Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-22 / 190. szám

ESTI LAP. U. évfolyam, 190. (37) szám 1911, kedd, augusztus 22 .^bfeaeabsahbsagggaraaat^^ ^Qsiprsszrssrnxz^^ '"""" Mzponti szerhesztőséfl és kiadóhivatal Szeged, ? REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN REGGELI ÉS ESTI LAPELŐFIZETÉS! ARA VIDÉKEN TELEFON-SZÁM: e=a Rorona-utca !5. szám c=n | e(jéS2 évre _ r 24'— félévre . . . K 12-— eaész évre . R 2S'— félévre . . . R 14-— Szerkesztőség 305. R:adéht'vata! 836 Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2— negyedévre . R 7— egy hónapra R 2-40 Intertubán 20$. CT Városház-utca 3. szám • J, Reggeli lap ára 4 81'ér Esti lap ára 2 Bllér Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12, Orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szegedi orvos természetes halállal halt meg, öngyilkosságról szó se lehet. Boncolás mellőzésével temetik el. 191 í augusztus 2 2 Kossuth Ferenc alig jött haza kedvelt kurucai közzé, alig pakkolhatta még ki bőröndjéből a strand-toalettek, bergsteigercipők és turistaemlékek köziil a marsallbotját, már is kedves meglepetéssel szolgált neki az a város, amely legerősebben nőtt a szivéhez: Cegléd. A jó ceglédiek ugyanis vasárnap népgyűlést tartottak az általános, tikos választói jog mellett. A népgyűlést a szociáldemokrata párt budapesti központja rendezte, de résztvett ott a ceglédi Kossuth-párt is Halász László dr alelnök vezetése alatt testületileg. A szónok: Kondor Bernát volt. Csodálkozásának adott a szónok kifejezést, hogy Kossuth Ferenc azért nem hive az általános titkos választói jognak, mert aggályai vannak — nemzeti szempontból. Hm. Hm. A Justh-pártnak az a baja, hogy túlságosan soviniszta és mégsincsenek nemzeti szempontból aggályai, fíánffy bárót sem lehetne megvádolni azzal, hogy nem volt eléggé soviniszta és még sem voltak aggályai. Sőt volt egy államférfi, aki a legsovinisztább volt és mégis akarta minden korlátozás nélkül az általános titkos választói jogot. Pedig ez az államféfi igazán kuruc és magyar hazafi volt. Ugy hívták, hogy Kossuth Lajos. Így irt legalább az Irataim az emigrációból cimü könyvében, amit Kossuth Ferenc ur könnyű szerrel megszerezhet, hiszen ő , adja ki. Az a kérdés [hát, hogy ki a sovinisztább: Kossuth Lajos, avagy Kossuth Ferenc? Elhatározták erre, hogy küldöttségileg kérik fel Kossuth Ferencet, hogy foglaljon állást a mellett, ami ellen nemzeti szempontból egy eléggé kipróbált hazafi (nem hazafíy), Kossuth Lajos aggályokat nem táplált, ne akarjon Kossuth Ferenc Kossuthubb lenni Lajosnál. Kérvényt terjesztenek fel a reform mellett a Házhoz, amelynek szignálására Kossuth Ferencet kérik fel. A küldöttségben a függetlenségi párt is részt fog venni. Mit fog ehhez szóin i Kossuth Ferenc? Es mit szólnak a választójogi reform hívei? Vájjon kiben lehet inkább megbízni, Khuen-Héderváryban-e, aki komolyan akarja a választójogi reformot, vagy a hazaffyakban, akik technikázással vetnek gáncsot neki és képesek kossuthabbak lenni Kossuth Lajosnál, csakhogy a reformot elvettethessék. Mindenféle ellenőrizhetetlen híreket terjesztettek a városban Pilisi Béla dr szegedi orvos halála körül. Különösen öngyilkosságot emlegetek, dacára, hogy a kezelőorvos, Szántó József dr kijelentette, hogy Pilisi szívbajos és gyönge idegzetű, gyönge szervezetű volt, ópiumot szedett rendesen és a halálát agy\érömlés okozta. Az ellenőrizhetetlen hírekről tudomást szerzett Somogyi Szilveszter dr főkapitány is, aki nyomozást rendelt el, intézkedett, hogy derítsenek világosságot ebben a feltűnést, mély részvétet keltő halálesetben. A rendőrség és az orvosi vizsgálat azután a következőket derítette ki, a leghatározottabb eredménnyel: Természetes halál. Pilisi Béla dr holttestét ^tegnap óta a Széchenyi-tér 6. sz. házban, ahol a halál történt, hagyták. A főkapitány intézkedésére Gyuritza Sándor dr, főorvos, törvényszéki orvos vizsgálta meg a holttestet. Ettől a vizsgálattól függött, vajon elrendelik-e a boncolást? Gyuritza Sándor dr ma délelőtt kilenc órakor tartotta meg a hullaszemlét, a rendőrség segítségével. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy Pilisi Béla dr természetes halállal halt meg. Agyvérömlés okozta a halált, ami ér megpattanásu következtében támadt. öngyilkosságról szó sem lehet. Gyuritza doktor véleménye minden részletében megegyezik Szántó lózsef ár vallomásával, í>" azt hiteles és kielégítő magyarázatnak a rend őrség elfogadta, valamint a vizs gálóbiróság is. Igy a holttest boncolását el sem rendelik. íme, a szakvélemény, amiben nincs oka senkinek kételkedni. Az orvosi véleményeket el kellett fogadni. De el kell fogadni magyarázatképen azoknak is, akik nyíltan öngyilkosságot emlegettek és terjesztettek is. Orvosi nyilatkozat. Precíz és alapos az orvosok: Szántó József dr és Gyuritza Sándor dr szakvéleménye. Teljesen megmagyarázzák a szerencsétlen, sokat szenvedett orvosnak, Pilisi Bélának tragédiáját. íme: — Az ntóbbi hónapokban rendkívül gyengült Pilisi Béla dr egészségi állapota. Kezelőorvos-barátja, Szántó doktor, két héttel ezelőtt Buziásra küldte el. De a mult hét végé u hirtelen hazajött. A családját, a leányait kívánta látni. Egészséges vagyok, — mondotta. — Nem fáj a szivem. — De nem tudott aludni. Ezért, hetei; óta ópiumot szedett. Tegnap hajnalban is, a rendesnél néhány cseppel többet vett he, de öngyilkosságról szó sem lehet, — mert, mint orvosnak tudnia kellett, hogy az egész üveggel is hiába itta volna ki, veszedelmessé életére nem vált volna. De meg a tartalmat félig se ürítette ki. Az ópiumos üvegben ma is van a méregből, a rendőrségen. Igy ez a megállapítás hivatalos érejü. — Természetes halállal halt meg az orvos. Vérömlésre a kezelő-orvos hetek óta készült, mert ismerte Pilisi Béla szervezetének gyönge ellenálló képességét. Pilisi Béláról. Egész Szegeden ismerték, szerették és nagyrabecsülték Pilisi Béla doktort. Negyvenkilenc évet élt. Az utóbbi időben betegeskedett. A nyolcvanas években költözött Szegedre, szerényen, nagy tudással, kellemes modorral. Megnősült. Feleségét rajongással szerette. Házasságából két gyermeke: Mariska és Gizella született. Pilisi Béla dr keresett orvos volt. IIusz év óta a Jerney-házban volt a lakása és rendelőszobái. Bámulatos szorgalommal, szerénységgel igyekezett mindent megtenni a családjáért. Irántuk való rajongása közmondásba illik. Betegeit is szerette, biztatta és gyógyította. Százszámra keresték föl a teljesen szegények is: gyógyitó orvosuk volt. A temetés. Boncolás nélkül temetik el Pilisi Béla drt. A Széchenyi-tér 6. sz. házban fölállították ina a ravatalt. A gyászbaborult család százszámra kapja a részvétiratokat. A megyyó"- 'Jott betegek már dél előttt zarándokoltak a holttesthez, még egyszer, holtan, látni akarták jóltevőjüket. Pilisi Béla drt szerdán délelőtt kilenc órakor temetik el a szegedi zsidó temetőbe. A képviselőház ülése — Saját tudósítónktól. — A képviselőházban kedden délelőtt fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Berzeviczy Albert elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök bemutatja a Háznak a kérvényeket. A kei vények az általános választójog molett foglalnak állást. Ráth Endre a kérvényeknek a közigazgatási bizottság elé való terjesztését kéri. Húsznál több képviselő névszerinti szavazást kér ebben a tárgyban. Ezután Bakonyi Samu, Ráth Endre, Papp Zoltán, Huszár Károly kérik az elnököt, hogy A Nap vasúti darusításának betiltásáról napirend előtt fölszólalhassanak. A többség, miután szavazásra került a dolog, megtagadta a képviselőktől, hog,. napirend előtt fölszólalhassanak. Erre liusz képviselő zárt ülést kért. A Nap utcai darusításának betiltását tárgyalta !e a Ház a zárt ülésen. A budapesti postarablás. Megvan a tettes? Nincs meg a tettes! A budapesti postarablás ügyében tegnap éjjel ujabb fordulathoz ért a nyomozás. Az egyik Erzsébtt- téri mulatóhelyen Hó'fler Józsefet letartóztatta a rendőrség, mert a'apos a gyanú, hogy 5 is részes a vakmerő postarablásban. Höfler tagad, a rendőrségnek azápban súlyos bizonyítékod vaunak a birtokában, igy mondja kiadott Kommünikéjében, amit nem kell készpénznek venni.