Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-02 / 174. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 1 1911 suegjegyzést fiizi, hogy azért közli ezeket a cikkeket, mert Altdrássy beszéde Csehországban is a legnagyobb érdeklődést keltetta A cikk azt mutatja ki bevezető részeljen, hogy Andrássy körülményesen kifejtette ugyan meggyőződése megváltoztatásának történetét, de elfelejtette, hogy politikai pályafutásának is van története és ez nem egyezik meg meggyőződése változásainak töi ténetével. Majfl azt mondja a cikk, hogy Andrássynak Apponyira mondott dicséének e nem egyéb, mint a legvéresebb önelitélés. Ha Andrássy természetesnek tartja a külön hadsereg követelését, akkor köte" ilessége lett volna egész életén át ezért sikra ; szállani, mert különben senki sem menthette volna meg őt az áruló szótól. Szemére lobbantja, hogy személyes becsvágyának feláldozza a nemzet javát, hogy a nemzet neki köszönheti az évtizedes anarchiát és hogy Polónyi szelleme mint erkölcsi tartalom tovább élt Andrássy kabinetjében akkor is, amikor Polónyi a kabinetből kivált. A cikk második része az alkotmánypárt feloszlásának elmondásával kezdődik és nem talál Andrássy beszédében magyarázatot arra, hogy párthiveinek miért tanácsolta a nemzeti munkapártba való belépést, mig ő a maga személyére nézve nem lépett be oda. Azután utal arra, liogy miiyen veszedelmes a nemzetre az olyan államférfi, aki egyszerre csak bevallja, hogy egész életének politikai argumentumai véletlen hipnózisból erednek. Mindezek ellenére nem tagadja a cikk, hogy Andrássy lojális ós lovagias ellenfél, amikor kijelenti, hogy az utolsó -választások eredménye nem korrupció és erőszak következménye volt; ebből azonban azt vonja le a cikk, hogy az, aki az igy létrejött többséget a nemzet akaratának keresztülvitelében megakadályozza, az alkotmányt árulja el. Felhívja azután Andrássyti hogy ha igazán magyar sziv dobog a kebelében, védje meg az alkotmányt egy maréknyi békebontó csapat ellenében. A cikk ezután bizonyítgatja, hogy az államszükségletek megadása ellenében tervbe vett kompromisszum az adott viszonyok közt nem vihető keresztül, ós inti Andrássyt, hogy a hadsereg harckészségét, mint amihez nem ért, ne bolygassa, Sternberg gróf ezután vódni iparkodik az abszolút uralkodói jog létezését és ama hitének ad kifejezést, hogy ha Andrássy ahelyett, hogy hűtlen lett az eszéhez és egészen szivének karjaiba vetette magát, megpróbálta volna, hogy valamivel többet gondolkozzék, mint azelőtt gondolkodott, hazájának is többet használt volna, mint azzal, ha politikai hitvallását a választások különböző eredménye szerint minden untalan változtatja. A képviselőház ülése. — A munkapárt a választójogért. — (Saját tudósítónktól.) A közkedveltségü napirend előtti előjátékban egy ujabb trükköt eszelt ki mára az obstrukció. Arra kérnek névszerinti szavazást, hogy valamelyik petíció egy bizonyos meghatározott bizottsághoz utasíttassák ós ne csak a kórvényi bizottsághoz. Ezután napirend előtti fölszólalásban szóvá tették, ki tudja hányadszor, azokat az interpellációkat, melyekre a kormány eddig még nem válaszolt. Ebben az úgynevezett vitában vett részt Polónyi Géza, aki többek közt azt mondta, hogy igaz, hogy a koalició alatt is válasz nélkül maradt egy csomó interpelláció, de miért követi a mostani kormány a koalició példáját épen a hibáiban? Egyébiránt ő nem elégszik meg azzal, liogy az elnök sürgesse meg a kormányt, ő kiilön indítványt nyújt be, hogy házhatározattal szoríttassák a kormány parlamenti kötelességeinek teljesítésére. — Ezt akarjuk — vágta ki dörgő hangon — hogy a nemzet lássa, hogy komolyan dolgozzunk. De ez a kiszólása a többség viharos gunykacajába fulladt. A politikai köröket Héderváry grófnak egy bécsi lapban tett nyilatkozata foglalkoztatja. A munkapárton kitűnő hatást tett a miniszterelnök komoly ós férfias magatartása, mely egyrészt a párt egységére és hűségére való bizalmat bizonyltja, másrészt az ellenzék lélektanának éles megfigyelésére vall. Nagyon tárgyalják a folyosón a Neue Freie Presse egyik mai cikkét, amelyről telefonon jött hir és amely foglalkozik az ellenzéki pártok közt a választói jogra nézve küszöbön álló megegyezéssel. Ha ez létrejön, a helyzet uj fordulat elé jut, mert a munkapárt akkor kilép eddigi tartózkodó álláspontjából ós tettekkel fogja emlékezetébe hozni az országnak, hogy az ö programján elejétől fogva rajta van a választói jognak reformja ós hogy Héderváry gróf joggal hivatkozott arra, hogy ő is van olyan hive az általános választói jognak, mint Justh. A képviselőház keddi üléséről ez a tudósítás szól. A keddi ülés negyedtizenegykor kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Rákosi Viktor 14 napi szabadsagot kért. Húsznál több képviselő a kórelem teljesitése fölött névszerinti szavazást kórt, húszan pedig annak holnapra halasztását kérték. (Tolna az