Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-07 / 153. szám

DELMAGYARORSZÁCi 1911 julius 7 Divatszemle a vizben. (Tengerparti tudósítás:) Óvatosságból nem árulom el, liogy melyik „nagy viz" homokos partján szerzem be divat-tapasztalataimat. Ebben a koleragyanus időben még vesztegzár alá vehetnének. Pedig csöpp kedvem sincs a nagy világtól és a kis nőktől elszigetelődni. Délelőtt tizenegy órakor foglalom el szemlélő állomásomat. Ilyenkor már mindén kabin „megtelt" és a szélfogó kosárszékekből vig csevegés zsongása hangzik. A fürödni készülő hölgyek, majdnem kivétel nélkül, hófehérbe öltözve tűnnek el az öltözőjük függönye mögött és festői, szines kosztümben bújnak ismét elő. A fürdőkibicek a tengerbe kinyúló terraszról leskelődnek és természetesen mindenekelőtt az ismerősöket keresik ki a csoportokból. A kodakok is előkerülnek, hogy az érdekesebb pózokat és az ingerlőbb alakokat megrögzítsék. Először is a sziliek ötlenek a szemünkbe. Veres, fekete, buzavirágsziii és fehér a legszokásosahb alapszínek. Ezek vagy önállóan, vagy egymással kombinálva szerepelnek. Az ötletességnek és az egyéni Ízlésnek tág tere nyílik a fürdőkósztiímök összekomponálásánál. Az egyik, például fekete lüszterből készült s a szélei veressel szegélyezettek. Derékban rézsútos a díszítése s a szárnyai olyan hossznak, hogy a nadrágból alig látszik valami. Nem minden szükség nélkül rejtőzik a fürdőnadrág, amennyiben a modern kosztümöknél trikószövetből valók és bár felette megkönnyítik a mozgást a vízben, de annyira plasztikusan kidomborítják az idomokat. A takarékos és praktikus hölgyek a nadrágot valamely trikotázsüzletbén készen szerzik be s a bluzkabátot a saját varrónőjükkel készíttetik. Az említett fekete kosztümöt fekete fürdőharisnya és piros csokros könnyű, nagy fekete háncskalap egészítik ki. Egy másik hölgy már nem ilyen obligát fürdőkosztümben, hanem valóságos „fürdő sportdresz-" ben jelenik meg. Az ízléses öltözék szine tegetoffkék s disze élénk „sottis". Barna baja turbánszeriien csavart kendőbe van bekötve, mely alatt gumml főkötő rejtőzik. A homokban egy bájos nőcske sütkérezik. Buzavirágkék kosztümje selyemfényű szövetből vau varrva s matrózszabásu. A gallér és a nyakkendő fehér, kalapja pedig kékbélésii, fehér hímzett szövettel van borítva. Lábán nincs harisnya, csupán szandál, melynek szalagja keresztbe kötve végig kígyózik a formás lábszáron, Egy másik kékkosztümös hölgygyei beszélget, akinek öltözete abban különbözik az övétől, hogy sötétkék kreton szövetű, fehér petytyes díszítéssel, szabása pedig princessealaku, négyszögletes kivágással a nyakán. Az erős napsugarak ellen könnyű manilakalapot visel, fehérpettyes kékszövetből kötött nagy csokorral. A fiirdősasszony utána viszi a puha, szép fürdőköpenyt, mely szintén sötétkék szegélyű. Távolabb fehér nimfa mártogatja a lábát a vizbe, liogy annak hőfokát kipróbálja. Kosztümje fehér flanell, fekete szegélylyel. A bő zubbonyhoz a fekete sávok „fisü"-szeriien vannak alkalmazva. Fejét fekete szalagos fehér mullkalap födi. Élénk ellentéte egy ennivaló veres viziördög, aki merészen úszkál a vízben. De csakhamar ö is kikívánkozik a partra,,ugy, hogy megmustrálhatjuk a kosztümjét. A veres vászonzubbony, kihajtott gallérja fekete és a derekát vastag fekete zsinór köti át. Nagyon csinos egy nyersvászon-kosztüm véres-fehérpettyes szegélylyel és épen ilyen kokárdával a vászonkalapján. Láthatunkkimono-szabésu blúzokat, ujnélküli derekat, melyet a vállon csak egy'gomb fog össze; de a legáltalánosabb a hagyományos, szárnyas bluzkabát, a matróztorna és a princesseszabás. A fejen, a