Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-02 / 174. szám

mgan augusztus 2 Mim alapján m»ir ÍT&talban. Levélbeli >an válaszolunk, b» Uékelve van. titalványnyal Is lehet iBreu könnyen elfér, esi a kiadóhivatal UTCA 15. SZÁM. loskák > lapos ; petéivel együtt i Cimexiit-nel esz­jiik. A Cimoxin­csak az 615 polos­a peték is nyom­asztulnak. A Ci­oni piszkít, foltot, nein hagy. Moly yodiiü b'/.tos szer. Srért t indenütt . Főrakti;-: Meák Tomosváry József, ertárak és Viíjds augeriájában Sze­cherer gyógysze­rtfa. — | becsli minden zor és dísztárgy. „Fontos időhöz" ékszer- és órás­vásárolunk. Ar­ingyen és bér­Scheiner Samo Szeged, Kárász­tz. — ralik és az üzSiisíji figyel* Baedeckerok a 11 n d e n részéről t. Nagy választék olvasmányokban­üli leszállított Ifj. Arvay Sáii­önyvkoreskedésé­«gc<l, Kárász-u­ny igu hazai nyu linkat »Itő, leg­sétabot, uridivat s mellett tban. auzál-íér bb mint 2000 or­i által le?me)»­bizbatóbbnak van ajánlva. Kapható min. en jfyóprysxer­an, jobb dro­gériában stb !vl jótállás Követelje azonbs®' ion. — Az elán""', en kflld az 0l> trasse 57. ársa, Varró Bél®' 601 fi TÁN OS -UTCA i'j akmába t: háló-, szalon­ESTI LAP. II. évfolyam, 174. (24) szám 1911, szerda, augusztus 2 gzponti szepr J^^^te, 5hlasd26áh jaU" SZCaCd' | RE66ELI ÉSESTf LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN ? RE6GELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN Korona-ntca 15. szám Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., 0 Városház-utca 3. szám l=j 1911 augusztus 2 A legbecsesebb földi erő, a tüz, amely alkotásra és az élet fentar­tására van hivatva, ismét pusztít •mindenfelé. Ilyenkor nyár idején az újságok rendszerint kénytele­nek egész külön rovatot nyitni a tüzesetek számára. Mindig kell vi­gyázni a tűzre, de ilyen forró nyári napokon a legjobban kell őrtállani, nehogy a láng tulcsap­ion megszabott korlátain s pusz­tulást hozzon üdv és áldás he­lyett. . Mert a tüz csak addig megbe­csülhetetlen, áldásos érték, mig emberi kéz szabályozza hevét és térfoglalását. De jaj, ha kiszabadul az ember kezéből és tetszése sze­rint száguld tova. Akkor elham­vaszt mindent, amit útjában el­fcaímvaszthatót talál. Rombadőlt házak, fekete mezők, elszenese­dett oszlopok, szegénység, nyo­mor, koldusbotra jutott, földönfu­tóvá lett exisztenciák mutatják a szabaddá lett tűznek, a pusztító tűzvésznek szomorú nyojmát A társadalmi fejlődés során is vigyázni kell, mert az emberi lé­lekben lakozó tűzzel se(m szabad látszani. Erre célzott Madách, a faidőn azt irta, hogy „felzaklatni és kormányozni — más". Felszi tani a népek szenvedelmét, amint azt Justhék teszik, szabad ország­ban aránylag könnyű dolog; de a forrongó szellemet azután sza­bályozni és hasznos korlátok közé Szoritani, — mert hiszen korlát Mélkiil nincs rend és nincs szabad­ság sejm, — fölötte nehéz. A fel­szabadult lángot a természetben megfogni végre is nem olyan bo­lyolult probléma, jmint a felizgult népszenvedelmet lecsillapítani, mert ha ez egyszer kigyúl, akkor rendszerint tenger vért és és tö­mérdek vagyoni áldozatot követel a roimbolás utján, amelyben ki­tombolja magát. Az elemi tüz veszedelme ellen­bfin aránylag könnyen korlátoz­ható. Csak kellő óvatosság, kellő g°nd, kellő elővigyázati rendsza­bályok kellenek hozzá. A