Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-30 / 198. szám

us 30 tmi ossz­lesz az : csak az ' utolsó főnökei, )k, olyan t, amely fkV . tiY amint; 3k az át­;ok, nem miló, fá­tözékben, kiegészi­llicinello­toilakkal, fodrozó­ű-dozóját, iesen lép­zkén, ön­rt terem­i lettjének kiil való, ik ruliák, húzódnak 5 divatja, yára to­provoká­gonosz — ;yon szűk ombokra, :itották a ' mimondo szoknya fölösleges árulója a n minden ins angol idő beáll­amit liöl­r arra tö­sjc .az ó­ruliátlan ár szines, kot, — szi­dozó nád­it * j. írnák nyi­ét nmlva 3sak arra tják be az ea el egy­c szezónja. — mikor az új dy akik szé­li, sokat ­n tudják ig liirálói itélkezze­tbák vol­ép, iutelli­hölgyek a mosódelén ák, mig a i óznék vé­ki betéved ;y divatos lében árkán ében. 1911 augusztus 30 i -n.l magyarország "lapot próbáljon föl. És kelletlenül szedik elő csipkeszalag és virágkölteniényeket és örül­[k. mikor a magas ártól megriadva, vevőjük H'ozik. Ilyen fejjel a mi üzletünkbe!" Vannak az­tán íecses kis próbababák, akiknek haja vete­tik-a legmodernebb szubbrettével, türelme ^dg mint, egy jámbor szelíd apácáé. Képes "cgeskiidn i a próba nő egy nap tízezerszer, 10gy csak az a kalap szép, melyet az illető nő "cg akar venni. Tizenhét éves fiatalságának "mdönibájá benne ragyog sötét szemében és a '[áriák minden elevensége és mégis, komolyan, •'lesen, mint egy öreg tudós, magyaráz néha lrról, hogy a tagnl mily finom s a szin mily líikolő. a forma pedig egyenesen csoda. S lia "laki kételkedni mert szavában, szivére teszi 'tét „egy blúzom. .egy becsületein s bescületem­mppdpnn nincs szebb kalap egész gyárunk­"i, mint ez!" S fejére illeszti a kalapremeket l'jra esküszik, ennél szebb nincs is talán az /ész világon. S a napsugár beragyog az üteg f'öl a műterembe, ahol szép asszonyok, leányok "ipkéhéri, bársonyban duskálkodnak és terem­ének uj variációi, az üres g&lápfnrniákra, hogy Ugodt lélekkel hangozzék el a próhanő es­®je, mert a kalap csakugyan meseszép s az egy '"z, meg egy becsület, olyan nagyon hófehér. Kicsi kalap, bársonykalap, mondják divat­''usnőink egyelőre. És szeptember tizedike ''áii — esküt tesznek rá — minden titkot el­találnunk ők. Addig pedig várunk, várunk, ké­rődünk a közelgő divat befogadására. NAPI HIREK Fantáziával. Énekelhetünk a Fantáziának énekkel és ész­H Énekelhetünk ennek a Legszebbnek, a '^nagyobbnak, néki a Minden-titok szentsé­gek, ki az istent is befogadja, nemcsak ben­őket. 1 énekelhetünk isteni örömmel. Mert "ághóditó zseni fantáziáját ugy verte meg az 'Élhető élet, hogy az istoni színjátékba bele­fogott a világhódító fantáziája. És a diadal 8 S diadala is. Ezúttal Verne verő-diadala sejtödik át a vi­fn. Verne fantáziája tökéletesedett meg. Ju­Vemc Fogg Fileásza elragadta milHók és a fantáziánkat, amikor átutazta a földet lolcvan nap alatt. És ez az ut a világon át, sejtelmes volt, mint gyormekagyvelőnek ;*ús menybemenetele, vagy az Ítéletidő a 5|Eelt halottakkal s a többi örök csodákkal ÜJ'ütt, A fantáziánk Vernéébe kapa»zkodott átragyogta a földet, kelettől nyugatig, sőt °vább. Most pedig eljött a párisi riporter ós főzte a fantáziát,. Eáris legújabb, legpárisibb lapja, az Excel­\ kiküldte André Jager-Schmidt munkatár­as hogy győzze le Verne fantáziájának u ta­tai rekordját. Verne igy adta meg munkája cimét: Uta­5 a főid körül nyolcvan nap alatt. Én igy °m meg az enyémének : Utazás a föld kö­negyven nap alatt, — mondotta az ujságiró. s ezt a rekordját is megjavította : visszaér­taett útjáról harminckilenc nap alatt. A mi /•háziunk pedig felüdül, megújhodik a hir be­adásakor. ^erne fantáziájának kijátszó hamisitója : Ja­fr-Schmidt juiius 17-én, délután egy éra, ti­tapyolc első ós negyvenkét másodperckor ro­pott ki Parisból a Nord Espress-en. És Ber­/ Varsó, Moszkva, Irkutsk, Vtodivosztok, taliga, Yokohama, Vancouver, Montreal és tarbourg állomásokon át utazta be a földte­És