Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-31 / 199. szám

í DÉLMAGYARORSZÁÜ íiíii augusztus Sí kettészakított jegy egyik részének fölmutatása eMenében esettől-esetre köteles lesz visszafizetni a jogosulatlanul szedett többletet. — Én remélem, hogy az eddigi helyárak maradnak érvényben. Almássy azt mondja, hogy a drágább helyárak fölemelésével szemben szociális szempontból is nagyjelentőségű az olcsóbb karzati helyárak leszállítása. Ez humbug, mert a karzati helyárakat Makó Lajos már hat évvel ezelőtt leszállította és pedig tisztán és minden mástól eltekintve üzleti érdekből. Üres maradt volna a karzat, ha le nem szállítja a lielyárakat. Most is üzleti érdekről . van szó, a művészetet ki kell hagyni ebből a játékból. Számitásom szerint rendes körülmények között a helyárak fölemelése következtében kilencvenezer koronával növekedne a szinh'áz jövedelme évenkint. A legkedvezőtlenebb' esetben is negyvenötezer koronát lehet számítani. Nagyon lesújtónak találjuk a tanácsos ur nyilatkozatát arról, ahogyan ez az ügy elintéződött. Ma nincs a dologhoz több szavunk. Mi azt ajánlanók Almássy Endrének, hogy bonyodalmak és nagyobb viharok elkerülése végett, egyelőre maradjon meg a régi helyáraknál és fölemelt helyárakért akkor árusitsa majd jegyeit, ha erre végleg jogerős döntés fogja feljogosítani. Erre kedvező dátumnak kínálkoznék január elseje, amikorra föltétlenül befelyeződik a helyárak körül való harc. Nagyon helytelen, hogy rosszul meglátott vállalati érdekből ilyen agresszíven hivja ki a közönség nagy részének — mert bizony a közönség ezt a jogtalan sietést a helyárak fölemelésénél is sokkal inkább elitéli — marasztaló verdiktjét és a szinháztól való elidegenedését. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Komái Berta és a vidéki kabarédirektor. (Saját tudósítónktól.) Szólunk ebben a cikkben Kornai Bertáról ós a vidéki kabarókról, illetve az országos nevű budapesti színésznőről és egy alkalmi kabarédirektorról. Aki olyan módon szégyenitette meg a mftyésznőt, hogy az országos színészi botrány lenne, ha nem ismerné mindenki a tipikus vfdékiessógeket. Kornai Bérta nem szorul arra, hogy a vidéken most fedezzék föl. Kornai Berta neve ismert és ünnepelt az egész országban és amit a-fővárosi sajtó az ő művészetéről oly sokszor megjrt és bebizonyított, azt bizonyára nem túdja egy vidéki színész és kabaré igazgató lerontani vagy megcáfolni. De azért akadt olyan, aki megpróbálta. Egyik kabarédirektor. Vidéki kabaréiftazgató. Hogy a vidéki kabarék mtryen nívóra lövettek már, azt nem kell magyarázni. A régi kócos, madzagos, ponyvás vánfiortroppok támadtak föl széles e hazában S a sok dészkarengetö isteni művésznők közé létéved egy-egy budapesti színésznő is. Mint A ,tüj)bek között — Kornai Berta. Aki föllépett Szögeden is, a Vigszinpadon, két estén. Most a-héten föllépett Nagyváradon is. És azelőtt föllépett Arad nyári „kabaré"-jában is. Itt csak egy este lépett föl, másodikon már menekült és az aradi kabaréban valószínűleg néhány évig nem' lép föl. Mert szégyenletes és arcpirító eljárás érte, amelyben az aradi „kabirí-é" igazgatójától, Heltai Jenőtől volt része a disztingvált érzésű művésznőnek. A fővárosi lapok a legbensőbb megvetés hangján emlékeztek meg az aradi kabaré-igazgató brutális ós >nke(legiális eljárásáról. Az eset röviden a következő: Kornai föllépett az aradi' kabaré szinpa on. Három estére szólt a'-meghívása. Az