Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-29 / 171. szám
74 DELMAGYARORSZÁG 1911 julius 30 tik benne mindenkinek, aki e fiata! párttól az ofszág ujáalakitásának dicső munkáját várja. Az egész obstrukciós hadjáratban, — hatásában s következményeiben — eddigelé az ellenzéki tervekre nézve a legkellemetlenebb, hogy lélektanilag teljesen helytelenül itélte meg a vele szemben ülő munkapártot. Ha ők győzik a sivár, rettentő játékot a vásott gyermekek meggondolatlanságával: A munkapárt győzi a szilárd, nyugodt, egy tappottat sem engedő ellenállást férfias kötelességérzettel. Ezeket a keményen helytálló, sem meg nem ijeszthető, sem szét nem ugrasztható "katonai négyszögeket mindenkor szemben találja magával a támadó obstrukció hosszú -hónapokig, akár egy esztendeig. E sorok meg nem ingadoznak s a csatatér minden pontját megszállva tartják. S amig a párt teljesíteni fogja kötelességét ra parlamentben, örökös névszerinti szavazások libiai sivatagán járva, a külső és belső demoralizálásnak minden jele nélkül, — az országnak ideje lesz megmozdulni s elitélő szavával az obstrukciót elcsüggeszteni. Tisza válasza Audrássynak. Megírtuk a Délmagyarórszág-bm, hogy Andrássy G. ula gróf vezércikket irt a Magyar Hírlapba, amelyben megjegyzi, hogy Tiszával i b kérdésben nem ért egyet, hogy igaz hatvanhetesnek érzi magát, dacára, hogy a kormány programmját élesen megtámadta s az obstrukciót helyeselte. Tisza István gróf most „Válasz a terebesi levélre" cimen vezércikkben válaszol Az Újság hasábjain. Többek között ezeket üzeni Andrássy Gyula támadásaira: 'Mindenekelőtt konstatálnom kell, hogy egy árva szóval sem vétettem a köteles diszkréció -ellen és bizalmas beszélgetéseink tartalmából semmit nyilvánosságra nem hoztam. Azt, hogy én vállalkozásomat óhajtja Andrássy spártja aömével támogatni hajlandó, nemcsak ő és nemesik négyszemközt nnndo'ta nekem. Nyilván beszéllek, hirdették ezt számosan, olyanok is, akik a munkapárthoz nem csatlakoztak. De tovább megyek: amikor a dolgok ugy alakultak, hogy Khuen-Héderváry Károly gróf bizadenbeu sajátságos vonásait érvényesiti, melyek őt és markáns egyéniségét a modern festészet keretébe övezik. Bennünket különösen speciális problémák elé állit. Ö és müvei többféle irányban fognak buzditóJag hatni és őszintén örvendünk, hogy gyűjteménye — egy budapesti magángyűjtemény kincseivel előnyösen kiegészítve — legközelebb több német városban (igy októberben a „Leipziger Kunstverein" tárlatán kerül kiállításra. Eme különleges tárlat mellett, amely az egész felülvilágitótermet uralja, az érdemdús „„Moderne Galerie" szépszámú egyéb kincsekkel is dicsekedhetik. Elsősorban Uhde képeiből egy mesés választékot kell említenünk, izek között a mester régebbi müveinek több eminens példányát. Úgyszintén egynéhány markáns vászon Holder régebbi műviéből; Oszwald, Seyler és mások, akik a „fiatal" Münchent képviselik, ugyancsak szóhoz jutottak. Olyan városban, mint München, a jelen tárlat programja határozottan uj és a rendezés a mübarátok osztatlan elismerését érdemelte ki. tott meg a kormányalakítással s az én teljes támogatásommal megkezdette kormány- és pártalakitási törekvéseit, huzamosabb ideig folytak mág eszmecserék abban az irányban, hogy az egész alkotmánypárt résztvegyen az uj párt alakításában, E tárgyalásoknál szó volt a választójogról, szó volt az országgyűlés időközben bekövetkezett feloszlatásáról, szó volt