Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-30 / 172. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 julius 30 Az operáció végeztével visszatették a két hullát a koporsóba ós azonnal el is földel­ték a régi helyükre. Az ólomplombával ellátott csomagokat az orvosszakértők magukkal húzták Szegedre és innen fogják még a vasárnap folyamán Budapestre küldeni. A inéregkat/crö lakásán. Gersány Mária'lakása a kisteleki Szegedi-ut­cában van. Még most is künn ran a bábaasszony csalo­gató cimtáblája : Török Antaíné — Garzsány Mari okleveles szülésznő. A lakás az udvar végén van, két szobából és egy konyhából áll. Most az ötödik férje Tű­rök Antal cipész lakik ott. Török Antal nem volt otthon, valahol a korcsmákat járta, mi­kor benyitottunk a nevezetes házba. Basch fa­kereskedőné, egy bájos tizennégy napos asz­Hzony fogadott bennünket és igen szivesen megmutogatta az uj Jáger Mari lakását. A konyhában az edények egymá-ra dobálva he­vertek, de semmi nyoma sem volt a hires pati­kának. Az asszony ugylátszik neszét vette a dolognak, mert mindent eltakarított hazulról, az ís csak véletlenség lehetett, hogy a vizs. jfálóbiró rézgálicot talált a lakásán. A szobák tiszták, közönséges paraszti bútorokkal beren­dezve. Senki sem mondhatná, hogy ebből a la­kásból indultak ki egy országos bűntény szö­vevényes szálai. A kisteleki asszonyok. Az országos botrány legjobban érdekli a kis­teleki asszonyokat. El is lepték az egész te­metőt. Sugtak-bugtak egymás között. Hisz ők sokat tudnának mesélni, dé hallgatnak, mint a sir. Nagy ritkaság, ha egyik elszólja magát. Színleg még pártoljak is a vén boszorkányt. — Nem is volt az oiyan nagyon rossz asszony. Egy nagy csapat asszony közé vergődtem. Szerencsémre nem vettek észre, mert őszin­tén, leplezetlenül beszélgettek tovább. Egy öreg asszony vitte a szót: — A Kuesora Mari sir/át is föl köllene bon­tani. Papp Antal már szaladgált is tegnap a tömető körül. — Ugyan már no. Talán nem is igaz a dolog, — Sokat rákennek most a Mari nénire! — szélt közbe egy fiatal menyecske. Észrevettek. Azonnal másra terelték át a beszédet. Előbb azonban összesúgtak: — Ne beszéljetek, ez ujságiró, mindent ki­szerkeszt az újságba. A csendőrök oszlatták szót a hatalmas asz­szonytábort, akik azonban még sokáig ott cir­káltak a temető körül. Akadtak olyanok, akik még köszöntötték a távozó kuruzsló asszonyt. Szerettem volna még Pignitzkyvel, a vejóvej es az anyósával is beszólni, akikről szintén azt rebesgették a kisteleki asszonyok, hogy vaj van a fejükön, de a beszélgetés nem sikerült, mert már pénteken letartóztatták őket is a csend­őrök. Gerzsány Mária a vonaton. \z exhumálás után Gerzsány Máriát a bör­tönőrök kikísérték az állomásra. Hat óra 15 perckor robogott be Kistelekre a szegedi sze­mélyvonat. Gerzsány Mária a fegyőrökkel együtt egy harmadosztályú külön kupéba szállt be. Előzőleg azonban vett magának az állomá­son gyümölcsöt. Étvágya nem igen lehetett, mert csak a kezében szorongatta a szép őszi­barackokat. Beszélni nem lehetett vele, mert jtem felelt a hozzá intézett kérdésekre. Csak amikor az eső zuhogni kezdett, szólalt meg: — Hála Isten, csakhogy esik! Szegeden