augusztus 25-én berobogott Pórisnak ,"•'6 du Nord üvegfüdelü csarnokországába. Es tafuinckilonc nap, tizenkilenc óra, negyvenhat ífc alatt visszahozta, a testét a föld körül. , Étidig van. A többi — a fantázia dolga. A háziáé, mert ö átragyogja a világot. Mert * istenek szentsége, az emberek istensége. Mert tőle jön minden nagy dolog ós hozzá is tér vissza. Az emberiség legszebb diadala az mindig, valahányszor a fantázia isteni színjátéka minb valóság folytatódik. Legszebb diadalaink filig­rán bizonyítéka, hogy Vernének, a világhódi­tónak fantáziáját rekorddal javították át. A technika, a mechanika orojo acélbirodalmúba foglalta a fantázia álmait. Vei ne jövő-zenéje: a technikai tudás immáron a huszadik század megváltója. Ez a század a technika korszaka. Ez a század megengedi a fantázia kiterjedé­sét is, — megköveteli, hogy ő legyen a kiter­jesztett erősség. Igy a világot formáló egyesek fantáziája. De a tömegek fantáziátlansága még többet meg­enged. Szörnyiisógosobb meglepetéseket ad. Avagy nem emberibb meglepetés-e az, liogy amig Berlinben, Newyorkban mindent elboríta­nak a technika produktumai, addig erre mife­lénk parlagon, kőkorszakba so illően pang a magyar ugar, hogy a magyar vidéki városok öreg korszakairól ne is szóljunk. Avagy nem a fantázia csudálatos leverése-e az, liogy amig Párisban, Londonban a tudomány, a művészet, az emberiesség aranykorszakát éli, addig mi­felénk agitáló vakmerőek lángja az egyetlen fáklya, mely még sötétebbre festi a sötétséget­Avagy nem szégyenül-e el a fantázia, hogy amig az orvosi tudomány lassankint megoldja a hamleti lét vagy nem lót kérdését, addig mi­felénk, gyönyörű országunkban a közegészség­ügyről annyit tudunk, hogy nincs. Avagy a fantáziának nem a fantáziátlansága-e, hogy a technika korszakában a mi millióink nem sejt­hetik, mi a technika áldása, ereje, megváltása, isteni valósága ! Vagy . . . azaz a fantázia ne­künk csak kérdőjelekét ad. De nem diadalt. S ne énekeljünk mégse a Fantáziának ének­kel és észszel. Mert az erre való énekünk ha­mis, az erre való eszülik pedig , . . azaz mégse illik mindig gorombáskodni. Szalag János. — Kérjük azokat a i. előflzétőksí, a' ik a lapot nem kapják pontosan, hogy reklamációjukkal a kiadóhivatalhoz fordulni szíveskedjenek. Telefon­szám 836, — A sr-crlcesztrség és kiadóhivatal a közönséghez. A mai naptól a „Délmagyaror­szág" ismét régi formájában és terjedelmében jelen meg. Kárpótlásul az esti lapért előfize­tőinknek és olvasó közönségünknek hatalmas tábora a jövőben reggelenként tizenkét és ti­zenhatoldalas lapot kap. Zsurnalisztikái bitval­lásunk a régi: az események lelkiismeretes, hűséges és gyors regisztrálása, szigorú, de tár­gyilagos kritika, őszinte és bátor szó minden vonalon. A kiadóhivatal készséggel áll rendel­kezésére a körénk csoporfdsulóknak, szívesen szolgálja ki a hozzánk szegőd őket. Előfizetési és hirdetési áraink a vidékér, a legolcsóbbak, méltányos kívánság, jogos panasz nálunk min­dig kielégítésre, orvoslásra talál. Saját érdeké­ben cselekszik, aki megveszi a „Délmagyaror­szág"-ot, arra előfizet, abban hirdet, mert a vi­dék legjobb, legelterjedtebb ós legolcsóbb po­likai napilapja. — Személyi hir. Wéber Ferenc táblabíró, a szegedi járásbíróság vezetője szabadságáról ha­zaérkezett s kedden átvette hivatala veze­tését. — Ujjra sztrájkolnak az aradi orvo­sok. Az aradi munkásbiztositó pénztári or­vosok móg julius 28-án elhatározták, hogy szeptember elsején tul nem végeznek pénz­tár orvosi teendőket, ha a békésgyulai pénztári orvosainak az ügyét oddig nem rendezik. Szeptember elseje már veszedel­mesen közeledik, de a gyulai pénztár terü­letén még mindig ott van az a tiz orvos, akik miatt az egész mozgalom tart. Tudva­levő, hogy a gyulai munkásbiztositó pénz tár nom tudott megegyezni orvosaival és negyven régi pénztári orvos hely-tt pályá­zat utján tiz uj orvost szerződtetett. Eb­ből