Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-23 / 191. szám

^TV délmáqyarors2á0 iöii augusztus 23 szág idejét és nem gondolnak arra, hogy minden türelemnek egyszer vége szakad. A nemzeti munkapárt, erejének, hatalmának tudatában ma még vár. Ez a párt az ország, ez a párt a nemzet közvéleménye és igazán fönségesen nagyszerű az a türelem, amelylyet ez az egységes, nagy pártja a parlamentnek a jelentéktelen kisebbség viselkedésével szemben tanusit Csakhogy ez a helyzet nem tarthat örökké. Elvégre ha van parlament, az azért van, hogy dolgozzék és megvalósításra váró, közérdekű, országos munkákkal nem lehet várni addig, amig az ellenzék jobbik eszére tér. Kérdés ugyanis, liogy van-e az ellenzéknek jobbik esze. Kossuth nyilatkozata után ez valószínűtlen. A képviselőház ülése. — Zárt ülések korszaka. — (Saját tudósítónktól.) A parlamenti harcban uj korszak kezdődik. Dicsőséges korszak ez, mondhatjuk. Az egész manőver arra való az ellenzék szerint, hogy elégtételt adjon a kormány. Elégtételt: az-ellenzék egyebet se akar. De mikor újra nem sértették meg! Mikor újra semmi köze a kormánynak ahoz az egészhez, amit rá akarnak erőszakolni! Egy munkapárti képviselő nyilatkozata miatt indították meg hetekkel ezelőtt az obsrukciós küzdelmet. Igy mondták. Kiderült, hogy amit a képviselő privát véleménynek adott le, az tulajdonképen az ország Ítélete. Most az egyik ellenzéki lap privát ügyét vitték be a Házba. „A Nap" heccet. És zárt ülést kértek. Sőt Justh Qyula kijelentette, a folyosón, hogy több napon át az ellenzéki képviselők engedelmet fognak kérni az elnöktől, hogy a napirend előtt szóvá tehessék a kormánynak az elhatározását és amig az elnök nem ad engedelmet a felszólalásokra, mindaddig zárt üléseket foknak kérni és a zárt üléseken tárgyalják a sajtószabadság megsértését. Tehát következik a zárt ülések korszaka. Mert az ellenzék vakmerősége határtalan. Vájjon meddig tűri a többség az ilyen parlamenti küzdelmet?! A mai ülésről ez a tudósítás szól: Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása utáu elnök bemutat három feliratot az általános választójog érdekében. nyúlt. Temérdek aranyat, ezüstöt, gyémántot és gyöngyöt vett ki: — íme, — szólt, — ezért jöttem! Hoztam neked aranyat, ezüstöt, gyémántot és gyöngyöt. Hajadba: aranykoronát. Te leszel a virágok királynője! Ezüst karperecet a karjaidra, gyémántfüggőt a fülecskédbe, gyöngyláncot battyunyakadra! A világ legszebb kincsei a tiéd lesznek. Gazdaggá teszlek, értékessé teszlek, boldoggá teszlek! Légy enyém! És Éva mosolygott. És ő, aki senkit meg nem hallgatott és ő, aki költőt, tudóst, katonát, ifjú diákot, művészt, színészt) kigúnyolt, ő, aki senkit meg nem szeretett, — most a csúnya idegen karjaiba veti magát: — A tiéd vagyok... A púpos, a félszemű sánta pedig, ölelni kezdte, vadul-vadul csókolni, — kiesett kezeiből az arany, az ezüst, a gyémánt és a gyöngy ée mindegyik diadalmasan világított a porban. A levegőben a tavasz lehellete égett. Román eredetiből: Török Endre. Ráth Endre javasolja, hogy a kérvények más-más bizottsághoz utasíttassanak. Husz képviselő névszerinti szavazást és annak holnopra halasztását kéri. Elnök igy mondja ki a határozatot. (A Kap, A Kap!) Elnök jelenti, hogy hét képviselő, Bakonyi Samu, Polónyi Géza, Hoek János, Ráth Endre, Kun Béla, Huszár Károly és Papp Zoltán engedélyt kértek tőle* liogy napirend előtt felszólalhassanak A Nap