már említett kalapon kivül, parasztosan kötött kendő, auto-sapkaszerii löveg és nagyon divatos elszászi szárnyascsokor a legkedveltebb. NflPI_HIREK Vázsonyi balesete. (Saját tudósítónktól.) Budapesti tudósítónk jelenti: Ma délelőtt tiz óra után könynyen végzetessé válható haleset érte Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselőt. Vázsonyi a Margitszigeten nyaral. Az 1025. számú egyfogatun jött be a városba. Mióta a Lánchidat elzárták, az omnibusz-kocsik is a Margithidon közlekednek, ahol különben is félelmetesen nagy s veszedelmes a forgalom. Vázsonyi Vilmos kocsija kevéssel a hid túlsó párkánya előtt összeütközött a 85. számú robogó omnibusz-kocsival. Vázsonyi kilendült a kocsiból s a sinck közé zuhant, a konflis pedig átrobogott rajta. Az első pillanatban mindenki dermedten nézte a szerencsétlenséget, de a másik percben már százan is segítségére rohantak, kocsiba segítették és a Teréz-körut 24. szám alatti lakására vitték. Otthon rögtön lefektették és Fáy Miklós dr VI. kerületi tiszti orvost és Baumgarten Samu dr-t hivták a szörnyű fájdamaktól panaszkodó képviselőhöz. Az orvosok megállapították, hogy Vázsonyit szerencsére nem érte súlyosabb sérülés. Izomrándulást és kínos bőrhorzsolást szenvedett. A kocsi a ballábán ment keresztül. Csonttörésről \vagy láhficamodásról szó sincsen. Orvosai jegesborogatással kezelik. A balesetnek komolyabb következménye nem lesz, de Vázsonyi nyolc-tiz napig nem állhat talpra. Vázsonyi kemény egyéniségét nem viselte meg nagyoft a baleset, szivarozás közben köszönte meg az érdeklődést és mosolyogva beszélte el a baleset történetét fővárosi tudósítónknak, aki a lakásán fölkereste. Ezeket mondotta: — A Margitszigetről, mint rendesen, ezúttal is, délfelé egy számozatlan egyfogatú gnmmikerekii konflison akartam bejönni a városba. Egyszerre csak azon vettem magam észre, hogy a kocsiból kizuhantam és hanyatt elterülve fekszem a síneken. Többre nem emlékszem, mert nagy fájdalmaim voltak, csak most tudom, hogy mi történt. Az én kocsim összeütközött egy omnibuszszal, az összeütközés következtében estem ón ki és a megbillent kocsi, nem tudván megtartani az egyensúlyt, keresztül ment rajtam, a baligbamon. Ez történt, Az egész baleset oka a rendőrségnek az a hallatlan tehetetlensége, amely minden forgalmi kérdést jellemez. A Lánchidat lezárták, de ugyanekkor javítják a Margit+hid útjait, amelyen pedig most óriási a forgalom. Véletlen szerencse, hogy Vázsonyi Vilmos balesete nem végződött súlyosabban. — A szegedi Weinmann diadalai. Tudja isten miért, a magyar aviatikáról, miért nem lehet még most sem beszólni. Repülő emberek átcsapnak Európa felett, körülrepülik Európát és a magyar aviatika, a magyar konstrukció, a magyar pilóta a földön ugrál. Örömmel kell tehát tudomásul venni, hogy Amerikában, az idei Gordon-Benett repü lóverseny győztese Jac Weimann, akit angolnak, amerikainak könyveltek el a világlapok, magyar ember. Jac Weimann Szegeden született ós technikát tanult. Most körülbelül negyven esztendősApró, sovány, szemüveges ember. Husz éves korától, ahogy a technikát félbe/ihagyta, a legkülönfélébb pályákon próbálkozott, Budapestről Európán keresztül Amerikáig, amint erről a viszontagságos életről hosszú cikket irt a mult évben a Délmagyarország, mert a mult évben is egymás után aratott sike- gG(jj ^ reket repülésével. A kalandos hajlamú em- ták m bernek Budapesten egy testvérbátyja van, _ Weinmann Géza, aki Eisner Oszkár selyem- Jen8 réff k árunagykereskedőnél van alkalmazásban. nt*ai Ezen a réven ismerte meg a Gordon-Ben- kinev nett-dij győztesét Eisner Oszkár és neki —1 