Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-02 / 174. szám

gusztus 2 g figyelésére 3n a Neue t, amelyről ijlalkozik a2 :sztói jogra íssel. Ha ez !é jut, mert tartózkodó , emlókezer az ö pro• a választói erváry gróf is van olyan gnak, mint ez a tudókezdődött. hitelesítése ktor 14 napi képviselő a iti szavazást halasztását :ció ellen.) rye törvény)z, melyben (Nagy élnegye kérellak. Tolnamegye égett a köznévszerinti in a szava(Gunyos élpellációk.) zése szerint ellációk so: egyik legy. Az az el•pellációkkal jog kilátói : Hát » ; elnök azér* nyvot, hogy a kormáuy dalon.) Azt ilni a „mun; tik ez iránti niniszterek ? 1 156, unizonyára sok színésznőkre i, hogy 66 enben 20-o» legnagyobb hogy 776 320 még há' lem maradt vált. Telje0 a szinósZ' ,'at föl sinc0 izok a sta* földbirtoké0 50-en fölü'446, görŐf? ngélikus n unitár'®8 számosz!0' Imények a0' bevallásé" nás arányé" dnák ma unk. Sirv^ akármely*" 1911 augusztus 2 DÉLMAGYARORSZÁG Az interpellációk logtöbbje már idejét multa. Van képviselő, aki már azóta meg is balt. Nem kéri, de követeli, hogy a miniszterek adják meg az interpellációra a választ. Polónyi Géza ! Hó . . . Hó ! . . . (Nagy zaj a jobboldalon. (Lelkes éljenzés és taps a baloldalon.) Farkas Pál : Isten hozta ! (Nagy derültség.) Polónyi Géza : Nekem is több interpellációm ni .radt válasz nélkül. (Nagy zugás.) Én nagyon szeretem ezt a zenét ! Jó jel ! Ez már a türelmetlenség szimptómája ! Nagy Sándor : Ah, Róza ! Ab, Róza ! (Derültség.) Polónyi Géza: Melyik Róza, a Rozika? (Zaj.) Fölkiáltások : Az igazi ! (Zaj.) Polónyi, Géza : Régi vicc, ujat kérek ! Elnök iigyeiiriezteti a szónokot, hogy az interpellációkat most nem mondhatja el újra. Polónyi Géza: Hangsúlyozza, hogy az iuterpellációs jog a képviselőnek olyan individuális joga, amely alkotmányunk legbecsesebb kincse. Ezt nem lehet sem elnöki enunciáeióvfil, sem többségi határozattal korlátozni. Az elnöknek kötelessége a kormányt figyelmeztetni, hogy az interpellációkra harminc nap alatt felelni tartozik. Elnök: Azt hiszi, hogy a házszabályoknak megfelel, ha a hónap első napján fölolvastatja a választ váró interpellációk jegyzékét figyelmeztetés végett. Ezenkívül a jegyzék ki is van nyomtatva. A maga részéről nem hoz javaslatba semmi mást. Polónyi Géza indítványát fölteszi szavazásra. Húsznál több képviselő (Nagy derültség.) névszerinti szavazást kért és busznál több képviselő annak holnapra való elhalasztását kérte. (Fölkiáltások a jobboldalon: Ez komoly munka!) (A katonai pörrendtartás.) Darvay Fülöp beterjeszti az igazságügyi bizottság jelentésót a katonai pörrondtartásról. Kéri annak kinyomatását és annak idején napirendre tüzesét. Km« Béla: Mikor lesz az unnak idején? (Nagy derültség.) A Ház az előadó javaslatát elfogadja. Németh Károly a véderő bizottság előadója, beterjeszti a véderő bizottság jelentésót a katonai pörrendtartásról. A Ház a jelentés kinyomatását határozza el. (Még egyszer a rabulisztika.) Elnök: Mielőtt a napirendre rátérnék, nyi'atkozni kívánok. A tegnapi ülésen távollétemben szóvá tették a pénteki ülésen a rabulisztika szó miatt tett rendreutasitúsomat. E tekintetben elnöktársam már tegnap nyilatkozott. Ehez nekem nincs semmi hozzáadni valóm. Névszerinti szavazások következtek ezután. Az egyes képviselők szabadságkérelme fölött szavaztak és természetesen egyiknek se adtak szabadságot. (Tallián Béla beszéde.) Tallián Béla: Jól tudja, hogy lö szólalásával n«m fogja visszatéríteni az ellenzéket arról az "tról, amely a parlamentarizmust veszélyezteti; mégis mogokolja, miért fogadja el a javaslatot. Az erős hadsereg alapföltétele a nagyhatalmi "ásnak, ez pedig az ország érdeke. A mohácsi Té»z óta Magyarország sose volt oly hatalmas virágzó, mint most, mióta egy nagyhatalmi a''ás hasznát élvezi Ausztriával közösségben. Ni>n áll a2 hogy a korona annak idején a Ue>*zettel kötött volna paktumot a választójog lne9valósitására. A paktum csak a koaliciós *°rmányt