Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-17 / 186. szám

DELMAGYARORSZAG 1911 aügusztus 17 £25! TFONO Sztrájkol háromszázötven munkásnő. Nyolc-tiz éves leányok kálváriája 6-8 millió gyufából. 2 Jíoéíié w napro, liil véeezzoh É eiüfcerre'" — Saját tudósítónktól. — Szalma István utolsó kívánságáról sok mindent összeírtak mar, de a tulajdonképeni utolsó óhaját eddig senkinek sem sikerült megtudni, mert Szalma István azt leplezetlen őszinteséggel csak egy börtönőrnek mondotta ei a siralomházban, az akasztás hajnalán. A Délmagyarország munkatársának sikerült a börtöuőrrel beszélni, aki még most is, ha Szalma Istvánra gondol, remegve beszéli, hogy elvetemültebb gyilkost még nem szült anya. Szalma István még az akasztófa előtt is arról ábrándozott, hogy van neki még két embere Makón, akiket nagyon jó volna, vérének nagyon jól esne, eltenni láb alól. Az akasztás napján, kora reggel, félőt órakor járt Szalmánál egyik börtönőr, akinek sikerült néhány percig beszélgetni az elvetemült emberrel. A gyilkos hangja egy cseppet sem remegett mikor ezt mondotta: — Nem félek az akasztófától. Csak egyet sajnálok. Nagyon szeretnék huszonnégy órára haza menni, van odahaza két, emberem, azokkal nagyon jó volna hamarosan végezni. Azután nem bánnám, földarabolnának is. • — Nem bánta meg, hogy embert ölt? — kérdezte tőle a börtönőr. — Már nincs rajta mit megbánni, rá sem érek már arra. Leszámoltam már az élettel. Örülol? neki, hpgy fölakasztanak, legalább megszadulok a fogház fülledt levegőjétől. Ez már úgysem élet, azután, ha öreg lennék, kieresztenének, mihez kezdenék akkor ? Szalma a beszéd .után rágyújtott egy cigarettára és a távozni készülő börtönőrnek csak ennyit mondott: — Köszönöm, hogy meglátogatott. Nagyon szívesen látok mindenkit. Tudom, hogy .akik meglátogattak, sohasem felejtenek el. Na, Isten áldja meg! Ez a beszélgetés is élénk fényt vet a legkegyetlenebb rablógyilkos sötét lelkére. Osztják már szegedi államsegélyt — Saját tudósítónktól, — Szeged városi tanács, ma foglalkozott a számvevőség előterjesztésével, mely szerint 75.000 korona államsegély a .közigazgatási és városi tisztviselők között arány szerint lesz kiosztandó. Az államsegélyhez hozzájárni a tisztviselők esedékes lakbérilíetéke és drágasági pótléka, mely összeggel együtt 86.673 korona a kiosztandó összeg. Egy-egy tisztviselőre átlagos számításban 56 korona jut. Nem nagy, sőt kicsi segély a mai drágaságos világban és épen azért a tanács is szigorúan ügyel arra, hogy szorosan csakis a közigazgatási tisztviselők részesüljenek benne. A magyar selyemgyárak aránytalanul gyöngék. Minél kevsebb befektetés, minél kevesebb kiadás a munkásoknak: ez az általános szabály. Áz állam hiába gondoskodott eperiákról, hiába követ el mindent a selyemtenyésztésérí, jönnek a kezdetleges gyárak, oda a versenyképesség. Tipikusn kezdeleges viszonyok voltak a csabai selyemgyárban is. A munkásnők évek óta elégedetlenek. Most aztán kitört a sztrájk. A csabai selyemfonógyár 350 munkásnője beszüntette a munkát. A gyári leányok sorsa eléggé ismeretes. Olcsó munkabér és a legkomiszabb bánásmód a sorsuk. A csabai selyemfonógyárban is a legrosszabbak a munkaviszonyok. A túlhajtott hajcsárkodás jármát 8—10 esztendős leánykák is nyögig: 50—60 fokos forró vízzel dolgoznak. A gőztől és forró viztől hólyagos a kezük — ollóval vagdossák föl, csupa seb a testük. Most aztán föllázadtak a selymet fonó rongyosok. Péntek óta sztrájkolnak. KIS LEÁNYOK KÁLVÁRIÁJA. Nyolc-tiz éves leánykák is dolgoznak a csabai selyemfonó gyárban. Százszámra akadnak gyönge, elcsenevészedett gyermek. Selymet fonó Az élet élvezetéből, megfogásából legalább : semmit se kapnak ők. De a nehéz, emberfeletti ügyességet, kitartást követelő munka mellett más baj is akadt. Igazi kálvária-élet! Mert van a csabai gyárnak egy pofőzőgépe is: Molnár Pál munkavezető, aki amellett, hogy a szájával is folyton bántja a védtelen teremtéseket, a tettleges bántalmazástól sem riad vissza. És ezt a bánásmódot szó nélkül, titkolt sirással voltak kénytelenek tűrni a leányok. GYÁRI REND: BÍRSÁGGAL. Ami pedig a gyári rendet illeti, hát ezt igazán nagyszerűen szabályozta az igazgatóság. A gyári fegyelem értelmében a napnak két meghatározott ;percében mehetnek csak ki a leányok oda, aliová az igazgató ur is gyalog jár, viszont vizet is csak kétszer ihatnak napjában, ezt is pálinkától bűzös fiaskókból. Aztán, ha elkésik valamelyik munkásnő, akkor már jól taksálják az elveszett profitot: öt percért is három korona birsággal sújtják őket. KITÖR A SZTRÁJK! Ezek az állapotok végre is tettre kényszeritették a selymet fonó, de rongyos kartonruhácskákban járó leányokat. Pénteken reggel hattagú küldöttség kereste föl az igazgatót és 'átadta neki a memorandumot. Jobb bánásmódot, 'rövidebb munkaidőt és olyan munkabért kértek, amelyből legalább eltengődhessenek. Lássuk, mit kívántak: K-tól K-ig í. oszt. fonóoszt. 