Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-07 / 153. szám

»11 jlllius ' ..... . : ' 1.911 julius 7 DÉLMAUYARORSZÁÜ 3 hitolesil' ají , hogy11' ítet mcíj léknál dj :ép jovej a í* ló" fölötte áll a magánintézetek érdekkörének. (Helyeslés.) Ha ez nem állana, akkor szociá­lis munkát csinálni nem lehetne. Ha a javas­latban liihás intézkedések volnának, meg van győződve róla, hogy bárki lesz is a kormá­nyon, kötelességének fogja tartani novellá­ris utöli orvosolni a bajokat. (Élénk helyes­ig (Serényi beszéde.) Serényi Béla földmivelésügyi miniszter a radikális Birtokpolitikát nemzeti veszede­lemnek tártja. A fősúlyt az egészséges jó kö­zépbirtokra veti. Tagadja, hogy a magánvál­lalatok érdekeit ez a javaslat érintené. Az el­lenzéki észrevételekre adott válaszai után a javaslat elfogadását kérte. (Helyeslés.) A Ház a javaslatot általánosságban el­fogadta. A részletes tárgyalás során Sümegi Vilmos Kelemen Samu és Nórák János szó­laltak föl. Ázelnök javasolja, hogy a Ház a jövő szer­dára a ma elfogadott javaslatok harmadik olvasását és a véderőreform javaslat tárgya­lását tűzze ki. (Helyeslés jobbról.) A Ház nagy többsége a véderőreform tár­gyalását tűzte ki a jövő szerdai ülés napi­rendjére. Az ülés délután két órakor véget ért. tó Dagad a marokkói bonyodalom. — A németek sakkhuzása. — (Saját tudósítónktól.) A berlini hivatalos körök megütköznek a párisi táviratok szö­vegezésén, amelyek szerint, mintha a francia kormány Németországtól várná az első szót. Itt azt mondják, hogy Németországnak nincs mit indítványoznia, hanem Franciaország­nak dolga, hogy javaslatot tegyen. A kor­mányköröket meglepi az is, hogy ama ha­talmak között, amelyek tárgyalásra össze­ülnének, csak Oroszország szerepel és hatá­rozottan hangoztatják, hogy ha Oroszország, amelynek semmi köze sincs Marokkóhoz, részt vesz a tanácskozásban, akkor okvet­lenül részt kell benne vennie Ausztriának és Magyarországnak és Olaszországnak is. Az ilyen tanácskozás eltartana hat-nyolc hétig ós kedvező eredményéről mindenki meg van győződve. A franciák. l'ávis, julius 6. Poincarré ma mondott beszédében ki­fejtette a republikánus demokrata-párt prog­ramját és rámutatott arra, hogy Francia­országnak nincs oka szövetségeseinek hű­ségében kételkedni. Mindazáltal Francia­ország' érdekében van, hogy barátságos támogatásokat biztosítson magának. A Havas-ügynökség jelenti Mekinezből e hónap 2-iki kelettel: Moinier tábornok leg­közelebb csapatával nyugat felé Szuk Arba Zemrnur irányában fog elindulni. A spanyolok örülnek. Madrid, julius 6. A sajté egyre jobban ad kifejezést német­barát érzületének. Az El Mundó azt irja, hogy Franciaország ősidők óta ellensége Spanyolországnak. Spanyolországnak nincs •>ka félni, ha Franciaország és Németország között fegyveres konfliktus támad. A lap fölszólítja a spanyol kormányt, hogy siessen Marokkóban a spanyol érdekzónát véglegesen megszállni. Az angolok magatartása. London, julius 6. A Daily Graphic jelenti: Bár a londoni és párisi kabinetek eddig tárgyalásaikat még nem fejeztek be, az angol külügyminisz­térium a francia kabinet állásfoglalásának bevárása nélkül kedden tartott miniszter­tanács után azt a határozatot hozta, hogy Nagybritannin nm Németország irányában ugyanazt a magatartást foglalja el, melyet 1904 előtt Franciaország irányában követett. Nagybritannia ama lehetőség elé, hogyAga­dirban vagy a marokkói part másik pontján német flottabázis létesíttessék, nem tekinthet a legkomolyabb aggodalom