Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-17 / 186. szám

DELMAGYARORSZAG 1911 aügusztus 17 £25! TFONO Sztrájkol háromszázötven munkásnő. Nyolc-tiz éves leányok kálváriája 6-8 millió gyufából. 2 Jíoéíié w napro, liil véeezzoh É eiüfcerre'" — Saját tudósítónktól. — Szalma István utolsó kívánsá­gáról sok mindent összeírtak mar, de a tulajdonképeni utolsó óhaját eddig senkinek sem sikerült meg­tudni, mert Szalma István azt leplezetlen őszinteséggel csak egy börtönőrnek mondotta ei a sira­lomházban, az akasztás hajnalán. A Délmagyarország munkatársá­nak sikerült a börtöuőrrel be­szélni, aki még most is, ha Szalma Istvánra gondol, remegve beszéli, hogy elvetemültebb gyilkost még nem szült anya. Szalma István még az akasztófa előtt is arról ábrándozott, hogy van neki még két embere Makón, akiket nagyon jó volna, vérének nagyon jól esne, eltenni láb alól. Az akasztás napján, kora reg­gel, félőt órakor járt Szalmánál egyik börtönőr, akinek sikerült néhány percig beszélgetni az el­vetemült emberrel. A gyilkos hangja egy cseppet sem remegett mikor ezt mondotta: — Nem félek az akasztófától. Csak egyet sajnálok. Nagyon sze­retnék huszonnégy órára haza menni, van odahaza két, emberem, azokkal nagyon jó volna hamaro­san végezni. Azután nem bánnám, földarabolnának is. • — Nem bánta meg, hogy em­bert ölt? — kérdezte tőle a bör­tönőr. — Már nincs rajta mit meg­bánni, rá sem érek már arra. Leszámoltam már az élettel. Örü­lol? neki, hpgy fölakasztanak, leg­alább megszadulok a fogház fül­ledt levegőjétől. Ez már úgysem élet, azután, ha öreg lennék, ki­eresztenének, mihez kezdenék akkor ? Szalma a beszéd .után rágyújtott egy cigarettára és a távozni ké­szülő börtönőrnek csak ennyit mondott: — Köszönöm, hogy meglátoga­tott. Nagyon szívesen látok min­denkit. Tudom, hogy .akik meg­látogattak, sohasem felejtenek el. Na, Isten áldja meg! Ez a beszélgetés is élénk fényt vet a legkegyetlenebb rablógyilkos sötét lelkére. Osztják már szegedi államsegélyt — Saját tudósítónktól, — Szeged városi tanács, ma fog­lalkozott a számvevőség előter­jesztésével, mely szerint 75.000 korona államsegély a .közigazga­tási és városi tisztviselők között arány szerint lesz kiosztandó. Az államsegélyhez hozzájárni a tiszt­viselők esedékes lakbérilíetéke és drágasági pótléka, mely összeggel együtt 86.673 korona a kiosztandó összeg. Egy-egy tisztviselőre át­lagos számításban 56 korona jut. Nem nagy, sőt kicsi segély a mai drágaságos világban és épen azért a tanács is szigorúan ügyel arra, hogy szorosan csakis a közigaz­gatási tisztviselők részesüljenek benne. A magyar selyemgyárak arány­talanul gyöngék. Minél kevsebb befektetés, minél kevesebb kiadás a munkásoknak: ez az általános szabály. Áz állam hiába gondos­kodott eperiákról, hiába követ el mindent a selyemtenyésztésérí, jönnek a kezdetleges gyárak, oda a versenyképesség. Tipikusn kezdeleges viszonyok voltak a csabai selyemgyárban is. A munkásnők évek óta elége­detlenek. Most aztán kitört a sztrájk. A csabai selyemfonógyár 350 munkásnője beszüntette a munkát. A gyári leányok sorsa eléggé ismeretes. Olcsó munkabér