még nagyobb baj lett, mert a tiz or­vos nom is birta ellátni a teendőket, mig a régebbi orvosok, valamint az Országos Or­vos Szövetség a státuskvó helyreállítására azt a feltételt szabták, hogy ezt a tiz or­vost távolítsa el a pénztár. A hónapok óta húzódó kinos ügybe az ország legtöbb vi­déki fiókorvosszövetsége is beleszólt és egy­másután vállaltak szolidaritást gyulai kol­légáikkal. Így tettek az aradi pénztári or­vosok is, amidőn hat hót előtt kimondot­ták, hogy szeptember elsején tul csak mint magánorvosok tesznek szolgálatot a pénz­tári tagoknak is. — A Rudolf-tér rendezése. Tudvalévőién a7. idén kiaszfaltozzák a Rudolf-térnek azt a részét., amelyen a makói piac van. A mun­kát már ím gkezdték és a gyalogjárók, egy ré­szével a vállalkozó társaság már el is ké­szült. — Itlnnkaido a város hivatalaiban. A szegedi városi hivatalokban szeptember elsejé­től kezdve megváltozik a munkaidő. Eddig reggel héttől délután egy óráig dolgoztak a tisztviselők, ezután reggel nyolctél délután két óráig tart a hivatalos idő. A polgármester kör­rendeletben hivja föl a tisztviselőket arra, hogy a hivatalos időt pontosan betartsák. — Budapesti kártyaházak. Jellemző a budapesti építkezésekre a már igazán tul­gyakran előforduló házösszeomlások. Ma ismét szaporodott eggyel ezeknek a sze­rencsétlen eseteknek a száma, amelyben ki­vételesen és véletlenül igazán szerencsés kö­rülmények játszottak közre, hogy súlyo­sabb szerencsétlenség nem történt. A Ba­ross-utca 137. szám alatt épülő, négyeme­letes bérpalota mu este összeomlott. Szeren­csés véletlen, hogy munkaidőn tul lévén, munkások nem voltak az épületen és a szerencsétlenség pillanatában járó-kelők sem mentek az épület közelében. Ember­életben nem esett kár. — Szünet a Házban. A képviselőházban kor­mánypárti körökben ma azt beszélték, hogy október elején tiz-tizenkót napos szünetet tart a Ház, mert a képviselők közül sokan az in­terparlamentáris konferencián vesznek részt. — A Szegcdi Atlétikai Kluh Aradon. A Szegedi Atlétikai Klub jó formában levő csapata vasárnap tartja első bajnoki mérkőzését. Ellen­fele az Aradi Atlétikai Klub, a mult évi baj­nokcsapat lesz. A két régi rivális mérkőzése élvezetes küzdelmet igér. Legutóbbi találkozá­suk Szegeden volt, amikor tudvalevőleg 2 : 0 arányban a SzAK győzött erős küzdelem után. Legjobb formájukat kell azonban mutatni a szegedi íiuknak, ha az aradi pályán is győzel­met akarnak aratni az AAK ellen. A mérkőzés kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekiutenek­— Madame Jnliette. Az Iskola-utcának megszűnt egyik szomorú üzlete és Madame Juliette, a „masamódbárónö" bucsut mondott Szegednok. A Délmagyarorseág leleplezte a „bárónő" üzelmeit, Szegeden tehát nem volt már számára hely. A cégtábla lekerült, az üzlotajtó felül, a plörötök eltűntek a kirakatból, üres a Madame boltja. Túladott, minden lim­lomot), u rozoga zongora billentyűin talán már valamely ártatlan leányka linóm ujja kopog. Az éjjeli zsurokon nem kacagnak már a kis masamódok, nem csábítja őket a név: Madame Juliette. Az üzletajtó zárában megcsikorgott a kulcs ós a szőke fejű Madame Juliette messzi tájakon robog. A szegedi rendőrség pedig ren­dületlen kitartással nyomoz, kutat a bűnös dolgok után. Talán már néhány nap múlva világosság derül arra, hogy mi is történt Ma­dame Juliette boltjában. — A gyorsírásért. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete a nyári szünidő alatt a belvárosi fiúiskola helyiségében szünidei ingyenes gyors­irástanfolyamot tartott fönn Benkő András okleveles tanító és Szabjó József felsőkereske­delmi iskolai tknuló vezetése mellett, amely tanfolyamot mintegy hetvenen látogatták s fe­jezték he szép sikerrel. A záróversenyirást most tartotta meg az egyesület Dobay Gyula dr elnöklésével Katona Dávid dr vezetése mel­lett. A tanulók 6zép előrehaladottságról tettek

Next

/
Thumbnails
Contents