Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-31 / 172. szám

EST! LAP. [!. évfolyam, 172. (22) szám 1811, hétfő, julius 31 ft5zf>onti snrKesrtfiség ís Kiadóhivatal Szeged, = Korona-utca 15. szám CTOJ Saóspesti mrkeszf(tég és Kiadóhivatal IV., Városház-utca 3. szám tzA P.EGGELI ÉS ESTI L.1F ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSE APA VIDÉKEN ? egész évre . R 28'— félévre . . . R |4'— | SzerKssztíisé egééi évre . R 24— félévre . . . K 12 — negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 lillér negyedévre. R 7'— egy hónapra R 2'40 Esti lap ára 2 fillér TELEPPK-SZAR: ntOsée 305 n—i Riadéhivats! 834 liitcrischán 835 ű Budapesii szerttesztöség telefon-számai28—t? 1911 julius 31. Soha még ilyen unalmas ob­strukciót. Az ellenzéki „harcosok" ásítva jönnek be a Házaba. Ásítva , egyhangúan, mindig egyformán végzik gyerekes játékuka. Ásítva rendeznek néha-néha egy kis itnii­Vihart. A karzat tires, az utca néptelen. A közvélemény minden érdeklődés nélkül szemléli a meg­unt próbálkozást. De ha az ob­strukció vezérei előtt rámutat va­laki a kedvezőtlen közhangulatra, vállukat vonogatják és azt felelik: majd megmozdul az orszáig! Nos hát igazuk van. Megmoz­dul, sőt már meg is mozdult. A héten volt Versec város és Tolna­megye törvényhatósági bizottsá­gának közgyűlése. Mindakét mu­nicipáiis kongregáció foglalkozott a véderő reformmal és az ellen­zékkel. Mindkettő nagy többség­gel kimondotta, hogy a kormány katonai javaslatait helyesli, az azokban foglalt intézkedések szükségességét belátja. Ami pedig a kisebbség terrorisztikus ellenzé­sét illeti, mindkét törvényhatóság tiltakozik ellene, azt a parlamen­tárizmussal való visszaélésnek ne­vezi és felszólítja valamennyi tör­vényhatóságot, irjon fel a képvi­selőházhoz az obstrukció beszün­tetése végett. Az ellenzék azt szokta mon­dani, liogy a tavalyi választáson bem nyilatkozott meg az igazi nemzeti közvélemény. Hát most megkezdődött az uj nyilatkozat és a versed, meg a szekszárdi határozatokból itéive, aligha fog eltérni a régitől. A közvélemény, uSy látszik, meg fogja erősíteni tavalyi votumát. És az ellenzék nkkor vagy kénytelen lesz be­sűrítetni, amit jobb lett volna jneg sem kezdeni, avagy pedig kifejezetten a közvélemény, a "Megmozdult" ország akarata el­fanére fogja folytatni nevetséges f°rradalmát. Mert az ország megmozdult és tQvábbi mozdulatai aligha lesz­nek a baloldal technikázó uraival Semben barátságosabbak az ed­digieknél. Utóvégre a magyar netmzet se áll csupa olyan ember­ből, akit kétszer is be lehet csapni. Elég volt egyszer „nemzeti küz­delmet" rendezni és teljes kikap­ki vele. Ha másodszor is ilyesimi készül, akkor nem lesz jó bevárni, amig az ország mozgása megélén­kül. Mert a „technikának" esetleg hirmonbója sem marad. fi képviselőház Ölése - Salát tuiíósHónkiól. ­Kabos Ferenc alelnök tiz óra­kor nyitotta meg az ülést. Napi­rend előtt Polónyi Dezső szólal fel, aki polémiába bocsátkozott Berzeviczy elnökkel, mert a múlt ülésen Batthyány Tivadart a köz­beszólásáért : rabulisztikm, rendre­utasította. Szerinte ez nem sértés, Kabos elnök kéri a Házat, hogy ne polemizáljanak az elnökkel,mert ennek helye nincs. Lovászy Már­ton az ülés végén interpellál a vasárnapi rendőri brutalitások tár gyában. Hammersberg László és Tüdős János szabadságkérése fölött ked­den névszerinti szavazással dönt a Ház. Eszterházy Mihály gróf és Faragó Antal nem kaptak szabad ságot. R vásárban. TAVÍRATQK. Nagy tüntetés Bttdapesten. Budapest, julius 31. A főváros polgársága vasárnap délután a válaszójog érdekében a Tattérsalíban nagy népgyűlést rendezett. A gyűlésen Batthyány Tivadar gróf elnökölt, fölszólaltak Justh Gyula, ~ Barabás Béla és Jsuth János országgyűlési képvi­selők is. Gyűlés után az óriási tö­meg a Rákóczi-utra