nélkül. London­ban különben kialakult már a nézet, hogy a marokkói konfliktusban konferenciát kell tartani s Angliának Franciaország állás­pontját kell elfogadnia. Remélik, hogy Ma­gyarország és Ausztria szintén ezen a néze­ten lesz majd a konferenciába való bevonása után. Careli fölfedezése. — Egy nevezetes orvosi találmányról. — (Saját tudósilónktól.) Rendkívül érdekes és nagyjelentőségű orvosi fölfedezésről ér­kezik bir. Carrt'l nevű fiatal amerikai tudós­nak, a newyorki Rockefeller-intézet tanárá­nak sikerült testszöveteket, amelyeket a test különböző szerveiből vett ki, a testen kivid tovább tenyészteni és növeszteni. A Rockefeller-intézet rengeteg jövedelem­mel rendelkező tudományos intézet, melyet oly célból létesítettek, hogy a természettu­dományokat kísérleti alapon tovább fejlesz­sze. Leginkább talán a majnafrankfurti Speyer-intézethez hasonlitható melynek élén Elirlich tanár áll. Az intézetben bármely nemzetiségű tudós szabadon munkálkod­hatik, egyedüli föltétel a megfelelő tudomá­nyos képzettség. Careli Alexis, a lyoni szár­mazású sebész egyike a legtehetségesebbek­nek azok közül, akik ott dolgoznak. Évek óta kísérletezik az emberi és állati szövetek­nek átültetésével és munkásságának eddigi eredményével máris világhírre tett szert. Az ő kísérleteinek alapján például tavaly Unger tanárnak sikerült Berlinben majom­veséket az emberi tesbe sikeresen átültetni. Careli jelenleg azzal a problémával foglal­kozik, vájjon lehetséges-e a testszöveteket a testen kivü 1 is tovább tenyészteni és nö­veszteni. Kísérleteinek eddigi eredményé­ről egy fölolvasás kapcsán számolt be. Ebben előadja, hogy Loebnek és Uarrison­nak már kísérleti utón sikerült az embryo­nak a kísérleti egyén testétől elválasztott szövetrészeit a vérszérumban tovább te­nyészteni és növeszteni. Neki és társainak már kifejlett egyén testéből elválasztott sejtszövetet is sikerült tovább fejleszteni. Ily módon sikerült a Koch tanár által a vég­lények körében végzett kísérleteket a fel­sőbbrendű állatok sejtszöveteiben is megva­lósítani és kiterjeszteni. Kiscrleti anyagul a vérplazma szolgál, azaz, véranyag, melyből a vörös és fehér vértestecskéket eltávolítot­ták, illetve melyben csak a fibrin és szérum­rész van meg. Careli vetített fényképekkel igazolta kísérleteit, melyeken világosan lát­ható volt, hogy az egerekből, békákból és tyúkokból eltávolított bőr- és pajzsmirig^­szövetrészek a vérplazmában mint fejlődtek tovább. Az egyik képen például egy levágott bőrdarabka volt látható, melyet egy nyitott sebbe átvittek s amely a nyitott seb hiányos szövetéhez hozzánőve kitöltötte az űrt, azaz meggyógyította a sebet. Kísérleteit az irány­ban is kiterjesztette, nem lehet-e a szövetek­nek ilyetén növekedését kémiai szerek segít­ségével elősegíteni vagy hátráltatni és hogy. az a daganatok és rákos természetű képző­dések fejlődésére milyen befolyással van? Megjegyzendő, hogy egyelőre csak kísér­letekről van szó, melyek praktikus értéke még nem állapitható meg pontosan, mind­azonáltal remélhető, hogy Careli a tudomá­nyos kutatásnak ezzel uj utat nyitott, mely a rákos-betegségek gyógyítását eddig nem remélt módon fogja lehetővé tenni. yjj; LUjtiLüh^.'