Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-17 / 186. szám

ugüszíus í szám alapján m»£ ilv&talbnn. Levélbe! san válaseolnnlc, illákelve van. .utalványnyal le1"' süveg könnyen elífr ees a kiadrthivatei •UTCA IS. «EA» loslisüt i lapon ; petéivel együtt Cime.xiu-nei esijük. A Cimexinisak az őlőpolosa peték is nyo®' isztiilnak. A Ot em piszkit, foltot, íem hagy. Molf rediili b'/.t.os szer írért t, indenütt Féi-akt': .: Moá* 'emesváry József, irtárak és VajJ' uigeriéjáhan Sie iherer g-yógvsz®•tfa. becsli minden ;or és diszlárgíj , Pontos időhiiz ékszer- és órásvásárolunk. Af ingyen és bérScheiner Saw* Szeged, KáráW z. i silók és íxiljiséy flíiye'' Baedeckerek * 111 d e n részér® Nagy választék ilvasmányokba"' li leszállított fj. Arvay Si®' lyvkereskedóaé«esl, Kárász-®ilBBÍ e» LITER HA*.} T th'frfí-.iiők H re ! Víál (ás A bon. í| tlarai Ipari § MésmáisfailP DS szállodával re előre is Ilalata tér 5. rfszakodem it. SS" Export" (legesálmafc1 használalkalmas. lOpalactelefonJLA. 5-36. ESTI LAP. II. évfolyam, (35) 186. szám 1911, csütörtök, augusztus 17 Mzpanti szerkesztőséi és kiadóhivatal Szeged, e=] Rorena-atca 15. szám Budapesti szerkesztősén és kiadóhivatal IV., c=» Várashiz-utca 3. szám c=> REGGELI ÉS ESTI LA? ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . R 24'— félévre . . . R 12 — negyedévre. R 6-— egy hónapra R 2-— Reggeli lap ára 4 fillér egész évre . R 28'— félévre . . . R 14-— negyedévre. K 7'— egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEPON-SZAM: Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 836 Interurbán 305. Budapesti szerkesztőség telefon-száma 128—12. 1911 augusztus 17 Egy szép napon ugy bár mégis csak elő fogja hivni a király az ő miniszterelnökét és meg fogja vele beszélni a helyzetet. Meg fogja tőle kérdezni: — Van-e ebben a parlamentben a véderőreíormnak többsége? — Van, felség, — fogja felelni a miniszterelnök. — Hát a népparlamentben lesz-e többsége? — Nem tudom felség — lesz a kötelességszerű válasz. — Tehát nincs garancia arra, hogy az általános egyenlő szavazati jog meghozza véderőnknek, ami sürgősten kell? — Nem lehet garancia, mert eg" még meg sem született parlament elhatározását előre lekötni nem lehet — A véderőreformot tehát ebben a parlamentben kell és lehet megszerezni. — Igenis, felség. — Csinálja ön az általános szavazati jogot? — Programomnak minden pontját hűségesen betartom, felség. A statisztika meg lesz októberben. A szakvéltmények útban vannak. A javaslat talán még az idén kész lesz. Mindennap tesznek egy lépést a választói jog reformjának siettetésére. — És a parlamenti ellenzék mégis ön ellen harcol? — Igenis felség. — Hát az ellenzék nem akarja a választójog reformját? — Ugy feli lennie felség, mert mennél többet teszek a reform érdekében, annál jobban kiélesedik ellenem a harc. — És a parlamenten kiviili szövetségesek, a szabadkőművesek és szocialisták még mindig kitartanak az obstruáló ellenzék mellett, holott nem az, hanem — ön csinálja az általános szavazati jogot? — Igenis, igy van felség. — És ha ön abbahagyná a választójogot, melyért csak Ön dolgozik, mig mindenki más ellene dolgozik? És ha ön kijelentené, hogy nem csinál ültalános szavazati jogot? Meg kapná akkor mai ellenfelei zömének támogatását? Föltétlenül és azonnal. AndrásSytól, Károlyi Mihálytól, a Kossuth-párttól az én pártomat jóformán csak a radikális választójog választja el . . . — És ha kormányom lemondana erről az eszméről, mely ellen még a propagálói is harcolnak és a választójog terén azt az elvet valósitaná meg, amelynek a mai parlamentben túlnyomóan több hive van, — akkor keresztül menne a véderőreform? — Felség, kötelességszerű őszin teséggel jelentem, azt hiszem, rövidesen keresztül menne . . . — Nos hát, akkor . . . Nem kell befejezni ezt a megkezdett párbeszédet. Gondolkodjanak rajta egy kissé azok, akik igazán hivei az általános szavazati jognak és akiknek ez a reform mégis csak fontosabb, mint az, hogy az uj kabinetben, mely az általános szavazati jogot nem csinálja me? Justh, Batthvány, Holló, vagy esetleg Apponyi, Kossuth és Désy miniszterek legyenek. Gondolkodjanak rajta, de gyorsan! Mert nem lehet tudni, a mindinkább tisztuló helyzet ezt a ina csupán elképzelt párbeszédet mikor érlelheti aktuálissá! Szeged város üzemei. Százezrek vesznek kárba! Szeged szabad királyi város költségvetését valahányszor nyilvánosságra hozzák, mindig szenzációkat olvashatunk. Szomorú szenzációkat. Pedig milyen tapintatosan hozzák tudomásra az eredményt. A mindig szomorú eredményt. Különösen a város üzemeiről ha szólunk. Azokról, amelyek nincsenek. Meg amelyek megvannak. Ebben a gazdag, metropolis városban százezrek vesznek kárba ! Ebben a gazdag, nemzeti