Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-13 / 184. szám

lttll augusetas lá DÉLMAGYARORSZÁO üztus 13 se. :i komolynit nálunk körül üzékébe pélparlamenti atóan arra orgassa a az ország ken furcsa programar megvaakadályoz an hat ez iga volt elÍ, aki legitározottan os percéig k tartott, rosi sajtóata megakul a feltelés hivaek, amikor lenségeivel ak a reakbevallottan sőt, akik lyt sikerül íybiiktatás, -ki a maga irak a váipen a liga elégedéssel ek jelentő;i reformot datok közé iból, mikor ki, — aki holott a2 gyötri sallenzéki la' )ól. Egyik beterjeszt1 obstrukció a a Mázatberben dél' I Ház. Dél' ójogi refof nind meseés halálr®1 ?y a gonos2' növelje ei 's ós roftc' szociális él( sk, mint k, valóság0' műveleti1'1' is enné'tfog2* ében kés»" lya is vs"' esetekben 8 lés is ford«; nved ok IJ0't :ése ' nf ra 8E0lg*,í5 . . tó S lá; van; \ rebajtás K°f/ i-ytiKH'P for; l!ott rész®' , lenne amely f0 Azért an hely® ^ irsadalo 0>n halála » oónyek * f , mert » itetve beszéd, mert a kormány komolyan és higgadtan kitart eddigi magatartása mellett és nyugodan nézi, hogyan vergődik az ellenzék a saját magának állított kelepcéjében. A képviselőház szombati üléséről ez a tudósítás szól: Az ülés negyedtizenoí-y órakor kezdődött. Elnök : Návay Lajos. A mult ülós jegyzökönyének lnt.elesüése után az elnök jelenti, hogy szabadságkérö lovelek érkeztek, 'lóth János, Kelemen Béla 03 Désy Zoltán 16—16 napi szabadságidő engedélyezését kérték. Mádi-Kovács János kéri, hogy a szzvazás mind a három kérelemre külön, rendeltessék el. Elnök jelenti, hogy 20 képviselő névszerinti szavazást kórt ós ugyancsak 20-an a szavazásnak a legközelebbi ülésre halasztását kérték. Elnök jelenti, hogy Budapest VIII. kerületének polgárai, ezenkívül Brassó és Kézdivasárliely polgársága feliratban kérik a Házat a vóderőjavaslatoknak a napirendről való levótolóro és javasolja, hogy a feliratok adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Ráth Endre elleniditványt tesz az egyes feliratokra külön-külön. Húszan az elleninditvány fölött névszerinti szavazást kértek és húszan ennek a legközelebbi ülésro halasztását kérték. (Uj interpellációk.) A már bejelentett ós el nem mondott interpellációkon kiviil négy uj interpelláció van bejegyezve. Vázsonyi Vilmos a Tanitók Országos Szövetségének megfenyegetése; Jacekó Pál az érmellóki gasdák fölsogitése; Gyó'rffy Gyula Schönaich közös hadügyminiszter bukása; Beck Lajos a szombathelyi színészek segélyezése tárgyában. Elnök javasolja, hogy az interpellációkra fél egykor térjenek át. A Ház az elnök indítványa értelmében határoz. Ezután következtek a napirendre kitűzött névszorinti szavazások. A Ház ezután áttért az interpellációkra. Beck Lajos a szombathelyi szinházégés ós az ottani színtársulat sanyarú helyzete miatt terjesztett. elő interpellációt s a kultuszminiszter segítségét kérte. Gyó'rffy Gyula és Ábrahám Dezső interpellációját szerdára halasztotta. Ráth Endre az örködési Illeték késedelmes kiszabása miatt intézett kérdést az igazságügyi miniszterhez, a dohányárak drágítása dolgában podig a pénzügyminiszterhez. (Batthyány Ígér.) Batthyány Tivadar gróf az állami ós törvényhatósági tisztviselők státusrendezését teszi szóvá, fölsorolja a tisztviselők anyagi helyzetének és előmeneteli viszonyainak fogyatkozásait s kéri ezek sürgős orvoslását. (A miniszterelnök válasza.