Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)
1911-08-13 / 184. szám
DÉLMAGYARORSZÁO löii augussstus rály szava pedig parancs. Az urak nagyon is hamar jutottak arra a belátásra, hogy „nehéz kenyér" a szántás. .Jobbra-baira dőltek ki egymás után, amikor is nem sókat kellett tovább magyaráznia a nemes fejedelemnek, hogy mily lealázó dolog az embert igába fogni és ellenérték nélkül dolgoztatni ... Eddig a történet arról a fődről, ahol egykor Mátyás király szántott. S most ezt a földet is, ugy mint a többit, elkótya-yetyélik. Hírmondó sem marad nemsokára mindabból, ami itt a mi Mátyás királyunkról regél. Reiczy László báró volt még csak nem is régen a gömörpanyiti évszázados kastély ura és a „Laczi bárónak" meg kellett válnia ettől is. Idegen nyelvű, idegen érzelmű ember vette tulajdonába, hogy minél több pénzt aknázhasson ki a földből, amely nekünk, magyaroknak, oly nagyon kedvesnek kellene, hogy legyen. Valami Hiibscher Lipót nevű osztrák, pilseni emberé lett ez a szép Gömörpanyit, amelynek földjén egykor Mátyás király járt és amelyet a király szántott . . . Hübscher ur — igy értesülünk fájó szivvel — a históriai földet már legközelebb parcelláztatja, darabokra tépi, hogy a vételár busás kamatokat hozzon neki. S ez alkalomból felmerül a kérdés: Magyarország illetékes köreiben nem érez magában senki az urak közül valami kötelesség-félét, hogy annak a föld-parcellázásnak nem szabadna megtörténnie? A magyar urak, akik oly büszkék és méltán büszkék magyar és sovén voltukra, hagynák teljesen osztrák, idegen kézre jutni Gömörpanyit históriai nevezetességű földjét és kastélyát? Nekik volna elsősorban kötelességük ezt a birtokot megmenteni, visszaszerezni a magyar történelemnek, a magyar közönségnek. Igaz ugyan, hogy a nemzet vezető szerepet játszó urai nem is tudhattak erről a készülő merényletről, de most tudják, tehát azt is tudhatják, hogy mi lenne szent kötelességük! Miért is nincs nekünk magyaroknak is olyanszerü intézményünk, mint amilyen Ausztriában és általában a külföld minden kulturállamában már nagyon régóta létezik és kiváló, üdvös ténykedést végez: a nemzeti és történelmi régiségek és nevezetességek védelmezésére alakított állami bizottság? Sejtjük ugyan, hogy szavunk ebben a kisebbszerü történelmi nevezetességű földdarab megvédésében a mai eltompult érzékű társadalomban nem sok visszhangra fog találni, de azért mégis hisszük és reméljük, hogy most felemelt szavunk nem pusztába kiáltott, nyomtalanul eltűnő szó lesz. A magyar ember szent kötelességei közé tartozik a nemzeti érzés megőrzése és ápolása is. Lázár Antal. A pápa állapota. A pápa állapotáról már sokkal jobb hirek érkeznek Rómából. A péntek éjjelt nyugodtan töltötte. Reggel pedig husievest evett, ami igen jól esett neki. Petacci udvari orvos azt mondotta, hogy néhány nap alatt már föl is gyógyul a pápa. Bánffy és az obstrukeiő. A Budapesti Tudósító közli Báuffy Dezaő báró hagyatékának egyik érdekes írását. Ebben Bánffy a horvát ellenállás idején egy tervezetet dolgozott ki, amelyben azt követeli, hogy a házszabályokat szigorítsák és az obstrukciót minden erővel törjék le. Miniszterek a Tátrában. Khuen-Hédervánj Károly gróf miniszterelnök szombat este háromnapi üdülésre Tátralomnicra utazott. Lukács László pónzügyminiszer tognap este utazott néhány napra a Tátrába. A szegedi dalosverseny. — A szombati és vasárnapi ünnepségek. — (Saját tudósitónktólJ Két napig' tartó ünnepségek kezdődtek meg szombaton este Szegeden. Az ország minden részéből ide sereglettek a dalosok, hogy részt vegyenek a Szegedi