fővárosban óriási a tennivaló. A helyes gazdálkodásba város népéért, az igazi, küzdő családokért való munka még mindig ismeretlen. Ebben a városban a mostani uton tovább haladni nem szabad! Mert városi üzemeink mind a legkezdetlegesebb, szégyenletes állapotban vannak, igazi, várható hasznot nem hoznak, nincsenek arányban a város erejével ! Szeged óriási városi birtokai kezdetleges kezelésben vannak, a nép nem juthat hozzájuk. A beígért parcellázást elfelejtik. A nép pusz'ul! Ssegecl város üzemeit nem szaporítják. Amelyek megvannak, inkább teherre valók. A városi gőzfürdőre többet ráfizettünk, mint Európa ö»zszes városi, községei fürdőiben a mennyi kárba kerülhettek az ilyen üzemek. A hatalmas városnak, de az egész vármegyének is nincs megfelelő közkórháza ma se. Szeged városban még katonai barakkok, sincsenek. A többi városi üzemek pedig . . most jut eszünkbe, hogy nem igen vannak. Hol vannak a munkásjóléti intézmények, hol vannak az igazi kultura, a társadalmi gondoskodás dokumentumai? Hol vannak?! A nagykörúton kivül? . . . Szeged szabad királyi város gazdálkodásából bemutatunk egy példát. Azt, amelyikre a legbüszkébbek voltunk. A városi közvdgóhidat. Na, mert kiderült, hogy erre is büszkék lehetünk, — ez is olyan, mint a többi. A vágóhid költségvetéséből, melyet most tettek röviden közre, láthatjuk, hogy a mult évi, gyönge, százötvenezer koronás bevételnek csak a felét várják. Tehát közel százezer koronát vesztünk ezen az egy üzemen egy év alatt! Holott eddig is, aránylag: nem sokat nyertünk. Gyönyörű! A szegedi közvágóhidat óriási befektetéssel csinálták, akkor, amikor a régi vágóhid rosszabb volt a kutyabagosi sintertelepnél. És a vágóhid üzeme, az ujé, szintéu botrányokba fuladt. Épen e sorok irója leplezte le, hogy az uj vágóhid uj gépalkatrészei az udvarra kidobva rozsdásednak. Hosszú ideig, óriási • kár keletkezett igy. A várori jéggyár nem működött. Emiatt és hasonló jók miatt a mészárosok és hentesek valósággal föllázadtak. Annyi mindenféle bajon mentek keresztül, hogy egyik-másik közülük tönkre ment, de a közönség is szenvedett, mert rettenetes piacmizériák kisértettek. Nem csoda, hogy a mult télen védekezni próbáltak az élelmes mészárosok, vendéglősök, gyárosok és nem a vágóhidi jéggyárhoz fordultak. De a közvágóhíd hire elterjedt a környékre, az állatpiac mizériák ismeretesok lettek. Aki tehát tehette, elkerülte Szegedet, a vágóhidat, a piacot, a vásárt. Jöttek aztán más bajok, sertésvósz, marhadrágaság, tönkrejutott iparosok, maradiság, segitóshiány, csupa nyavalya, légiószámra, ugy hogy láthatjuk az eredményt: majd százezer korona kár, csak a közvágóhídon, csak ezen az egy városi üzemen. Hol van még a többi kár? Amit az iparosok szenvednek? Amit a város és n közönség szenved? Ki tudja azt kiszámítani?! * * * Es aztán jönnek a nagyképűek, a patópál uraK, akik megálapitjált, hogy a városi üzemeket nem kell szaporítani, nincs rájuk szükség és igy tovább. Persze, ilyen üzemekre, mint a szegediek, nincsen szükség ! De községi, városi helyes, megfelelő ötlettel ós tudással, becsületes jóakarattal vezetett üzemekre igenis szükség van! Különösen Szegeden, ahol az ilyen üzemek serege hiányzik. Megfelelő községi, városi üzemek nélkül haladó várost képzelni se lehet. A szociális társadalmi segítséget egy városnak ilyen üzemekkel kell megadni! Országos figyelmet érdemel, hogy Szegednek micsoda városi üzemei vannak. Magyar paprika, magyar kukorica a német piacon. Néhány évvel ezelőtt Németországban, de Ausztriában is nem tudták, milyen finom csemege lehet a tejes kukorica és a zöld paprika. Ezt a magyar, nemzeti vagy milyen eledelt aztán megismerték a kíváncsi németek is. Azóta sokan ezzel akarnak élni, amikor szezonja van. Drága pénzt fizetnek szívesen a friss tengeriért és a zöld paprikáért. De a német tengeri termés az idén elszáradt.. A szárazság miatt az említett cikkekből nagy a hiány. Ha tehát tőlünk szállítanának a berlini, frankfurti, müncheni, drezdai, bécsi és a többi piacra, akkor rendkívül jól keresnének a magyar gazdák. Csakhogy — Magyarországon vagyunk. Itt minden jó dolog, minden nagy dolog meghiusul, mindent megesz a fene meg a politika! Például Szegeden kinek jut eszébe, liogy terméseinkből vihetnének más vidékekre vagy a külföldre? Ki törődik a szegedi és délvidéki gazdákkal? Melyik gazda tud segíteni magán? Pláne Szegeden és vidékén! Egy-egy vidéken már történik valami. Például Nagykőrösről csak uborkából egy millió koronát árultak, Makón a hagymaekszport világhírű lesz. maholnap, Szegeden pedig? ó, ezt az ördögnek se magyarázni, itt, jó öreg magyar szokás szerint már a saját zsirunkba se fuladhatunk. De a közöny, a kicsinyesség, a maradiság megöl mindent!