obstrukció ellen.) Elnök jelenti, hogy Tolna vármegye törvényhatósága föliratot intézett a Házhoz, melyben az obstrukció megszüntetését kéri. (Nagy éljenzés a jobboldalon.) Elnök javasolja, hogy Tolna vármegye kérelmét adják ki a kórvényi bizottságnak. Lovászy Márton javasolja, hogy Tolnamegye föliratát adják ki véleményezés végett a közigazgatási bizottságnak is. Elnök: Húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért és ugyancsak liuszan a szavazás holnapra halasztását kértéit. (Gúnyos éljenzés a jobboldalon.) (Az interpellációk.) Elnök : A házszabályok. rendelkezése szerint fölolvastatja a választ váró interpellációk sorozatát. Benedek János : A képviselőknek egyik legfontosabb joga az interpellálási jog. Az az eljárás, . melyet a kormány az interpellációkkal szemben tanusit, az interpellálási jog kijátszására vezet. (Egy hang jobbról : Hát a koalició.) Barabás Béla : Azt hiszi, hogy az elnök azór* olvastatta föl az interpelláciús könyvet, hogy az ország is tudomást szerezzen a kormáuy restanciájáról. (Nagy zaj a jobboldalon.) Azt hiszi, ho :y az interpellációkra felelni a „munká"-hoz tartozik. Miért nem teljesítik ez iránti kötelességüket a munkapárt ós a miniszterek ? Magyarország írói, szinészei. 1910-ben volt Magyarországon az utolsó népszámlálás s annyi dolgot adott a központi statisztikai hivatalnak, hogy tán az uj népszámlálásra se lesz vele készen. Az eredmény hatalmas kötetekben kerül napvilágra. Most jelent meg belőlük a tizedik, mely ezt a komoly -cimet viseli-- Közszolgálati ágak és szabadfoglalkozások. Nagy érdeklődéssel lapozgattunk a könyvben, mely a „Szabadfoglalkozások" gyűjtő cim alá foglalva, rubrikás kimutatást ad Magyarország Íróiról, festőiről, szobrászairól, színészeiről, szóval minden vérbeli cigányokról. Hát bizony vannak szép számmal, hanem sasért mégis meglepően kevesen. Ki hiszi azt -el. hogy Magyarországon csak 100 iró van férfi ós 22 nő? Hiszen csak lirai költő van 97, 135^004, a lapok tárcáibél szerzett tudomásunk . szerint. Újságíró 882 ól — bevallás szerint — a hazában (köztük 9 nő). Az irigy hivatal itt is eltagadta „kitűnő külmunkatársainkat" ós „lapunk barátait." A festőművészek száma 330 .{nő 32), a, szobrászokó Öl, az énekeseké 26, az énekesnőké 38, i zenőszeké, a verklisek és műkedvelők nélkül 259 (nő 10), a színészeké "777, a színésznőké 776. Ezt nagyon szépen kimérte a statisztikai hivatal . . . Különböző cimeken, mint irodai személyzet, tisztviselők satöbbi 85 férfi és 28 nö tartozik még Bohémiába. Az egész létszám 2727 férfi és 1143 nő. Tehát a nagyméretű, hatalmas, fejlett magyar iró ós művészvilág — hivatalosan szólva — még 4000 lelket sem számol. A bevallások szerint. A statisztikai adatok a részletekre is kiterjeszkedtek. Bohémia népe osztályozva van nemzetiség, kor, sőt vagyoni viszonyok szerint. Az első provincia az újságíróké, 20 éven aluli zsenge növendék, afféle újságíró inas 23 van, 20—40 éves 528, 40—60 éves 298. A 60 esztendőt meg nem haladta, — vagy már nem érte meg csak 36. Vidám legényember van köztük 400, kevésbé vidám házas 457, bus özvegy 20, kevésbé bus elvált 7. Némi kétség el olvassuk, hogy házbirtokos újságíró is van. Még pedig 75, sőt földbirtokos is van 36. Ezek közül azonban 7-nek a birtoka nem tesz egy holdat, ámde van két mesebeli lény, akinek több a földje 200 holdnál, de kevesebb 1000-nél. Vallás szerint keresztény katolikus újságíró van 315, a többi megoszlik. A színész-világban 45-en még nincsenek 20 évesek s mindösze 24-en haladták meg a 60-at. Nőtlen van köztük 326, házas 425, özvegy 18, elvált 7. Ismeretlen állapotú is van 1. Házbirtokos színész 28 van, földbirtokos 6, — de ezek hihetőleg nem mernék nyilvánosságra hozni a nevűket. Katolikus 362 van köztük, zsidó 156, unitárius 10. Az írók ós színészek adataihoz bizonyára sok kétség fér, annál hitelesebbek a színésznőkre valók. Ki merne kételkedni abban, hogy 66 éves már nincs közöttük, csak 3, ellenben 20-o» még alul vannak 240-en ? Azt is a legnagyobb megnyugvással vesszük tudomásul, hogy 776 színésznő közül 359 még hajadon, 320 még házas, 60 már özvegy (itt aligha el nem marad* egy részük) — s csak 37 az elvált. Telje® megnyugvással emiitjük meg, hogy a színésznőknél az „ismeretlen állapot" rovat föl sincS véve. Mégis csak tudós emberek azok a statisztikusok I Házbirtokos színésznő 11 van, földbirtokos 2. Az egyik 1 holdon alul, a másik 50-en fölü'Vallás szerint római katolikus 446, görög keleti 10, görög katolikus 17, evangélikus 3% református 165, zsidó 106. Ellenbon unitán«s nincs egy sem. Természetes, hogy csupa hamis számosz!0' pok kerültek egymás mellé az eredmények rozatában. Mert ha igaz és helyes bevallás0" történtek volna, akkor egészen más arány0" híés megduplázódott mennyiségek adnák raa rül, hogy bizony Bohémország vagyunk. Sir*^ vigadva, szomorúbban bohém, mint akármely1 nyugati szomszédállam. úá