kötelezte, amely négy esztendő alatt Sea> váltotta be Ígéretét. ,yLovászy Márton: De a létszámot V2,aJ, Derültség a jobboldalon.) (A kormány föladatai.) fallián Béla: A mostani kormány semmiféle vili niot nem vállalt, saját programja alapján /"aikozutt az ország vezetésére. Ebben a benne vun, sem emelte! pro/, "°zott az ország vezetésére. Ebben a de ratnban a választói reform is t c8ia*tán a kormány belátásától függ, mikor töb^Z ,neí?' sorrend erre nincs előírva. A ián s * a nemzettől kapott fölhatalmazás alaplyen' 2Uverén módon állapítja meg, mit és miSrúf Sorrendben akar dolgozni. Apponyi Aíbert 826ríi11 beismerte, hogy a hadsereg számstajj,' - feÍlődóso az utolsó busz esztendő óta oü Ez a stagnálás veszedelem és szégyen A üznS2 g Presztizse ós érdeke szempontjából. s,regi'Ü,:iÓdos allamok mind fejlesztik hadtJfjfbet. Wtan "ű'n'sofc balról: Azok nemzeti hadsereget Tallián Béla: Mi is saját hadseregünket fejlesztjük. Egyetlen állani sem állhat meg manapság izoláltan, szövetségesekre van szüksége. A gyönge állammal azonban senki sem szövetkezik. A gyönge nem járhat a maga lábán, az erősebb szekerét kell tolnia. Polónyi Dezső: Hát a Balkán-államok? Tallián Be'.a: Csak nem kívánja képviselőtársam, hogy a Balkán-államok példáját kövessük. Adatokat sorol föl annak igazolására, hogy a mozgósítás vagy a háború vagy pláne a vereség mindig többo kerül, mint egy erős hadsereg föntartása. Nem áll az, hogy a katonai terhek megbénítják az ország gazdasági ós kulturális fejlődését. Ha ez igy lenne. Lukács pénzügyminiszter bizonyosan nem járult volna hozzá a javaslatokhoz. Hivatkozik Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf nyilatkozataira annak igazolásául, hogy a kiegyezésben nem gondoltak külön magyar hadseregre. (Az ellenzék bírálata.) Azok a koncessziók, melyeket az ellenzék a koalició idején és most követe), egyrészt nem viszik előbbre a magyarság érdekét, nagyrészt pedig már megvalósultak. Kifejti, hogy a két éves katonai szolgálatot nem lehet a lovasságra ós tüzérségre is kiterjeszteni. A többség koncessziók nélkül is megszavazza a hadsereg fejlesztéséhez szükséges reformokat. A maga részéről csak azt az óhajtást hangoztatja, hogy e roformok nyomán a kormány belátása szerinti időben hajtsa végre a kilences bizottság programját, amely különben jórészt már megvalósult, csak a cimer- ós jelvónykórdést kell rendezni. Kérdi az ellenzéket, vállalja-e a felelősséget egy olyan helyzetért, melyet viselkedésével fölidézhet s amely vereséggel, a jogok kiterjesztése helyett esetleg azok csorbításával járhat. A többség méltányos a kisebbség parlamenti jogai iránt, de nem engedheti a kisebbséget maga fölé kerekedni. Ha szükségét látja, a többség nem fogja elmulasztani, hogy a kisebbség jogait a rendes keretek közé szorítja. (Zajos éljenzés és taps a jobboldalon.) A javaslatot elfogadja. (Élénk éljenzés és helyeslés jobbról. Á szónokot sokan üdvözölik.) Az elnök az ülést két óra után berekeszti. A néppárt nem obstrnál. Budapestről telefonálja tudósítónk : A magyar politikai életben ma különféle kommentárokkal tárgyalták a néppárt határozatát. Ugyanis a néppárt elhatározta, hogy az ellenzék obstrukciójában nem vesz részt, azt elitéli, az ország érdekében károsnak itéli. Mindenesetre jellemző ez az elités a néppárt részéről. Mert tudvalevőleg a néppárt sok szélsőségre volt kapható mindig, de olyan szélsőségre, olyan veszedelmes és kicsinyes játékra, mint amilyen most az ellenzék technikai obstrukciója, még a néppárt sem kapható. Az ellenzéki uj koalíciót tehát a néppárt nélkül lármázzák majd össze — Polónyi Géza bábáskodásával. Mert a néppárti határozaton kivül is történt ma egy kis politikai esemény. Polónyi Géza ugyanis megjelent a pártonkívüli 48-asok értekezletén ós elhatározták, hogy ők a Justh-párttal ós Kossuth-párttal tartanak, annál inkább, mert hisz ez a két párt — a jelek szerint — elég túlságosan pártonkívüli. Polónyi Géza is ott volt a