Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-24 / 192. szám

rm mf DELMAGYARORSZÁG •JSttm^,. 1911 augusztus 24 tóban voltam nála. Amint az üzletébe értem, telefonon az üzletbe hivta (név helye) városi mérnököt. Az én jelenlétemben pénzt kért tőle Madame Juliette. Hogy velem mi volt a szán­déka, nem tudom. A mérnök visszautasította Madame Juliette ajánlatát és eltávozott. Egy héttel ezelőtt Madame Juliette levelet irt nekem Törökkanizsára, amelyben kért, kért, hogy írjak neki alá egy ezerkoronás vál­tót. Azt is irta abban a levélben, hogy majd megismertet egy szép szőke gyárossal, aki majd, udvarolni fog nekem. Én sürgönyöztem, hogy ne jöjjön, nem leszek otthon. Egyúttal táviratoztam Spányik Lilinek, akit szintén jól ismertem, hogy látogasson 'meg. Spányik Lili a következő nap meg is látogatott. El­mondtam neki, hogy mit irt Madame, Juliette. Spányik Lili még aznap visszautazott Sze­gedre. Augusztus 21-én, hétfőn este meglátogatott Törökkanizsán Madame Juliette. Magával hozta azokat az újságokat is, amelyekben kö­zölve volt a Kossy Andor és Spányik Lili el­leni följelentése. Az ón jelenlétemben három­száz koronát kért kölcsön a férjemtől, de a férjem megtagadta a kérését. Amikor néhány pillanatra magam marad­tam vele, azt mondta, menjek vele Szegedre, van ott egy pár zsidó, majd szereznek azoktól pénzt. Én visszautasítottam, amire ő másnap reggel visszautazott Szegedre. Értesültem, hogy Spányik Lili beteg és ezért augusztus 23-án Szegedre jöttem meglátogatni. Újból is kijelentem, hogy amit itt elmond­tam, azt bárhol és bármikor esküvel is kész vagyok megerősíteni.. Szeged, 1911 augusztus 23. (Sajátkezű aláírás.) Előttünk : H. Spányik Lili, Huszta János női szabó, Tölgyes Gyula, a Délmagyarország munkatársa. Megjegyezzük, liogy mi ennek az asszonynak az ügyben való szerepléséről mást, sokkal töb­bet is tudunk, amiket ma nem óhajtunk nyom­dafesték alá Arinni. Tisztázódik ez is^ninden bi­zonynyal illetékes fórumok előtt. (Érdekes epizódok.) Megtudtuk, hogy Madame Juliette leveles és pénzes postája egyik masamód leánya volt, akit Jolánnak hívnak és aki most Bezdánban egyik rokonánál, özvegy L. Lipótnénál látoga­tóban van. Minden valószínűség szerint a jövő hét csütörtökjén jön haza. Érdekes, hogy ez a fiatal leány otthon állandóan nagy dicsérettel nyilatkozott Madame Julittről, hogy éjjeli mu­latozások után a lárma gyanúját ezzel a szom­szédoknok szóló bejelentéssel akarta elhesse­getni a kalaposnő: — 'Az éjjel megint békát kerestem. A zöld színűnek látszó kijelentésben minden naivitása mellett van reálitás és történeti hát­tér. Egy éjjel ugyanis valóban békára vadá­szott a „madame" és ezt annyi hisztérikus fé­lelemmel tette, hogy felforgatta minden bútor­zatát. A nagy zaj természetesen föltűnt a szom­szédoknak, akik reggel azt a magyarázatot kapták a kalapos bárónőtől, hogy békára vadá­szott. És ettől kezdve nagyon gyakran /vadá­szott békára Madame Juliette. Fölkerestük ma azt a szegedi ügyvédet, aki­nek Spányik Lili állitása szerint szintén ment pénzt kérő levél. Ez az ügyvéd tagadja, hogy ő ilyen levelet kapott, csak arról tud egyik sze­gedi ékszerésztől, akinek: nevelt fia közeli is­meretségben volt Madame Juliettel, hogy a feleségének akartál: elküldeni egyik levelét zsa­rolás céljából. De a felesége nem kapott ilyen levelet, különben neki feltétlenül tudnia kel­lene róla. Madame Juliettet csak annyiban is­meri, hogy a kliense, pöreiben