Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-22 / 190. szám

2 DELMAQYARORSZÁQ 1911 augusztus 22 — Saját tudósitónktól, — A Politisehe Korrespodenz a magyar helyzetről hoz közleményt, melyben többek közt a következőket mondja: A véderő körüli harc, mint eddig, minden elkeseredés nélkül folyik tovább, de az az uj mozzanat van benne, hogy az obstrukciós táborban napról-napra jobban érzik, hogy harcuk hiábavaló, sőt antiparlamentáris. A parlamenti életnek az obstrukcióval összegubancolt fonalát a kormány segedelmével szeretnék szétoldozni s ezért lapjaikban folyton reménykednek, hogy szeptemberben „valami" történni fog. Nos hát az könnyen meglehet, hogy történik valami, de az sem kompromisszum, sem paktum, sem erőszak nem lesz, amiről KhuenHéderváry gróf tudvalevően semmit sem akar tudni, hanem valami egészen alkotmányszerü dolog, ami azonban az obstrukció részeseit igen érzékenyen fogja érinteni. A berlini Kreuzzeitung egy Magyarországból kapott nagy terjedelmű cikkben, melyet a lap vezérhelyen közöl, foglalkozik a magyarországi választójogi reformmal, mely szerinte Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök választójogi köriratával ismét akut stádiumba lépett. A választójog demokratikus reformjának liiveit a cikk két nagy csoportba osztja: az őszinték és a nem őszinték csoportjába. Az utóbbiba tartozik a Justh-párt. Pompás tréfája a politikai konstellációnak, hogy ez a párt most ugyanannak az eszmének a hive, melyet először Bécs dobott a vitáiba. A magyartik legyenek tisztában azzal, hogy az általános választójog által a magyarság politikai túlsúlyának vége lesz mindenütt, ahol a magyar kisebbségekkel nem magyar többségek állanak szemben. A Justh-töredéknek a választói reformért való lelkesedésében alig hisz valaki. Komolyan kívánják a reformot a szociálisták és a nemzetiségiek. A németeket azonban majdnem mindenhol majorizálja ez. A választójog barátainak utolsó csoportja az intellektuelek, valamint a szabadgondolat doktrinérjei és akik általa inkább jutnak politikai érvényesüléshez: a zsidók. A választójog barátaival szemben áll a mgyarság nemzeti ösztöne, mély Tisza István személyében találja meg legerősebb megtestesülését. Német szempontból is kívánatos, hogy sikerüljön ennek az ellentmondásokkal teljes feladatnak megoldása. Az emberevő. — Saját tudósitónktól. — Berlinből jelentik: A Lokalanzeiger varsói jelentése szerint az orszországi Topscha községben a kovács fia egy cigánygyereket csalt lakásába, agyonütötte, megfőzte és megette. Tettét azért követte el, mert egy asszonytól hallotta, hogy a közeli kolostor alatt pénz van elásva, ezt azonban csak az láthatja meg, aki emberhúst evett. A gyilkost letartóztatták. BAPTISTÁK VILÁGEGYETEME. Magyarországon építik föl. Együtt van öt millió dollár. Szenzációs kultur eseményről adhatunk fúrt. A harmadik egyetemért évek óta küzdő országban, Magyarországon nem magyarok, hanem amerikaiak megcsinálják a harmadik egyetemet, amely világegyetem lesz. Már együtt van ötmillió dollár, tehát közel huszonöt miliő korona, s ez az öszszeg állandóan, amerikai értelemben, szaporodik. Még négy hét telik el, akkorra véget ér Philadelphiában egy óriási kongresszus, a baptista világunió kongresszusa. Es lehet, hogy négy hét múlva az egész világ ismerni fogja Nagybáród biharmegyei község nevét, pár év múlva meg messze világtájakról csodájára járnak annak az ötmillió dolláron épült világegyetemnek, a mely a község határában ezer meg ezer baptista ifjat nevel Kelet-Európa tudományosságának. Egy igazán nagystílű, nemzetközi vallás tesz le itt, Magyarországon emlékkövet, uj babiloni tornyot a tudománynak. A keleteurópai világegyetem eszméje egy évvel ezelőtt, Nagyváradon született meg egy lánglelkü prédikátor agyában. És tizenegy hónap alatt együtt volt az ötmillió dollár. Minden valószínűség amellett szól, hogy a Nagyváradon született eszme Nagybaród községben fog megtestesülni. Nem nagy jelentőségű, inkább elvi kedvezményeket kérnek a magyar baptisták a magyar államtól, a melyeket Amerika és Anglia már meg is adott nekik évtizedek óta. Mihelyst erre kötelező Ígéretet kapnak, a Magyarországon készülő világegyetem kérdése eldőlt. A kanadai hittérítő látogatása. A mult év őszén egy egyszerű feketeruhás férfi kopogtatott be Nagyvárad és Biharmegye baptista fejéhez, Darabonth Gyulához. Ez az igénytelen külsejű férfi Weininger József volt, Kanada leghíresebb prédikátora a tartománynak London nevü városából. Weininger sokat beszélt a tapasztaltakról, emlegette Kelet-Európa s köztük a magyarság baptistáinak nagy szellemi elmaradottságát. — Tanítókat, prédikátorokat kell nevelnünk itt, Kelet-Európában, hogy a nyájnak pásztora legyen! — mondotta hirtelen. — Iszonyú pénzbe kerülne, nem birja meg a keleteurópai baptizmus! — felelték neki. — Én szerzek öt millió dollárt Kanada és az United States baptistái között! Én megcsinálom az egyetemet! A hivők lelkesen