a vasúti állomáson nagy tömeg várta a hírhedt asszonyt. A börtönörök vissza­kísérték a szegedi ügyészség fogházába, hol mindaddig fogva marad a község gyilkosa, mig a nyomozást be nem fejezik, rnig Ítéletre nem kerül a kiszámíthatatlanul nagy bűnügy. Az országos botrány hullámai egyre na­gyobbodnak. Felletár Emil dr szakvéleménye rántja majd le a leplet a titokzatos bűn­tényről. Nem lehetetlen, hogy Felletár Emil dr szakvéleménye meghozza azt az óriási szenzációt, mely magával hozza, hogy az egész kisteleki temetőt föl kelt bontani, ha­lottak seregót tanuságtételre kell hivni. A kisteleki temető néma halottjait hívják majd tanuságtételre, a szennyes bünügyben. A móregontó zörgő csontú tanúi már készül­nek a nagy igazságosztásra. Gerzsány Má­ria felé már suhannak a rémek, már köze­lednek a megöltek árnyai, már kisért a borzalmas feltámadás: az itélet napja. Szabó Mihály. Úszni. Az uszodában. Az uszoda területe 25 m\ Van benne 325 m* viz. A 325 m3 vizben úszik (325)2 ember. A kabinok előtt áll: (325)4 ember. A (325)1 embe­ren áll (325)' főnyi közönség. Közöttük a ós b. Mentők, tűzoltók, nép, reaumur, celsius, fáren­heit, megfagyott tótok ós elolvadt szerelmesek mind a ós b haláltusájukban hörögnek. a: ajaj, hogy lehetne bejutni a vizbe, hogy lehetne bejutni a vizbe? b: miért kezdi kis betűvel a mondatot ura­sága? a: ilyen nagy melegben, ilyen nagy melegben­b: csak nem szabad elszontyolodni, én még mindég bejutottam a vizbe. a: ön egy hazug. b : ha nem állnának négyen a jobb kezemen, ketten a balkezemen és többen a lábaimon, most kegyedet megrúgnám, de igy arra gondo­lok, hogy összeköt bennünket a baj és ez a gondolat azt súgja, hogy segítsük egymást, hisz oly sokan vagyunk a szárazon, megtanítom önt arra, hogy hogyan kell bejutni a vizbe. a : halljuk. b: először itt van a pofázási módszer : az ember mhástui a trambulinra áll ós goromba­ságokat kiált az úszómesternek, az úszómester erre bepofozza a vizbe. a: kitűnő. b: azután itt van a petróleum-módszer. a : az milyen ? b: az olyan, hogy az ember leönti magát petróleummal ós mggyujtja, égek, égek kiál­tással berohan az uszodába, remélheti, hogy belökik a vizbe, a petróleum-módszer azonban nem alkalmazandó olyan uszodában, ahol nap­fürdő van. a: miért? b: mmert ott tudják, hogy a petróleumot leg­célszerűbb homokkal eloltani. a: mi van még. b: van még egy módszer az nagyon egy­szerű, az ember egy eroplánon az uszoda fölé száll és onnan ieveti magát. a: tényleg nagyon egyszerű. b: azután: az ember betéteti magát egy ágyúba és belöveti magát a tiszába, ez is na­gyon egyszerű. a: hogy ez nem jutott az eszembe előbb. b : van azután még egy módszer. Az ember lop. Aki lop az hűvösre kerül és ugy-e épen ez a cél ? a : ez, de én tudom ennek jobb módját is. b : halljuk. a: legyen öngyilkos, biztosan belekerül a kórházi jégkamrába. (Többen öngyilkosok lesznek.) NAPI HÍREK Maróczy kivándorlása. (Saját tudósítónktól.) Fővárosi lapok hírt adnak arról, hogy Maróczy Géza, a világ­hirü szegedi származású sakkmester Ame­rikába megy, hogy ott a legelőkelőbb sak­kozó klubok meghívására Amerika legki­válóbb sakkozóival megmérkőzzék. Sajnos, mi sokkal kedvezőtlenebb értesí­tést kaptunk Marőczyhoz közelálló körök­ből, megbizható forrásból. Értesülésünk sze­rint Maróczy amerikai turnéjának sokkal jelentősebb, sokkal elhatározóbb jellege van, semhogy az a magyarokat kizárólag sport szempontból érdekelhetné. Maróczy ameri­kai turnéja kétségkívül megfelel a valóság­nak, — de a nagyon sötét szinezetü hát­tere ennek a turnénak a kivándorlási cél, mely szerint ha Amerikában jobb boldogu­lásának terét tudja találni, akkor vissza sem jön, hanem ott marad, Amerikában te­lepedik meg. Aki ismeri az amerikai viszonyokat és is­meri Maróczy Gézát, annak kétsége sem lehet az iránt, hogy Maróczy megtalálja Amerikában azt, amit hiába keresett Magyarországon: a megbecsülést, támogatást ós jólétet. Maróczy sem tudta elkerülni a nagynevű ma^ gyar tudósok ós művészek közös sorsát, a ki­vándorlást. Nálunk csak kalmár szellemű em­berek tudnak boldogulni, a tehetségesek nem igen. A legnagyobb szégyenünk lesz, ha Ma­róczy Gézának, kinek világhírneve fényt és dicsőséget szerzett Magyarországnak, kiván­dorolni lesz kénytelen. Minket szegedieket különösen kellemetlenül lep meg Maróczy kivándorlásának a hire, mert hiszen szegedi származású. Hozzánk köti a bájos gyermekkor minden szép emléke ós a sakkjátékban elért első sikerei. Felesége is szegedi asszony, Matin Jakab dr, a szegedi bábaképzöintézet igazgató-főorvosának a leánya. Maróczy mintegy két év óta teljesen vissza­vonult a nyilvános szerepléstől, elkedvetlene­dett és — volt rá oka. Középiskolai tanár volt és a szerény tanári fizetés sehogy sem volt elegendő egy sakkvilágmester természetes igé­nyeinek a kielégitósére. Államsegélyért folya­modott ós a koalíciós kormány, Kossuth Fe­renc, mint miniszter elutasította a nagyon jo­gos ós méltányos kórelmével. Nem méltányol­ták azt a tehetséget és tudást, melyet Ma­róczy Géza Magyarország dicsőségére idegei ós egészsége árán is oly pazarul csillogtatott. Hozzájárult elkedvetlenedósóhez az a tragédia, mely családjában játszódott le. Tüneményes szépségű és a rajongásig szeretett nővére, mint fiatal asszony önkezével vetett véget éle­tének. Igy megtudjuk érteni nagy elhatározását, hogy Amerikába vándorol, amit annyival 13 könnyebben megtehet, mert kitűnően beszél angolul. Vajmi kevés reményünk lehet ahoz, hogy Amerikából visszajöjjön, mert hozzá ha­sonló és nálánál jelentéktelenebb sakkozók 10 tudnak maguknak Amerikában fényes ekszis®' tenciát biztosítani. Igy a nagy hírnévre vergő­dött fiatal cubai mester, Capablanca is fény0" sen megél Newyorkban a sakkozásból. Cap"' blanca már játszott egy kiváló magyar amat0f sakkozóval, még pedig Steiner Bernát bud"' pesti polgári iskolai tanárral, aki az iskola­viszonyok tanulmányozása végett járt Am0f1' kában s Newyorkban, a Rtcc-fóle sakk-klubba" mérkőzött a tehetséges fiatal cubaival. Stein01" nek — mint mondani szokták — már bizt°» volt a partija, de mert biztonsága tudatába" nagyon nobilisán játszott, szépen akart ny0f"'' veszítette el véletlenül a játszmát. Ez ntiá8» év előtt volt, azóta Capablanca sokat fejlőd'10, tett, de semmi esetre sem juthatott nagy0 magaslatra, amelyen Maróczy áll.

Next

/
Thumbnails
Contents