és a legkomiszabb bánásmód a sorsuk. A csabai selyemfonó­gyárban is a legrosszabbak a munkaviszonyok. A túlhajtott haj­csárkodás jármát 8—10 esztendős leánykák is nyögig: 50—60 fokos forró vízzel dolgoznak. A gőztől és forró viztől hólyagos a kezük — ollóval vagdossák föl, csupa seb a testük. Most aztán föllázad­tak a selymet fonó rongyosok. Péntek óta sztrájkolnak. KIS LEÁNYOK KÁLVÁRIÁJA. Nyolc-tiz éves leánykák is dolgoz­nak a csabai selyemfonó gyárban. Százszámra akadnak gyönge, elcse­nevészedett gyermek. Selymet fonó Az élet élvezetéből, megfogásából legalább : semmit se kapnak ők. De a nehéz, emberfeletti ügyessé­get, kitartást követelő munka mel­lett más baj is akadt. Igazi kál­vária-élet! Mert van a csabai gyár­nak egy pofőzőgépe is: Molnár Pál munkavezető, aki amellett, hogy a szájával is folyton bántja a védte­len teremtéseket, a tettleges bántal­mazástól sem riad vissza. És ezt a bánásmódot szó nélkül, titkolt sirás­sal voltak kénytelenek tűrni a leányok. GYÁRI REND: BÍRSÁGGAL. Ami pedig a gyári rendet illeti, hát ezt igazán nagyszerűen szabá­lyozta az igazgatóság. A gyári fe­gyelem értelmében a napnak két meghatározott ;percében mehetnek csak ki a leányok oda, aliová az igazgató ur is gyalog jár, viszont vizet is csak kétszer ihatnak napjá­ban, ezt is pálinkától bűzös fiaskók­ból. Aztán, ha elkésik valamelyik munkásnő, akkor már jól taksál­ják az elveszett profitot: öt percért is három korona birsággal sújtják őket. KITÖR A SZTRÁJK! Ezek az állapotok végre is tettre kényszeritették a selymet fonó, de rongyos kartonruhácskákban járó leányokat. Pénteken reggel hat­tagú küldöttség kereste föl az igaz­gatót és 'átadta neki a memoran­dumot. Jobb bánásmódot, 'rövidebb munkaidőt és olyan munkabért kér­tek, amelyből legalább eltengődhes­senek. Lássuk, mit kívántak: K-tól K-ig í. oszt. fonóoszt. 1.50 2.— K 11. o. fonóoszt, 1.20 1.80 K Ifi. o. fonóoszt. 1.10 1.40 K IV. o. fonóoszt. 1.— 1.20 K I—II. csomózóoszt. 1.— 1.20 K III—IV. csomózóo. —.80 1.20 K I—II. főzőoszt. —.80 1.— K III—IV. főzőoszt. —.70 —.90 K Tisztitóosztály 1.50 2.40 K Gubóvál ogatóoszt. 1.20 1.40 K Bigásasszonyok 1.20 1.40 K Macsorásosztály 1.20 1.40 K A munkaidőre vonatkozólag az eddigi tiz és fél óra helyett 10 órát kérnek. „MENJENEK A FENÉBE." Az igazgató — Invernizzi Rafaello — azzal fogadta a küldöttséget, hogy; „Menjenek a fenébe!" A ba­rátságos küldést megfogadták a gyár összes munkásnői és kivonul­tak a sok könnytől ázott munka­termekből, A leápyok a Vadász­vendéglőbe vonultak, de az igaz­gató parancsára csakhamar ott ter­mett négy rendőr és mindannyit q gyár elé terelték. Debreczeni La­jos dr szolgabiró a gyáidban ütötte föl a tanyáját; odahivatta a sztráj­kolok megbízottait. Egyeztetés he­lyett 'arra akarta rábírni a mun­kásnőket, hogy térjenek vissza, az igazgató majd megbocsát nekik. A leányok a sztrájtanyájukra vo­nultak; a város főterén a főszolga­bíró parancsából nem szabad mu­tatkozniok, különben bekísérik őket. Tegnap négy leányt, négy úgyneve­zett „izgató"-t 50—50 koronára meg­büntettek. JÖN A RENDŐRSÉG! A sztrájktanyán a'rendői-ök hal­latlan