Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-09 / 180. szám

jusztus 9 m alapján muftiiban. Levélbe® válaszolunk, be Ive van. ránynyal Is iebe* g könnyen el'er' i kiadóhivatal 3A 15. SZÁMk&k Mapo* ítéivel együtt mexin-nel esi" . A Oimexinc az élöpolos* >eték is nyom* ulnak. A Ci" piszkít, foltov i hagy. Mol.v üli biztos szert tr indenüt' íraktur: Meá* lesváry Józsev irak és Vaj®9 eriájában Sie* rer gyógys^ 5C8Ü mindé* és disztárgJj >ntos időhöz szer- és óra®' isárolunk. Af gyen és b"r" sheiner Satf" ged, Kárá lók és Sasén fiflí®1' aedeckerek ' dén részér8' íagy válaszú5 asmányokba®' leszállít0 . Árvay Sá* -vkereskedés9' ed, Kárász-"' ESTI LAP. II. évfolyam, 180. (30.) szám 1911, szerda, augusztus 9 :tán, fiacon, , Graslelyén. K 844. lésesen az íor•nevü ner tea 21. ÍTÁIÍ rokban sck. i rÁ5 jtca ;mába háló-, zalonvetéíál. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, c=i Korona-utca 15. szám ca Sadapesíi rrcrkesztffség és kiadóhivatal IV., Városliáz-utca 3. szám ct REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24'— félévre . . . R 12'— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 fillér REGGEL! ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ARA VIDÉREN egész évre . R 28'— félévre . . . R 14-— negyedévre. R V— egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEFÖN-SZAP!: Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 836. Interuibán 305. Budapesti szerke: ztfség telelőt,-száma 128—12. 1911 augusztus 9 Tudalevőleg negyven éve programjukban van a függetlenségi pártoknak az általános választói jog, de akárhány paktumot kötöttek a korimányokkal, erről eddig mindig megfeledkeztek. Sőt négy évig kormányon is voltak. És a király kötelezte is őket a refopmra. Mégis nagynehezen megszülték a pluralitás ideálját. És vájjon Justh Gyula ennek benyújtásánál lemondott-e elnöki állásáról? És a függetlenségi párt egyetlen szóval visszautasitotta-e a benyújtott pluralitást? Nem. Tehát Jusihékról már egyszer bebizonyosodott, hogy a választójog dolgában taktizálnak és hazudoznak! Vájjon tud-e valaki Khuenról ilyen kompromittáló tényt? Senki. Tehát miért nem áll elő az ellenzéki sajtó követelni ugy Khuentól, de még jobban Justhtól, hogy adjanak elfogadható garanciát vagy programot a reform tekintetében. Adott tmár Justh egyebet frázisoknál? Nem. Pedig az ő dolga könynyebb, még meg se kell valósítania, csak ki kell tartani mellette. Khuen azonban bizonyltja, hogy dolgozik a részletes programon. Ezért az ellenzéki sajtó nem köteles neki behódolni, de köteles volna az igazságot keresni! Igy azonban mire lyukadhat ki az egész eset? Arra, hogy a kormány belátná, hogy itt nem a választói reformról van szó, mért akik hangoztatják, azok szembeszállanak a miniszterelnökkel, mihelyt ez lépéseket akar tenni előre! És megtörténhetnék az, hogy kinevez a király egy kormányt az általános választói reform programjával és megakadályozzák e programm keresztülvitelét épen azok, akiknek érdekében a refoum készülne! Nahát ez olyan történelmi humoreszk volna, amelynek nem hisszük, hogy a korona és kormány szeretnének passzív hősei •enni. Akkor igazán arra a belátásra kellene jutniok, hogy mégis csak megbízhatóbbak a régi renifonskedők, mint az uj értelmetlenek, akik ugylátszik, neím tudják, hogy mit csinálnak. Khuen miniszterelnök s a kormány azonban akarja az általános választói reformot, meg is fogja csinálni. De nem ugy, ahogy az ellenzéki képviselők szeretnék. Ó nem! Hanem ugy, ahogy a magyar nemzet akarja. CSŐDHIÉNÁK. — Saját tudósítónktól. — Érdekes, szomorú jelenetnek voltunk ma tanúi. Nem külsőségeiben volt szomorú ez a jelenet, hanem tartalmában. Külsőleg inkább zajos, vidor volt a kép. Olyan, mint egy halotti tor, amelyen mulatnak a vendégek, töltögetik a szőlő nedvet a gyászolók, de azért a vigság nem vigasság, hanem csak takarója a szomorú gyásznak. Ilyenformán tetszett az a hangos, vásárfas utcai jelenet, mely a szegedi Tisza Lajos-köruton, leeresztett boltredőnyök előtt, az utcán folyt le. Néhány kocsi, megrakva portékával. Volt azon tömérdek „uri- és női-kalap", aminővel fiatal segédjelölt urak szoktak parádézni vasárnaponként a „Gedó"-ban és volt mindenféle más áru, gyászos összevisszaságban, fölhányva a kocsira. Szorgalmasan, izzadva fontoskodott az áruk körül egy tucat ember. Volt köztük szakállas és angolosan borotvált, hanyagul öltözve, olyan ruhában, melyeket láthatólag csődtömegből mentettek meg. Arcvonásaikra és szemeikbe valami különös kapzsi vonás rajzolódott, amint az árukat rendezgették és vigyáztak, hogy a nagy tömegben összesereglett járó-kelők el ne vásároljanak belőle valamit — egész jutányosán. ök voltak azok, akik ott vannak a temetéseken, az üzletek temetésein : akik