Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-28 / 170. szám

1 julius 39 1911 julius 39 DfiLMAGYARORSZÁG 28 íja tétlenül ját a ma2ti , Angliát, mionstrációanem a terírszcig ujabb tzza. Ahoíe Francialent az agaegeti most ;gész atlanti ü kikötőben, a hivatalos [galmát, jelly angol könémet hadiét tartalc megcáfolják őzés folyik n egyaránt, mi a békét ssal lesznek jlÖdésére is. megmarad érdésére alörökországik érkeznek, rint a porta Montenegrót, lázadt jnalilentette egy l mindenre gyminiszter, ániigyébe a tele, de minörökországilig várják, ő mágányodalmakat. a jelentések y, julius 27. iint AbdvlP bán vidékre, nit,iák a tárj i Monteneyki a malisany teljesen vagyis na* íboru, vagJ" muiszter ki' őtt, hogy 11 t és az olleír legszigoru'1' •e, hogy bi' I Sefket pas'1 tem fog ky '•ogy zülvc. adott annak altnak ne"1 bbe a ák, hogy tf>!' történik, ^ c van. »». julius 27ztgetésekke'' ületet kelte' itkeztek bif iten belül f' érc. És bel"; szempilk1" örzemanő'e nerő spek'1 tőzsdét. In, julius 2'ij tóban rí" lágy fu kirohirí' lló loM " . i Kölnid n éles tárí" .. 1'" < enne. ± i'ogialk°2 Ltoyd George tegnapi szenzációs beszédével « igy végzi fejtegetéseit: i — Annyi bizonyos, hogy Németország rsemmiesetre sem fogja engedni, hogy valamely idegen hatalom erőszakot vegyen rajta, mert a történelem tanította meg rá, hogy csak az az állam marad fönn, amely képes megvédeni jogait és érdekeit. Jó lesz, ha Londonban és Párisban észbekapnak. A cikk furcsának tartja, hogy a francia sajtó irtóhadjáratot indított Németország ellen Marokkó miatt, mihelyt arról volt szó, hogy Franciaország engedményeket hajlandó tenni Németországnak azokért a területbeli gyarapodásokért, amelyeket viszont a német birodalom rovására t mez meg a francia köztársaság, holott ugy áll a dulog, hogy a francia sajtó pendítette meg a kompenzációk eszméjét. Most a Matin és a Tep.ms tüzet okád emiatt és a Times buzgón szekundál. Németország megjegyzimagának ezt a méregkeverést. Cetinje, julius 27. Selcane mellett tegnap maliszorok és a török csapatok között véres harc folyt, itiely a reggeli órákig tartott. A török csapatok igen nagy veszteséget szenvedtek, ezzel szemben a fölkelők csak kevés embert vesztettek. A képviselőház ülése. — Unalom tíztől kettőig. — (Saját tudósítónktól.) Ma újra megfontolta a dolgot a vitarendező bizottság és mára csupán névszerinti szavazást engedelmezett. Az ülés elejétől a szabadságolásokról szavazott a Ház és háromnegyed kettőkor sürgős interpellációt adtak elő a Kovald-ügyberi. Politikai körökben azt a hirt terjesztették, bogy a képviselőház tanácskozásait elnapolták. Ezzel szemben jól informált helyről a •.Magyar Tudósító" azt az értesítést nyerte, hogy szünet nem lesz s a kormány elhatározása most is az, hogy a véderőjavaslatok tárgyalását semmi szin alatt nem szakítja 'Heg. Az ülés után Héderváry Károly gróf miniszterelnök fölkereste Ráth Endrét és megmondta neki, hogy nem figyelmetlenségből nem válaszolt az interpellációra, hanem csupán azért, mert a vizsgálat előtt nem akar nyilatkozni, de ő maga is attól tart, hogy a Kovu/d-gyárban súlyos mulasztás történt. A pénteki ülésen a munkapárti Márkus László szólal föl a véderőjavaslat mellett. A mai ülés negyed tizenegy órakor kezdődött. Elnök-. Berzeviczy Albert. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy Kovácsy Kálmán, Barcsay Andor és Horváth József szabadságot kér. Javasolja, hogy a Ház a szabadságot adja meg. (Zaj.) Beck Lajos a kérések felett külön-külön kér szavaztatni. Felkiáltások: Ismerjük már a formulájukat! (Nagy zaj.) (Pozsgay, mint humortéma.) Elnök: Jelenti, hogy húsznál több képviselő Névszerinti szavazást kért. Felkiáltások: Neveket kérünk! (Folytonos Nagy Zaj.) Lovászy Márton jegyző felolvassa a névsort. ?