Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-26 / 168. szám

1911 julius 26 ^ ) kis giAm alapján mar adóhivatalban. Levélbeli intosan válaszolunk, bt • mellékelve van. ostantalványnyal is lehet 1 a szöveg könnyen elférfölvesz a kiadóhivatal MA-UTCA 15. SZÍM< poloskák alapos ását petéivel együtt is a Cimexin-nel esílhetjük. A Cimexinemcsak az élö polosde a peték is nyom* elpusztulnak. A Cin nem piszkit, foltot. )t nem hagy. Moly egyedüli biztos szerfillérért mindenütt ató. Főraktár: Meáfe a, Temesvary József y szertárak és Vajda drougeriájában SzeLöcherer gyógyszeBártfa. faraiák és az óközönség ügyelc! Baedeckerek a minden részérái ron. Nagy választék si olvasmányokban kiviili leszállított in. If j. Arvay Sá»* könyvkereskedéséSzeged, Kárász-uük becsű minden skszer és dísztárgy a „Pontos idöhöí" tt ékszer- és órásien vásárolunk. Ar5k ingyen és bérre. Scheiner Sain® Szeged, Kárász3. sz. jós fogára vegye® bb a hires Leinzinlo fogcseppbö'e 50 fillérért kap' Leinzinger Gyúl® szertárában Szeged, enyi-tér. "/ 3 ütések tvérek fonógyárában . szám alatt ek. :—: iiilorozott tőszóba szám, II. eiű0' )—11 óráig. ^ tél. xTÁN LOS l-UTCA 1. :akmába it: háló-, szalonsgvctősIg&l. =» ESTI LAP. II. évfolyam, 168. (19) szám 1911, szerda, julius 26 E-ffiJiasss^^ Mzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, RFfiGEU ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN 7 REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ilP V1BÉREN Rorcna-aíca <= egész évre . fi 24- félévre ... fi 12- I e.ósz évre . S 28- félévre . . . íl 14Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., C-J Városház-utca 3. szám c:r! negyedévre. fi 6— egy hónapra K 2-— Reggeli !ap ára 4 fillér negyedévre. fi 7-— egy hónapra K 2-40 Esti kp ára 2 fillér msrw-sm: SzerheretSég 305 cn fündéhivatal S3« inscrsrhán 835 Budapesti szerkesztőség teteíen-sziLua 128—rí •ífl juiius 20. Az országnak csakugyan nem volt oka megbánni a vitarendezőwzottságnak azt a megállapodáSat' hogy az üres bábjátéknál "őm egyéb technikai obstrukció Wben néhány beszéddel „módot aci arra, hogy a véderő kérdéséin a közvélemény kellő tájékoztatást nyerjen." Tisza István békédé hatalmas lendületet adott a véderővitának, melyet az ellenzék már nehezen fog visszaülni az obstrukció mocsarába, '1£,csak a nemzet fölháborodását 31eni akarja provokálni. lisza beszéde három irányban ir döntő sulylyal. Mindenekelőtt aejm tette meg a mai többség ellei]ségeinek ho azt a szívességet, ... 'Sy az obstrukciónak hadat J^ent és mint ahogyan várták, a 'ázszabályrevizióval fenyegette volna meg őket. Másodsorban telesen tisztázta a hadsereg- nyelvi kérdését, de ő nem az eszközök Megtagadásával akayja a fejlődést /megakasztani, hanem épen I magyar nemzeti érzésének áldoz akkor, amikor a 'nagyhatalmi állás megszilárdításához és minden külső bonyodalom és meglepetés Bileni védele/.n céljaira megszavazza a költségeket. Harmadik kiemelkedő része v°It a beszédnek Andrássy legalább pálfordulásának kíméletlen, kár formára nézve igen elegáns kritikája. Mindenki érezte, hogy 'lt Andrássy veszedelmes sebet kapott. Tisza ráovasta AndrásSyra a hatvanhét ellen elkövetett "kainak vezeklő beismerését. A véderőjavaslatot illetőleg rágatott arra, hogy milyen súlyos ()!'tikai hiba bevonni a koronát 