Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)
1911-08-24 / 192. szám
iglisztus jniil történnie lyzet megválfoglalkoztatja Némelyek a mások a Ház zonyos, hogy sunk szól: ik hitelesítése ot a katonai 1. ogy a fölíratok itassanak, husz iitványra névelnök elrendel kóiósóre hol,ssa a bejegyn kivül Abralellációt A Nap t az interpelbelügyminiszter ,ny község utiinágások staközigazgatási s, Holló Lajos, delyt kórt arra, előtt felszóialt megtagadta, az engedélyt idélyt a napiér, amit az elikat és öt perc t ülés. yminiszter azt ; a megtorló inipártiak az ajtó sem szabad előlalapjában megmostani védőaadni s a királynálni arra, hogy azzák? , hogy a Ház enek negyvenen hüggesiti. iból megnyitja a isképessóg meg" lót tanácskozás' jból felfüggeszjnyitotta a nyilt •ült a sor. [esztette elő » 5 kitiltása tárif miniszterelnök hóra. Örül, hogy iát az ellenzék szabadsajtéhoz 8 és helyeslés 8 iti, hogy a köz' i Nap ügyébe® i eljárással. E' megtörténhetett ,. tízt az eljárás1 az egész közön' y szorult hely árást megindíts® kormány meg' ís előzetes intéz' jboldalon.) Hivat íra, mely a szó' cikkének tart®'" i a szállítás dol i, ez nem volt szabályok sz®' lyt mindenkinek ;erződósnek azt 8 ra bizonyos p«f ult kormány >3 y nem járt, voln'1 a ugyanezt eg)' ivára, bár mag8; gal. A kormán?' génybe venni javára stipulá'' zálasza tudomás® bboldalon.) iző kormány tagi8 még a Fejórvát)" 1911 augusztus 24 DÉLMAGYARORSZÁG kormány által beiktatott kedvezményeket maga sem vette soha igénybe. Héderváry Károly gróf miniszterelnök utal arra, hogy a szerződés az illetékeken kivül egyéb jogokat is ad a ko:mánynak. Megjegyzi még, hogy a kolportázs elvonását a koalíciós kormány is alkalmazta annak idején egyik újsággal szemben, még pedig pártja, a mostani ellenzék helyeslése mellett. (Derültség és helyeslés a jobboldalon.) Kossuth Ferenc sajnálattal látja, hogy a miniszterelnök rosszul van informálva. Az előbbeni kormány egy lappal szemben csakugyan ólt azzal a joggal, hogy kitiltotta ezt a lapot a vasúti állomásokról. De a vasúti állomások zárt területek, ahová csak belépti-jegygyel lehet belépni. A vasútnak tehát jo;a volt kitiltani azt a lapot, amely alkalmazottait a kormány ellen lázította. Ábrahám Dezső ós a miniszterelnök ismételt fölszólalása után a Ház többsége a miniszterelnöknek az interpellációra adott válaszát tudomásul vette. Kun Béla a gáti úrbéres közönség legelő ügye dolgát ismertette s a földmivelésügyi miniszter közbelépését kérte ebben a dologban. Az ülés fólkettőkor végződött. A „bárónő" szalonjában. — Munkába fogott a rendőrség. — (Saját tudósítónktól.) A nyilvánosság számára eddig teljesen ismeretlen és közömbös Spányik Lili ekszbarátnőjével, Madame JuHettel egyiitt a Délmagyarország mai cikke következtében egyszerre az érdeklődés középpontjába került. Fölötte súlyosak és konzekvenciákkal járók azok a vádak, amelyek az eddig — ug.y látszik — túlságosan intim viszonyban levő két nő néhai barátságának idejéből kipattantak. A mai napon is minden fáradsággal azon voltunk, hogy fölkutassuk mindazokat az adatokat, amelyek a különböző helyekről jövő vádaskodások, az egymásnak nagyon gyakran ellentmondó „igazmondások" közepette az anyagi igazságot megközelitik, elérik. A jól végzett munka tudata él bennünk annak ellenére, ha ez huszonnégy óra teljes lélekkel való fáradságos, verejtékes utánjárása után talán nem sikerült teljesen. Ami zsurnalisztikái munkavégzésünk főcélja volt, elértük: Somogyi Szilveszter dr főkapitány „komoly tudósításunk alapján" a nyomozást ebben az ügyben megindította. Idézők mentek szét a rendőrségtől, amelyek ennek az ügynek terheltjeit és tanúit már ma délutánra és holnap délelőttre a rendörségre citálják. Teljes nyíltsággal kell megállapítanunk, hogy a dolgok bonyolódni kezdenek. Uj szereplők neve tekintélyes számban került fölszinre. A rendőrségi nyomozást nagy mértékben megnehezíti az, hogy Spányik Lili betegen fekszik Polgár-utcai lakásán, igy nem tehetett eleget annak az