utcai árusításának eltiltása tárgyában. Minthogy az ő felfogása szerint a bejelentett napirend előtti felszólalás olyan természetű, amelyre, az interpelláció van előirva, minthogy tulajdonképen a kormány felelősségre vonásáról van szó, továbbá mivel napirend előtti felszólalás csak oly tárgyban engedélyezhető, amely más formában, mint napirend előtt nem hozható szóba, én az illető képviselőikéréséI megtagadtam. (Helyeslés jobbról.) Az Illető képviselők ezzel szemben a Házhoz fölebbéznek. Kérdem tehát egyenként, hogy a Ház megadja-e a felszólalásra való jogot. Elsőbben Bakonyi Samura teszem fel a kérdést. Akik megadják a felszólalásra való jogot, szi vesk ed j enek feláll a ni. A baloldal feláll. Felkiáltás jobbról: Auf! Auf! A többség sem Bakonyinak, sem a többi képviselőnek nem engedi meg a napirend előtti fölszólalást. Erre az ellenzék zárt. ülést kérő ivet ad át az elnöknek. Elnök jelenti, liogy busz képviselő zárt ülést kért. Ezt elrendeli és felszólítja a karzatok közönségét, hogy hagyja el a helyét. Öt perc szünet után megkezdődött a zárt ülés. (Zárt ülésen.) Beck Lajos: Kérem a tanácskozási képesség megállapítását. (Zaj.) Elnök elrendeli. A Ház nem tanácskozásképes. Csak 35-en vannak. A munkapárt a folyosón maradt. Kun Béla: Viccelnek a házszabályokkal! Egyes képviselők később szállingóztak be a munkapártról. Horváth Gyula: Svindli az egész parlament! Justh Gyula: Nem tűrjük! Ez Tisza István módszere! Közben tíz-tizenöt, munkapárti bejön. A Ház igy tanácskozásképes lesz. Bakonyi Samu: A sajtószabadság az alkotmány palládiuma. Budapest polgármestere ezt nem méltányolja, A Nap kolportázsának elvonása által belegázolt a 48-iki törvény szellemébe. Vegye tudomásul a kormány, liogy a végsőkig elszánt, elkeseredett küzdelmet fogunk folytatni a sajtószabadság védelmére. A Nap-tói esak az el árusítás könnyebb módszerét vették el, de a szabadságát meghagyták arra nézve, liogy bélyegek és ci ínszalagok alatt küldesse a lapot. Ez az állítás üres mentegetődzés és Pilátus kézmosása a sajtószabadság lebunkózásának bűne alól. A miniszterelnök különbséget tesz nagy sajtó és kis sajtó között. Az' utcának is joga van alihoz, liogy szerény filléreivel hoazájuiJiassea a mindennapi olvasmányhoz, ezért a kolportázs elvonás aaz utca népét is mélyen sérti. Kende Péter kinyilatkoztatja, liogy a többség szintén híve a sajtószabadságnak, de a zárt ülést fölöslegesnek tartja s ezért elvbarátaival együtt kivonul a teremből. Polónyi Géza ugy látja, hogy a többség a parlamentárizmus ellen obstruál. Az elnök Polcnyit egyes kifejezésért rendreutasítja. Polónyi erre kérte a tanácskozás képességének megállapítását. Harmincegy képviselő volt a teremben s igy az elnök kénytelen volt a zárt ülést tiz percre felfüggeszteni. Szünet utáu újra kezdődött a zárt ülés s az ellenzék részéről Hoek János és Ráth Endre újra a tanácskozásképesség megállapítását kérte. Huszonegy képviselő volt csak a teremben s igy újra föl kellett függeszteni az ülést. Az elnök ezt meg is tette, még pedig egy fél órára. Egy órakor újra csengetett az elnök a zárt üléshez. Most Polónyi Géza ismételte meg a tánácskozásképesség megállapítására vonatkozó kérést. Az ülést újra föl kellett függeszteni, mert nem volt a teremben negyven képviselő. Közben letelt a tanácskozásra szánt idő s erre való hivatkozással az elnök az utolsó zárt ülést megnyitva, ezt konstatálta s nyomban be is