előrehaladott kabarészezonnak-e, vagy más, a szegedihez hasonló kabarébájoknak tulajdonitható, de első este nfim volt meg az a sárból kirántó, frenetikus sittéi*,' amelyre Heltai ur számított. És mit tett (íeltfai ur? Levelet, még pedig sértően gúnyos levelet irt a művésznőnek, liogy mondjon le a további föllépésékről. Kornai Berta, — és itt nyilvánul meg igazán nobilis művészi érzése — a séitőhangu levél dacára minden elégtétel nélkül eleget tett e szokatlan kívánságnak és lemondta a további előadásokat s tovább utazott Nagyváradra. A „jó érzésű" igazgató ur, úgyis mint igazgató, úgyis mint szinészkollega ugy hálálta meg ezt a nobilis és áldozatkész eljárást, hogy a művésznőhöz intézett gúnyos hangú levelét egész terjedelmében közre adta az egyik aradi napilapban. f |Minden joizlésü uri ember Ítéletére bízzuk a kabaré igazgató eljárásának megítélését. Minket szegedieket annyiban érdekel Heltai Jenő komikusnak tragikus szereplése, hogy a szegedi színháznak szerződött tagja, ős igy közelebbről les2 hozzá szerencséje a szegedi közönségnek. Heltai Jenőtől egyébként nem szokatlan ez az eljárás, mert már a szegedi színházhoz szerződtetése után következő első napokban elkövette azt » hetvenkedő ízléstelenséget, hogy szokatlan gorombasággal megtámadta a szegedi szinügyi bizottságot. Ez ugyan más kérdés. De a legerősebb kritikát hívja ki az az eljárás, hogy egy jobbára helybeni városokban is ismeretlen színész, mint alkalmi, ubor kaszezoni „kabaré-direktor" minden elégtételadás nélkül sértegethet olyan országosan ünnepelt művésznőt, amilyen Kornai Berta. * A magyar szini irodalom. Az egyik legelőkelőbb párisi napilapnak, a Le Temps-nak vasárnap megjelent száma hosszú tanulmányt közöl a Pester Lloyd színi kritikusának, Ruttkay Györgynek a tollából a magyar szini irodalom egész történetén, mindenütt kimutatja, hogy a francia szerzők mennyiben hatottak magyar íróinkra, behatóan fejtegeti azt a szellemi közösséget, amely a magyar szerzőket és darabjaikat az európai áramlatokba belekapcsolja ós részletesen foglalkozik a modern magyar darabokkal, amelyek már egy fejlett irodalmat reprezentálnak és a külföldön is sikerrel képviselik a magyar géniuszt. A magyar szini irodalom az utolsó tiz év alatt sokat fejlődött. Most már nemcsak virágai, da gyümölcsei is vannak. Azelőtt Magyarország csak importált a külföldről. Ma már a mi fiatal szerzőinknek is megértő közönsége van az idegenben. Azután nagy vonásokban Ruttkay végig kisóri a magyar szini irodalmat fejlődése egész során. Magyarországban, — irja befejezésül — ép ugy mint Franciaországban a színházi életet és mozgalmakat a tőke irányítja. Három nagy színházunk van jelenleg, amely a magyar szerzőknek hajlékot nyújt. A Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Magyar Színház az, amely a fiatal generációt szóhoz juttatja. Hogy a fejlődós nálunk hová visz, azt most bajos megjósolni. Annyi bizonyos, hogy a közönség melegen karolja fel a fiatalokat, akik uj eszméket visznek a színpadra. TVTí^m^rSVí rgif5' n bar|ini fogtechnikán lüCIUCll^ fo^klinikán képesítve Fogmüterme Kossuth L.