határozathozatalnál. A legtöbb képviselő kánikulába nem illő hüvössóggel fogadta, aki csak tehette, keztyüs kézzel fogott vele kezet, de mert mindenki sejthette jövetelét, igy nem mindenki keztyüs kézzel fogott vele kezet, mit Polónyi szives marasztalásnak vett és megéljenezte az obstrukciós határozatot. A pártonkívüli 48-asok nevében különben Károltji József gróf fog csütörtökön a Házban beszélni. — Tengerészeti gyakorlatok. Pólában ma kezdődött meg a tengerészeti gyakorlat, mely napokig eltart. A harci játékot Montecuccoli tengernagy vezeti. Tisztcserélés a francia hadseregben, — Kényszerngugdijazásck tömege. — (Saját tudósítónktól.) Messimy francia hadügyminiszter elhatárolta, hogy a megöregedett vagy testileg törődött ós szolgálatra alkalmatlan tizztekel végleg eltávolítja, ohadseregből. Ezek iránt a tisztek" iránt ugyanis eddig túlságos elnézést tannsitott a hadvezetőség és bár többször törtónt intézkedés, hogy ezeket a szolgálatra nem egészen alkalmas tiszteket nyugalomba küldhessék, a bajtársias elnézés mindannyisszor meghiusitotta az- - intézkedés végrehajtását. A miniszter most köriratot küldött a parancsnokló tábornokoknak és ebben a köriratban rámutat arra, hogy egyáltalán nem törődnek azzal az ismételt fölszólitással,, amelynek értelmében be kell jelenteni a miniszternek mindazokat a tiszteket, akik egészségi állapotuk következtében nem vehetnek részt a hadgyakorlatokon és hogy nagyon kevés olyan tiszt ment nyugalomba* akiről a hadgyakorlaton kiderült, hogy képtelen hadi szolgálatra. A miniszter körirata ezt mondja: „Fölszólítom önt, hogy a legközelebbi őszi? gyakorlatra hivja be mindazokat a tiszteket., akik alkalmatlanoknak látszanak a Iiadí szolgálatra, vagy ki vannak merülve. Még az esetben is, ha ezeknek a tiszteknek csapattestei nincsenek kijelölve a hadgyakorlaton való részvételre, a tiszteknek rangjuknak megfelelő beosztással más csapatokkal kelf a gyakorlaton részt venniök és a gyakorlatot végig is kell csinálniok épen ugy, mint a többi tisztnek. AU ez valamennyi tisztre, még azokra is, akik nem a csapatnál szolgálnak, tehát a különleges törzsek tagjaira, a műszaki iskolák tanáraira stb. Kivétetnek fizetőmesferek, továbbá azok a tisztek, akik ujabb időben megsebesültek a /gyarmatokon vagy akik onnan betegen tértek haza, valamint azok, akik épen a hadgyakorlat idején betegek. Figyelmét különösen a tábornokokra hívom föl. Ezeknek háború esetén másoknál sokkal több olyan hivatásbeli kötelességük van, amely a test, a lélek és az erkölcs egyforma épségét kívánja toeg. Ezért minden tábornoknak, akár van parancsnoksága, akár nincsen, ha fizikai ereje és hivatásbeli képessége tekintetében kétség merül föl, ebben a* évben részt kell vennie a hadgyakorlaton és ezeket harci alkalmazhatóságuk szempontjából különösen figyelemmel kell kísérni. Az anrw bizott hivatal kötelezettségének egyik legfouv tosabbja az, hogy bejelentse nekem azokat & tiszteket, akik hadi alkalmaztatásra képteleneké Nincs kétségem az iránt, hogy teljes mórtékben átérzi e rendszabály fontosságát. Nem szabad tekintette! lennie semmiféle bajtársi viszonyra, le kell mondania minden túlzott jóakaratról és csakis a haza védelmének érdekéi kell szolgálnia. Egy pillanatig sem fogok habozni, hogy önt személyesen vonjam felelősségre abban az esetben, ha nem jelentr be nekem azokat a tiszteket, akik képtelenek arra., f hogy kötelességüket békében csakúgy, mint háborúban teljesítsék." A francia tisztikarban kétségtelenül nagy örömet kelt a hadügyminiszter intézkedése, hiszen az előrejutást nemcsak Franciaországban, de mindenütt az nehezíti meg, hogy sehogysem akarnak nyugdíjba menni azok* akik erre régen érettek. Ez mindig így volt ós ha a francia hadügyminiszter intézkedése pillanatnyilag változtat is a dolgon, azért a jövőben is mindig igy lesz: aki megöregszik, nem tudja elhinni képtelenségét ós nem szívesen, csak kényszerítve engedi át helyét az előre vágyakozó* fiataloknak.