képviseli. A la­kásán sohasem volt, az üzletéhen egy-kétszer, akkor is hivatalosan. Spányik Lilit nem is is­meri, nem is látta. Spányik Lili ezzel szemben két izben is elmondta, hogy ő, Madame Juliette ós az ügyvéd egyszer a kalaposnő lakásán be­szélgettek. Madame Juliette egyszerre ma­gukra hagyta őket és a szoba ajtaját rájuk zárta. Spányik Lili eleinte csendesen kérlelte Madame 'Juliettet, hogy nyissa ki az ajtót. Az első kérésekre azonban nem nyilt meg az ajtó, mire Spányik Lili kiabálni kezdett: — Ha nem nyitja ki az ajtót, olyan csúnya lármát csinálok, hogy megbánja. Erre megnyílt az ajtó és Madame moso­lyogva mondta: — Csak tréfálni akartam. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Péter abbé. Csányi Mátyásnak, a szegedi szárma­zású zeneszerzőnek csütörtökön este mutatják be a hódmezővásárhelyi színházban Péter abbé cimü operáját. Ünnepi esemény színhelye lesz csütörtökön este a hódmezővásárhelyi színkör. Szendrey Mihály énekes személyzete ez alkalommal mu­tatja be a színház nagytehetségű karmesteré­nek: Csányi Mátyásnak, a jeles és ismert ze­neszerzőnek uj operáját. A darab ezideig még csak Aradon került szinre, de állandó tárgya­lások folynak a szerző és a m. kir. Operaház igazgatósága között az opera előadása iránt. A vásárhelyi bemutató jelentőségében mesz­sze túlhaladja az átlagpremiérek értékét és sokkal mélyebb szempontok emelkednek ki Csányi Mátyás operájának premiérjéből. Egy magyar zeneszerző müve kerül szinre vidéken, a főváros mellőzésével, ami mindenesetre azt jelenti, hogy a vidék is kezd tényező lenni ab­ban a koncertben, amelyet eddig csak a fővá­rosban és a fővárosból dirigáltak. Csányi Má­tyás operája az első, mely vidéki színpadon megjelenik. Nem kételkedünk, hogy az operá­nak nagy sikere lesz, mert hisz tartalma és belső értéke joggal predesztinálja erre. Csányi izig-vérig modern zenész és egyénisége bizto­sítékot nyújt, hogy zenéje tartalmas és kife­jező lesz. Muzsikája magán viseli a modern iskola minden egyéni sajátosságát, dallamszö­vése és technikája ment minden banalitástól és hatáskereséstől. Már a téma is határozott merészséget árul el. Csányi librettóért egy naturalista regény­íróhoz folyamodatt és Zola Emil Róma cimü regényéből vette operájához az alakokat. A zene hiien tükrözteti vissza a cselekményt, hí­ven tolmácsolja a drámai érzelmeket ós a maga közvetlenségében adja vissza az opera lírikus cselekményét. Az opera első felvonása Boccanera herceg, bibornok római palotájának egyik szalonjában történik. Benedetta hercegnő, a bibornok uno­kahuga, férjét otthagyta, mert csak kényszerű­ségből lett a neje. Dario herceget szereti. Egy kedves szerelmi duettel kezdődik a darab, mely után Don Vigilio, a biboynok házi lelkésze jön, aki Verment Péternek, a páduai plébánosnak érkezését jelenti be. Péter abbé egy könyvet irt, melyben az egyház figyelmét a jótékony­ság fokozottabb ápolására irányítja. De inten­cióit Rómában félremagyarázták és müvét in­dekszre tették. Bergerot párisi érsek ajánlóle­velet ad neki barátjához, Boccanera bibornok­hoz, akinek Péter hódolattal bemutatkozik és pártfogását kéri a pápa előtt. Don Vigilio figyelmezteti Pétert a befolyá­sos és rosszlelkü signore Nanira, aki mint szentszéki ülnök, p. pápa tanácsadója. Ez a hatalmas főpap nem engedi Pétert a szentatya elé és mivel Péter véletlenül tanúja lesz titká­rával való intrikáinak, Péter ellenségévé válik. Benedette hercegnő válópöre