Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-24 / 192. szám

iglisztus jniil történnie lyzet megvál­foglalkoztatja Némelyek a mások a Ház zonyos, hogy sunk szól: ik hitelesítése ot a katonai 1. ogy a fölíratok itassanak, husz iitványra név­elnök elrendel kóiósóre hol­,ssa a bejegy­n kivül Abra­lellációt A Nap t az interpel­belügyminiszter ,ny község ut­iinágások sta­közigazgatási s, Holló Lajos, delyt kórt arra, előtt felszóial­t megtagadta, az engedélyt idélyt a napi­ér, amit az el­ikat és öt perc t ülés. yminiszter azt ; a megtorló in­ipártiak az ajtó sem szabad elő­lalapjában meg­mostani védő­aadni s a király­nálni arra, hogy azzák? , hogy a Ház enek negyvenen hüggesiti. iból megnyitja a isképessóg meg" lót tanácskozás' jból felfüggesz­jnyitotta a nyilt •ült a sor. [esztette elő » 5 kitiltása tár­if miniszterelnök hóra. Örül, hogy iát az ellenzék szabadsajtéhoz 8 és helyeslés 8 iti, hogy a köz' i Nap ügyébe® i eljárással. E' megtörténhetett ,. tízt az eljárás1 az egész közön' y szorult hely árást megindíts® kormány meg' ís előzetes intéz' jboldalon.) Hivat íra, mely a szó' cikkének tart®'" i a szállítás dol i, ez nem volt szabályok sz®' lyt mindenkinek ;erződósnek azt 8 ra bizonyos p«f ult kormány >3 y nem járt, voln'1 a ugyanezt eg)' ivára, bár mag8; gal. A kormán?' génybe venni javára stipulá'' zálasza tudomás® bboldalon.) iző kormány tagi8 még a Fejórvát)" 1911 augusztus 24 DÉLMAGYARORSZÁG kormány által beiktatott kedvezményeket maga sem vette soha igénybe. Héderváry Károly gróf miniszterelnök utal arra, hogy a szerződés az illetékeken kivül egyéb jogokat is ad a ko:mánynak. Megjegyzi még, hogy a kolportázs elvonását a koalíciós kormány is alkalmazta annak idején egyik új­sággal szemben, még pedig pártja, a mostani ellenzék helyeslése mellett. (Derültség és he­lyeslés a jobboldalon.) Kossuth Ferenc sajnálattal látja, hogy a mi­niszterelnök rosszul van informálva. Az előb­beni kormány egy lappal szemben csakugyan ólt azzal a joggal, hogy kitiltotta ezt a lapot a vasúti állomásokról. De a vasúti állomások zárt területek, ahová csak belépti-jegygyel le­het belépni. A vasútnak tehát jo;a volt kitil­tani azt a lapot, amely alkalmazottait a kor­mány ellen lázította. Ábrahám Dezső ós a miniszterelnök ismételt fölszólalása után a Ház többsége a miniszter­elnöknek az interpellációra adott válaszát tudo­másul vette. Kun Béla a gáti úrbéres közönség legelő ügye dolgát ismertette s a földmivelésügyi mi­niszter közbelépését kérte ebben a dologban. Az ülés fólkettőkor végződött. A „bárónő" szalonjában. — Munkába fogott a rendőrség. — (Saját tudósítónktól.) A nyilvánosság szá­mára eddig teljesen ismeretlen és közömbös Spányik Lili ekszbarátnőjével, Madame Ju­Hettel egyiitt a Délmagyarország mai cikke következtében egyszerre az érdeklődés kö­zéppontjába került. Fölötte súlyosak és kon­zekvenciákkal járók azok a vádak, amelyek az eddig — ug.y látszik — túlságosan intim viszonyban levő két nő néhai barátságának idejéből kipattantak. A mai napon is minden fáradsággal azon voltunk, hogy fölkutassuk mindazokat az adatokat, amelyek a külön­böző helyekről jövő vádaskodások, az egy­másnak nagyon gyakran ellentmondó „igaz­mondások" közepette az anyagi igazságot megközelitik, elérik. A jól végzett munka tu­data él bennünk annak ellenére, ha ez hu­szonnégy óra teljes lélekkel való fáradságos, verejtékes utánjárása után talán nem sike­rült teljesen. Ami zsurnalisztikái munkavégzésünk fő­célja volt, elértük: Somogyi Szilveszter dr főkapitány „komoly tudósításunk alapján" a nyomozást ebben az ügyben megindította. Idézők mentek szét a rendőrségtől, ame­lyek ennek az ügynek terheltjeit és tanúit már ma délutánra és holnap délelőttre a rendörségre citálják. Teljes nyíltsággal kell megállapítanunk, hogy a dolgok bonyolódni kezdenek. Uj sze­replők neve tekintélyes számban került föl­szinre. A rendőrségi nyomozást nagy mér­tékben megnehezíti az, hogy Spányik Lili betegen fekszik Polgár-utcai lakásán, igy nem tehetett eleget annak az idézésnek, amely