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök: Megnyugtathatja Batthányt, hogy a kormányt nem csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyeket Batthyány érintett, de azokon kivül a tisztviselők egyéb bajaival is. (Derültség a jobboldalon,) A parlament mostani munkáskóptelonsége időt is ad a kormánvnak e kérdések lelkiismeretes tanulmányozására ós előkészítésére. (Váasonyi s a tanitók.) Vázsonyi Vilmos a kultuszminiszternek a Magyarországi Tanitók Szövetségéhez intézett leiratát teszi szóvá. Ez a szövets-óg a tanitók kulturális, anyagi és társadalmi érdekeit szolgálja. Szeptember 15-én pedig közgyűlést akar tartani. A miniszter azon a cimen, hogy a szövetség izgat és politikai célokat szolgál, figyelmeztette az elnökséget, hogy nem fogja tűrni az ilyen működést, a Tanitó cimü lapot eltiltja attól, hogy a szövetség hivatalos lapjakónt viselkedjék, ha podig a közgyűlésen is izgatás és politizálás kapna lábra, a szövetséget is felfüggeszti. Kérdi a minisztert, mi jogon avatkozott be a főváros autonómiájába s mi indította a panaszolt rendelet kiadására s összeférhetőnek tartja-e azt az egyesülési és véleménynyilvánítási joggal. Az ülés negyed háromkor végződött. . A képviselőházból. A jövő hét első két napján, hétfőn és kedden szünete lesz a Háznak óa szünet lese pénteken és szombaton is. Augusztus 21-óig és igy esak két ülés lesz : szerdán és csütörtökön; ezt a két ülést ae obstruálók technikázással fogják eltölteni. A mostani kis szünetet a kormány tagjai ós a képviselők üdülésre használják föl; igen sokan már a délutáni vonatokkal elutaztak a fővárosból. Sokat beszéltek ma a folyosón a munkapárt tegnap esti lakomájáról, amelyet Gerbeaudnál tartottak meg. Ezen a lakomán az eddigi szokástól eltérően felköszöntőket; is mondottak. Dániel Gábor a miniszterelnököt ünnepelte, hangoztatva a párt teljes szolidaritását és egységét, úgyszintén azt, hogy az egész párt egy szívvel-lélekkel Hóderváry grófot vallja szeretett ós nagyrabecsült vezérének. Héderváry gróf miniszterelnök válaszában kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a párt teljes egységgel ós szilárd összetartással követi az 5 vezéri lobogóját. A harmadik felköszöntőt Gerliczy Ferenc báró mondotta, aki a távollevő Tisza István egészségére ürítette poharát s őt, mint a párt egyik vezérét éltette. Azután Ndvay Lajos beszólt. nyomorult társadalmi éa gazdasági viszonyok, amelyek rendszerint kiváltják a bűncselekményeket. Figyelembe kell venni azt, hogy sok gonosztevő, akit halálra ítélnek, nem mindig a társadalom legveazólyosebb és legmegvetettebb alakja. Kiváló példa erre Szibéria,- ahová a politikai bűnösöket és a közönséges gonosztevőkot is száműzték. Kelet-Szibéria tele van kiszabadult gyilkosokkal ós még sincs oly ország, hol nagyobb biztossággal lehet utazni, mint ebben a világrészben, holott a veszély ép a nyugati Szibéria oldalán van, ahol kisebb bűncselekményeket elkövetett bűntetteseket helyezlek el. Még a század elején tőrtónt, hogy Szibériában egy száműzött gyilkos volt hü szolgája egy hivatalnoknak és egy asszony, kinek testén még meglátszott a megbólygzós pecsétje, urhője gyermekeit gondosan ápolta ós nevelte. Davitt nagy kriminálista szerint az igazi javíthatatlan bűnös soha gyilkosságot nem köyet el. A legborzalmasabb ós legnagyobb bűncselekmény — az előre megfontolt szándókkal elkövetett ölés — rendszerint a bosszú ós féltékenység szenvedélyeitől ered vagy szociális és politikai visszaéléseknek ós igazságtalanságoknak eredménye, sokszor pedig az emberi természet nemes ösztöneinek súlyos megzavarásából is származnak, nem pedig alacsony és alsóbb vágyak és kívánságok ösztönei és követelései következtében. Ezekből a megfigyelésekből kitűnik, hogy a gyilkosok sokszor saját legyőzhetetlen szenvedélyeik és beteg ösztöneik, melyeket rendesen az spilepsia és az elme megzavarása szoktak kiváltani, áldozatai. A vadságnak megfontolat' lan kitörései, valamely abnormis és gyöngeelméjü egyén által elkövetett politikai gyilkosság, amelyet vérpadra hurcolással bosszulnak meg, a betsg szociális életnek nyilvánulásai. Arra az sredmóayre jutunk tehát, hogy minden bünesslekmény az