°2sgay Miklós nincs jelen. A munkaparton közbeszólnak: — Hol van Pozsgay? — A könvvtárban — felelik az ellenzekről harsogó kacajba fullad az egész Haz. Meg meg se szűnik a derültség, amikor Pozsgay kÖnyvvei a kezében belép. Még nagyobb derültség támad. , Elnök megállapítja, hogy 36 jelenlevő kepv'selö kérte a névszerinti szavazást, azt tehát Rendeli. A névszerinti szavazás eredménye az, hogy a Ház nem adott szabadságot Kovacsy Kálmánnak. , „ , Következett a névszerinti szavazas Pozsgay M'klós szabadságkérése felett, — Szívesen elengedjük ! Elmehet! — k'álto*tak a munkapártról, azonban a szavazásnál mégis nem-mel szavaztak. A Ház 117 szóval 19 SZavazat ellenében Pozsgay Miklósnak sem ad«tt szabadságot. Következett volna Egry Béla kérése feletti szavazás. Ezt azonban 20 képviselő kérésére holnapra halasztották. Ugyanez történt Barcsai/ Andor kérésével is. Nem kapott szabadságot Bikády Antal sem. Egry Béla és Barcsay Andor szabadságáról holnap határoz a Ház. A napirend előtt következett a névszerinti szavazás Vértan Endre szabadságolása dolgában. Elsőbben azonban Berzeviczy Albert elnök jelenti, hogy Ráth Endre sürgős interpellációt jelentett be a Kovald-gy&v égéséről. Az engedelmet megadta. A Ház megtagadta a szabadságot Vertán Endrének. A véderőjavaslat tárgyalására már nem jutott idő. (A Kovald-Ugy a Ház előtt,.) Következett a sürgős interpelláció. Ráth Endre ismerteti a Kovald-gyár robbanását és élesen bírálja a gyár vezetőségének ós a városi tanácsnak eljárását, melynek következménye, hogy öt ember újra áldozatul esett a szerencsétlenségnek. Kérdezi a miniszterelnöktől, hogy van-e tudomása a robbanásról és hogy szándékozik-e intézkedni a megtorlásról, valamint arról, hogy a jövőben ilyen szerencsétlenség no történjók. Az interpellációt kiadták a miniszternek. Az ülés délután két órakor ért véget. Párís királynője. — Ginette Lantelme koporsójánál. — (Saját tudósítónktól.) A párisi boulevardokon még a nyomdafestéktől nedves külön kiadásokat lobogtatnák a rikkancsok: Ginette Lantelme est morte! Az első pillanatban senki sem hitte. Huszonhat éves volt a francia színpad legnépszerűbb művésznője, öt év óta a diadalaitól hangos volt a világ-főváros. És most nincs többé. Valahol a Rajna iszapjában fekszik. Keddre virradó éjszaka egy órakor a férjével Edxvard Alfréddel, a szociálista Petit Bluhe milliomos kiadójával fürdött a Rajnában Emmerch fürdőhely alatt, az ár elsodorta őket, Ginette Landelme a vizbe fulladt. Edwardot ájultan húzták a partra véletlenü arra menő földmivesek. Ez a megdöbbentő hir egész Parist felrázta. Lantelme több volt, mint egy divatos, felkapott színésznő, az ő művészete, egyénisége, toalettjei, egész lénye a mai modern dekadens Parist reprezentáta. Ahogy a világkiállításra Párisba sereglett idegenek mind megnézték Sarah Bernhurdot, ugy özönlöttek most Lantelme hódolatára. Ai Aimaé-yachton. Edward Alfréd julius másodikán indult nagy tengeri kirándulásra a feleségével, Gillette Lant elme asszony nyal. Az útra nagyszerű yachtot építtetett, amelynek a keresztelőjén ott volt Párís. Airneé névre keresztelték. Előbb Hollandia vizén hajókáztak. Hosszabb időt sehol sem töltöttek. Tizenötödikén hajnalban Rotterdamból a Rajnán Ennnerichbe mentek. Igen visszavonultan éltek. Mindössze három ízben mentek he a fürdőhelyre, különben a yachton voltak. Kedd éjszaka.tűrhetetlen volt a hőség. Éjfélkor csónakon a part mellé érkeztek, meg akartak fürödni a hüs vízben. Rajtuk kívül senki sem fürdött. Egy fiatal suhanc, Hans Beer vette észre, hogy mintegy két méterre a parttól valaki elhaló hangon segítségért kiált. Föllármázta a szőlőmunkásokat, akik ájultan húzták ki a vizből Edward Alfrédet, Elvitték Emmerichbe, mert nem tudták életre kelteni. Már jó nagy utat tettek meg, amikor a hullámok a viz felszínére vetettek egy női holttestet. Ginette Lantelmé volt. A holttest megkeritésére ezerötszáz frank jutalmat tűztek ki. Edvárd hatalmas termetű, elhízott