igyekezett, a rendőrség azonban útját állta. A Népszínháznál a rendősrég neki­vágtatott a tömegnek és kardlap­pal szétverte. A tömegben voltak a képviselők is. Egy rendőr inzul­tálta Justh Gyulát, aki erre azt mondta egy rendőrtisztnek: — Na, ez megkeserülik! Nagyneliezen szétoszlott a tö­meg. Számosan megsebesültek. A munkásság ujabb tüntetésre ké­szült. Kitelepítik a Kovaíd-gyárat. Budapest, julius 31. A Kovald-gyári robbanás ügyé­ben megejtett vizsgálat eredmé­nye alapján a főváros kitelepíti. Az utcák szokatlan, színes, nyüzs­gő, nem is lehet máskép helyesen meghatározni: — vásári képet öl­töttek. A Tisza Lajos-köruttól, ahol a gerencsérek ütötték föl sátraikat, le egész a Mars-térig, mindenütt tarka-barka sátrak tömkelege emelkedik ki az utca porából. A sátrakban hangos, élel­mes árusok kínálgatják dalban és prózában kétségkívül kitűnő portékájukat. Leghangzatosabb, legvásáribb a rai, dobolnak, trombitálnak, kia­bálnak, papirost nyelnek s a leg­különfélébb ötletekkel csalogatják a vásári közönséget. Kíváncsi tö­meg ácsorog a sátrak előtt, kiket nem hagy nyugton a kikiáltók ri­koltozása. — Tessék uraim besétálni, csak most látható csekély öt krajcárért, tessék, tessék . . . És a nép tódul sátorból-sátorba, nem drága a mulatság. . . Egy különös sátor leköti a vásár a Mars-téren, aliol nyikorog , figyelmünket. A ponyván nagy vá­a verkli, bukfenceznek a komédiá- szon terpeszkedik, egy óriási nő sok, ahol a legrikitóbb színekkel van rámázolva. A képen ez a föl­éktelenkednek a komédiások sát-1 irás: SULIM A az öt világrész legszebb óriási leánya a kelet gyöngye Abdul Hamid kedvence. 18 5 kg. ! ! A kikiáltó a következő mesét or­dítja a fülünkbe: — Tessék megnézni, e képen látható Sulima kisasszony, éveinek száma csak csekély tizenkilenc, de ez a különös nő, kérem, száznyolc­anöt kilopjam összsúlyt képvisel a testében. Udvarhölgye volt Ab­dul Hamid török szultánnak, ta­valy a brüsszeli világkiállításon vendégszerepelt. A combja vasta­gabb, mint az emberi test. Tessék besétálni, télen az Angol Parkban látható, most, a vásár alkalmával, csekély öt krajcárért lehet rajta csodálkozni! Trombitaszó: lmj-huj, fizet a nép. A sátor előtt két lécre erősí­tett deszkaszálon ugrándozik egy „ekedttorku komédiás. Kopott, gyűrött cilinder van a fejére csap­va. Valami zsákfélét lóbáz a ke­zében. — Ez, kérem, — mondja — a csodálatos Sulima harisnyája. É a hatás kedvéért belebujtatott egy kisgyereket. Majd ujabb trükk. Piszkos, fehér vászont szo­rongat a kezében. Majdnem akko­ra, mint a sátor ponyvája. Komé­diás pózzal kibontja és nagy ámu­atunkra ezt meséli: — Ez kérem, a csodanő inge. Ha nagyot lélegzik, még szűk is neki. Óriási liaho.ta közbén öt fiút buj­tatott az ingbe. Ez most Abdul Hamid „kedvencének" a miliője. A másik sátor: Nagy Róza va­rázsszinháza. Nagy Róza hanyatt terül a kemény földön, deszkát tesznek a mellére, amelyre nyolc ember áll. — Ez ilyen vass 110 — mondta a mutatvány után egy fiatalem­ber. Később egy ráncos öreg asz­szony csoszogott elő. Gyűrűk elva­rázsolása volt a tudománya. A vásárnak legérdekesebb lát­ványossága Musztafa, az arab fa­kír. Jellegzetes keleti tipus. Sötét­barna, csontos arcáról lesir a szen­vedés. Kezdődik a produkció. Tü­zet nyel egymútán tizszer. Majd tüzes vasat simit a nyelvéhez. Az­után, kérésére a közönség köréből valaki egy hosszú, piszkos tűt át­szúr a karján. Semmi vérnyom. Teljésen érzéktelen a teste. A leg­bámuíatosabb mutatványa az, hogy égő fáklyát dörzsöl meztelen felsőtestéhez. Közben ide-oda sza­ladgál a pódiumon és arab imát énekel. Mindenki a legnagyobb, csodálkozással hagyta el a sátrat,. Van még panoptikum, .erőművész-, körhinta, légbinta és aqii már egy vásárról sem hiányzik: a gondolat­olvasónő. A gyorsfotografusok

Next

/
Thumbnails
Contents