kornél, Deutsch Lipót, Leinzinger Gyula, Madár Imre, Hutter — Amint az orvos megengedi, liogy útra mehessek. A báróné közelebb ment Jennyliez. Keskeny szája reszketett és remegtek hófehér ujjai is. És átölelte Jennyt, megcsókolta és szenvedélyesen zokogott. — Légy kedves és jó ez öreg asszonyhoz, hiszen oly nagy szüksége van reád! És légy jó angyala fiának; szeresd . . . szeresd . . . szeresd . . . nagyon, te kicsi, fényes napsugár, szeresd ifjú, tiszta szivednek minden melegével! — Nézd, — ő maga jött, hogy elvigyen innen! — Napsugár! Édesanyám! — kiáltott Gösta a szobába futva s mindkettőjüket szeretettel ölelte magához. * A nagy ebédlőteremben a falon függő ősök Szigorúan mustrálgatták a csoportot. - A kicsike nagyon csinos — vágott szemével az őrnagy, ki az udvarnál a kamarás tisztét töltötte he annak idején. — De, nem volna lehetséges valamit megtudni családjáról? súgta Frigyes Adolf udvari marsallja, ki koronázáskor a király kengyelvasát fogta. Ah, messieurs! ha nem tévedek, őnagysága alioz a régi s majdnem kihalt családfához tartozik, amelynek hirét bizonyára hallottátok: „Paradicsomi Napsugár" — magyarázta egy fiatalember, ki a kandalló felett függött s egykoron apród volt Cristina királyné udvaránál. József, Vajda Béla, Kiss Mór, Gerle Jenő, Rosenfeld Nándor, Kiss Ferenc, Wagner Gusztáv, Boros Miksa, Perl Pál, Schwarcz Manó, Zápory Nándor dr, Vig Sándor, Aigner József, Schlauch Károly, Holtzer Dániel, Tóth József, Csonka Ferenc, Schaffer Vilmos, Homor István, Kárpáthy Károly dr, Fekete Ipoly. Szigorú, de egyben igazságos itélet is lesz a szegedi közgyűlés határozata. Eddig az ország törvényhatóságai sorra elitélően nyilatkoztak az ellenzék viselkedéséről, arról a tanácskozási módról, amellyel a faluvégi csárdák nivójára siilyesztették le a magyar parlamentet. Szeged nem más törvényhatóság határozatát fogadja el, hanem önálló határozatot hoz, hogy : odaállhasson annak a nagy, impozáns városi és megyei polgárságnak az élére, amely kárhoztatja és elitéli az ellenzék viselkedését, i Szeged is azt akarja, amit az ország, hogy a magyar képviselet házában technikai obstrukció helyett komoly nuinka legyen, névszerinti'szavazások helyett dolgozzanak és elintézzék azt a sok fontos kérdést, amelynek elintézését megzavarják a „nemzeti hősök" Pénteken ítélni fog Szeged. A legnagyobb magyar város hozza meg az obstrukció halálos ítéletét és talán ez az itélet észretériti az obstruáló ellenzéket. Az ország közvéleménye már torkig van, az ország már megunta azt az időlopást, amellyel késleltetik a munka megkezdését és nincsen az országban egyetlen komoly ember1 sem, aki nem óhajtja a rendes parlamenti tárgyalások megkezdését. Szeged Ítélete súlyos és marasztaló lesz, de hii tükrét adja az ország gondolkodásának. , A városi tanács az obstrukció kérdésével csütörtöki ülésén foglalkozik. Akkor állapítják meg annak a javaslatnak a szövegét, amelyet a pénteki közgyűlés elé terjesztened és amely javaslat tartalmazni fogja azt a föliratot is, amelyet Szeged város törvényhatósága intéz a magyar képviselőházhoz. Kavarodás a színházi helyárak körül. — Jogtalan bérlethirdetés. — (Saját tudósitónktól.) Almássy Endre színigazgató meghirdette a szombaton kezdődő szinházi évre a bérletet — magasab helyárakon. Ebből minden valószínűség szerint bonyodalmak fognak származni, mert ma már nyilvánvaló, hogy a tanácsnak a helyárak megállapitásáara vonatkozó határozata nem végleges és hogy a nem is olyan kis jelentőségű kérdés végleg való eldöntéséhez liozá fog szólni a közgyűlés, sőt talán u belügyminiszter is. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a végleges döntés a mai helyárak megtartása mellett fog szólani és ebben az esetben csinos kis bonyodalmak fognak származni a szinházi pénztár körül. A bérlőkkel ínég csak lesz valahogyan, mert ők vagy visszakapják a befizetett többletei, vagy beleegyezésükkel beszámítják a második félévi bérletösszegbe. De mi fog történni azokkal, kik naponta váltják meg jegyeiket? Balogh Károly tanácsos egy alább közölt nyilatkozatában azt mondja, hogy a dolgok ilyetén állása melleit bizony tanácsos lesz, ha minden színházlátogató elteszi a fél jegy ét, amit íi jegyszedőtől visszakap. Csinos kis