őt ma délután félötre Szakáll József dr alkapitánynál való megjelenésre köte­lezte. Spányik Lili tegnap több olyan urat nevezett meg, akiknek Madame Juliette megbízásából pénzt kérő levelet küldött. Egy ezek közül az urak közül ugy nyilatkozott, hogy ő Spányik Lilit nem is ismeri, levelet tőle nem kapott. Azt hisszük, ezek az ellen­mondások és kontraállitások csak látszóla­gosak és minden ilyen természetű ügy tisz­tázása során fölmerülnek. Azokról az ujabb adatokról, amelyeket a mai nap során sikerült megszereznünk, a kö­vetkező részletes tudósításban számo­lunk be: (Munkában a rendőrség.) Somogyi Szilveszter dr főkapitány a Délma­nyar ország mai cikke alapján még a délelőtt folyamán elrendelte a nyomozás megindítását és annak vezetésével Szakáll József dr alkapi­tányt bizta meg. Szakáll József dr már ma dél­utánra idézőket küldött szét. Megkapta az idé­zőket a többi között Spányik Lili is, de az idé­zőre azt irta, hogy ágybanfekvő beteg, a rend­őrségen meg nem jelenhetik, a lakásán kjhall­gatható. Iía holnap is ágyban fekvő beteg lesz Spányik Lili, Szakáll József dr alkapitány a lakásán fogja kihallgatni. Somogyi Szilvesz­ter dr főkapitány munkatársunk előtt ezt a nyilatkozatot tette: — A Délmagyarország cikke annyira súlyos és komoly, hogy a nyomozást természetesen még a délelőtt folyamán megindítottam. Idé­zőket küldtünk szét már ma délutánra és hol­nap délelőttre, megbízást adtam azonkívül a detektiveknek is, hogy nyomozzanak az ügy­ben. A főkapitány egyéb közlései bizalmas termé­szetűek és meg nem értek még a nyilvánosság számára. (Tornyosulnak a vádak.) Megszólalt ma újból Spányik Lili is, aki most már irásos nyilatkozatban szegezi le mindazokat a súlyos vádakat, amelyeket hét­főn este hangoztatott először a szerkesztősé­günkben. A nyilatkozatot Spányik Lili saját­kezüleg irta alá és mint tanuk Varga Lászlóné, Húszta János női szabó és Tölgyes Gyula lát­tamozták. A nyilatkozat szó szerint ez: Nyilatkozat, Alulirott kijelentem és esküvel megerősítem, hogy Tölgyes Gyulának, a Délmagyarország munkatársának 1911 augusztus 22-én a követ­kezőket mondottam: Madame Juliette Csóti Lajos szegedi vasúti (altisztnél volt cseléd. Azt híresztelték, hogy bárónő, pedig névtelen gyermek. Egy csikta­pólcai öreg embertől kapott kétezer koronát, abból a pénzből nyitotta az Iskola-utcai kalap­üzletet. Az üzlet eleinte jól ment. Hitele is volt. Ké­sőbb azonban gyöngébben jövedelmezett az üzlet. A téli hónapokban titkos éjjeli összejövete­leket rendezett az üzlettel kapcsolatos lakásán. Az üzletben is fölteritettek, Táncoltak, mulat­tak pezsgő és cigány mellett. Az összejövete­len részt vettek: (itt a nevek következnek a nyilatkozatban) és még több ur és katonatiszt, akiknek nem tudom a nevét, A masamódok közül jelen voltak: (ismét nevek következnek) ezt Madame Juliette mondta nekem. Ugy gon­dolom azonban, hogy még több leány is részt vett az összejöveteleken, A mulatozások kora reggelig tartottak. Nem tudom pontosan, hány hónappal ezelőtt, ugy tavasz felé, beszüntették ezeket a titkos összejöveteleket. Madame Juliette ez alatt az idő alatt fény­űző módon élt, habár tudtommal nem ment jól az üzlete. Az összejövetelek beszüntetése után egy Tusi keresztnevü, üzletében alkalmazott masamód­jleánynyal megismerkedett egy )Laci kereszt­nevü főhadnagy. A főhadnagy levelet irt a leánynak, aki azonban épen akkor nem volt az üzletben. Amikor bement, Madame Juliette ezt mondta neki: — Tusi menj át, hivat a Laci. Ezt bárom ízben hallottam. Egyszer azt mon­dotta a leánynak Madame Juliette: — Beteg szegény Laci, menj át, hivatott. Én, Spányik Lili, májusban lettem a bizal­masa. Már azelőtt is ismertem. Májusban, ami­kor megmérgezte magát, én a Berényi-fóle ka­lapos-üzletben voltam alkalmazásban. Minden pillanatban átküldött értem egy masamód­leányt, akivel azt izente: — Az istenre kérem, csak egy percre jöjjön át, könyörüljön rajtam. Én eleinte húzódoztam, de később teljesítet­tem a kérését. Attól kezdve mindenkihez kül­dözgetett pénzért. Többek