1.50 2.— K 11. o. fonóoszt, 1.20 1.80 K Ifi. o. fonóoszt. 1.10 1.40 K IV. o. fonóoszt. 1.— 1.20 K I—II. csomózóoszt. 1.— 1.20 K III—IV. csomózóo. —.80 1.20 K I—II. főzőoszt. —.80 1.— K III—IV. főzőoszt. —.70 —.90 K Tisztitóosztály 1.50 2.40 K Gubóvál ogatóoszt. 1.20 1.40 K Bigásasszonyok 1.20 1.40 K Macsorásosztály 1.20 1.40 K A munkaidőre vonatkozólag az eddigi tiz és fél óra helyett 10 órát kérnek. „MENJENEK A FENÉBE." Az igazgató — Invernizzi Rafaello — azzal fogadta a küldöttséget, hogy; „Menjenek a fenébe!" A barátságos küldést megfogadták a gyár összes munkásnői és kivonultak a sok könnytől ázott munkatermekből, A leápyok a Vadászvendéglőbe vonultak, de az igazgató parancsára csakhamar ott termett négy rendőr és mindannyit q gyár elé terelték. Debreczeni Lajos dr szolgabiró a gyáidban ütötte föl a tanyáját; odahivatta a sztrájkolok megbízottait. Egyeztetés helyett 'arra akarta rábírni a munkásnőket, hogy térjenek vissza, az igazgató majd megbocsát nekik. A leányok a sztrájtanyájukra vonultak; a város főterén a főszolgabíró parancsából nem szabad mutatkozniok, különben bekísérik őket. Tegnap négy leányt, négy úgynevezett „izgató"-t 50—50 koronára megbüntettek. JÖN A RENDŐRSÉG! A sztrájktanyán a'rendői-ök hallatlan módon pimaszkodnak. Dubrovszky András rendőrtizedes a saját leányát is fölpofozta és kikergette a sztrájktanyáról. Sőt annyira ment, liogy kardot húzott a leányokra: „Az anyátok istenit, ne kiabáljatok; 'lia egy-kettőt le is szurok, nem lesz semmi bajom!" — biztatta önmagát. A bántalmazottak egytől-egyig megtették a rendőr ellen a följelentést. A sztrájk' tart. Egy iparvasut körül. — Saját tudósítónktól. — Iparvasut engedélyt kért Szeged várostól a : Schachtitz József-féle Alföldi gőzfiirész és gőzmalom. Még 1907-ben vette a területet a várostól és bár az iparvágány építésére az engedélyt bárom év előtt megkapta, azóta építési engedélyt nem kért és a várossal semmiféle szerződéses viszonyban nem állott. Ezért a tanács ugy határozott, liogy az iparvágány engedélyezéséről csak akkor tárgyal, lia a vállalat a várossal szerződéses viszonyba lép. — Saját tudósítónktól. — Fehér foszfor nélkül, emberségesen gyártják majd a magyar gyufát, minél előbb. Talán már a télen. A gyufamonopólium előkészítésén a magyar pénzügyminisztériumban szorgalmasan dolgoznak és az osztrák kormánynyal együtt az azonos szövegű javaslatokat egyidejűleg bocsátja majd parlamenti tárgyalás alá. A munkában levő törvényjavaslat részleteiről beavatott forrásból halljuk a következőket: Hosszú ideig tanácskozott a két kormány afölött, liogy a gyufamonopóliumnak melyik formája volna legcélszerűbb a fiskus érdekei szempontjából. Magának a gyártásnak állami monopóliumba vételét, — az összes gyufagyárak megváltását tette volna szükségessé — már elejtették. Legnagyobb valószínűség szerint az árusítási monopólium mellett fog a két kormány állást foglalni. Ez esetben kontingentálni fogják az egyes gyufagyárak termelésének mennyiségét és az előállított készanyagot előre megállipitott árban veszi át a kiucstái-, liogy azt jelentékenyen magasabb áron hozhassa majd forgalomba. Az árusítás trafikokban fog történni. Az ekszporttal nem foglalkozik az állam. A gyárosoknak ezt a régi munkakörét nem érinti a törvényjavaslat, A kincstárnak az uj monopóliumtól várható évi jövedelmét, szakkörökben 6—8 millió koronára becsül ik. JÜSTH SZEGEDEN. Népgyűlés a választói jogérf — Saját tudósítónktól. — Az általános titkos választójogi liga, szegedi osztályának vezetőjéhez Hollós József dr orvoshoz érdekes levél érkezett Justh Gyuláéit. Justh a Liga elnöke arról értesiti Hollóst, hogy Kelemen Béla dr országgyűlési képiselŐ beszámolója alkalmából ő és még néhány képiselőtársa Szegedre jönnek és az általános titkos választójog érdekében népgyűlést fognak tartani. A népgyűlésen Justh Gyula nagyobb beszédben fogja kifejteni politikai álláspontját. Itt emiitjük meg, hogy a szegedi szociáldemokrata párt augusztus hu* szadikán, Szent-István napján népünnepélyt és népgyűlést tart a2 általános választói jog miatt. Err® a gyűlésre Justhot is meghívtákReggel nyolc órakor mennek át Újszegedre s künn maradnak. A főkapitány — nagyon holyeson egész napra engedélyezte a nép' ünnepélyt, annál inkább, mert május elsején az elmaradt.