Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-05 / 151. szám

DÉLMAQYARORSZÁQ 1911 julius 5. Olaszországban letartóztatott szegedi hadnagy. — Kémnek nézték. — (Saját tudósitóríktóh) Kellemetlen kalandja volt a napokban egyik szegedi honvédhadnagynak. A katonatiszt vakációját Olaszorszban töltötte el és ott történt meg vele, hogy egy kisebb városban kémnek nézték és négy óra hosszat tartották fogva a kaszárnyában. Csak erélyes föllépésének köszönhette, hogy nagyobb kellemetlensége nem történt és hogy szabadon bocsájtották. Ez sem ment simán és mindaddig, amig a honvédhadnagy el nem hagyta a városkát, katonák és rendőrök szigorúan őrizték. A különös és az olasz állapotokra mindenesetre jellemző esetről a tudósító a következőkben számol be: í (A chiasafortei dam előtt.) Lénk Frigyes honvédhatlpagy, aki Szegeden a mérnöki osztályban dolgozik és akit kellemes mpdoráért mindenütt kedvelnek, két hónap előtt hosszabb külföldi útra indalt. Miután Lenk mérnöknek készül és szeptembertől kezdve a budapesti Józsefműegyetem hallgatója lesz, elsősorban a külföldi épitészeti műalkotások iránt érdeklődött és igy természetesen elment Olaszországba is. A fiatal honvédhadnagy, aki már edídig is sokszor tanújelét adta a művészi produkciók iránt való érdeklődésének, nagyold) utazást tett Olaszországban és néhány nappal ezelőtt Udinen keresztül Chiusaforte olasz városkába ptasjott ahol a régi, művészi domot akarta megnézni, hogy azután Portéban keresztül visza térjen Szegedre. Délben érkezett meg Cbius'aforteba, ahol megérkezésé Után nyomban a dom megtekintésére indult. A dóm előtt megállt ós a régi templomot alaposan szemügyre vette. Szemlélődésében egy durva hang zavarta szólitásnak és követte a karabinerit, aki a litotta meg: — Mit keres itt? r-f A domot nézem — felelte Lenk. — Itt nem lehet nézni — mondta a karabiner, mire, Lenk erélyesen kikérte magának, líogfy az ő dolgába avatkozzanak. A rövid szóváltás vége az lett, llogy a rendőr fölszólította Lenket, hogy: — Tessék velem jönni! A honvédhadnagy engedelmeskedett a fölszólításnak és követte a karabinert, aki a (kaszárnyába) kisérte Lenket. Itt a rendőr jelentette az esetét egy tisztnek, akinek utasítására fölvezették a honvédhadnagyot egy századirodába. Hamarosan tele volt a kaszárnya azzal a hírrel, ho^y letartóztattak egy kémet. Az irqdában egy főhadnagy és egy őrnagy fogták vallatóra Lenket. A honvédhadnagy először németül, majd angolul akarta megértetni magát, azonban az olaszok minden szavára megjegyezték: — No capiso! (nem értem). Végül azután Lenk elővette igazolványát. Az olaszok megnézték azt és csak akkor ijedték meg, amikor elolvasták abban, hogy Lenk . . . lieutenavt de l'armée Hongroise . . . Összesúgtak, valami nagyon fontos dolognak véltek a nyomára jönni és bevontak a tanácskozásba egy magasahbrípign törzstisztét is. Közben a rendőrök bekísértek a kaszárnyába egy » (angol utazót,) akit szintén feém-nek néztek. Ezt is faggatni kezdték, do az nem tudta megértetni magát az olasz tisztekkel. Lenk beszélgetni kezdett az angol utazóval, aki kétségbeesetten panaszolta e] kelleinptioM helyzetét, Ez a beszélgetés még jobban komplikálta az ügyet. Az olasz katonatisztek ugyanis azt hitték, hogy Lenk és az angol utazó: társak. Hogy a helyzetet jobban megértsük, tudni