egyéni, szociális és fizikai feltételeknek eredménye, amint ezen feltételek a kriminalitás egy formáira különböző módon zavarólag hatnak ós befolyást gyakorolnak, kell a társadalomnak egyidejűleg a bűncselekmények megelőzése végett két különböző eszközt igénybe venni. Egyrészt a szociális viszony javítása és a büntettek természetes megelőzése prevenciója, másrészről a társadalmi rendet megtámadó személyek eltávolítása. Ahol Mátyás király szántott... — Históriai föld idegen kézen. — (Saját tudósítónktól.) Az a darabka föld, amelyről alább szó esik, ott fekszik Gömör és Kishont vármegye tornaijai járásában és a neve: Gömörpanyit. Az egész nem több körülbelül 2600 katasztrális holdnál és lakosainak száma nem egészen 800 lélek. Enynyit bocsátunk előre, amikor ismét csak egy régi, szomorú nótára gyújt rá a hétköznap krónikása. Mert szomorú dologról lészen szó. Szomorú reánk nézve magyarokra, akik olyan nagyon sokat tartunk történelmünk kiváló alakjainak emléke felől. Mert, tetszik tudni, hogy mi is ez a Gömörpanyit? Különösen milyen vonatkozásban van ez a darabka föld a magyar história ragyogó lapjaival? Az elemi iskolák olvasókönyveiben még megtalálható ez a név ott, abban a fejezetben, ahol legdicsőségesebben uralkodott királyunkról, Mátyásról, az „igazságosról" van szó. Igaz ugyan, hogy ezek az elemi iskolai olvasókönyvek históriai elbeszélései idők multával bizony kiszorulnak a mi ifjúkori emlékezéseink közül, hiszen a napi küzdelem elég anyagot szolgáltat a jelen-re muszájból való emlékezésre; nehéz ügy tehát a históriai eseményeket is evidenciában tartani gondoktól kopaszodó koponyánkban ... De vannak kötelességek is! Kötelességünk többek között és elsősorban féltékenyen őrködni, nehogy elvegyék tőlünk, magyaroktól azt a pár szép emléket, amit apáink őriztek meg számunkra és amelyek történelmi szép időkre emlékeztetnek bennünket, a késő unokákat. Egy nagyon szomorú dolog nyomja most ismét kezünkbe a tollat. Az utóbbi időben nem egyszer történtek kisérletek, hogy történelmi, kulturhistóriai nevezetességű- földdarabokat idegenek, sőt épen nem mágyar-barát emberek kaparintsanak kezeik közé, hogy azokat végleg és visszavonhatlanul megfosszák a történelem magyar patinájától. Sok esetben sikerült ez nekik, hiszen „business is business!" — az üzlet, iizlet! Ne tessék, kérjük, zokon venni, hogy most itt a legrövidebben elismételjük ennek a királylyal való vonakozásában ... Mátyás király a gömörpanyiti hüs kastélyban magyar főurak társaságában pihente ki egy szép napon az országlás nehéz fáradalmait. Rekkenő nyári nap volt, habár a naptár ősz felé közeledett már. Ebéd közben szóba került a nép, az istenadta nép, amely igában görnyed és véres verejtékében szántja az uraknak szolgáló anyaföldet. És a legigazságosabb uralkodó, a nagy Mátyás király fölemelte védő szavát az akkoriban különösen elnyomott magyar jobbágyság érdekében. A történelem tanítja, hogy a király a jobbágyok neliéz helyzetéről beszélve, meggyőzni igyekezett az urakat, liogy szükséges volna a rabszámba inenő dolgozó embereket a já-< rom alól fölszabadítani. A jelenlevő urak azonban váltig állítgatták, miszerint a nép sorsa nem is olyan nagyon rossz, amit végez, a munka, nem is olyan keserves... S ekkor valami rendkívüli dolog tőrtént: Mátyás király felállott a teritett asztal mellől és fölszólította az uri társaságot, követnék őt le a gömörpanyiti ugarra. S a déli nap hevében egyszerre cak lent termett a fényes társaság ott, ahol épen a jobbágyok a szántás nehéz mesterségét végezték. S a kiráy megragadva az eke szarvát, mosolyogva szólította fel a kíséretét, kiki fogja meg az eke szarvát és kövesse példáját. S a király — igy regéli a história — egy teljes órahosszat vonta a barázdát a kemény földben. A ki-