ügyében a Va­tikánba jön és itt Péter bevallja neki iránta érzett szerelmét, melyről tudja, hogy remény­telen. Monsignore Nani a vallomást meghallva, aláirja a kiátkozó iratot; Péter bevallja vég­zetes szerelmét és érzi, hogy mint pap, vétke­zett és ezért a szentföldre zarándokol. A hódmezővásárhelyi bemutató sikere előre látható. Részt vesz abban az egész énekes en­semble s a főbb szerepet Diósy Nusi, Cseh Fe­renc,Ladiszlay. Wlassák, Polgár s Várnay ját­szák. Szegedről többen átmennek a vásárhelyi színházi estre. A színház jelentése, Almássy Endre, a szegedi színház igazgatója ma nyomtatásban is kiadta az előzetes színházi jelentését. Az elő­zetes szinházl jelentésben felsorolja az Igaz­gató az előadó és segédszemélyzet névsorát ós ugyanazt adja tudtára a színházlátogató kö­zönségnek, amit már a Délmagyarország meg­irt. Végül hangzatos ígéreteket tesz, egyben újra megígéri a klasszikus ifjúsági előadásokat is és egyebeket, amiket az igazgatók igérni szoktak. Asszony a bakon. — Mikor a kocsisból pasas lesz. — (Saját tudósitónktól.) Kedden éjjel a Kele" men-utca csendjét hangos sikoltás és dübörgés verte föl. A kávéházban ülö vendégek ijedten húzták szét a tükörablakok függönyeit ós kí­váncsian néztek bele a sötét utcába. A fürgéb­bek az utcára szaladtak ós nem is bánták meg, mert roppant csinos és pikáns dolognak lehet­tek a szemtanúi. Először mindenki azt hitte, hogy a konflis lovakba van a hiba, már találgatták is. — Ezek biztosan olvasták a Szent István­dij lefutásáról szóló tudósi ást ós most Szent Gilyen-lázba estek. Valószínűleg lóversenyt játszanak — jegyezto meg egy szellemes bankfiu. — No hallod az a sárga, ott a baloldalon van ós olyan gebe, mint a Szent Gilyen. — No, no olyan talán még sincs. — Fogadjunk, hogy van. Adok ötre húszat — replikázott neki vörösödve egy másik ifju. Nem fejezhették be a sportszerű vitatko­zást, meit csakhamar ök is megtudták, hogy szó sincs lóversenyről és hogy nem a konflis lovak ambíciója hajtja olyan eszeveszett gyor­sasággal a kocsit, hanem a bakon egy nő iilt és az rángatta a gyeplöt, még pedig nagy igye­kezettel. — Hisz ez egy találós kép, nem pedig lóver­seny, — szellemeskedett újra a bankfiu. — Miért találós kórdós? — No hallod, hát hol a kocsis? Találd ki. Nem kellett sokáig találgatni, mert a kocsist js fellehetett fedezni. Bent ült a fiakkerben ós egy nőt ölelgetett. — No látod, mégis csak találós kép ez. — Miért? — Mert a kocsis egy nőt' ölelget bent. Az » felesége lehet. De ki lehet az a nő a bakon? Mig a két aranyifjú ezen a találós-kérdése® törte a fejét, azalatt a konflis eltűnt. Elvág' tátott szebb vidékre, hol nem szúr szemet az. ha a kocsisból pasas lesz. A két aranyifjú most komolyan nyomoz, hogy kideritse a valót, mert szerintük ennek a kér­désnek a tisztázása lesz a téli szezon legizga­tóbb problémája. A kocsis pedig több, mint valószínű, már is felejtette az egész kis heccet, pedig ő aZ egyetlen ember Szegeden, aki biztos informá­ciót tudna adni a két kiváucsi lovagnak. TkTO.Sorfák a berlini fogtechnikái' l^á KTOday ISIC ég fogklinikán képesítve Fofjmüterme Kossuth L.-sugárut 4­Készit mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukba® és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokok­nak részletfizetésre is. Bármiféle javítás 6 óra alatt elkísz"1 szereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél taál. Ékszer- és éraiavitó műhely. ""V

Next

/
Thumbnails
Contents