Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-02 / 174. szám

mgan augusztus 2 Mim alapján m»ir ÍT&talban. Levélbeli >an válaszolunk, b» Uékelve van. titalványnyal Is lehet iBreu könnyen elfér, esi a kiadóhivatal UTCA 15. SZÁM. loskák > lapos ; petéivel együtt i Cimexiit-nel eszjiik. A Cimoxincsak az 615 polosa peték is nyomasztulnak. A Cioni piszkít, foltot, nein hagy. Moly yodiiü b'/.tos szer. Srért t indenütt . Főrakti;-: Meák Tomosváry József, ertárak és Viíjds augeriájában Szecherer gyógyszertfa. — | becsli minden zor és dísztárgy. „Fontos időhöz" ékszer- és órásvásárolunk. Aringyen és bérScheiner Samo Szeged, Kárásztz. — ralik és az üzSiisíji figyel* Baedeckerok a 11 n d e n részéről t. Nagy választék olvasmányokbanüli leszállított Ifj. Arvay Sáiiönyvkoreskedésé«gc<l, Kárász-uny igu hazai nyu linkat »Itő, legsétabot, uridivat s mellett tban. auzál-íér bb mint 2000 ori által le?me)»bizbatóbbnak van ajánlva. Kapható min. en jfyóprysxeran, jobb drogériában stb !vl jótállás Követelje azonbs®' ion. — Az elán""', en kflld az 0l> trasse 57. ársa, Varró Bél®' 601 fi TÁN OS -UTCA i'j akmába t: háló-, szalonESTI LAP. II. évfolyam, 174. (24) szám 1911, szerda, augusztus 2 gzponti szepr J^^^te, 5hlasd26áh jaU" SZCaCd' | RE66ELI ÉSESTf LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN ? RE6GELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN Korona-ntca 15. szám Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., 0 Városház-utca 3. szám l=j 1911 augusztus 2 A legbecsesebb földi erő, a tüz, amely alkotásra és az élet fentartására van hivatva, ismét pusztít •mindenfelé. Ilyenkor nyár idején az újságok rendszerint kénytelenek egész külön rovatot nyitni a tüzesetek számára. Mindig kell vigyázni a tűzre, de ilyen forró nyári napokon a legjobban kell őrtállani, nehogy a láng tulcsapion megszabott korlátain s pusztulást hozzon üdv és áldás helyett. . Mert a tüz csak addig megbecsülhetetlen, áldásos érték, mig emberi kéz szabályozza hevét és térfoglalását. De jaj, ha kiszabadul az ember kezéből és tetszése szerint száguld tova. Akkor elhamvaszt mindent, amit útjában elfcaímvaszthatót talál. Rombadőlt házak, fekete mezők, elszenesedett oszlopok, szegénység, nyomor, koldusbotra jutott, földönfutóvá lett exisztenciák mutatják a szabaddá lett tűznek, a pusztító tűzvésznek szomorú nyojmát A társadalmi fejlődés során is vigyázni kell, mert az emberi lélekben lakozó tűzzel se(m szabad látszani. Erre célzott Madách, a faidőn azt irta, hogy „felzaklatni és kormányozni — más". Felszi tani a népek szenvedelmét, amint azt Justhék teszik, szabad országban aránylag könnyű dolog; de a forrongó szellemet azután szabályozni és hasznos korlátok közé Szoritani, — mert hiszen korlát Mélkiil nincs rend és nincs szabadság sejm, — fölötte nehéz. A felszabadult lángot a természetben megfogni végre is nem olyan bolyolult probléma, jmint a felizgult népszenvedelmet lecsillapítani, mert ha ez egyszer kigyúl, akkor rendszerint tenger vért és és tömérdek vagyoni áldozatot követel a roimbolás utján, amelyben kitombolja magát. Az elemi tüz veszedelme ellenbfin aránylag könnyen korlátozható. Csak kellő óvatosság, kellő g°nd, kellő elővigyázati rendszabályok kellenek hozzá. A