módon pimaszkodnak. Dub­rovszky András rendőrtizedes a sa­ját leányát is fölpofozta és kiker­gette a sztrájktanyáról. Sőt annyira ment, liogy kardot húzott a leányok­ra: „Az anyátok istenit, ne kiabál­jatok; 'lia egy-kettőt le is szurok, nem lesz semmi bajom!" — biztatta önmagát. A bántalmazottak egytől-egyig megtették a rendőr ellen a följe­lentést. A sztrájk' tart. Egy iparvasut körül. — Saját tudósítónktól. — Iparvasut engedélyt kért Szeged várostól a : Schachtitz József-féle Alföldi gőzfiirész és gőzmalom. Még 1907-ben vette a területet a várostól és bár az iparvágány építésére az engedélyt bárom év előtt megkapta, azóta építési engedélyt nem kért és a várossal semmiféle szerződéses vi­szonyban nem állott. Ezért a tanács ugy határozott, liogy az iparvágány engedélyezéséről csak akkor tár­gyal, lia a vállalat a várossal szer­ződéses viszonyba lép. — Saját tudósítónktól. — Fehér foszfor nélkül, embersége­sen gyártják majd a magyar gyu­fát, minél előbb. Talán már a télen. A gyufamonopólium előkészítésén a magyar pénzügyminisztérium­ban szorgalmasan dolgoznak és az osztrák kormánynyal együtt az azo­nos szövegű javaslatokat egyidejű­leg bocsátja majd parlamenti tár­gyalás alá. A munkában levő törvényjavaslat részleteiről beavatott forrásból hall­juk a következőket: Hosszú ideig tanácskozott a két kormány afölött, liogy a gyufamo­nopóliumnak melyik formája volna legcélszerűbb a fiskus érdekei szem­pontjából. Magának a gyártásnak állami monopóliumba vételét, — az összes gyufagyárak megváltását tette volna szükségessé — már el­ejtették. Legnagyobb valószínűség szerint az árusítási monopólium mellett fog a két kormány állást foglalni. Ez esetben kontingentálni fogják az egyes gyufagyárak ter­melésének mennyiségét és az előállí­tott készanyagot előre megállipitott árban veszi át a kiucstái-, liogy azt jelentékenyen magasabb áron hozhassa majd forgalomba. Az árusítás trafikokban fog történni. Az ekszporttal nem foglalkozik az állam. A gyárosoknak ezt a régi munkakörét nem érinti a törvény­javaslat, A kincstárnak az uj monopólium­tól várható évi jövedelmét, szak­körökben 6—8 millió koronára be­csül ik. JÜSTH SZEGEDEN. Népgyűlés a választói jogérf — Saját tudósítónktól. — Az általános titkos választójogi liga, szegedi osztályának vezető­jéhez Hollós József dr orvoshoz érdekes levél érkezett Justh Gyu­láéit. Justh a Liga elnöke arról értesiti Hollóst, hogy Kelemen Béla dr országgyűlési képiselŐ beszámolója alkalmából ő és még néhány képiselőtársa Szegedre jönnek és az általános titkos vá­lasztójog érdekében népgyűlést fognak tartani. A népgyűlésen Justh Gyula nagyobb beszédben fogja kifejteni politikai álláspont­ját. Itt emiitjük meg, hogy a szegedi szociáldemokrata párt augusztus hu* szadikán, Szent-István napján nép­ünnepélyt és népgyűlést tart a2 általános választói jog miatt. Err® a gyűlésre Justhot is meghívták­Reggel nyolc órakor mennek át Újszegedre s künn maradnak. A főkapitány — nagyon holyeson egész napra engedélyezte a nép' ünnepélyt, annál inkább, mert május elsején az elmaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents