Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-25 / 193. szám

augusztus 25 ;ís i ?.áin alapján öhivatalbaii. 'Levél» osau válaszolunk, iioilékelve van. Lautalványiijal is Iftl'.0' , azöve^ könnyen ol"1 lvesz a kiadóhivato 1-5JTÜA 18. SZÍ* lojosk&k lap01 át petéivel eg/W a Cimoxiii-riol eai etjük. A Ci<ne.vifi' iuesak az 6\ő poiosle a peték is nyow' pusztulnak, a oi nem piszkít, foltot nem hagy. í.u>ij igvodiiii h'/líii? széf Ilikért r. indoiili" tó. Főrakt; . : Meá* Temesváry .lózse szertárak és Vájd* Ií'ougeriájábtiii Ker átühoror gyógys** tárttá. k kecs ti suiiicto* tszer és disztárgji „Pontos időhfif l ékszer- és órásai vásárolunk. A'k ingyen t-s bét o. Syhoinor Saö1 Szeged, Fúrási' . sz. ESTI LAP. II. évfolyam, (41.) 193. szám 1119. péntek, augusztus 25 Pézpontl szerkesztéséé és kiadóhivatal Szeded, n=j R<>r«"a-iitca 15. szám ra t' apestf szrrkesztőséfl és kiadóhivatal IV., városház- tea 3. szám — • REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN enérz évr? . K 24.— télévre . . . ft )?._ neyyciívíí . f. ». - ejy hó'.aora S — »'c =iel iíb ára 4 HlVjREGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN Kész évn . K 2S-— félévre . . . R U.— nrcyeo.évrf. R V— 'Hónara R 2-40 Esti li o ára 2 ifi r , TELEFON-SZÁM: Szerkesztéséi; 3P5 Eia'óhivata! 836 fnte.-urhá.: 205. Budai; 'i szerkesztőé* tíhlorszára 128-1? aralók és »» k«k-.5nséfj figy®'" ! Iiaedeokerek 8 minden részér® on. Nagy választék í olvasmányokba" iviili azá I Htot' i. ífj. Arvay Ssíi'' könyvkereskedés^ izeged, Kárász-" imsjssíífxeszMBmsssí ép tiszta ujonan fóíárofi az s£©lt és iróbatl kizárólag JÉNO tphatók ayi»tér 7. ár épületében.) ssrése sze[ÓítOt kap. 1911 augusztus 25 Jobban aláásni a képviselőház tekintélyét, mint ahogy ezzel á technikai obstrukcióval tették, máikazán nehéz volna. Harminchat nap, csuoa semmitevéssel, csupa teunkamegakadáivozással, harminchat nap. amikor a hon atyái terejtékeziiek és fáradoznak kéztelrlábbal. sőt néha szóval is azért * szent célért, hogy — igazán ternmit se végezhessen el az orteágháza legfontosabb teendőiből: te, olyan rekord, melyre büszkék feltétnek ugyan a technikázók, de helyről mindenki, s elsősorban a teunnkás magyar nép, a nyár ideién minden percet áldásos niuntar-a szentelő nép nagyon lenéző [teleménynvel van. Hiszen nem ivánta a hazát szolgáló ellenzékéi senki, hogy a véderőjavaslato;í»t fogadják el; de hogy az ellenki vitézek ezt a harminchat ,munínapot még csak arra sem haszták .fel, hogy legalább támad, le,kritizálták, az országra káte mivoltukban mutatták volna azokat a véderőjavaslatokat, a telvek miatt állítólag a parlament Nézetét megállították, ez már éten mulasztás és olyan biin, a telyet ellenzékibb vá'tetó sem- titkolhat el önmaga ött. Uz ugvan, hogy ez — érvektudással, alapos beszédekkel !teo!ni a javaslatok ellen — már 'tezebb lett volna a semmittevés ezt is meg tudná talán bocsáaz ország a technikázóknak, tegalább ennek a szégyenteljes botnak befejezéséül olyasmit 'tek volna elérni, ami akárcsak ^távolabbról is igazolja az eltengeteg időpocsékolási rekor• De hát elérni nem tudtak [telit, még csak egy fikarcnyi ö$zak" miatt sem kiabálhatnak, Í

> aztán az .,erőszak"-nak en'tessenek, és igy — mozog toaz üres garat. 5ttetn azokon kivül. akik a maiüresen járatják, minden em' akinek még van érzéke a par^tárizmus iránt, továbbá az a sok polgár, akinek leg. - t°sabb érdekei kívánják meg, dolgozzon is valamit a képérheiö é dFON HU ízlésesen ni, az forihirnevü hsz. i-utca 21. •ISTÁK utorokbau iz'éstek. és til í ekre, értékviselőház, inelv nemcsak a honatya urak passziójára, hanem országos feladatok elvégzéséré is lett olvan fényűzően berendezve: mindezek már nem remélik, nem várják, hanem követelni kezdik, hogy ennek az erkölcstelen parlamenti példának legyen vége. Követelik az ellenzéktől, követelik a kormánytól, hogy történjék már valami, mert tűrhetetlen, hogy ez a gonosz játék az ország idejével pénzével, teendőivel tovább íolylyék. Kiszikkadt termőföld az esőt, a puszta szomjazőja az oázist nem várja sürgetőbben, mint az ország napról-napra a választ arra a kérdésre: mi lesz már ? KETTÉSZAKADT AZ ELLENZÉK! •ifefKossuthnak nem kell az általános, titkos választói jog. — Kossuth közeledett a munkapárthoz. — Justh Gyula támadja Kossuthot és a pártját. A ma reggeli lapok megírták azt a kinos incidenst, amit Kossuth Ferenc, néhány képviselőhive és a ceglédi küldöttség között folyt le. Ez az incidens sokkal nagyobb jelentőségű, mint az első pillanatokban sokan gondolták. Mert Kossuth Ferenc őszinte nyíltsággal most nyilatkozott a választói reformról először. A leghatározottabban kijelentette, hogy neki se az általános, egyenlő, se a titkos választói reform nem kell. Kossuth eme kijelentését hivei közül többen pártolták. Ellenben vannak táborában olyanok, akik nem teszik magukévá Kossuth Ferenc felfogását, akik tehát ki fognak válni a Kossuth-pártból és részint a munkapártba, részint a Justh-pártba olvadnak be. Kossuth és Justh, vulamint füveinek utja teljesen különvált most már. Kettészakadt az ellenzék. Gyönge ereje még inkább megbénult. Kossuth Ferenc és a ceglédi küldöttség között hitelés, pontos feljegyzés szerint a párbeszéd igy történt: Kossuth Ferenc a képviselőházi kupolacsarnokban fogadta a deputációt. Megjelentek társaságában Tóth János, Baross János, Kovácsy Kálmán, Botilik , Iván, Pozsgay Miklós és- Reök Iván képviselők. Egy másodpercre bekukkantak Deésy Zoltán és Kelemen Béla, a Kqssuth-párt titkos választói jogos kirendeltségének őrszemei is, de amint meghallották, hogy a választói jogról van szó, oly ijedten szeleltek el, mint az ördög a tömjénfüst elől. Kondor Bernát, a küldöttség szónoka, felkérte Kossuthot, mint Cegléd város képviselőjét, hogy kérvényüket terjessze a képviselőház elé. A kérvény az általános, titkos választói jog megalkotását sürgeti. Kossuth Ferenc válaszában kijelentette, hogy ezt meg is teszi, de kijelenti, hogy ő nem hive az általános, titkos választójognak. A választói jog kiterjesztését akarja, a titkosságot csak nagyon korlátoltan, de az általános kiterjesztést semmi esetre sem. KONDOR: Egy szóval, kegyelmes uram nem hive az általános titkosnak? BAROSS János: Nem. Nem adunk hazaárulóknak és ellenségeknek jogot. KOSSUTH: Ez az én álláspontom is. Csak azoknak adok választói jogot, akik nem ellenségei a haza fogalmának. KOVÁCSY Kálmán: Csak magyar embernek adjuk meg! KONDOR Bernát: Csodálkozunk rajta, mert hiszen kegyelmes uramnak az édes apja az egyenlő teherviselésnek és a jogok egyenlőségének volt a hive és ebben benne van az általános, titkos választói jog is. BAROSS János: Ne leckéztessen, ne oktasson, ezt nem türjük. íoiH János: Kossuth Ferenccel nem lehet igy beszélni! KONDOR Bernát: Csodálkozunk azért is, mert a függetlenségi pártnak ismeretes álláspontja az, hogy . . . KOVÁCSY Kálmán: Hagyjuk itt ezeket. Ilyenekkel nem beszélünk. BAROSS János: Micsoda hang ez? Ne oktasson! LENGYEL Zoltán: Éljen Kossuth Ferenc! KONDOR Bernát beszélni akar, de KOSSUTH Ferenc közbevág: Fiatal barátom, maga még fiatal ember, ha olyan öreg lesz, mint én, másképen fog gondolkozni. LENGYEL Zoltán (Kossuth Fennehez): Hagyd itt őket, kegyelmes uram. Erre Kossutli sarkon perdült és párthíveivel .eltávozott. A ceglédi szociálisták pedig nagyot néztek a Kossuth hűlt helye után. — No agyún • mi sem vizitelünk többet Kossuth Ferencnél — mondották. Eddig vau. Azaz a többi ezután jön. Mert Jüsth Gyula'' es hívei közül is nem égy ugy nyilatkoztak, hogy Kossuth Ferenccel együtt miinkálkollniok ezután nem lehet. Most, hogy végre őszinte lett Kossuth, kiderült, hogy ellenkező az álláspontja, mint az övéké. A Justh-párt nagyobb támadásra készül a Kóssuth-párt ellen, mint ahogy eddig kellemetlenkedett a munkapártnak s a kormánynak. Azt mondják, hogy a Khuen-kortnány hajlandó és garanciákat is nyújtott arra, hogy az általános választói reformot megalkotja, bár a részletekben az nem lesz olyan, mint ők akarják. Ellenben — igy mondják — a Kossuth-párt feltűnően konzervatív. Tehát ellenük küzdenek ezután élesen. Szóval á magyar ellenzék kettészakadt és az egyik fele nem is ellenzék. Igaz, hogy a másik se egészen az . . . HALLÓ?! Rossz a telefonszám! Hova leit Dorozsrria? Halló? Szokott ön telefonálni? Mer még ön telefonálni? Halló! Mert rossz a telefonszám. Nagyon rossz. Pedig már második javított és bővített kiadást adtak ki a telefonkönyvekből. A ja vitást ugy kell érteni, hogy kijavították a legtöbb számot — másra. Ha én a felsővárosi egyik üzletet kérem, esetleg az alsóvárosi rendőrséget kapom. De nem biztos. Mert semmi se bizonyos. Csak az, hogy ritkán kaDom meg a jó számot, hála a javított telefonkönyvnek. De azt bővítették is. Ezt ugy kell érteni, hogy sok szám egyszerűen kimaradt. Mit, sok szám. Egész város, ha ugy tetszik. Például keressek ma Kiskundorosmát, hogy beszéljünk Vele telefonon.' Keressük, nem találjuk. Nincs meg. Egész Dorozsma eltűnt! A telefonkönyvből legalább