rekesztette a zárt ülést. Öt perc szünet múlva, végül két órakor nyilt ülésben megállapították a holnapi napirendet s a Ház ezzel szétoszlott. Fürdők Szeged körül. — Palicstől Dorozsmáig. — (Sajóit tudósítónktól.) Kamarás határozottan Szeged rajonjába tartozik. Artézi fürdője van csak, mint gyógyfürdő tehát nem jöhet számításba. Hatalmas parkjai, továbbá kiépítésre váró villasorai kellemes tartózkodási helylyő teszik azok számára, akik menekülést keresnek a, nyári meleg elől. Olcsóbb nyaralóhelylyé lehetne fejleszteni, amely megfelelő fürdő és szanatórium építése esetén a könynyebb természetű idegbetegek számára gyógyhely is lehetne. Egy-egy ilyen helynek az Alföldön való kifejlődését nagyban megakadályozza az, ami a városok gyorsabban való kialakulásának is útjában áll, minden intézményünknek a fővárosban való összpontosítása. Majd meglátnánk, mennyire kifejlődnék Kamarás, liogy megindulnának ott az építkezések, megkezdődnének a különböző zsánerű szórakozóhelyek megalapítása, ha az idegbetegségek egyik tanára, vagy annak asszisztense ott egy modern berendezésű szanatóriumot építene és a legközelebbi őszig azt országosan reklamirozná. Egyelőre csak országosan. Nem mondjuk, liogy direkt a milliomosok keresnék föl ezt a szanatóriumot, amely kitűnő lehetne azoknak a szerényebb sorsú betegeknek, akik sok ok miatt kénytelenek külföldre menni. Szeged nagygyá való fejlődésének utján jelentős lépés lenne aztán az, ha Kamarást villamos közlekedés kapcsolná Szegedhez. Természetesen ez még annyira távoli dolog, hogy szinte utópiának tetszhetik. Ma még arról van szó, hogy halálos vétek a, régi nagy nemtörődömséggel hagyni parlagon ezt a föltétlenül szép helyet. Dorozsma is itt fekszik Szegedhez alig néhány kilométerre. Minden széppel, jóval megvan áldva ez a hely. Az Alföld legszebb vidékén, fákkal körülvett helyen vau a fürdője, amelyről igen előkelő szegedi orvosok a legnagyobb elragadtatással beszélnek. Boross József dr, Hollós József dr és Maschánszky László dr nem egyszer küldtek súlyos betegeket a dorozsmai fürdőre, hol gyógyulást is találtak a betegek. Dorozsma közel van Szegedhez és mégis nagyon távol van. Nincs összeköttetésünk. Különben is a dorozsmai fürdő még nagyon primitív állapotban van, szállodája nincs, illetve van, de az nem alkalmas arra, liogy nagyobb számú nyaralónak helyet adjon. A fürdő, eltekintve természeti szépségeitől, még a kezdet kezdetén van. Ezeken a bajokon segiteni kellene, első sorban is Szeged és Dorozsma között a közlekedési akadályokat kellene leküzdeni. Villamos összeköttetéssel pompásan meg lehetne oldani a kérdést. Fontos jelentősége lenne a fürdő föllendülésére, ba ott egy szanatórium épülne. Szegednek a fürdő lenne legnagyobb nevezetességeNövelné Szegeden az idegenforgalmat és igy nemcsak esztétikai szempontból, hanem kereskedelmi szempontból is sokat nyerne vele. Szeged. Dorozsma olyan közel van Szegedhez, hogy a város joggal igényt tarthat arra, hogy Dorozsma Szeged fürdője, nyaralóhelye legyem Dorozsma sorsa Szegedhez van nőve, ha Szeged megtudja válósitani ezeket a terveket, ugy Dorozsma is sokat nyer vele, mert akkor föltétlenül elkezdődnek ott az építkezések. Szeged mellett egy uj város, egy országoshirii fürdőhely keletkezne. A két városnak, Szegednek és Dorozsmának össze kellene fogni, liogy ezek a tervek minél hamarabb megvalósuljanak, mert mind a két város érdeke követeli ezt, 4\