Polgári Dalárda negyven éves fönnállása alkalmából rendezett országos dalosversenyen. Nagyszabású és impozáns volt az ünnepség első napja. A sok száz dalost Lázár György dr polgármester üdvözölte a városháza erkélyéről. Lelkes, buzditó volt a beszéd, de lelkes volt az a válasz is, amelylyel Burdács Rezső dr, a Magyar Dalosok Országos Szövetségének alelnöke válaszolt a polgármester szavaira. A Széchenyi-téren folyt le az ünnepség, itt koszorúzták meg az egyesületek zászlóit a koszorús-párok. Mindegyik egyesület elénekelte a jeligéjét és azoknak, akik az ünnepségnek ezen a részén jelenvoltak, nagy gyönyörűségük telt a művészi énekszámokban. A zászlók megkoszorúzása után lampionos menetben vonultak föl az egyesületek a védnökök lakásai elé, ahol szerenádot adtak. Ismerkedési estély zárta be a szombati ünnepségek műsorát. Az estélyen nagyon sokan vettek részt és a jelenlevőket a kora hajnali órákig együtt tartotta a kedélyes hangulat. Részletes tudósításunk, igy szól: (Fogadtatás m pályaudvaron.) Az ünnepély hivata!o»an este félhát érakor kezdődött, amikor Gcrliczy Ferenc báró és Burdás Rezső dr a verseny védnökei megérkeztek Szegedre. Eddig az időig azonban már az összes egyesületek Szegedre érkeztek. A városban észrevehető is volt a nagy idegenforgalom. Az utcákon mindenfelé feltűntek kisebb-nagyobb csoportokban a dalosok, akik arra hasznnáíták föl az időt, hogy Szeged nevezetességeit megtekinsék. Szegedi ko'lógák kalauzolták a vidékről érkezetteket, akik persze a legnagyobb elragadtatás hangján emlékeztek még Szegedről. Fól hat órakor gyülekeztek az egyesületek a Szeged állomáson. Lobogóval, jelvényekkel jöttek el a dalkörök, akik a pályaudvar föbejárójánál állottak föl. A szegedi egyesületeken kivül ezek az egyesületek voltak ott : Rákosligeti Dal- ós Zenekör, Zsombolyai Iparos Dalegylet, Zombori Iparos Dalárda, Budapesti Máv. Összhang Dalkör, Temesvári Dalkör, Nagytoromiai Dal- ás Zonekör, Nagyszalontai Városi Dalárda, Lugosi Iparos Dalkör, Kolozsvári Máv. Összhang Dal- és Zeneegylet, Lippai Dalkör ós Apatini Férfi Dalárda. A perronon a rendőrség ós az egyesületek vezetői voltak. Husz perc késéssel, kevéssel hét óra előtt robogott be a budapesti gyorsvonat, amelylyel Burdács Rezső dr a MDOSz. alelnöke és Gerliczy Ferenc báró az ünnepségek védnökei megérkeztek. Amikor kiszállottak a kupéból, mindkettőjüket megéljenezték. ( Üdvözlik a védnököket.) Lem, az állomás előtt harsány óljenzéssel fogadták a dalosok a védnököket. Pálffy Dániel, a Szegedi Polgári Dalárda elnöke tartott üdvözlő beszédet, amelyben arra kérte a védnököket, hogy érezzék azok magukat olyan jól a városbin, mint aminő szeretettel őket a szegediek fogadták. Az óljenzéssel fogadott beszéd után Burdács Rezső dr köszöntötte meg szívélyes sz irakkal az üdvözlést. Szívesen jött el — mondta ebbe a kulturvárosbn, ahol ünnepet ül a magyar dal kultusza. Megint fölhangzott az éljenzés, majd zárt sorokban megindultak az egyesületek a városháza felé. A menet előtt a Magyarkanizsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület zenekara haladt, amely Tóth Antal karnagy vezetésével magyar dalokat játszott. (A Széchenyi-téren,) A Széchenyi-téren százakra menő tömeg várta már a dalosokat. Az egyesületek a városháza előtt félkör alakban állottak föl. Amikor az elhelyezkedés megtörtónt, megjelent az erkélyen Lázár György dr. pólgárgármester Szalay JJzsef dr. fökapitányhelyettes és Koczor János tanácsos társaságában. Amikor az időközben több ezerre szaporodott közönség észrevetto a polgármestert, lelkes és sokáig