gyer.mekeket a faluban, amikor az egész község kint foglalatoskodik a menem szabad őrizetlen hagyni, Í6CSZ évre . R 24-— félévre . . . R J2"— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2 — Reggeli lap ára 4 fillér mert egy ártatlan gyújtó, amit játékból vesz kezébe a gyermek, felgyújthatja az egész falut. A szalma-hegyeket is, -amit ilyenkor cséplés közben és után rak a falu népe, nelm szabad megtűrni a lakóházak, a falvak és községek közvetlen közelében. De mindenekelőtt gondoskodni kell mindenütt kellően fölszerelt és jókarban tartott tüzoltó-késziilékről, amelylyel idejekorán szembe lehet szállani a kitörő tűzzel. Mert végre a legnagyobb vigyázat (mellett is óhatatlan a tüzeset. A statisztika kimutatja azt is, hogy a tüzesetek száma rendszeresen ismétlődik, mintha a világ rendjében az is rendszeresítve volna, hogy hányszor kell ilyen, meg olyan szerencsétlenségnek történnie. Forog az élet kereke és a kerék küllőire minden föl van irva, ami jó, vagy rossz esemény csak történhetik a világon; igy annyiszor van jó, ahányszor van rossz s minden újra felszínre kerül. De a szerencsétlenségek kártevését, ha nem is lehet egészen megakasztani, de csökkenteni lehet emberi gondoskodás és a sürü tapasztalatokon lesziirt elővigyázati rendszabályok utján. egész évre . R 28"— félévre . . . R 14"negyedévre . R 7'— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér Most pedig hogy kisértenek az ország bűnei, fekélyei, nem tehetünk róla, de mindennap eszünkbe jut egy-egy tolvajlásuk. A király biztosította nekik a státuskvót Ausztriával szemben, ök (mégis vállalkoztak a dalmát vasutak kiépítésére. Természetesen mindjárt szerződést kötöttek bankokkal kétszázharminc millió épitési költségre. Ahogy ez a korfriány jött, felbontotta a szerződést és erre ugyanazok a vállalkozók ugyanazt a vasutat százharminc millió koronáért akarták megcsinálni. Tehát csak egy üzletnél száz milliót akartak lopni! Természetesen ilyen zsiros üzleteket nem akarnak feladni, ezért csinálnak, ha kell, forradalmat is. Hát a pozsony bécsi villamost mért engedélyezték? Schumayer osztrák szocialista képviselő elmondta, hogy Luegerék százezer TELEFON-SZflM: Szerhesztőíég 305. m Kiadóhivatal 836. Interurbán 305. Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12. korona panamapénzt kaptak, a vasút engedélyezéseért. Pedig ez a vasút bécsi érdek volt Már most. azt kérdjük, micsoda büdös panama volt Magyarországon, hogy ezt a nyilvánvalóan osztrák érdeket (magyar hazafíyak engedélyezték? Heltui Ferenc kimutatta, hogy a szénnel és tűzifával micsoda sok milliós panafma folyt le. De Heltai nem mondta el az egész igazat. Az Eislcr-féle talpfapanama az olcsóbb talpfavásárlások közé tartozott. Vettek még ott sokkal drágábban talpfát, — holott talpfára egyáltalán nem volt szüksége a vasútnak. De a kijáróknak annál nagyobb szükségük (volt. Mért emelték a kvótát évi tiz millióval. Holott a király garantálta a paktumban a státuskvót. Mért fizetünk örök időkre nagyobb kvótát, amikor a legnyilvánvalóbb haza| árulás igy sok száz milliót átlopni a nemzet zsebéből az osztrák zsebekbe? Még soha senki sem volt ingyen hazaáruló! Szeged mozgalma gazdasági Iskolákért — Saját tudósítónktól. — Mozognak a koalíciós