ember. Tul az ötven éven. Ö alapította harminc évvel ezelőtt a Matin-1, amelyet aztán sok millió haszonnal eladott egy angol részvénytársaságnak. Ginette Lantelme ötödik neje Edvárdnak; augusztus tizedikén lesz egy éve, hogy megesküdtek. Gyilkosság ? Parist lesújtotta a megdöbbentő katasztrófa liire. Jellemző a közhangulatra, hogy a kávéházakban gyilkosságról suttognak. Ginette Lantelme kitűnő pszó volt, több díjat is nyert versenyeken. Hogyan pusztulhatott hát a Rajnába? Fantasztikus házaséletet éltek. A színésznőt Edvárd fedezte föl, hat év óta a szeretője volt. Ezért minden szezonban sokat beszéltek Edvárd és Lantelme gáláns kalandjairól. Legutóbb a Renaissance egyik színészének a nevét emlegették Edvárdnéval kapcsolatban. E téleü a házaspár egészen elli idegedett egymástól. Júniusban aztán ünnepélyesen kibékültek és ez a yacht-kirándulás olyan második nászütazás-féle volt. Edvárdot különben megbomlott idegzetű, beteg embernek tartják, egy boulevard újság egyszer egész cikksorozatot irt a milliomos lapkiadó perverz szerelmeiről. És Edward nem indított sajtópört. A párisi pletyka arról suttog, hogy Ginette Lantelmet az ura ölte meg. A masamód. Ginette Lantelme tüneményes pályafutása, igazi párisi karrier. Még hat év előtt masamód-kisasszony volt a Louvre-áruházbaa. Éjszakáit a kis Csúnya Ginette a Montmartreon töltötte, ahol egy harmadrangú kabaréigazgató barátnője lett, aki fölléptette színházába. Itt látta meg Edvárd Alfréd. Néhányhét múlva már a szeretője lett. A milliomos egy előkelő szinésziskolába iratta be a masamód-leányt, aki a jómód és nagyszerű élet melegágyában kinyílott, megnőtt, gyönyörű lett, mint egy ekszotikus virág. A Grand-Guignolbau lépett föl előzör egy hátborzongató apacbe-darahban. Példátlan sikere .volt. Azóta Páris legnépszerűbb színésznője lett. Legnagyobb sikerét a Gamin cimü darabban aratta. Minden toalettje külön divatszenzáció volt. Az első pillanatban ellenszenves volt, ezt tartotta róla mindenki. De amint a színpadra lépett, mintha valami ellenállhatatlan varázs lengte volna körül. Kis, gnómszerü termete volt, rut, minden színben játszó haja és markáns ideges arca. Sohasem látja többé Páris. Nem operálhatnak a szegedi közkórházban. — Vízhiány, porfelhő, meg egyéb jó. — (Saját tudósítónktól.) Szólj igazat, betörik a fejedet. Ezt a régi igazságot az juttatja eszünkbe, hogy közigazgatási állapotainkat vagyunk kénytelenek ismét egy kissé szellőztetni. Első sorban újra csak a vízhiánnyal kell foglalkoznunk. Nagyon sokat irtunk már erről a mizériáról és szinte víziszonyban szenvedünk ennek a kérdésnek* a folytonos feszegetésétől, de kénytelenek vagyunk vele foglalkozni, mert Szeged vízhiánya már katasztrofális jelleget ölt. Megtörtént tegnap az a hallatlan eset. hogy a szegedi közkórházban operációt kellett elhalasztani azért, mert nem volt viz. És ha ez az operáció olyan sürgős lett volna, hogy egyáltalán nem tűr halasztást? Vagy ha hirtelen más megbetegedés fordul elő s. vizre van szükség, de múlhatatlan szükség, akkor a hirtelen rosszullétet is elhalasztják? Avagy ha hirtelen tüz üt ki, mivel oltják el? Talán majd a tüzet is későbbre halasztják? Nem részletezzük tovább mert nem a vízhiány az egyedüli közigazgatási skandalum.. Más bajok is vannak, melyek kifelé tolakodnak a tollból. Egy kérdéssel kezdjük: — Ki látta már Szegedet éjjel? Budapest éjjeli életét nagyszerű kuplék teszik csalogatóvá, de Szeged éjjeli életének az ecsetelése még versnek is rossz lenne. Igaz, hogy csak Szegeden vagyunk, ahol az éjjeli életről talán még az a régi jó nyárspolgárias elv uralkodik, hog\ tisztességes ember este kilenc órakor lefekszik, a lumpok érdekében meg nem érdémes kedvezni. Valószínűleg ennek az elvnek tudható be, hogy Szegeden a belvárosban,, a legforgalmasabb utcákban éjjel két óra tuán minden lámpát eloltanak. Pedig ebben ar.