küldte el diadala alkalmából fényképét. A szerencsés pilóta a Gordon-Bennett-verseny mar a 150 kilométeres útját 1 óra 10 másodperc nyugc alatt tette meg és győzelméről, küzdelmei- ébred ről kolumnákat Írnak a newyorki lapok, csak azt hallgatják ol, hogy magyar, hogy iránt szegedi. J — I — A szegedi minorita házfőnök. A sze- délutí gedi minorita nagygyűlésen, mint azt már a AdoH Délmagyarország esti száma részletesen kÖ- vér61 zölte, csütörtökön délolőtt választották meg udvar a házíőnökökot. A szegedi házfőnökválasztás- közsé nak csütörtök délután kellett vQlr.a történnie, tént i de közbejött akadályok folytán csak pénte- teg®gj kon délelőtt választják meg a szegedi ház- sjga főnököt, műnk — Törvényjavaslat az jiiiuexióróI.'A b.ete? képviselőház csütörtöki ülésén Hédei'váry j™. Károly gróf miniszterelnök beterjesztette » a Bosznia anneksziójáról szóló törvényjavas- után latot. A javaslat szerint az országgyűlés szárn tudomásul veszi, hogy „0 császári és apos- szava toli királyi Felsége Boszniának ós Hercegovi' után nának alkotmányos autonómiát adandó, te* jeleni kintettel azokra az ősi kötelékekre, melyek A zsi dicső elődeit a magyar trónon ezen országokhoz fűzték, — szuverén jogait ezen oH után szagokra kiterjesztette". Azonkívül kimondja, álmá hogy a trónöröklésre vonatkozó 1<23. évi lj és II. törvénycikkeknek rendelkezései eze» . országokra nézve is hatályba lépnek. j Csongrádiak a kultnszmiuisztcr előtt* R ' Csongrádmegyei deputáció fog pénteken megjelenni a kultuszminiszter előtt ós a ^j.} megyei főispán vezetésével kérni fogja, bogí teml Csongrádra gimnáziumot engedélyezzen a gen , miniszter s az iskolai épületről, nemkülÖn' ^e^ ben a fölszerelésről is gondoskodjék. Csőn* ame] grádon 1,873. óta van már polgári fiúiskola gedi és az 1897-ben államosították. Kótszáí ]eg , növendéke van az intézetnek évenkint, ]ato1 ellenben az iskola helyisége szük, dohos eS kórl nem felel meg a modern nevelés igényeinek kGS? Régen belátta már ezt a kultuszminisztérim" részi is, hárem izbon vette föl az építésre vaR hadi összeget a költségvetésbe, de a község1 gZGg elöljáróság nem adott az építéshez meg' zjk felelő telkek Ezért az iskola épitése abbf lödéi maradt. Az építési költség a mostani köIC arat ségvetésben is szerepel, de egy helyi kii'' meg döttség- a minisztertől polgári fiúiskola he' _ lyett 'állami gimnáziumot kért. A miniszter rály, a kérést megtagadta, egyrészt azért, meri meg a község terhei amúgy is elég nagyok & dat mert a szomszédos Kiskunfélegyházán & — Szentesen ugy is van gimnázium. A köR' a sz ségvetésben különben is határozottan poj' noki gári fiúiskola fölépítésére vették föl az eh'^ para irányzott összeget, A polgári iskola tanitáj ^ testülete küldöttséggel kérte Cicatricis La cg dr főispánt; hogy foglaljon állást a polgár' ogzt íuiskola mellett, de a főispán inkább giih' náziumot akar és julius 7-én, pénteken egí am( csongrádi deputációt vezet a miniszter' el® vjjj( azzal a kéréssel, hogy adjanak Csongrádnak jeje gimnáziumot. Hogy a miniszter gimnáziumok ^ avagy polgári iskolát engedélyez-e, azt 0 tar1 pillanatban s-nki nem tudja határozottal1' bár valószínűbb, liogy állami polgári iskoR1 Gra] adnak Csongrádnak, annál inkább, mert jele ekkora város ilyen intézet nélkül nem R' köz het, a mai iskolaépület pedig olyan rozog0' p^g düledező, hogy ujjal okvetlenül ki K©« tűz cserélni. dn — Gallér Kristóf kitüntetése. Igázó0 tuji méltó elismeréssel adóztak a magyar katolik0' lanitók Gallér Kristófnak, a szegődi tanit<M „ képzők országosan elismort, lelkes igazgatója nak. Ugyanis a katolikus tanítók ország0'