idézésnek, amely őt ma délután félötre Szakáll József dr alkapitánynál való megjelenésre kötelezte. Spányik Lili tegnap több olyan urat nevezett meg, akiknek Madame Juliette megbízásából pénzt kérő levelet küldött. Egy ezek közül az urak közül ugy nyilatkozott, hogy ő Spányik Lilit nem is ismeri, levelet tőle nem kapott. Azt hisszük, ezek az ellenmondások és kontraállitások csak látszólagosak és minden ilyen természetű ügy tisztázása során fölmerülnek. Azokról az ujabb adatokról, amelyeket a mai nap során sikerült megszereznünk, a következő részletes tudósításban számolunk be: (Munkában a rendőrség.) Somogyi Szilveszter dr főkapitány a Délmanyar ország mai cikke alapján még a délelőtt folyamán elrendelte a nyomozás megindítását és annak vezetésével Szakáll József dr alkapitányt bizta meg. Szakáll József dr már ma délutánra idézőket küldött szét. Megkapta az idézőket a többi között Spányik Lili is, de az idézőre azt irta, hogy ágybanfekvő beteg, a rendőrségen meg nem jelenhetik, a lakásán kjhallgatható. Iía holnap is ágyban fekvő beteg lesz Spányik Lili, Szakáll József dr alkapitány a lakásán fogja kihallgatni. Somogyi Szilveszter dr főkapitány munkatársunk előtt ezt a nyilatkozatot tette: — A Délmagyarország cikke annyira súlyos és komoly, hogy a nyomozást természetesen még a délelőtt folyamán megindítottam. Idézőket küldtünk szét már ma délutánra és holnap délelőttre, megbízást adtam azonkívül a detektiveknek is, hogy nyomozzanak az ügyben. A főkapitány egyéb közlései bizalmas természetűek és meg nem értek még a nyilvánosság számára. (Tornyosulnak a vádak.) Megszólalt ma újból Spányik Lili is, aki most már irásos nyilatkozatban szegezi le mindazokat a súlyos vádakat, amelyeket hétfőn este hangoztatott először a szerkesztőségünkben. A nyilatkozatot Spányik Lili sajátkezüleg irta alá és mint tanuk Varga Lászlóné, Húszta János női szabó és Tölgyes Gyula láttamozták. A nyilatkozat szó szerint ez: Nyilatkozat, Alulirott kijelentem és esküvel megerősítem, hogy Tölgyes Gyulának, a Délmagyarország munkatársának 1911 augusztus 22-én a következőket mondottam: Madame Juliette Csóti Lajos szegedi vasúti (altisztnél volt cseléd. Azt híresztelték, hogy bárónő, pedig névtelen gyermek. Egy csiktapólcai öreg embertől kapott kétezer koronát, abból a pénzből nyitotta az Iskola-utcai kalapüzletet. Az üzlet eleinte jól ment. Hitele is volt. Később azonban gyöngébben jövedelmezett az üzlet. A téli hónapokban titkos éjjeli összejöveteleket rendezett az üzlettel kapcsolatos lakásán. Az üzletben is fölteritettek, Táncoltak, mulattak pezsgő és cigány mellett. Az összejövetelen részt vettek: (itt a nevek következnek a nyilatkozatban) és még több ur és katonatiszt, akiknek nem tudom a nevét, A masamódok közül jelen voltak: (ismét nevek következnek) ezt Madame Juliette mondta nekem. Ugy gondolom azonban, hogy még több leány is részt vett az összejöveteleken, A mulatozások kora reggelig tartottak. Nem tudom pontosan, hány hónappal ezelőtt, ugy tavasz felé, beszüntették ezeket a titkos összejöveteleket. Madame Juliette ez alatt az idő alatt fényűző módon élt, habár tudtommal nem ment jól az üzlete. Az összejövetelek beszüntetése után egy Tusi keresztnevü, üzletében alkalmazott masamódjleánynyal megismerkedett egy )Laci keresztnevü főhadnagy. A főhadnagy levelet irt a leánynak, aki azonban épen akkor nem volt az üzletben. Amikor bement, Madame Juliette ezt mondta neki: — Tusi menj át, hivat a Laci. Ezt bárom ízben hallottam. Egyszer azt mondotta a leánynak Madame Juliette: — Beteg szegény Laci, menj át, hivatott. Én, Spányik Lili, májusban lettem a bizalmasa. Már azelőtt is ismertem. Májusban, amikor megmérgezte magát, én a Berényi-fóle kalapos-üzletben voltam alkalmazásban. Minden pillanatban átküldött értem egy masamódleányt, akivel azt izente: — Az istenre kérem, csak egy percre jöjjön át, könyörüljön rajtam. Én eleinte húzódoztam, de később teljesítettem a kérését. Attól kezdve mindenkihez küldözgetett