között ezt mondta: — A Kárász-utcában lakik egy lovag, ha jól emlékszem a nevére, (itt a név következik) aki dúsgazdag ember. Azt mondd neki, hogy én már találkoztam vele egyszer Herkulesfür­dőn, most nagy nyomorban élek, könyörüljön rajtam. Ha téged meglát, megszeret és aklcor kapunk tőle néhány száz koronát. Egy őrnagynéhoz is többször küldözgetett pénzért, a nevére már nem emlékszem. Az utóbbi időben leveleket íratott velem elő­kelő szegedi embereknek Éri eleinte szabadkoz­tam, de végre is hosszas könyörgés után telje­sítettem a kérését. Madame Juliette diktált, én irtam. Az én nevemet irtam a levelek alá. Tu­dom azonban, hogy nagyon sokat irt Madame Juliette is. A leveleknek ez volt a tartalma: — Az isten szerelmére kérem, segítsen raj­tam busz koronával, nagy nyomorban élek. ígérem, hogy revánsálni fogom a barátságát, amit eddig nem tettem meg, arra most haj­landó vagyok. Spányik Lili. Madame Juliette is hasonló tartalmú leve­leket irt. Én (a név helye) ügyvédnek, (a név helye) gyógyszerésznek és (a név helye)-nek írtam levelet. Hogy Madame VJuliotte kinek irt, arról nincs biztos tudomásom. Csak arról tudok, hogy (a név helye) fodrásznak is irt hasonló tartalmú levelet. (A név helye) törökkanizsai jó ismerősöm­nek levelet irt, amelyben kérte, hr>gy irjon neki alá egy ezer koronás váltót. Azt irta a levélben, hogy majd legközelebb Törökkani­zsára visz egy szép szőke gyárost, aki majd udvarolni fog neki. (A név)-né azt sürgönyözte Madame Juliettenak, hogy ne jöjjön, nem lesz otthon. Az asszony aztán én értem távirato­zott. Én elmentem és ő nekem elpanaszolta, hogy mit irt neki Madame Juliette. Ez egy hétel ezelőtt történt. Augusztus 23-án meglátogatott Polgár-utca 6. számú házban levő lakásomon ez az asszony. Elmondta, hogy két héttel ezelőtt Madame Ju­liette kalapüzletében járt. Madame Juliette erről telefonon értesítette (név) városi mérnö­köt. A fölhívásra a mérnök az üzletbe ment, ahol Madame Juliette (a szóban forgó asszony neve) jelenlétében pénzt kért tőle. A mérnök visszautasította az ajánlatot és eltávozott. Újból is kijelentem, hogy amit itt elmond­tam, azt bárhol és bármikor esküvel is kész vagyok egerősiteni. Szeged, 1911 augusztus 23. Előttünk : H. Spányik Lili. Varga Lászlóné, Huszta János női szabó, Tölgyes Gyula, a Délmapryaroiszáff munkatársa. (Az egyik koronatanú.) Nagyon sokat könnyített munkánkon az, hogy ma reggel Spányik Lilitől levelet kap­tunk, amelyben a következőket irja: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagyon kérem, halálos beteg vagyok és nem birok bemenni, egy riporter urat azonnal ide­küldetni, mert egy igen intelligens vidéki ba­rátnőm itt van, akit szintén piszkos üzelmei­vel be akart hálózni Madame Juliette és ez akar nyilatkozni érdekemben. Tegye meg Szer­kesztő ur, az ég ura megáldja jóságáért. Előre is hálásan köszönöm szives védelmét. Kiváló tisztelője Halasi és köröskényi S. Lili. A levél kézhezvétele után természetesen nyomban meglátogatta a Délmagyarország egyik munkatársa Spányik Lilit. Az ágyban fekvő nőnél találta az emiitett barátnőt, azt a törökkanizsai uriasszonyt, akiről már Spányik nyilatkozatában szó van. Tapasztalatairól irá­sos nyilatkozatot adott ez az asszony is. A ne­vének elhallgatását kérte, mert férjes nő és családanya és úgyis attól tart, hogy felzak­latja családi békéjét ennek az ügynek kipatta­nása. Érdekes, hogy már eladó lánya van és hogy adataink szerint ennek az ügynek eddig egyik koronatanuja. Nyilatkozatát sajátkezü­leg irta alá, mint tanuk Spányik Lili, Huszta János női szabó és Tölgyes Gyula láttamoztá)* Igy ir ez az asszony: Nyilatkozat. Alulírott kijelentem és esküvel megerősítem, hogy Tölgyes Gyulának, a Délmagyarország munkatársának 1911 augusztus 23-án a követ­kezőket mondtam: Én, (a név helye) mintegy két hónappal ez­előtt ismerkedtem meg Madame Juliettel. Ka­lapot mentem vásárolni.. Azután elég gyakran fölkerestem Madame Juliettet, mert jó barát* ságo.t kötött v ütem. Két, héttel ezelőtt, is látnga • —

Next

/
Thumbnails
Contents