1 :,r a választójogi reíorlm, akár / vcderőreform cime alatt a parJ^enti vitába. Az alkotimány sgy'k faktorának a másikra nem p aaad pressziót gyakorolni az vagy másik refotjm érdekén en- Ezért veszedelmes a junktijm°'itika. q !)c egyenesen lesújtó volt Justh Italára nézve a leleplezés, imelyyeI Tisza István gróf megállapis°tla' hogy Justh 1909-ben igy be„Hagyjuk a katonai ügyet lövő nemzedékre, ímost csak a bankkal törődjünk!" Végül meg nem ingatható érvekkel mutatta ki hogy a koalíciót a nemzet előtt saját tehetetlensége és gyöngesége buktatta meg, főképen pedig az, hogy programmjából semmit se tudott megvalósítani. Az obstrukciót, amely állítólag netnzeti vívmányokat akar, akkor szállította le igazi erkölcsi értékére, amikor a jobboldal hatalmas helyeslése között kimondotta: Az egész imagyar századnyelv abból állana, hogy a „hitte gehorsamot" és a „melde gehorsam"-ot (magyarul mondanák. Ilyen semmiségek kedvéért, úgymond, ő nem segíti fölboritani a helyzetet, de habozás nélkül -(meghoz minden áldozatot, hogy a nagy fejlődési processzust a hadseregben is előmozdítsa. Ritkán látott a parlament olyan hatást, aminő e beszéd után következett. Mindenki érezte, az obstrukció sorsa e beszéd után eldőlt. SÉTA SZEGEDEN. -- Az irodalmi tetö. — képvi sz. — Sajáí tudósítónktól, — A szerdai ülés az unalom jegyében folyt le. Hat képviselő szabadságkérése fölött döntöttek névszerinti szavazással és persze, hogy |mindegyik kérést .elutasították, A technikai obstrukció vigan folyik, a munkapártnak még nem fogyott el a türe|me és nyugodtan várja, mikor látja elérkezettnek az ellenzék az időt a komoly fnunka támogatására. Egyébként Batthyány Tivadar gróf akart beszélni a szerdai ülésen, azonban a nagyszakálu gróf berekedt, akárcsak egy tenorista és ezért mára hirdetett fölépése elmaradt. Kabos Ede elnökölt az ülésen. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök jelenti, hogy 4 képviselő: Csermák Ernő, Jeney Sándor, Szivessy Vil|mos és Vertán Endre szabadságot kértek. Justh János indítványozza, hogy mind a négy kérés fölött külön-külön szavazzanak. Elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért. Ezt elrendeli. Előzőleg azonban 5 percre felfüggeszti az ülést. II. Az irodalmi tetővel tehát le kell számolni. A nyilvánosság elevenébe erősen belevágó működést fejtett ki a nyilvánosság kizárásával. A cimébe (tető) olyan jelzőt bigygyesztett (irodalmi), amely az ide egyesült embereknek, sőt magának az egyesületnek is, különleges és kétségtelenül értékes, sőt érdekes karaktert ád. Ha az egyesület munkásságának és tagjainak meg van ez a karaktere, a dolog rendjén van. fia nincs meg, az ilyen elnevezés rosszhiszemű, tudatlanságon, szereplési vágyon, vagy nagyzoláson alapuló félrevezetése az embereknek. Hogy a két föltevés közül melyik állhatja meg inkább a helyét, mindenki eldöntheti az irodalmi tető tagjainak névsorából. Tagja volt például (ugy halljuk, rövid ideig) Tömörkény István. De ha tagja lett volna Tömörkény István az irodalmi tetőnek mindvégig, akkor se lehetne más az álláspontunk. Egy fecske nem csinál nyarat és a kereskedő ifjak egyesületét nem lehet ugy megalakítani, hogy három kereskedő maga mellé vesz négy harangozót, három kefekötőt, két főispánt és egy bolti szolgát. Tagja volt az irodalmi