.L VALFJ, Román nyilatkozatok. Mig idehaza béké­ről ős megegyezésről tárgyalnak a nemzetisé­gekkel, ezek a külföldön ismételten eladnak bennünket. A bécsi Vaterlancl mai száma a nemzetiségi képviselők nyilatkozatát közli, melyben ezek kijelentik, hogy nem igaz az a bir, mintha ők a Justh-pártot tápiogatnák, Kü­lönesen a románok tiltakoznak az ins/Jnuáció ellen és hangoztatják, hogy a románok mindig hü elemei voltak a császárnak és a Habsburg­birodalomnak. Ezt a tradicionális politikájukat pedig most sem akarják megváltoztatni. Balkán - mozgósítások. Konstantiná­polyból jelentik: A porta el van tökélve, hogy a montenegrói mozgósításra két had­osztály mobilizálásával fog válaszolni, de egyidejűleg körjegyzóket intézett a nagy­hatalmakhoz, hogy még az utolsó pillanat­ban is kész fentartani a békét, ha Monte­negrót ószretéritik. Mahmud Sefket pasa hadügyminiszter utasította Torghut Sefket pasát, az albániai seregek fővezérét, hogy haladéktalanul szállja meg a montenegrói határt, vágja el az összeköttetést a lázadó malisszorok ós Montenegro közt, ós e hó­nap 15-én intézzen általános támadást. Ez a nap az utolsó határidő a lázadó törzsek fegyverletételére. A hadügyi kormány a monteaegrói határra küldte az an­gorai és trapezunti hadosztályok csapa­tait. Eddigelé csak hatvanezer főnyi tö­rök sererg volt Albániában és ebből húsz­ezer ember a montenegrói határ mentén. — Cetinjéből jelentik: Miután ide hir érke­zett arról az Ígéretről, hogy az albánok visszatérésére kitűzött időpontot abban az esetben, ha a vezérekkel ezidő szerint foly­tatott tárgyalások még nem jártak volna kedvező eredménynyel,. prolongálni fogják — elhatározta a kormány, hogy a tervezett mozgósítást egyelőre elhalasztja. Egyelőre csak az előkészületek fognak megtörténni, amelyek szükségesek a mozgósításhoz, amire Montenegrót az a körülmény kényszeríti, hogy Törökország folytonosan csapatokat központosít a montenegrói határon. Uj forradalom Portugáliában. — Lisszabonban patakokban folyik a vér. —. (Saját tudósítónktól.) Londonból jelentik: Az Exchange Telegraph Company lisszaboni tudó. sitója, hogy a fővárosban működő szigorú cen­zúrát elkerülje, Bajadozba utazott és onnan küldte el ezt a táviratát: Lisszabonban a haditengerészek közt, akik barakkokban vannak elhelyezve és a köz­társasági kormányhoz hü gyalogos csapatok közt véres összeütközés volt. A monarhisták által felbujtott tengerészek föllázadtak. A gyalogos csapatok résen voltak és puska­tüzzel tartották vissza a zendülőket, akik a minisztériumi paloták felé tódultak; aztán lovasság fs jött, igy sikerült a tengerésze­ket szétverni. Az egész városban páni féle­lem lett a véres csata hírére. A Braziliába menekült royalista vezérek, hir szerint, két milliót küldtek haza a forradalom céljaira. Lisszabonból jelentik: A kormány váratlanul elfogatta Lima Márton kapitányt, Jilva had­mgyot és Aviaro szerkesztőt. A Mundo jelenti, hogy az északi tartományokban vasárnap for radalmi zavargások törtek ki. A papok a szó­székről bujtogatták a népet, hogy fogjanak fegyvert az elűzött királyi dinasztia mellett a pápa szent nevében. Oportóból a monarchistákat kiutasították és most Corunna a royalista összeesküvők fészke. Londonból jelentik: Lisszabonban tegnap pa­takokban folyt a vér. A lázadó tengerészeket a köztársasági érzelmű fővárosi lakosság egyenként koncolta föl. A katonai állomáspa­rancsnok riadót fúvatott, mire a kaszárnyák­ban koncentrált csapatok kivonultak és lever" ték a lázadást. Madridból táviratozzák: A lapok jelentése szerint Lisszabonban a katonaság, a lakosság egy része és a monarchista agitáterok által fölizgatott tengerészek közt harc tört ki, mely­ben végül a katonaság győzött. Lisszabonban a békés elemek rémülettel néznek a történon­dők elé.

Next

/
Thumbnails
Contents