tárgyalták tovább a tervet. Ekkor hirtelen fölkelt Pelády Viktor nagybáródi birtokos, igen buzgó baptista. — Harminckét hold földet engedek át Nagybáródon az egyetem céljaira! Építsék meg ott! Másnap Weininger József, Darabonth Gyula, Pelády Viktor és a nagyváradi baptizták kiutaztak Nagybódra. Megszemlélték a fölajánlott birtokot, megbeszélték a tennivalókat, azután Weininger búcsúzott is. Átutazott nyolc országon, propagandagyüjtést rendezett Kanadában s az Egyesült-Államokban s egy hónappal ezelőtt már jelenthette is a baptista világunió elnökségének : — A keleteurópai egyetem céljaira ötmillió dollár az unió rendelkezésére áll. Baptisták a közoktatásügyi miniszternél. Az itthonmaradottak sem töltötték tétlenül az időt. Az unióelnökségi tagok utasításai szerint megindították a megelőző tárgyalásokat a magyar közoktatásügyi minisztériumban. A kultuszminisztérium a világegyetem vezetéséből ki akarta zárni „az idegeneket". Ez az egyetem: „állam lesz az államban" és puszta ittléte: „politikai jelentőség" lesz. —1 Már pedig a baptisták a világegyetemüket angol anyanyelvű tudós vezetőik kezéből semmiképen sem engedhették ki. Sőt. Ekszterritoriális területképen szerették volna megkapni azt a harminckét holdat, semleges földnek, aminők a követségek házterületei. Egy világegyetem azonban megérte volna ezt a csekély áldozatot! Fordulat! A többi, utazási és egyéb vallásügyi kedvezményt sem igérte meg a közoktatásügyi minisztérium. Az itteni baptisták teliát sajnálattal jelentették a közbejött súlyos akadályokat a központnak, amely most már Konstantinápolyban és Odeszszában próbálkozott az egyetem kérdésével. Később szóba jött a szabad Svájc is, majd a magyarok kérésére Budapest. Majd uj fordulatot vett az ügy, Ertsey Péter országgyűlési képviselő és több társa közbenjárt a minisztériumnál, ahol közbelépésére ujabb tüzetes tanulmányozás alá veszik az ügyet és minden jel szerint megadják a kérteket, annál inkább, mert a baptisták igazolták, hogy Angliában és Amerikában már régen élvezik ezeket a kedvezményeket. Dönt a philadelphiai kongresszus. Egy hónap óta tart Philadelphiában Shaksperr, Cliffon és Newton elnöklésével a baptista világunió kongresszusa, a hová Magyarország is kiildöt képviselőket. A világegyetem ügyében együtt vannak a legújabb jelentések is. A kongresszus dönteni fog Nagvbaród, Budapest, Odessza, Konstantinápoly és Luzern közöt. Még négy hétig ülésezik a gyülekezett, akkor azután nyilvánosságra kerül a döntés eredménye. Minden jel arra vall, és bizonyosra vehető, hogy Magyarországon, a biharmegyei kis községben csinálják meg a világegyetemet. Vájjon mit szólnának Szegeden, ha valaki azzal állna elő, hogy_ mindent kövessenek el. hogy' Szegeden csinálják meg a világegyetemet?! Hisz nem is kellene nagy anyagi áldozat, csak száz holdnál kevesebb föld fölajánlása, Mert a harmadik egyetem ügye?... es a vagyona. Nem elmebajos! — Saját tudósitónktól. — A torontál megyei Csávossy családnak a nyilvánosság előtt folyó szomorú családi harcában ujabb lépés történt. Mint ismeretes, annakidején, mikor Csávossy Gyula bárót egy fővárosi szanatóriumba hurcolták, Torontálmegye árvaszéke Csávossy Gyula bárót ideiglenesen gondnokság alá helyezte. Az árvaszék által kinevezett gondnok kiszabadította Csávossy Gyula bárót a szanatóriumból, de közben fia, ifjabb Csávossy Gyula báró a nagykikindai törvényszéknél előbb atyja vagyonának zár alá helyezését, majd pedig elmebetegség cimén gondnokság alá helyezését kérte. Időközben hatósági orvosok azt a véleményt adták, liogy Csávossy Gyula báró nem elmebeteg, aminek folytán a bíróság a báró vagyonának zár alá helyezésére vonatkozó kérést elutasította. A gondnokság alá helyezés kérdésében a nagykikindai törvényszék azonban még nem döntött, hanem majd csak az augusztus 28-án tartandó folytatólagos tárgyaláson dönt, illetőleg mond ítéletet. Ezalatt azonban idősebb Csávossy Gyula báró képviselője, Teller Samu dr ügyvéd, valamint Csávossy leánya, Eajasics báróné és Csávossy Elemér báró nevében kérvényt adott be a vármegye közigazgatási bizottságához, hogy szüntesse meg az árvaszék részéről idősebb Csávossy Gyula báró ellen az ideiglenes gondnokságot. A kérést tegnap tárgyalta a közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttsége Dellimanics Lajos főispán elnöklésével. A bizottság az már szabadon van s az elmebetegség ügy állásának beható megvizsgálása után kimondotta, hogy az árvaszék rendelkezését feloldja s idősebb Csávossy Gyula báró ellen az ideiglenes gondnokságot megszünteti, még pedig felebbezésre való tekintet nélkül. A bizottság indokolásában hangoztatja, hogy amig Csávossy Gyula báró internálva volt, addig az ideiglenes gondnokság alá helyezés szüksége fennforgott, de most már szabadon vau saz elmebetegség nem forog fönn, amint azt a hatósági orvosi bizonyítványok tanúsítják. Az agg bárónak tehát meg van az egészsége; épelméjű. Megmarad neki igy a vagyona is.