bizonyos személyek iránti bizalmatlanságról, szóval mindenről a világon, csak a katonai kérdésről nem. Már pedig engedelmet kérek, azt — hacsak igen nagyíoku könnyelműség vádjának nem akarja magát kitenni — tudnia kellett Andrássy Gyulának, liogy a két éves szolgálat behozatala mellett az ujonclétszámnak most kontemplált mórvére föltétlenül szükség van. Hiszen ez nem több anná', amit a SséZZ-féle javas! it kivánt és a kétévi szolgálat által okvetlenül igényelt fölemolésnél és már a koalíciót megelőző tervezgetések ezen mérték körül mozogtak. Nem tételezhettem tehát föl Andrássyról, aki egész minisztersége alatt első sorban a katonai kérdéssel foglalkozott, azt a felületességet, hogy az ujonclétszám fölemelésének szükséges mértékét no ismerje ós nem kérdeztem külön meg tőle azt, hogy a létszámemelést megszavazza-e, amikor az én vállalkozásom számára támogatását ismételten fölajánlotta. Hiszen sértőnek tartottam volna ő reá nézve, ha ebben kételkedem. Hogy pedig ő mit és hogyan ajánlott nekem, arról még most. a tőle jött provokálás után sem beszélek, egyszerűen megelégszem a terebesi nyilatkozat azon szavaival, amelyekben elismeri Andrássy, hogy engem kormányalakításra akart rábírni, Végül csak két dolgot: a leghatározottabban vissza kell utasítanom azt a légből kapott vádat, mintha akadna bárki is közöttünk, aki a kilences bizottság programmját tökéletlenül akarná megvalósítani. Ami ebből még hátra van, a jelvények rendezése, azt már a kilonces bizottsági programm elfogadása biztosította a magyar nemzetnek s annak mielőbbi beváltásához politikai reputációját köti az egész munkapárt. Grey nz európai helyzetről. Londonból jelentik : Az alsóház ülésén Grey külügyi államtitkár az európai helyzetről azt mondta : Az albániai harcok folyamáu oly kegyetlenkedések fordultak elő, amelyoket nemcsak a humanitás szempontjából, hanem azért is sajnálnunk kell, mert őszinte barátai vagyunk az uj török rezsimnek. Komoly óhajunk, hogy az uj rendszer állandó jellegű legyen és tekintélye öregbedjók. Komolyan óhajtjuk, liogy az albániai zavargások liberális és nagylelkű feltételek mellett Iecsillapittassanak. Mog vagyok győződve, liogy az európai nagyhatalmak ezidö szerint nem óhajtanak belevonatni egy Törökországgal szemben való intervencióba. Sajnálatomnak kívánok kifejezést adni a dolgok ottani fejlődéséről ós több dologról, ami ott törtónt. Ezt a sajnálkozást osztják miudazok, akik nem követnek politikai célokat Törökországban ós akiknek nincs más óhajuk, mint az, hogy a török kormány sikeresen működjön, mert attól tartanak, liogy a Törökország jövőjébe vetett bizalom attól függ, vájjon képes-e mindazt, ami a régi rezsim alatt történt, elnyomni és megszüntetni. A perzsiai helyzetről Grey ezt mondotta: Mi nem intervenálhatunk Észak-Perzsiában és nem áll módunkban az orosz kormányt intervencióra szorítani. Miután az orosz kormány Mohamed Alit ismételten figyelmeztette, hogy európai intrikák esetén elveszti apanagejót, ugy nézetem szerint teljesen jogában állana az orosz kormánynak, ha a sálitól "tényleg megvonná most minden nyugdiját. Perzsiában megkezdődött a harc. Ebben a pillanatban lehotetlen többet tennünk, mint figyelni az osemények folyását, de ha a harc követelményei kiterjednének vagy az idők folyamán nyugtalanítóbbá lennének, talán intézkedéseket kell majd tennünk, hogy a mi szféránkban fekvő helyeken az életet ós varyont