Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-27 / 169. szám

1911 julius 23 A képviselőház ülése. — Gbstrukciós mulatságok. (Saját tudósítónktól.) Sokkal mozgalmasabb most a magyar politikai élet a képviselőházon kivül, mint belül. Sohasem volt még olyan obstrukció a magyar képviselőházban, mint ez idő szerint. Abban az obstrukcióban, amelyet Tisza Kálmán csinált 1872-ben, a legélesebb viták voltak a parlamentben. Az 1889-iki véderővitában viharos volt minden iilés s mozgalmas, tüntetéses világ a főváros utcáin. A Bánffy-kormány ellen intézett obstrukció idejében az indulatok és szenvedelmek hevétől izzott a politikai levegő. Széli Kálmán kormányzását pedig olyan obstrukció akasztotta meg, amelyet országos mozgalom kisért és titkos palotaforradalom támogatott. A koalíciós kormányt is voltaképen az obstrukció ölte meg, amely még az egyszerű indemnitás megszavazását is megtagadta. He ebben az obstrukcióban is olyan éles volt a felzaklatott ellentét, hogy pártok (testvérpártok!) halálos ellenség gyanánt állottak egymással szemben s egymás vezérét nyíltan gyalázták s a Ház ülésén is dühösen lehurrogták. Ilyenek voltak az obstrukciók hajdan és nemrég. Most ellenben csöndesek, egykedviiek, unalmasak, sőt derűsek. Az obstruáló ellenzék nem haragszik s nem visz indulatot a harcba. A kormány és a többség sem engedi elrontani a jókedvét. Az sem mérges, inkább türelmes s különböző szórakozást keres. hogy könnyebben birja az unalmat. Mulatságot rendeznek a szemben álló felek. Mulatnak az obstruálók és mulatnak a többség tagjai egyaránt. A munkapárt tagjai tegnap este ismét rendeztek egy különleges vidám mulatságot. Béreltek egy hajót a Dunán s kirándulást tettek és vacsoráztak egyben Banda Marci fülbemászó muzsikája mellett. Oly nagy volt a társaság, hogy két részre kellett osztani a bandát, de a nótázás az egyik részről áthallatszott a másik részre, a hajó egyik feléről a másikra. Az ellentétes nóták olykor obstruáltak egymásnak. A társaságnak abban a részében, ahol a miniszterelnök volt, mondják, Szinyey Félix és Márkus László danoltak szebbnél szebb nótákat s a miniszterelnök gyönyörködve hallgatta, fütyörészve vagy dúdolgatva a magyar dalt; s őszinte öröm tükröződött mosolygó arcán. Éjféltájban visszatérve a kirándulásból a Duna vonalán, a korzó előtt kórusban énekelték a munkapárti kortesnótát, az úgynevezett mungót, nem csekély érdeklődést és feltűnést keltve a kései sétálók kozott. Magasan leng a munkapárt zászlaja, Héderváry neve van rá föibva. Ez a zászló nem hiteget, nem ámít, Éljen, éljen Héderváry sokáig. Íme igy vigad a munkapárt. Még azt sem lehet mondani, hogy a hagyomány szerint sirva vigad. Legközelebb vasárnap a Balatonra terveznek kirándulást, hasonló jókkal kapcsolatban. , . , , . .„ Kovács Kálmán Kossuth-parti képviselő meg az egyesült ellenzék tiszteletére rendez lakomát Rákospalotán. Madarassy-Beck Qyula báró pedig ma este, budakeszi-utr villájában a munkapártot látta vendégül. Szóval: mindebből nyilvánvaló, hogy most olyan obstrukciós világ van, amelynek jellemző vonása az, hogy — mulat. Különösen a Házon kivül. A szerdai ülés negyed tizenegy órakor kezdődött. Elnök: Kabós Ferenc. A jegyzőkönyv hitelesítése után jelenti az elnök, hogy négy képviselő: Csermák Ernő, Herczegh Sándor, Vertein Etele ós Sümegi Vilmos szabadságot kér. Justh János kéri, hogy a sznbadságkervenyekröl külön-külön határozzon a Ház. Azután a régi recipe szerint a névszerint való szavazást kérő iv következik, amelyet bajos visz föl iz