megveszik a csődtömegeket ugy, amint van és újra árusítják: kicsinyben. Olyan szomorú kép volt: a jó vásárt csinált kapzsi hiénák és a leeresztett, lezárt redőnyök, fölöttük a cégtábla, mely ugy hat ilyenkor, mint egy sirfelirat: Itt nyugSzik Iksz Ipszilon divatáru üzlete, meghalt életének talán első vagy második évében. Mert nem sokáig élnek ezek az üzletek. Hamar nyílnak, hamar csuknak. Mennyi szép reménység, milyen nemes ambiciók és becsületes törekvések vannak elföldelve az ilyen lezárt ajtók mögött, melyeken Imihamarabb megjelenik egy kis falragasz: Ezen bolt helyiség azonnal kiadó Budapesttől, Ruméit át — Saját tudósítónktól. Szebenyei Ernő, a szegedi Vigszinpad titkára, évtizeden át ujságiró, volt szerkesztője több lapnak, tartalékos hadnagy, a mai délelőttön jelentkezett a fiumei katonai ezredparancsnokságnál. Megidézték a becsületügyi bíróság elé azzal a meghívással, hogy egyenruhában jelentkezzék kihallgatásra, mely rangjának letépésével, megfosztásával fog végződni. És ez a mai meghívás csak egy nap abból a stációjárásból, amit hónapok óta végigszenved ez az agyonhajszolt ember. S a kálváriája olyan érdekes, bővelkedik olyan megdöbbentő részletekkel, hogy meg kell isimernünk, hogy mérlegelnünk kell azt az állandó jelenséget, ahogy Magyarországon, nyilvánosan halálra, nyomorba, kivándorlásra hajszolnak egyes embereket; Szebenyei Ernő a kivándorlást választotta, mert egyszer öngyilkos akart lenni, de ezt sem engedték, azóta pedig belátta, hogy csak Amerika födjére menekülhet. És utazik is, megátkozva üldözőit, megátkozva ezt a hamisított tejjel-mézzel folyó Kánaánt. Szebenvei Ernő életét, kálváriáját itt isimertetjük: — olyan az egész, mint egy tükör. Láthatunk! Politikai üldözés. Szebnyei Ernő kellemetlen, bűnügynek látszó afférját a magyar lapok közül nem egy ismertette jól-rosszul. Inkább rosszul. Akadt olyan budapesti lap, amely egyszerűen leközölte a körözést, azt, hogy Szebenyeit csalás miatt keresik, elfogatási parancsot adtak ki ellene, kizárták hasonló dolgok miatt a budapesti ujságirók testületéből. Igy közölték. Csak enynyit. Ellenben, hogy Szebenyei Ernőt elfogták, kihallgatták, de szabadon is bocsátották, tisztázták: mindezt nem közölték. Nem ismertették az előzményeket se. Pedig mindez rendkivül érdekes. Mert Szebenyei Ernő politikai üldözés áldozata — elsősorban. Mert más is van. Az a magyar vidéki politika, amely oly klasszikusan dühöng Csabán és amelynek Áchim L. András lett a halottja, másik áldozatul, élő szenvedőül Szebenyei Ernőt követelte. Ugyanis Áchim halála után, több vállalkozó képviselőjelölt között akadt egy ismert fővárosi ügyvéd is, aki állandóan képviselőjelölt. Hisz Magyarországon már ez is méltóság és előny. És ez az ügyvéd leküldte Wagner Károly dr ügyvédjelöltjét, hogy dolgozza meg a parasztokat. Istenem, Magyarországon senkinek sem kell magyarázni, mi az a megdolgozás. És a Szegeden is ismert Wagner Károly tizenhatezer korona k. pénzzel ment le Csabára. És a megdolgozandók közé vette be Szebenyei Ernőt is, az egyik csabai újság felelős szerkesztőjét. Nyolcszáz koronát fizetett — értsük meg jól —• politikai cikkért, ami az országban legtermészetesebb, legbecsületesebb foglalkozásnak számitódik. S a Szebenyeinek átadott pénz fele a lapkiadónak jutott. De nem ez a fő, hanem az, liogy a fővárosi ügyvéd megbukott Csabán, a tizenhatezer korona dacára is, vagy talán épen ennyiért és mi telhetett tőle, sikkasztásért följelentette Wagner Károly dr-t, amiért — szerinte — nem tudott elszámolni a tizenhatezer koronával. Az ügyvédjelölt pedig tovább jelentett, még pedig Szebenyei Ernőn kezdte. És mert Szebenyei nem jelentette be Csabán, hogy Szegedre jön, se Budapesten, hogy Szegeden é betekig, elrendelték ebben a kétes ügyben a letartóztatását, ellenben Wagner Károly dr ellen nem rendelték el, mert bejelentette, hogy Olaszországba ment nyaralni. Azóta nem is tudták kihallgatni, holott már sikkasztás, okirathamisitás ós rágalmazás miatt följelentették és ügyeit saját érdekében tisztáznia kellene. Titkok a nyugták körül. A Wagner Károly dr ellen folyó bűnügyek aktáit mi nem láttuk. Ellenben Szebenyei Ernő mondotta el — saját ügyeinek teljes tisztázása után — az egész dolgot. Wagner Károly dr nagyobb öszszegről szóló olyan nyugtát mutatott föl a bíróság előtt, amelyet szerinte: Szebenyei Ernő irt alá, de amelyről Szebenyei kijelentette, hogy solia nem látta s a nyugta hamisított. Amikor Szegedről Budapestre kisérték a letartóztatott kabarétitkárt, ez kérte, liogy tartsanak hiteles szakértők előtt iráspróbát és be fogja bizonyítani, hogy nem az ő irása az aláírás. Így történt. S a szakértők határozottan vallották, hogy a nyugtán levő aláirás, amely miatt Szebenyei letartóztatása és meg-