megvédjük. Békeakdó, — kulíurakeió. Elmondta Mangva Vasul. Az utóbbi napokban több támadás jelent meg a görög keleti egyházi hatóságok ellen. Ezeket a támadásokat nem hagyhatom szó nélkül. Konstatálni kivánom s a nyilvánosság elö'tt kell hangoztatnom, hogy a görög keleti egyház soliol nem gátolja a kulturakció sikerét, mert át van hatva attól a tudattól, hogy a népoktatás terjesztésével magasztos, nemes föladatot végez. Épen ezért a görög keleti egyház mindenkivel teljes összhangban működik, amikor arra törekszik, hogy felekezeti iskoláit megtartsa, javítsa, fejlessze és tökéletesítse. A görög keleti szentszék tehát, liogy a népet súlyosabb anyagi megterheltetéstől megkímélje, de egyben azért is, hogy lépést tartson a közoktatásügy követelményeivel, orélyesen lépett föl, hogy felekezeti iskoláit rendbehozza, a tanítás nívóját emelje s ha leliet, államsegélylyel uj iskolákat is építsen. Helytelenül cselekesznek tehát azok, akik mindenképen a magyar oktatásnyolv ellen való akciónak minősítik azt, hogy a görög keleti egyház megakarja tartani iskoláit és helytelenül cselekesznek azok, akik mindenáron községi iskolákat akarnak fölállítani ott is, ahol már felekezeti iskola van. A magyar nyelvet a felekezeti iskolákban is respektáljuk az 1907. évi törvénycikk alapján és a szentszék határozottan szorgalmazza is azt, amit a törvény is követel, hogy iskoláinkban kellő mértékben érvényesüljön a magyar nyelv tanítása. Ebből következik az, hogy ott, ahol a felekezeti oktatás eleget tesz a törvény parancsának, ahol a tanítás megfelelő és a tanépület jó, ott ellentétes dolog a községi iskolák fölállításának forszirozása. He kell látni, hogy nem felekezeti szempontok, hanem a nép anyagi erejének ismerete és a súlyos ujabb adózástól való megkímélése vezet benniinkpt arra, hogy minden tehetségünkből a felekezeti iskolák állapotait szanáljuk s ezzel elhárítsuk a községi iskolák létesítésének indokait. Szó sincs tehát itt nemzetiségi izgatásról, hanem tisztán csak arról, hogy iskolaföntartói jogunkat épségben tartsuk, s épen a magyar állameszméhez való ragaszkodás szempontjából a népet se a hatóságok, se a kormány ellen el ne keserítsük. Igen kérem, tehát a közigazgatási faktorokat, ezt a buzgalmat ne vigyék tul azon a határon, amelyet maga az élet, magának a népnek nehéz helyzete eléjük szab. Ott", ahol azt látják, hogy a görögkeleti egyház igenis eltökélt módon iparkodik a rendelkezésére álló eszközökkel rendbehozni a felekezeti iskolák esetleg elmaradt állapotait, ne gördítsenek ez elé akadályt s addig, amig meg nem győződnek róla, hogy mi tényleg komolyan fogtunk hozzá'iskoláink színvonalának emeléséhez, a jó tanítás inaugurálásához, a magyar nyelv ápolásához, addig függesszék föl a községi iskolák létesítése iránt alkalmazott szigorúságok Biztosithatom őket, hogy őzzel a türelmes és okos, bölcs és toleráns magatartással sokkal jobban erősitik a békét, a nemzetiség1 és felekezeti egyetértést, mintha vasmarokkal akarják tervüket keresztülvinni. Ne felejtsük el, hogy az ideát akkor szolgáljuk helyesen, ha a kulturakcióval nem romboljuk lo a magyar-román békeakciót. Egyebekben én a magam részéről a vak lás- és közoktatásügyi miniszter ur őnag>"[ méltósága előtt is feltártam a helyzetet direktívát kértem tőle a felekezeti iskolák fentartásában végzett törekvésünkhöz. ErU a memorandumra feleletet is kaptam, a»,e* lyet okulás és miheztartás végett közlök -