tartó éljenzésben tört ki. Lázár György dr. lelkes beszédben üdvözölte a dalosokat. Azt mondotta, hogy Szeged közönsége, az egész város nevében nemcsak azért köszönti az egyesületeket, mert azok a szegedi dalárda negyven éves jubileumán részt vesznek, hunom azért is,' mert ünnepet szentelnek a lognagyobb magyar dalszerző, Liszt Ferói: c emlékére. Burdás Rezső dr. válaszolt a sokáig tartó éljenzéssel fogadott beszédre. Azt mondotta, hogy a magyar dal lobogóját első sorban Lázár György dr., Szeged ujjáteremtője előtt hajtják meg. Megkoszorúzzák a zászlókat, A beszéd után a szónokot megéljenezték, majd megkezdődött a zászlók megkoszorúzásaAz egyesületek lobogóik alatt sorba állottak és a koszorúslányok mindegyik zászlóra jelmondat kíséretében helyezték ol n koszorút. Alexin Mariska és Szőke Tivadar a szegedi MAV Dalkör zászlóját koszorúzták meg. Alexi" Mariska a kővetkező szavakkal tette koszorúját a zászlóra : — Zászlótok arasson dicső diadalt és legye" jutalma a méltó elismerés. Bahovka Irma és Dékáni) József a Temesvári Dalkör zászlóját a kővetkező jelmondat kíséretében koszorúzták meg: — Csak magyar dal zengjen ajkaitokon, mert ezzel hazánknak tesztek dicsőséget. Börcsök Matild és Cser József a Lugosi Iparosdalárda zászlójának megkoszorúzásánál ez* mondották: — A nemzeti dalban istenség van, ez áldja meg zászlótokat. Csongrádi Erzsike és Papp Béla a babérkoszorút a szegedi Bőrszöretkezeti Dalárdának adták át, ezzel a jelmondattal: — Zászlótok dicsőségetek legyen. Horváth Margit és Parai József a Szegedi Polgári Dalárda zászlójánál igy szóltak: — Ez a zászló hirdesse a magyar dal dicsőségét századokon át. Kalmár Mariska és Varsányi György a kolozsvári dalárda zászlójának megkoszorúzásánál ozt mondták: — E zászló Erdély bérces erdeiben magasa" 'engetve hirdesse dalunk dicsőségét. Klivinyi Rózsik* és Bogyó Vilmos a zsombolyai dalárdát a következő jolmondat kiséretében koszorúzták meg: — Zászlótokon a dicsőség koszorúja ékeskedjék. Ördög Mariska és Román József a temesvár' dal ós zeueegylet zászlóját ezekkel a szavakkal koszorúzták meg: — Hazafias lelkesedéssel koszorúzom nie£ drága jelvényeteket. Pohrer Ilonka és Czibula Béla a nagyterenű"' dal és zeneegylet zászlójánál igy szóltak: — Magasan lengő zászlótokat igaz szivbő1 koszorúzom meg. Virág Etuska és Polczer Ferenc a zoniboH Iparos Dalárda zászlójára tettek koszorút. volt a jelmondatuk: — A nemzeti dal ápolásán sokáig viseljétek zászlótokon a koszorút. Vajda Manci és László Endre a Nagyszalo"' tai Vasúti Dalárda zászlóját koszorúzták "l0!í ozzol a jelmondattal: — A hazaszereteten kivül a nemzeti dalt »3 1911 au imádni kel tünk. A jel Szabó Er kör zászlój föl a koszo — Ha sz akkor a mj Parai Irt ták, amikoi lobogóját n — Csak a koszorút Jankovits pesti Turul sónál- ezt n — Ékesit Juhász E amikor mej Zenekor lol — E zási kon : Isten Végül Jui koszorúzták bogóját ezz — E záss dicsőségét c A dalárda lék a jelligt pedig virágc Nyolc óra ünnepségnél sületek elin kodjenok a Nyolc óra zón, a Szócl érkeztek. L átragyogták árnyékokkal borult a VÍ kellemesen elindultak I: "ek szorená Gerliczy Fer szerenádot i a percekben körúti lakás Port. Keleim és begavári nádot. A da ban kisérték Kilenc óra gyülekeztek és a szeged estólyt rend dig a parti s hangverseny dacára bogy tői. Egymási byörüon han 8ok szép dal az éljenzés. Maradtak eg 'egszebb esti Ünnepie3 j üléses, mind "ssze. Vasárnap i dalosok az °sszpróba mi •"őshazától üi templomba- v 'Párosok dall •dos karnagy A városháí kor lesz * ['iabb Szekér, jíö>, Priváry ^gári dMoe