-sugárut 4 Készít mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Bármiféle javítás 6 óra alatt elltészii Eksze nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. A szegedi egyetemért. — Monstre küldöttség megy a kormányhoz. — <Saját tudósítónktól.) A szegedi egyetem érdekében több száz tagu küldöttség keresi föl szeptember huszadikán Khnen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert. A küldöttségben a polgármesteren kivül részt vesznek a város országgyűlési képviselői, törvényhatósági bizottság megbizottai, a kalocsai érsek, a magyar főpapság vezetői, a délvidéki városok és vármegyék főispánjai, alispánjai, polgármesterei, a nagyközségek bírái, az országgyűlési képviselői, a „Dugonics Társaság", az iskolaigazgatók és minden számottevő tényezője annak a nagy országterületnek, amelynek érdeke, hogy Szegeden legyen a harmadik egyetem. Ez a monstre deputáció kérni fogja a kormány tagjajt arra, hogv vegye tekintetbe mindazokat a nyomós érveket, amelyek jogossá teszik Szeged kérését. Szeged városa, eltekintve attól, hogy az összes magyar városok közül legnagyobb áldozatot hajlandó meghozni az egyetemért, a legtöbb joggal kérheti, hogy Budapest és Kolozsvár után itt áilitsák föl az egyetemet. Szeged kulturális központja az Alföldnek és a Délvidéknek, a középiskolái ma is vidéki tanulókkal vau tele és a monstre deputáció összeállítása is igazolja, hogy milyen nagy országteriiletnek érdeke a szegedi egyetem. A küldöttségben, amelyet Lázár György dr vezet a kormány elé, a következők vesznek részt, iiletve a következőket kérte föl Lázár György dr a megjelenésre: Szegd város részéről a polgármester és Gáál Endre tanácsos, negyven köztörvényhatósági bizottsági tag, a város országgyűlési képviselői: Gerüezy Ferenc báró és Kelemen Béla dr. A város díszpolgárai: Kállay Albert, Magyar Gábor, Wekerle Sándor, Kossuth Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Darányi Ignác. A főpapságból: Osernoch János kalocsai érsek, Glattfelder Gyula csanádi püspök, Várady Árpád győri püspök, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, Bogdanövics Lucián karlócai pátriárka, Hosszú Vazul dr lugosi püspök, Sevity Mitrován bácsi püspök, Létics György dr temesvári püspök, Zmejonovieli Gábor verseci püspök, Pap ,T. János aradi püspök, Cristea Miron karánsebesi püspök, Scholtz Gusztáv bányai egyházkerületi ev. ref. püspök. A főispáni karból: Cicatricis Lajos dr csongrádmegyei, Purgli Sándor szabadkai, )Vojnies István bácsmegyei, Joanovits Sándor temesmegyei, Szemző Gyula bajai, Matkóvich Béla újvidéki, Kéry Gyula békési, Denimatics Lajos torontáli, Jakabffy István esa nád megyei, Dániel Tibor versec-pancsovai, Medve Zoltán krassószörénymegyei főispáiiok. Alispánok: Mihálkovits Kornél bácsmegyei, Ambrus Sándor békésmegyei, Hervay István csanádmegyei, Nagy Sándor dr esougrádmegyei, Ferenezy Sándor temesmegyei, Issekucz Aurél k ra ssószörény megyei, Jankó Ágoston toróiitálmegyei alispánok. Törvényhatósági városok polgármesterei: Hegedűs Aladár dr bajai, Juhász Mihály hódmezővásárhelyi, Kada Elek kecskeméti, Telhisz Károly temesvári, Hadd a Ignác dr pancsovai, Biró Károly dr szabadkai, Dcmelrovits Vladimír dr újvidéki, Rezucha István dr verseci, Haukc Imre zombori polgármesterek. RendezdI tanácsa városok polgármesterei: Lovich Ödön dr gyulai, Bordán Oktáv karánsebesi, Molnár Béla dr kiskunfélegyházi, Silling Ede halasi, Marsovszky Árpád lugosi, Király Sándor dr magyarkanizsai, Galambos Ignác dr makói, Perisics Zoltán dr nagyhecskereki, Maitinzky Vladimír nagykikindai, Mátéil'y Ferenc dr szentesi, Szárich Géza zentai, polgármesterek. Nagyközségei: birái: Wolf József adai, Spaizcr József apalini, Vidiczky György buttonyai, Kovács Sz. Ádám békéscsabai, Hegyi