tetőnek Sz. Szigeti Vilmos és egyszer-kétszer vendégként fordult meg ebben a társaságban Balassa Ármin dr., Balassa József és talán még egy-két szegedi újságíró. Az irodalmi tetőnek tagja és vezére mindmáigCserziy Mihály, irói néven Homok. Nem akarunk most Cserzy irói kvalitásairól áradozni, ismert neve, elismert tehetsége van. Halálos bűnnek tartjuk, ha valaki azért piszkálja, mert borbély. Nagyon rossz utakon járt azonban akkor Cserzy, amikor a társadalmi szereplés babéraihoz ugy akart jutni, hogy a saját irói babéraivali akarta irodalmárokká ütni azokat az embereket, akik ilyen babérokra nem szolgáltak rá és nem is vágytak. Minden irói kvalitása ellenére sem jutott még annyijaz irodalmi babérokból Cserzynek, hogy azon másokkal kelljen vagy szabadjon osztozkodnia. Iskolát nem teremtett, mert távolról sem az a kivételes egyéniség, aki egyedül irányt, irodalmat, uj művészi hitvallást jelent vagy teremt vagy képvisel. Ideiktatunk még néhányat azok közül a tiszteletre iméltó nevek közül, amelyek az irodalmi tető tagjainak névsorában szerepeltek: Perjéssy Mihály, táblabíró, Krahl j demeket és minél több barátot Lajos, pénzintézeti tisztviselő, I akar Skultéty Rezső pénzintézeti tisztviselő, Sáfár László, felelős szerkesztő, Kisteleki Ede, újságíró, Miiller Mór börtönigazgató, Tordai Imre, felsőipariskolai igazgató, Priváry Pál, szódagyárigazgató, Almássy Endre, színigazgató, Lakatos Károly, a Somogyi-könyvtárban dijnok, Szalay József dr., helyettes-főkapitány, Várossy Gyula, kisteleki plébános. Hát imiért irodalmi tető ? * Az irodalmi tető rövid és tengődő életében is vannak érdekességek. Valamennyi ékesen bizonyítja, hogy a tető nem valami túlságosan volt irodalmi és liogy tagjai között is akadtak, akik a tető alatt szívesen játszottak volna el egy-egy érvényesülési színmüvet. Egy alkalommal két fővárosi irót fogadott és vacsoráztatott meg az irodalmi tető. Mert munkássága körébe tartozott, hogy a Szegedre érkező neves idegeneket fogadta, üdvözölte, vacsoráztatta, mosdatta, lefektette, amint az már olyan házigazdához illik, akinek semmi más jogcíme nincs a házigazdaságra, mint az, hogy ő házigazda akar lenni. A társaságban a szót Cserzy Mihály mellett, akit ez irodalmi körökben mégis csak megillet, Almássy Endre vitte. Alin ássyról tudott dolog, hogy régi skálájú színész, torokkal győzi. Az is tudott dolog a szegedi színház újdonsült direktoráról, hogy praktikus ember, aki az érvényesülés útjait nem annyira a kulisszák között, mint inkább a jó társaságokban akarja kitaposni. A. vacsorához minden bizonnyal ittak a vendéglátók és a vendégek, ilyenkor az ember rózsásabban lát, hevülékeny és nagy tervei . kutjából indult az áradat. Igy valahogy lehetett Almássy is, aki — ugy látszik — szegedi igazgatói szereplését illetőleg rózsás álmok párnáin pihen minden reggel. És beszéltek ugy, és beszélt Alimássy ugy, mintha kisajátították volna mindent Szegeden, ami bohémia irodalom, az irodalommal atyafiságos. — Meg kell itt végre a fészket csinálni, a bohémek egyesületét. (Jegyzet: Hivatott emberek régi terve ez, elkésett vele a tető és Almássy is.) — Semmi szükség rá — siet a válasszal Cserzy, aki mint a tető gazdája, elnöke és tagja joggal volt féltékeny. — Pedig én (megcsinálom — mondja Almássy, aki utóvégre ér-