ügyek, amelyekért teljes nyilvánosság előtt tesszük felelőssé Almássy Endre színigazgatót és a szinügyi bizottságot. Almássy Endrét azért, mert megkerülte azt az utat, amelyen járnia lett volna szabad. A helyárak fölemelését már a pályazatban kellett volna kérnie. Még sem lehet közömbös teljesen, hogv valaki a régi vagy magasabb helyárakkal akarja-e azt a városi színhazat, amelyre a város évente nyolcvanezer koronát költ. De ha már nem jelezte a pályázatában ezt a szándékát, nyomban azután kérnie kellett volna a helyárak fölemelését, amint a szinházat megkapta. Akkor még lett volna idő arra, hogy ez az ügy megjárja az összes közigazgatási forumokat, aki akarja igénybe vegye a helyárak fölemelése ellen mindazokat a jogorvoslatokat, amelyek rendelkezésére állanak. De Almássy a helyárak fölemelésére vonatkozó kérelmével a nyár végén, két héttel a szinházi szezon megkezdése előtt jött, ami — nem tehetünk róla és meg kell mondanunk őszintén — azt a hatást teszi ránk, mintha keresztül akarta volna erőszakolni ezt az iiyet. Felelőssé tesszük a szinüyi bizottságot, mert az utolsó pillanatban tárgyalnia sem lett volna szabad ezt a kérelmeit. Mivel oszlatja el a szinügyi bizottság a zavarokat, ha ki fog tűnni, hogy a közgyűlés többsége azon a véleményen van, hogy a szinügyi bizottság helytelen arányban volt a szinház és a város érdekeinek képviselője és ha a közgyűlés vétót mond a helyárak fölemelésével szemben? De zavarok vannak már ma is. Az igazató fölemelt helyárakkal akarja megkezdeni az előadásait. A közönség tudja, hogy a szinházat az a pech is érheti, hogy vissza kell majd szállítani azt a helyárfölszállitást, arnely ma még nem végleges. Nem gondolják mindazok, akik a magyar nyelv és kultura szent nevében akarnak ajnározni egy virágzó szinház-vállalatot, hogy ép ezzel ártanak neki. Pedig mi nagyon szeretnők, ha a vállalat boldogulna, persze a város egyetemének legkisebb sérelme nélkül. Az érdekes ügygyei sokat foglalkozott Balogh Károly tanácsos és munkatársunk előtt ma igy nyilatkozott róla: — A szinházi helyáremelések dolgában már a tanácsülésen elmondtam a véleményemet. Eltekintve Almássy Endre üzleti érdekétől, a város közönségének szempontjából föltétlenül helytelenítem a szinházi helyárak fölemelését. — Almássy Endre a bérleti fölhívásában és a lapokhoz intézett kommünikében a fölemelt helyárakat adta tudtul a közönségnek. Hogy ehhez joga volt-e, vagy sem, nem vitatom. Tény az, liogy a tanács, mint illetékes fórum, a szinügyi bizottság előterjesztésére fölemelte a szinházi helyárakat. Wimmer Fülöp megfölehbezte ezt a határozatot, de a tanács visszautasította a fölebbezést. Ezt az elutasítást azzal indokolta, hogy a szinházi helyáremelések kérdése a tanács hatáskörébe tartozik. Almássy valószínűleg ezt a határozatot vette alapul, amikor a helyárak emelését, hirdetményben közölte. Ezt elvitathatatlanul üzleti érdekből cselekedte, és talán az ő szempontjából igaza is van. Almássy érdekét befolyásos emberek portálják, ebben bizik, amikor be sem várva az ügy további fejleményeit, fölemelte a helyarakat. — Tudomásom szerint Wimmer Fülöp indítványa folytán a szinházi helyárak kérdése a szeptemberi közgyűlés elé ke/iil.p A közgyűlés kimondhatja, hogy foglalkozni kiván a kérdéssel és azt érdemileg azonnal tárgyalja. A határozat kétféle lehet: vagy helybenhagyja a közgyűlés a tanács intézkedését, vagy pedig határozatilag érvényben hagyja az eddigi sziuliázi helyárakat. Minthogy ebben az esetben két ellentétes határozatról vau szó, a főügyész, vagy a színházigazgató föJebbezése következtében a belügyminiszter dönt a kérdésben. Ha erre kerül a sor, valószínűnek tartom, hogy a belügyminiszter az eddigi helyárakat tartja érvényben. — Addig azonban hónapok félhetnek el. Az időlegesen fölemelt helyárak szerint a bérlők, vagy megújítják a bérletüket, vagy pedig azt mondják, hogy az indokolatlanul és érdemtelenül fölemelt helyárak következtében elálla nak a bérlettől, A sziuliázbajáró közönségnek is ugyanez a választása. — Ha tehát a belügyminiszter döntése megváltoztatja a tanács határozatát, nagyon különös helyzet következik. A bérlőknek ugyanis Almássy köteles lesz beszámítani vagy visszafizetni, a rendes napi közönségnek pedig a