pénzért. Többek között ezt mondta: — A Kárász-utcában lakik egy lovag, ha jól emlékszem a nevére, (itt a név következik) aki dúsgazdag ember. Azt mondd neki, hogy én már találkoztam vele egyszer Herkulesfürdőn, most nagy nyomorban élek, könyörüljön rajtam. Ha téged meglát, megszeret és aklcor kapunk tőle néhány száz koronát. Egy őrnagynéhoz is többször küldözgetett pénzért, a nevére már nem emlékszem. Az utóbbi időben leveleket íratott velem előkelő szegedi embereknek Éri eleinte szabadkoztam, de végre is hosszas könyörgés után teljesítettem a kérését. Madame Juliette diktált, én irtam. Az én nevemet irtam a levelek alá. Tudom azonban, hogy nagyon sokat irt Madame Juliette is. A leveleknek ez volt a tartalma: — Az isten szerelmére kérem, segítsen rajtam busz koronával, nagy nyomorban élek. ígérem, hogy revánsálni fogom a barátságát, amit eddig nem tettem meg, arra most hajlandó vagyok. Spányik Lili. Madame Juliette is hasonló tartalmú leveleket irt. Én (a név helye) ügyvédnek, (a név helye) gyógyszerésznek és (a név helye)-nek írtam levelet. Hogy Madame VJuliotte kinek irt, arról nincs biztos tudomásom. Csak arról tudok, hogy (a név helye) fodrásznak is irt hasonló tartalmú levelet. (A név helye) törökkanizsai jó ismerősömnek levelet irt, amelyben kérte, hr>gy irjon neki alá egy ezer koronás váltót. Azt irta a levélben, hogy majd legközelebb Törökkanizsára visz egy szép szőke gyárost, aki majd udvarolni fog neki. (A név)-né azt sürgönyözte Madame Juliettenak, hogy ne jöjjön, nem lesz otthon. Az asszony aztán én értem táviratozott. Én elmentem és ő nekem elpanaszolta, hogy mit irt neki Madame Juliette. Ez egy hétel ezelőtt történt. Augusztus 23-án meglátogatott Polgár-utca 6. számú házban levő lakásomon ez az asszony. Elmondta, hogy két héttel ezelőtt Madame Juliette kalapüzletében járt. Madame Juliette erről telefonon értesítette (név) városi mérnököt. A fölhívásra a mérnök az üzletbe ment, ahol Madame Juliette (a szóban forgó asszony neve) jelenlétében pénzt kért tőle. A mérnök visszautasította az ajánlatot és eltávozott. Újból is kijelentem, hogy amit itt elmondtam, azt bárhol és bármikor esküvel is kész vagyok egerősiteni. Szeged, 1911 augusztus 23. Előttünk : H. Spányik Lili. Varga Lászlóné, Huszta János női szabó, Tölgyes Gyula, a Délmapryaroiszáff munkatársa. (Az egyik koronatanú.) Nagyon sokat könnyített munkánkon az, hogy ma reggel Spányik Lilitől levelet kaptunk, amelyben a következőket irja: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagyon kérem, halálos beteg vagyok és nem birok bemenni, egy riporter urat azonnal ideküldetni, mert egy igen intelligens vidéki barátnőm itt van, akit szintén piszkos üzelmeivel be akart hálózni Madame Juliette és ez akar nyilatkozni érdekemben. Tegye meg Szerkesztő ur, az ég ura megáldja jóságáért. Előre is hálásan köszönöm szives védelmét. Kiváló tisztelője Halasi és köröskényi S. Lili. A levél kézhezvétele után természetesen nyomban meglátogatta a Délmagyarország egyik munkatársa Spányik Lilit. Az ágyban fekvő nőnél találta az emiitett barátnőt, azt a törökkanizsai uriasszonyt, akiről már Spányik nyilatkozatában szó van. Tapasztalatairól irásos nyilatkozatot adott ez az asszony is. A nevének elhallgatását kérte, mert férjes nő és családanya és úgyis attól tart, hogy felzaklatja családi békéjét ennek az ügynek kipattanása. Érdekes, hogy már eladó lánya van és hogy adataink szerint ennek az ügynek eddig egyik koronatanuja. Nyilatkozatát sajátkezüleg irta alá, mint tanuk Spányik Lili, Huszta János női szabó és Tölgyes Gyula láttamoztá)* Igy ir ez az asszony: Nyilatkozat. Alulírott kijelentem és esküvel megerősítem, hogy Tölgyes Gyulának, a Délmagyarország munkatársának 1911 augusztus 23-án a következőket mondtam: Én, (a név helye) mintegy két hónappal ezelőtt ismerkedtem meg Madame Juliettel. Kalapot mentem vásárolni.. Azután elég gyakran fölkerestem Madame Juliettet, mert jó barát* ságo.t kötött v ütem. Két, héttel ezelőtt, is látnga • —