gyer.me­keket a faluban, amikor az egész község kint foglalatoskodik a me­nem szabad őrizetlen hagyni, Í6CSZ évre . R 24-— félévre . . . R J2"— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2 — Reggeli lap ára 4 fillér mert egy ártatlan gyújtó, amit já­tékból vesz kezébe a gyermek, felgyújthatja az egész falut. A szalma-hegyeket is, -amit ilyen­kor cséplés közben és után rak a falu népe, nelm szabad megtűrni a lakóházak, a falvak és községek közvetlen közelében. De minde­nekelőtt gondoskodni kell minde­nütt kellően fölszerelt és jókarban tartott tüzoltó-késziilékről, amely­lyel idejekorán szembe lehet szál­lani a kitörő tűzzel. Mert végre a legnagyobb vigyá­zat (mellett is óhatatlan a tüzeset. A statisztika kimutatja azt is, hogy a tüzesetek száma rendsze­resen ismétlődik, mintha a világ rendjében az is rendszeresítve volna, hogy hányszor kell ilyen, meg olyan szerencsétlenségnek történnie. Forog az élet kereke és a kerék küllőire minden föl van irva, ami jó, vagy rossz esemény csak történhetik a világon; igy annyiszor van jó, ahányszor van rossz s minden újra felszínre ke­rül. De a szerencsétlenségek kár­tevését, ha nem is lehet egészen megakasztani, de csökkenteni le­het emberi gondoskodás és a sürü tapasztalatokon lesziirt elővigyá­zati rendszabályok utján. egész évre . R 28"— félévre . . . R 14"­negyedévre . R 7'— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér Most pedig hogy kisértenek az or­szág bűnei, fekélyei, nem tehetünk róla, de mindennap eszünkbe jut egy-egy tolvajlásuk. A király biz­tosította nekik a státuskvót Ausz­triával szemben, ök (mégis vállal­koztak a dalmát vasutak kiépíté­sére. Természetesen mindjárt szerződést kötöttek bankokkal kétszázharminc millió épitési költ­ségre. Ahogy ez a korfriány jött, felbontotta a szerződést és erre ugyanazok a vállalkozók ugyan­azt a vasutat százharminc millió koronáért akarták megcsinálni. Tehát csak egy üzletnél száz mil­liót akartak lopni! Természetesen ilyen zsiros üzleteket nem akar­nak feladni, ezért csinálnak, ha kell, forradalmat is. Hát a pozsony bécsi villamost mért engedélyezték? Schumayer osztrák szocialista képviselő el­mondta, hogy Luegerék százezer TELEFON-SZflM: Szerhesztőíég 305. m Kiadóhivatal 836. Interurbán 305. Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12. korona panamapénzt kaptak, a vasút engedélyezéseért. Pedig ez a vasút bécsi érdek volt Már most. azt kérdjük, micsoda büdös pa­nama volt Magyarországon, hogy ezt a nyilvánvalóan osztrák érde­ket (magyar hazafíyak engedé­lyezték? Heltui Ferenc kimutatta, hogy a szénnel és tűzifával micsoda sok milliós panafma folyt le. De Heltai nem mondta el az egész igazat. Az Eislcr-féle talpfapanama az ol­csóbb talpfavásárlások közé tarto­zott. Vettek még ott sokkal drá­gábban talpfát, — holott talpfára egyáltalán nem volt szüksége a vasútnak. De a kijáróknak annál nagyobb szükségük (volt. Mért emelték a kvótát évi tiz millióval. Holott a király garantálta a pak­tumban a státuskvót. Mért fize­tünk örök időkre nagyobb kvótát, amikor a legnyilvánvalóbb haza­| árulás igy sok száz milliót átlopni a nemzet zsebéből az osztrák zse­bekbe? Még soha senki sem volt ingyen hazaáruló! Szeged mozgalma gazdasági Iskolákért — Saját tudósítónktól. — Mozognak a koalíciós hullák! Ki — Saját tudósítónktól. — hitte volna, föltámadnak a koalició megölt hullái. Mert Ma­gyarországon minben lehetséges. Apponyi Albert grófot, a szakál­las csalogányt újra agyonünnep­lik, Polónyi Gézát az ellenzék eszének nevezik ki epés undorral. Az emberek megdörzsölik a sze­müket. Ébren vagyunk-e vagy ál­modunk? Polónyi a vezér?! Po­lónyinak Hock János tapsol, aki­vel szemben papgazdasszonyokat emlegetett a jóizlésü Polónyi?! Justh tapsol, aki kitessékelte és Bakonyi tapsol, akit lesamuzott. Azán kérem Barabás Béla is be­szél! Barabás?! Hát még Barabás Béla él? Hát még Barabás Béla kuruc? Ugy van, — nincs semmi rosszabbra tehetsége. Tagadhatatlan, hogy mozognak a koalíciós hullák. Uj koalíciót hangoztatnak és kezdik bebizo­nyítani, hogy jmindenre kaphatók. Serényi Béla gróf földmivelés­ügyi miniszter nagyarányú és cél­jában üdvös tervezetet dolgozott ki abból a célból, hogy az ország gazdasági iskoláit szélesebb alapo­kon újjászervezze. Ez okból nagy­jelentőségű ujitásások behozatalát tervezi és tizennégy alsóbb gazda­sági iskolát átalakit oly módon, hogy azok a kisgazdáknak szük­séges gyakorlati és elméleti isme­reteket terjesszék és ezzel Magyar­országnak a inai viszonyoknak megfelelően hozzáértő kisgazdákat neveljenek­E gazdasági tanintézetek más­fél, két éves tanfolyamuak lenné­nek, amelyekben aránylag csekély költséggel igen hasznos tanulmá­nyokat sajátíthatnak el azok, aki­ket hivatásuk a gazdálkodásra, a föld művelő életre utal. Fölösleges ismétlés lenne ezek­nek a gazdasági iskoláknak rend­kívüli fontosságát külön kiemelni, mert hiszen állandóan érzett és ál­talánosan tudott baj, hogy épen ezen a téren nálunk óriási deka­dencia mutatkozik. Különösen érezheti ezt a szegedi közönség, ahol ősidők óta úgyszólván semmit sem tettek a gazdálkodás megjaví­tása, tudományossá tétele érdeké­hen. Szegeden a gazdasági nevelés és vele kapcsolatban maga a gaz­dálkodás úgyszólván egészen olyan, mint amilyen ötven évvel ezelőtt volt. Ha olykor-olykor letet a gazdálkodásnak korszerű fejlesztésére, azt mindig csak vé­letlenül, ötletszerűen, legtöhhnyi­re rosszul és nem tervszerűen tették. Célirányos propagandát meg sem kíséreltek. Látjuk is a hatását a mezőgazda­ság hanyatlásában. Legelőink egy­re jobban pusztulnak, fölszántják, ennek következése, hogy a jószág­állomány mindinkább satnyul. E szánalmas helyzet láttára lehetet­len nem gondolnunk egy uj gaz­dasági iskolák tervére, anélkül, hogy Szegedre ne gondoljunk, hol gazdasági téren a legsiralmasabb hanyatlás mutatkozik. Még elemi oktatásunk is olyan, liogy teljesen figyelmen kivül hagyja a gazdasági téren mutat­kozó követelményeket és valósá­gos botrány, hogy az ország máso­dik városában, a legnagyobb föld­mi velő városban, melynek óriási tanyahirodahnáhan 40,000 ember lakik, alapja is alig van a gaz­dasági oktatásnak. Ugy látszik, hogy ilyen körül­mények között nem jogtalan és nem önző cél lenne, ha igényelnénk egyet abból a tizennégy gazdasági tanintézetből. Sehol sincs rá na­gyobb szükség. Szegednek és kör­nyékének — értve alatta egész Csongrád vármegyét — gazdasági föllendülése elsősorban állami és esak másodsorban lielyi érdek. Szeged városának föltétlenül ké­nagyritkán tettek is valami kisér-relujeznie kell egy gazdasági isko-

Next

/
Thumbnails
Contents