Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-05 / 151. szám

ms ÍJ. törvény" felelős •tozik. <árgyává Ijelentó­elhnzék án titkos dó liaza-.J re, hogy vetkezilcj Ománnal,' aggodal­omét'u a n múlt va­szoeiális-ii otnolyan,; itanúk a zókiek is hogy a cat habZ­fcették a ezósfc öle 110ly mö-, létre az, l millió alapból k a leij-: ellenzék "t fúltál-. amikor ban egy an szavari >en ninesJ za ellen­•juhnak a köteles­vjuk erre n meg-. Janku ível kárt IU tagjai k agya-, SZÍV sze-1 1911 julius Ö. ÜÉLMAGYARORSZÁG téseket: z ellen­koronát válasz­közelebbi ék". „íme llenségeit a hazafi alázatos, ét, hogy zliessók a mélysége* omültség, ' ripiináit íi fölött k vitája, történő­politikai pártját Mig mi szent lel­átnák ki" választó' ,nk ellen toriásnak elkövetett . Gyúló* ggetlea* A képviselőház ülése. — Következik a véderőjavaslat. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház appropriacios vitája ma egészen váratlanul véget ért. Az ellenzék az ülés végén egy rö­vid vakáció ellenértékével töröltette összes szónokait s a nagy garral indult vita ilyeti­képen általános unalom és részvétlenség kö­zepette kimúlt. A közvélemény nem fog elzárkózhatni an­nak a világos felismerése elől, hogy az ellen­zéket már a véderővita előcsatározásaiban határozott vereség érte, hiszen csak alig néhány napja, hogy halottuk Justh Gyula fenyegetéseit, melyekben egv hetekig elhú­zódó vitát helyezett kilátásba a felhatalma­zási javaslatnál. A végén azután elmondtak néhány vérszegény és semmitmondó beszé­det és a vitát néhány napi iilés után bezár­ták. Az ország érdekében csak örvendezhe­tünk azon, hogy immár a véderő javaslatok tárgyalásának teljesen„ szabad az útja. A képviselőház a jövő hét szerdáján megkezdi a véderővitát és pedig olyan kedvező auspi­ciumok között, hogy a javaslatok sorsa iránt kétség alig lehet. Már ma kétségtelen, hogy az ellenzék véd­erő vitája éppen olyan kevés érdeklődésre fog találni az országban, mint aminő részvét­lenség kisérte az appropriacios vitát. Nyil­vánvaló, hogy a közvélemény erkölcsi támo­gatásának teljes hiányát az ellenzék is érzi erre vezethető vissza, hogy az ellenzéki kép­viselők minden harcikedv nélkül, szárnya­szegetten készülnek a nyári tárgyalásra. A többség nemcsak mint harcrakész, de mind kitűnően fegyelmezett hadsereg megy az üt­közetbe. És mi sem jellemzi jobban a nemzeti munkapárt harcikedvét, mint az, hogy a párt tagjai közül sokan valósággal zúgolódtak a rövid vakáció miatt. A Ház folyosóján ilyen zugolodó nyilatkozatokat bárki hallhatott és e ténnyel szemben igazán mulatságos egy Justh-párti estilapnak az a siralmas ferdí­tése, hogy a munkapárt könyörgött volna vakációért az ellenzéknek. Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Solymossy ödön báró Á véderő és a pénzügyi bizottság nevében előterjeszti a védcrőreformról szóló jelentést és kéri, liogy azt annakidején napirendre tűzzék. (Zajos helyeslés jobbról.) Elnök javaslatára a Ház kimondja, hogy a véderöről szóló törvényjavaslat, a két bi­zottsági jelentéssel együtt, az osztályok mel­lőzésével annakidején napirendre fog tü­. zctni. Következik a napirend, az appropriáeió általános vitájának folytatása. (Mádi-Kovács és Bujanovich.) Mádi-Kovács János (Justh-párti) szólásra jelentkezik. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Igy lehetetlen tanács­kozni, tessék nyugalommal lenni. Fölkiáltások: Sokan vagyunk! (Zaj.) Mckli-Kováes János: foglalkozik a kor­mány eddigi munkásságával és részletesen tárgyalva^a kormány eddigi cselekedeteit, azt mondja, hogy a kormány~riem~érdemel bizalmat, tehát az appropriációt nem sza­Vjízza meg. Bujanovich Gyula (munkapárti) helyesli a szeszadópótlék fölemelését, mert minden eszközt jogosnak tart az alkoholizmus terje­désének megakadályozására. Megszavazza a javaslatot. • „ (Batthyány beszél.) Batthyány Tivadar gróf (Justh-párti) ki­jelenti, hogy a szeszadó fölemelése néni lehet alkalmas az alkoholizmus csökkentésére. Azt mondja, hogy a költségvetés a rossz pénzügyi viszonyoknak a bizonysága. Államkölcsön fölvételére is szükség van. Óriási kiadások vannak és ezek mind közösügyi célokat szol­gálnak. Hibáztatja a kormány magatartá­sát, amelyet a fiumei püspökség kérdésében tanúsított. Fölkiáltások jobbról: A bán csinálta, nem a kormány! Batthyány Tivadar gróf: A bán a minisz­terelnök nevében beszélt. Különben a bán és a miniszterelnök taktikája nagyon hátrányos az országra. Csupa áldozat az, amivel a kor­mány megszerzi a horvát szavazatokat. Batthyány Tivadar gróf a kormány iránti bizalmatlanságát elsősorban a külügyi kér­désekben tanúsított magatartásával okolja meg, azután a véderőjavaslatokat bírálja hosszasan. A progresszív adórendszer beho­zatalát sürgeti. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a statisztikai liivtal létszámát sza­porítsák annyira, hogy a választási reform­hoz szükséges népszámlálási adatok földol­gozásával a hivatal még e nyáron elkészül­hessen. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök, minthogy több szónok nem je­lentkezett, a vitát berekesztette. (Lukács válasza.) Lukács László pénzügyminiszter elsőbben Désy Zoltánnak azt válaszolja, hogy a bevé­tel stagnációjának oka az, hogy a szeszadó­bevételt kénytelenek voltak leszállítani. A határon a szeszforgalmat szigorúbban fogja ellenőriztetni és ezért szükség van a pénzügy­őrök szaporítására. A jövedelmek szaporítása szociális és kulturális szükségletek kielégíté­sére szükségesek. A véderőreform költségeit szabatosan állapították meg, azokon túlmenő kötelezettséget a kormány nem vállalt. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés és éljenzés jobbról.) Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisz­ter törvényjavaslatot nyújt be mezőgazda­sági ügyeknek a törvényhatóságok utján való intézéséről és a vízjogi törvény módosí­tásáról. Az ülés vége negyed három órakor. Érsek az albán béke tárgyalásokon. Bécs­ből jelentik: A Fremdenblatt értesülése szerint a török kormány kívánságára a skutarii kato­likus érsek Montenegróból Podgoráciba utazott, hogy résztvegyen a montenegrói török követ és az albán vezetők közt folyó béketárgyalár sokon. Monsignore Szeredzsi, az érsek, két franciskánus barát kíséretében szerdán érkezik Podgoricába. Az albán katolikusok rajonganak az érsekért és valószínű, hogy megjelenése na­gyon jó hatással lesz az albán vezérekre. A második dreadnonght. Triesztből jelen­tik: A Stabilmento Teknikóban serényen folynak a második Dreadnougbt építési mun­kálatai. Remélik, hogy októberben vizre bo csáthatják. . _ . „._ Európa és a marokkói bonyodalom. — A németek Agadirban. — (Saját tudósítónktól.) Madridból jelentik: Az ímpafcial és a Korrespondenziu de Es­pagna tangeri táviratot közölnek, amely sze­rint egy ottani kereskedő Mogadorból rádió­telegramot kapott azzal a közléssel, hogy a németek Agadirban partra szállottak. A Korrespondenzia de Espagna azt hiszi, hogy az egész hir csak Mogadorban forgalomban lévő .vélekedéseken alapul. Francia interpelláció. Páris, julius 4. Pourquéry (le Boiseron képviselő arról ér­tesítette Caill'eux miniszterelnököt, liogy a kormányt interpellálni fogja az agadiri kérdésben, de meg akarja várni de Selves külügyminiszternek Hollandiából való meg­érkezését, hogy vele az interpelláció napját megállapítsa. , Az angolok magatartása. London, julius 4. A kormány azzal a gondolattal foglalko­zik, hogy angol hajót küldjön Agadirba. Végleges döntés még nem történt. [Madrid, julius 4. Grey Edvárd külügyi államtitkár tegnap hosszasan tanácskozott Asquith miniszter­elnökkel az agadiri kérdésről. A lapok izga­tott hangon tagadják, hogy Agadirban vol­nának megoltalmazni való német érdekek; Agadir zárt kikötő, ahol a német kereskede­lem alig teszi a francia és angol kereskede­lemnek negyed részét. , Páris, julius 4. A Matin értesülése szerint az angol kabi­net egyelőre nem tulajdonit fontosságot a né­metek agadiri akciójának; bonyodalom csak akkor állhatna be, ha a németek Agadirban állandóan akarnának megtelepedni. Az uj konferencia eszméje. Madrid, julius 4. Kanalejasz tegnap visszaérkezett Madrid­ba. Megérkezése után újságírók kérdést intéz­tek hozzá az agadiri eseményekről. Kanale­jasz azt felelte nekik, hogy még nem kapott, ujabb értesítést. Azt mondta továbbá, hogy Németország föllépése egészen wj helyzetet teremt és miatta uj tárgyalást kell kezdeni a hatalmakkal. . . Bécs, julius 4. Illetékes helyről jelentik, hogy ujabb ma­rokkói konferenciáról szó sem lehet. Való­színű, hogy a Marokkóban leginkább érde­kelt három nagyhatalom, Spanyolország, Franciaország és Németország egymás kö­zött meg fog egyezni. Az eddig tett nyilat­kozatok szerint e három nagyhatalom közül egyik sem szándékozik állandóan megtele­pedni. Föl kell tenni, hogy ha nagyon ked­vezőtlen körülmények nem jönnek közbe, a három nagyhatalom már a közeli időben az algezirszászi szerződésnek megfelelően, meg fogja állapítani mindegyik nagyhatalomnak érdekszféráját.

Next

/
Thumbnails
Contents