kell, hogy chiusaforte fontos olasz erődítmény, amelynek terveit idegen nagyhatalmasság részére állítólag már többször meg akarták szerezni. Ezért vigyáznak minden idegenre és ezért tartóztatták le a szegedi honvédhadnagyot is, aki délután két órától hat óráig volt a kaszárnyában. Hat óra felé azután a két tiszt bejött a szobába, amelynek ajtaja előtt (szuronyos katonák álltak őrt. Ekkor már, ugylátszik, rájöttek arra, hogy tapintatlanul jártak el Lenkkel és barátságosan beszéltek vele, kameraduak szólították és meghívták egy pohár chiantera a vendéglőbe. A két katonatiszt és Lenk hat óra felé tényleg elmentek a vendéglőbe, ahol borozás közben várták meg azt az időt, amig megérkezik a vonat. Borozgatás közben Lenk kinézett az ablakon és rémülten látta, hogy a vendéglő előtt (szuronyos karabinerek) sétálnuk. Amikor egy pillanatra kiment az udvarra, a két karabineri nyomon követte. Hét óra felé indult a vonat. A katonatisztek kikísértek a hadnagyot az állomásra is. Barátságosan beszélgetve mentek az állomási épület felé, de Lenk azért észrevette, hogy útközben mindenütt nyomon követi őket a két karabineri. A főhadnagy és az őrnagy megvárták, mig a vonat elindul és csak amikor az már messze volt, akkor intettek a rendőröknek, hogy levehetik fegyverükről a szuronyt. Tudósítónk ebben az ügyben beszélgetett Lenkkel, aki azonban ki jelenteit®, Kogy; pjságiró előtt az esetről egyáltalában nem nyilatkozik. NAPIJ1IREK Uj alakulás. A mai nappal nagyarányú, fejlődésének uj állomásához ér el a Délmagyurorszúg. A zsurnalisztika szédiiletsen gyors fejlődése nagy mértékben megnövelte a közönség igényét, amely minden laptól hírforrás dolgában ujat és eredetit, megírás tekintetében minél kvalitásosabbat, a hírszolgáltatás gyorsaságában pedig valóságos expresz gyorsaságot vár. A hirlapkiadásnak az események nagy torlódásán alapuló versenye évekkel ezelőtt megteremtette a délutáni, az esti lapokat, ámelyek a sájtóéletnek ma már épp oly szerves részei az újságolvasó közönség érdeklődésinek épp oly várva-várt tárgyai, mint a reggeli lapok. Elvitathatatlan, hogy a délutáni lapok az események egy részét „elírják" a reggeli lapok elől. Az országgyűlés a korai délutáni órákban végződik, a tőzsde egy órakor zárul, no és sok betörő, gyilkos és egyéb bűntevő direkt az esti lapök számára dolgozik. Nem ejfy nagy ember van, aki szintén az „esti lapok számára hal meg", hogy a születésekről ne is beszéljünk. Az események legalább ötven százalékának megírásával tehát a reggeli lapok kullognak az esti lapok után. Azért jelennek meg reggeli és esti kiadásban a világlapok. Ez indította a Délmagyarország kiadóit is, hogy az eddigi rendszer megváltoztatásával naponta kétszer megjelenő lapot adjon előfizetőinek és olvasóközönségének. A reggeli lap — ugy mint eddig — úgyszólván éjfél után fog megjelenni olyan terjedelemben, amint azt az események megkivánják. Az eddiginél is kompaktabb lapot fogunk adni, sűrűn telenyomtatott oldalakkal, az események gyors regisztrálásával és szigorú, igazságos kritikájával. A Délmagyarorszdg esti kiadása a kora délutáni órákban jelenik meg négy oldal terjedelemben. Az p'őfizgtökneh í<z esti kiadást ís házhoz hordassuk, szerkesztéséről és kiállításáról csak annyit mondunk, hogy méltó lesz a ini hagyományainkhoz. Az előfizetők az eddigi előfizetési árért, megkapják ugy a reggeli, mint az esti lapot. ; A reggeli lap példányonkint négy, az esti lap két fillérbe kerül. — Néjjyessy László. Ez a tudományt jelentő, tisztelt és kiváló név tegnap ismét emelkedett a megbecsülésben. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület befejezte idei : közgyűlését, amelyen újra megvicsoritotta < fogait a felekezetiség. Amilyen elszomorító ez, annyira örvendetes az a fölemelő jelenség, hogy a tanárok túlnyomó többsége elitéli az iskolák elklerikálizáíását és csak egy törpe csoport hadakozik sötét jelszavakkal. A közgyűlésen maga az elnök, Négycssy László utasította vissza ismételten a kongregációs okvetetlenkedést és az a bölcs, bátor és imponáló hang, ahogy ezt tette, országszerte uj tiszteletet ébreszt iránta. A hivatalos jelentés, amelyet Sajó Sándor főtitkár szerkesztett, szintén ajtót mutat a kongregációs mételynek és az ennek nyomán fölhangzott óljenriadalom minden aggódót megnyugtathat a magyar középiskola jövője iránt, 11 — Brankovics patriárka hagyatéki . A szerb kongesszus által kiküldött számvizs- ; gáló bizottság előadója. Mancsérics Vasó j most tette közzé jelentését Brankovics pátriárka hagyatéka ügyében. E szerint a patriárka hagyatéka 930,001 koronára vng, mely összegből azonban a tartozások 187,568 kor. összegben levonandók lévén, fölosztásra kerül 742,432 korona. Ennek fele a szerb egy- ; házi alapokat, másik fele része az örökösöket, Maximovics Milán eszéki ügyvédet és nejét illeti. Az utóbbiaknak ínég 265,262 ko-1 róna követelésük van. — Merénylet a prímás! palotában. Ma reggel tiz óra után megdöbbentő hir terjedt el a képviselőház folyosóin. Szájról-szájra adták: — A hercegprímás ellen merényletet követtek el! Égy államtitkár Balatonfüreden nyaraló családja sürgönyözte meg a riasztó újságot és egy óra múlva már másról sem beszéltek a Házban, mint erről a szomorú szenzációról. Vaszary Kolost, Magyarország bíboros hercegprímását, rajongó tisztelet környékezi. Nemes és bölcs, jóságos, kivételes férfiú ez a szikár aggastyán, aki ma egyszerre legendás visszavonultságából a merénylet hire kapcsán az aggódó nyilvánosság középpontjába került. Megnyugtathatjuk a hercegprímás testi épségét féltő híveket és tisztelőket: Vaszary Kolos balatonfüredi nyaralójában csak egy véres összeütközés történt egy vándor lakatoslegény és » primáa huszárja között, az erőszakos koldus azonban nem jutott a hercegprímás elé, mert a huszár a revolverével verte ki az előszobából. A képviselőházból Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök telefonon kérdezősködött Balatonfüreden, ahol már számosan részvétüket is jelentették. Vaszary Kolos a titkárja utján azt a választ adta a miniszterelnöknek, hogy hálásan köszöni az érdeklődést, de szerencsére nem esett baj, ő maga is csak kilenc óra táján értesült a véres botrányról, amely előszobájában történt. A lakatoslegényt ma délben elfogták ós letartóztatták. Csak a déli órákban tisztázódott a riasztó szenzáció minden részlete. Reggel nyolc órakoq mikpr a koránkelő primáa palotájában már ® takarítás fq'yik, egy rongyos ruhájú munkás' ember sjetett bo a hercegprímás kasiéiy4b»: Akadálytalanul jutqtfc el a nyltqtj; ajtókon M: a folyosóra, irhql a portástul bebocsátást kéri;