Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-29 / 171. szám

82 DELM AGYARORSZÁG 1911 julius 3© Nincs pénz iskolákra. Saját tudósitónktói. Szeged már évtizedek óta sürgeti a belterületi iskolák: lállamositását. Az iskolák fenntartása olyan súlyos teiier a város háztartásában, hogy a költségekre már nem is találnak fedezetet. Kilenc elemi iskola van Szeged belterületén, száz osztályiyal. Némelyik iskola azonban már több mint harminc éve épült és a legjobb akarattal sem megfelelő pedagógiai célokra. Az iskoláknak hiányos a felszerelése, megrongálódtak a tantermek, ugy, hogy lehetetlen ott a gyermekek lelkiismeretes tanítása. A tanács nemrégen utasította a mérnökséget, hogy az iskolák javítására vonatkozólag tegyen előterjesztést. A mérnökség benyújtotta a munkálatok költségvetését, amely azonban csak az általános javításokra szorítkozott. Az iskolák azonban olyan elhanyagolt állapotban vannak, hogy múlhatatlanul szükségessé vált azok minden irányban kiterjedő, teljes átalakítása. Ez azonban olyan horribilis összeget igényel, amelyet nem bir el a város költségvetése. Az iskolákat pedig sürgősen restaurálni kell. Gaál dr. javaslatára a tanács felirt a kultuszminisztériumhoz, hogy a szükséges javítások költségeire nincs fedezet. Ezért államsegélyt kért az iskolák fentartására. Uj iskolák építése is szükségessé vált, az építési költségekről azonban ;még beszélni sem lehet. Ha meg nem szűnik ez az állapot, rövidesen beáll a szegedi közoktatásügy csődje. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Gaál Endre ér kulturtanácsnokhoz és Scossa Dezső dr királyi tanfelügyelőhöz. Gaál Endre dr a következőket mondta: — A szegedi belterületi iskolák szomorú állapotban vannak. Régi rozoga épületek, hiányos fölszereléssel, ugy hogy igen nagy nehézséggel jár a gyermekek gondos tanitása. Kilenc belterületi elemi iskolánk van, majdnem kivétel nélkül sürgős javításokat igényelnek. Eel is hivtuk a mérmelyre nem találunk fedezetet. Felirtunk tehát a kormányhoz, áilamsegély érdekében. Az iskolák fentartása cimén kértük a segélyt. Nem tudjuk, méltányolják-e majd a kérelmünket, de tény az, hogy a városnak erre a célra nincs pénze és igy még súlyos bajok támadhatnak a belterületi iskolák ügyében. Uj iskolákra is múlhatatlanul szükségünk van, de még a javításokra sincs pénz, nemhoy uj iskolákra. Legközelebb beállhat az iskolák ,túlzsúfoltsága és akkor furcsa helyzetben leszünk. Scossa Dezső dr igy nyilatkozott: — Nincs tudomásom arról, hogy a tanács fölterjesztést intézett volna a minisztériumhoz* államsegélyért az iskolák fentartására. Tény az, hogy az iskolákon sürgős átalakítások eszközlendők, ha a tanítás rendes menetét biztosítani akarjuk. Elhanyagoltak az iskolaépületek, a felszerelések és az osztályok sem felelnek meg a modern tanítás céljainak. Uj iskolákra is nagy szükség van, mert már eddig is túlzsúfoltság tapaszható. Nem tudom, milyen irányú lesz a minisztérium döntése, én mindenesetre véleményezni fogom az átalakítások szükségességét. Tudomásom szerint az állami költségvetés keretébe nincs beillesztve az iskolák fentartása. A belterületi iskolák körül tehát baj van. Nincs pénz javításokra, a sürgős munkálatok, eszközlésére. Ha nem lesz kedvező a minisztérium döntése, akkor a gyermekek egyszerűen nem járnak iskolába. Ez olyan csúnya botránya lenne a magyar közoktatásügynek, amelyet akár az államnak, akár a városnak kötelessége megakadályozni. A képviselőház ülése. Návay Lajos alelnök tiz órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Bejelentette, hogy Kober Antal és Freszky Elemér szabadság iránti kérésüket visszavonták. Ezután azt jelentette, hogy Faragó Antal, Hock János, Vaszkó Emil, íőkséget, terjeszszen be javasla- Essterházy Mihály gróf és Holló töt a javításokra vonatkozólag. lajos szabadságot kértek. MintNehány nappal ezelőtt, a mérnök- hogy húsznál több képviselő névség elkészítette a költségterveze- j szerinti hzavazást és annak hétíeket, amely azonban csak általá- fgre halasztását kérte, az elnök javításokra szorítkozott, j ilyen értelemben mondta ki a bános Minthogy ezzel nem sokat segi- tározatot. tenénk a bajokon, a gyökeres át- Felolvasták ezután Versec fölalakitásokra vonatkozólag adtunk iratát az obstrukció ellen, a nagyutasitást a mérnökségnek. Ez j váradi és szarvasi népgyűlések azonban előreláthatólag olyan határozatait a választói jog türhorribiíis összeget igényel, a | vénybeiktatása és Csanádmegye foliratát az egyesülési jog szabályozása érdekében. Az interpellációs könyvben bejegyzett hét interpelláción két uj ivterpeliáció van. Poszgay Mihály az adókivetés, Polónyi Dezső pedig a horvát politikai helyzet ügyében jegyeztek be interpellációkat. Következett a napirend: a véderőjavaslat tárgyalása. Márkus László munkapárti az első fölszólaló. Beszéde elején idézi idősebb Andrássy Gyula gróf szavait, amelyekkel az elitélte az obstrukciót. Azt mondja, hogy a véderőjavaslat törvényre emelkedése az állam biztonsága érdekében szükséges. A magyar nemzet idegennek találja a közös hadsereget, de épen a törvényhozóknak kell a közvéleményt fölvilágosítani arról, hogy az önálló magyar hadsereg nagy teherrel járna az országra nézve. Elfogadja a javaslatot. Batthiányi Tivadar gróf beszólt ínég a javaslat ellen. Egy órakor áttértek az interpellációkra. Az elveszett gyerek. - Saját tudósítónktól. Nagy ribillió volt szombaton délben a Valéria-téren. A Valéria-tér 14. sz. ház előtt játszadozott egy kis fiu. Véletlenül arra ment Nagy János bérházi kapus felesége és amint megpillantotta a fiút, ijedten felsikoltott: — Fiam, édes kis fiam . . . hol voltál . . . csókold meg hamar az anyuskát . . . drága kis fiam . . . Az asszony magához szorította a fiút, csókolta és el akart vele rohanni. Ekkorra már a járó-kelők is köréje csoportosultak, nem tudták megérteni a különös jelenetet. A nagy lármára az utcára sietett Bukuczi Józsefné, a 14. számú ház házmesternéje. Amint meglátta a kis fiút görcsösen szorító asszonyt, oda volt az ámulattól. r— Drága fiam . . . mondta az asszony könnyezve. — Mit akar maga az én fiamtól — rivallt rá a házmesterné. Engedje el azt a gyereket, mert... A két asszony már hajba is kapott, ugy kellett őket szétválasztani. Az előhívott rendőr végre nagynehezen megállapította, hogv miről is van szó. Nagy Jánosnak két évvel ezelőtt elveszett az öt éves fia. Kutatták mindenfelé, de sehogysem akadtak a nyomára. Már le is tettek arról, hogy valaha megkerül a fiu. A szombati hetipiacon Nagy Jánosné a Valériatérre igyekezett, amikor az utcán véletlenül meglátta az elveszett kis fiút. Nagy meglepetésében nem tudott hová lenni az örömtől. Bukuczi Józsefné nem hagyta anynyiban a dolgot, ragaszkodott ahhoz, hogy a fiu az ő fia. A két asszonyt a fiúval együtt felkisérték a rendőrségre. Érdekes, hogy a fiu nem ismert Nagy Józsefnéra. A rendőrség most az anyakönyvi hivatal adatai alapján meg fogja állapítani, ki az anyja a fiúnak. NAPI JHiREK. Szalmalángok. Abban az évszakban, amelyben j®" lenleg hazánk található: rekkeni meleg van. Amikor a meleg el b rekkedni, akkor szalmalángok égnél a tájon. Ezt a költő is megénekel" „Toldy" bevezető soraiban, mondván1 — „Ég a napmelegtől a kopár sik sarj1 Tikkadt szöcske nyájak legelésznek rajta Szegeden a „szik" nem ég, me'1 Szegeden a „szik,,: viz és gyom<" égés oltására szolgál. Ellenben sziken is szőke nyájak legelésznél1 de csak ugy, ha a szikben málna1' is van. Ezt málnaszörpnek nevezi! és mint kánikulai frissítő kerül f°r galomba. A kánikulában ugyanis hőségtől csillagokat lát az emb®1 Amikor tehát el kezd rekkenni ® idő, ez ut a csillagokig. Nálunk tehát a költő éneke né* változást szenved, amit heveny' szett átdolgozásban igy mond!'8' nánk Toldyval: Ég a gyomorégést sic itur ad astra Szőke nyájak málnaszörpöt isznak raj' Mindazonáltal ezen évszaknak legérdekesebb tünete: a szali"' Szalmának nem csak az a gab°( nevezendő, amely mint termény k®' eladásra, hanem főleg azok az y berek tekintendők szalmáknak, a" a családjukat elküldték a fürdők*] ők maguk pedig itthon égnek a badság gyönyörűségétől. Az összegyűjtött szalmát a egyszerű gyormeke „kazal"-nak vozi. Szegeden most sok ilyen k"' található a vendéglökben, kávéház® ban és mulatóhelyeken. A szeg' szalmakazalhoz nem szabad k" menni pipával és pezsgőre), i"1 különösen az utóbbitól kigyulaí" és ilyenkor támadnak a szalma'3 gok A szegedi szalma olyan, mi"1 vidéki buza, mert addig van D1^ mig le nem aratják. Itt jelenleg landóan aratják a szalmát, amigc' le nem dől a lábáról. Vidéke" aratás a kora hajnali órákban dödik. De Szegeden frissebbek gyünk, mert itt már este kezd0 az aratás ós reggelre a szalma le is van dűlve a lábáról. A szalma vendéglökben étkez'" az a sajátsága van, ami a hüv®", veteménynek. Ugyanis bizony0*^ után pukkadozik. Ez onnan , mert kecsegtető francia elnevet, alatt olyan ételeket kap, amely'J a megszokott családi körben í"'1 vágná a tálat. Például ?z étlaP0'^ áll: gőzmetélt á la erem. A s'íi]^ ettől kedvre gyul, mert a&gí8 ^ lehet, amiben egyszerre kap L|| iT 1* ,í ar»' metéltet ós krémet. De mily nős, hogy mindezek helyett galuskát kap, amit otthon csal+ esetekben kellett ennie, amiko" j mosás volt. A szalma sors" j olyan, mint a szerencse : ,.( Ami a szalmából a vidám ca®P'1 J nél megmarad, azt ocsunak j( zük. Innen van az, hogy végU^J den szalma fölocsudik és akk®1' ^ hogy nem is olyan jó sz" ^ lenni. Azt a szalmát, amely"4 ^ szőri aratásra som ocsúd"4