elnökhöz. DÉLMAGYARORSZÁG 13 Elnök elrendeli a névszerinti szavazást Csermák Ernő kérelmére. A szavazás befejezése után elnök kihirdeti a határozotot. Igennel szavazott 15, nemmel 127 képviselő, igy a Ház 112 szótöbbséggel nem adott Csermák Ernőnek szabadságot. Herczegh Sándor kérelméről határozott ezután a képviselőház. A szavazás eredménye: igennel szavazott 26, nemmel 118 képviselő, igy a Ház 97 szótöbbséggel Herczegh Sándornak nem adott szabadságot. Elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő a még hátralévő két névszerinti szavazás holnapra való elhalasztását kérte. (Helyeslés.) Következik a napirend. (Interpellációk.) Az interpellációs könyvbe tiz interpellációt jegyeztek be ; ezek között hét régi és három uj interpelláció. Az uj interpellációk : Haller István a honvédelmi miniszterhez a 6. gyalogezredhez fegyvergyakorlatra behívott tanítók ügyében. Sürgős interpellációt jegyzett be holnapra Ráth End re a belügyminiszterhez a Kovaldgyár katasztrófája tárgyában. Fráter Loránd a kultuszminiszterhez az iparművészeti iskolában történt rombolás tárgyában. Egry Béla a kereskedelemügyi miniszterhez a bányai örvény revíziója tárgyában. A napirend szerint következik névszerinti szavazás Benedek János, utána Pap Zoltán szabadságkéréséről. Természetesen nem kaptak szabadságot. Az interpellációkat kiadták a minisztereknek. Az ülés két óra előtt végződött. Méregkeverési, ekszhumálási izgalmak Kisteleken. — Nyilatkozatok a bünügyben, — (Kiküldött munkatársunktól.) A kisteleki méregkeverés iigye, borzalmas és titokzatos részleteinél fogva országos érdeklődésre számithat. Gerzsdn Mária községi szülésznő ellen az a vád merült föl, hogy méregkeveréssel, magzatelhajtással és leánykereskedéssel foglalkozott. A kisteleki csendőrség Német Mózes csendőrőrmester vezetésével már hónapok óta kitartó buzgalommal nyomoz a borzalmas bünügyben. A ravasz bábaasszonynak sikerült jó ideig kimenekülni a nyomozó csendőrség kezei közül, mert a csendőrség pozitív adatokkal egész a szerdai napig nem tudott bizonyítani a fekete lelkű asszony ellen. Végre szerdán fordulat állott be a sötét bünügyben. Qerzsán Marit a kisteleki csendőrök megvasalva kisérték át a szegedi ügyészség fogházába. A vádak balomszámra gyűltek ugyan már a bábasszony ellen, de bebizonyítást csak egyetlen vád nyert. A vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy Lévai József gazdálkodót tényleg Gerzsán pilulái pusztították el. A kihallgatott tanuk igazolták, hogy a gazdálkodó halála előtt a szülésznő sürün érintkezett Lévai Józsefnéval. Lévainé többször emiitette is, hogy Gerzsánnétol visz orvosságot uz urának. A tanuk vallomása alapján a vizsgálóbiró Lévai Józsefnét is letartóztatta. Eddig azonban még nem lehet határozottan tudni, hogy direkt mérgezés történt-e, vagy csak egy nagystílű kuruzsló asszonynyal áll szemben a hatóság? Az igaz, hogy mindkét esetben súlyos bűnök terhelik a meggyanúsított bábaasszonyt. A rejtélyes Lévainé kihallgatása és a boncolás dérit majd világosságot. A rejtélyes asszony még rejtélyesebb bűnügyében Magay Lajos dr szegedi vizsgálóbiró és a kisteleki csendőrség nyomoz, mert a község véleménye szerint a méregkeverő bábaasszonynak nem ez az egyetlen bűncselekménye, hanem tömeges, hasonlo bűneset terheli az asszony lelkét. Gerzsan Mari ellen a nyomozás magzatelhajtás, magzatgyilkosság 'és leánykereskedés bűnügyében folyik Továbbá az a vád is felmerült a vén bestia ellen, hogy négy férjét — mert már az ötödik férje van — szintén méreggel tette el láb