hullák! Ki — Saját tudósítónktól. — hitte volna, föltámadnak a koalició megölt hullái. Mert Magyarországon minben lehetséges. Apponyi Albert grófot, a szakállas csalogányt újra agyonünneplik, Polónyi Gézát az ellenzék eszének nevezik ki epés undorral. Az emberek megdörzsölik a szemüket. Ébren vagyunk-e vagy álmodunk? Polónyi a vezér?! Polónyinak Hock János tapsol, akivel szemben papgazdasszonyokat emlegetett a jóizlésü Polónyi?! Justh tapsol, aki kitessékelte és Bakonyi tapsol, akit lesamuzott. Azán kérem Barabás Béla is beszél! Barabás?! Hát még Barabás Béla él? Hát még Barabás Béla kuruc? Ugy van, — nincs semmi rosszabbra tehetsége. Tagadhatatlan, hogy mozognak a koalíciós hullák. Uj koalíciót hangoztatnak és kezdik bebizonyítani, hogy jmindenre kaphatók. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter nagyarányú és céljában üdvös tervezetet dolgozott ki abból a célból, hogy az ország gazdasági iskoláit szélesebb alapokon újjászervezze. Ez okból nagyjelentőségű ujitásások behozatalát tervezi és tizennégy alsóbb gazdasági iskolát átalakit oly módon, hogy azok a kisgazdáknak szükséges gyakorlati és elméleti ismereteket terjesszék és ezzel Magyarországnak a inai viszonyoknak megfelelően hozzáértő kisgazdákat neveljenekE gazdasági tanintézetek másfél, két éves tanfolyamuak lennének, amelyekben aránylag csekély költséggel igen hasznos tanulmányokat sajátíthatnak el azok, akiket hivatásuk a gazdálkodásra, a föld művelő életre utal. Fölösleges ismétlés lenne ezeknek a gazdasági iskoláknak rendkívüli fontosságát külön kiemelni, mert hiszen állandóan érzett és általánosan tudott baj, hogy épen ezen a téren nálunk óriási dekadencia mutatkozik. Különösen érezheti ezt a szegedi közönség, ahol ősidők óta úgyszólván semmit sem tettek a gazdálkodás megjavítása, tudományossá tétele érdekéhen. Szegeden a gazdasági nevelés és vele kapcsolatban maga a gazdálkodás úgyszólván egészen olyan, mint amilyen ötven évvel ezelőtt volt. Ha olykor-olykor letet a gazdálkodásnak korszerű fejlesztésére, azt mindig csak véletlenül, ötletszerűen, legtöhhnyire rosszul és nem tervszerűen tették. Célirányos propagandát meg sem kíséreltek. Látjuk is a hatását a mezőgazdaság hanyatlásában. Legelőink egyre jobban pusztulnak, fölszántják, ennek következése, hogy a jószágállomány mindinkább satnyul. E szánalmas helyzet láttára lehetetlen nem gondolnunk egy uj gazdasági iskolák tervére, anélkül, hogy Szegedre ne gondoljunk, hol gazdasági téren a legsiralmasabb hanyatlás mutatkozik. Még elemi oktatásunk is olyan, liogy teljesen figyelmen kivül hagyja a gazdasági téren mutatkozó követelményeket és valóságos botrány, hogy az ország második városában, a legnagyobb földmi velő városban, melynek óriási tanyahirodahnáhan 40,000 ember lakik, alapja is alig van a gazdasági oktatásnak. Ugy látszik, hogy ilyen körülmények között nem jogtalan és nem önző cél lenne, ha igényelnénk egyet abból a tizennégy gazdasági tanintézetből. Sehol sincs rá nagyobb szükség. Szegednek és környékének — értve alatta egész Csongrád vármegyét — gazdasági föllendülése elsősorban állami és esak másodsorban lielyi érdek. Szeged városának föltétlenül kénagyritkán tettek is valami kisér-relujeznie kell egy gazdasági isko-