alól. Ezek azonban mind máig csak puszta gyanúra támaszkodó esetek. A Délmagyarország munkatársa, hogy a rejtélyes bünügyben némi kis világosságot teremtsen és az igazságnak megfelelően számoljon be a vén banya bűnös üzelmeiről, felkereste az illetékes forrásokat és azokat nyilatkozásra szólította fel. Alább közöljük a nyilatkozatokat: , (Felletár országos vegyész szakvéleménye.) Felletár Emil országos vegyész napokon át vizsgálta a liullarészeket s vizsgálódásának eredményéről szerdán számolt be a szegedi ügyészségnek. Felletár Emil szakvéleménye szerint Lévay Józsefet méreg ölte meg. A vegyész a szerencsétlen ember beleiben nagy mennyiségű rézgálic oldatot talált. Felletár Emil országos vegyész a mérgezésről a következőket mondotta: — A méreg hosszú időn keresztül, apró adagokban került az elhalt ember szervezetébe. Kétségtelen a dolog, hogy itt bűnös kezek idézték elő az ötven éves gazdálkodó halálát. Lehet, hogy kuruzslásról van szó, de nines kizárva az sem, hogy előre megfontolt gyilkossággal állunk szemben. Az asszony lakásán tényleg találtak rezgálicot, mely esak megerősíti a vegyész szakvéleményét. Gerzsán Mari azt állítja ugyan, hogy a mérget szőlőpermetezés céljálról szerezte be, — pedig szőlője sincs. i A vegyész véleményadása alapján most tovább nyomoz a kisteleki csendőrség, mert ala pos a gyanú, lrogy egy jómódú kisteleki tanyai gazdát is „gyógykezelt" a vén kuruzsló. Ez az ember ugyan még idejekorán abbahagyta a méregszedést, de máris súlyos beteggé tette a kura. Most a szegedi kórházban ápolják. A vegyvizsgálat itt is kétségtelenül megállapította, hogy a szülésznő orvosságában méreg volt. (A vizsgálóbíró a nyomozásról.) Magay Lajos dr szegedi vizsgálóbiró napok óta fáradlratalan buzgalommal vezeti a vizsgálatot, amelynek lebonyolítását fölötte meg nehezíti, hogy a méregkeverő asszony a bizo nyitékok dacára is konokul tagad. — Ebben az ügyben nagyon nehéz a nyomozást vezetni, — mondotta a vizsgálóbiró — mert eltekintve attól, hogy a bűnös asszony tagad, még az is hátráltatja a nyomozást, hogy a bábaasszony ellen való bűnügyekben csakis puszta gyanú alapján folyik a nyomozás. Nagyon sok tanút hallgattam k;i, a kihallgatott tanuk az asszony bűnössége mellett vallottak, de még ezideig esak a Lévay-ügyben jutottunk dűlőre. Utasítást már adtam a kisteleki csendőrségnek, hogy a nyomozást a méregkeverési ügyben folytassa. (Kistelek jegyzője a méregkeverésről.) Delibók Antal községi jegyző már tiz é e, mint jegyző működik Kisteleken. A méregkeverésről a jegyző a következőket beszélte el: — Tiz esztendővel ezelőtt, amikor én Kiste lekre jöttem, már beszéltek a Gerzsán Mari bűneiről. Rendkívüli,ambícióval kezdtem hozzá, lrogy a végire járjak a bábaasszony bűneinek. Mindent meghallgattam, jegyzőkönyvbe vettem, amit a faluban az asszonyról beszéltek. Az elvetemült asszony kitűnő furfanggal csinálta a dolgait, ugy, hogy semmire sem tudtam rájönni. Végre azután sok utánjárás után azt tapasztaltam, hogy sok fiatai asszony és leány jár hozzá éjszakáitkint és éjfél után. Egy ilyen látogatás után, amikor a bábaasszony bűnös voltáról meggyőződtem, másnap letartóztattam az aszszonyt és beküldtem Szegedre az ügyészségre. Gerzsán Mari azonban mindent tagadott ós konok tagadásával szemben mitsem használtak az én állításaim, ugy, hogy az ügyészség szabadon engedte. Többet nem igen tudok az elvetemült asszonyról, mert a csendőrség as ujabb dolgokat a nyomozás érdekében még velem sem közli. Az azonban bizonyos, hogy sok bűn terheli a vén asszony U l