Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-26 / 168. szám

2 D.ELMAGYARORSZÁG Ull julius 26 — Én nem leszek a tagja — replikázik Cserzy ugy, (mintha ezzel a kijelentéssel egyszer és mindenkorra agyonütné ezt a tervet. — Azért megcsinálom — fejezi be a vitát Almássy. A krónikának ebez a részéhez tartozik még az, liogy Cserzy felpanaszolta Almássy li iitlenségét, mert — inint mondta — a szegedi színházat ő szerezte meg Almássynak. Kibővítik a felsőkereskedelmi iskolát. - Saját tudósítónktól. Megírta a Délmagyar ország, hogy a szegedi felsőkereskedelmi iskola már most, másfél hónappal a tanév megkezdése előtt tele van növendékekkel. Az alsó osztályok, amelyeknek a számát redukálták, egészen megteltek és a tanév megkezdésekor csak főigazgatói engedélylyel vehetnek föl oda a létszámon felül tiz-tiz növendéket. A többi osztályokban többé-kevésbbé hasonló a helyzet. Rámutattunk előző cikkünkben is arra, hogy ezek az állapotok tarthatatlanok. Végre is különös dolog lenne, ha szegedi diákok idegen városban lennének kénytelenek iskolába járni, de Szeged étiekében kedvezőtlen az is, ha a délvidék ide sereglő diákságát elzavarjuk innen azzal a kifogással, hogy nincs hely az iskolában. A végleges megoldás az lenne, ha egy második kereskedelmi iskolát dUtttanának föl és ez az eszme ma már nemcsak papiroson él. Történtek lépések a második kereskedelmi fölállítása érdekében, ez a kérdés azonban ma még nincs a megoldás stádiumában. A felsőkereskedelmi iskolában ma nagyon kedvező a konjuktura. az iskola megfelelő kibb'vitéiére. A polgári iskola uj hajlékba költözött és igy elég helyiség áll rendelkezésre arra a célra, hogy kibővitsék az intézetet, igaz, hogy internátust terveztek az iskolában, azonban minden tényező tisztában van azzal, hogy Szegeden ujabb internátusra nincsen szükség. A Délmagyarország cikke és ezt örömmel konstatáljuk, eredménynyel járt, A napokban Szegeden járt Kirchner Béla vallásés közoktatásügyi minisztériumba beosztott tankerületi főigazgató nácskozott Tóth József igazgatóval. A tanácskozás a körül forgott, hogy miképen lehetne az iskola túlzsúfoltsága miatt jogosan elhangzott panaszokat orvosolni. Megbízható helyről beszerzett információink szerint Kirchner Béla is szükségesnek találta az intézet kibővítését és elhatározta, hogy ebben az irányban fog megfelelő lépéseket tenni. Egyenlőre múlhatatlanul szükséges a negyedik alsó osztályt visszaállítani, mert ha ez nem történik meg, akkor a behatásnál nagyon kellemetlen csalódásban lesz részük azoknak a szülőknek, akik teljes joggal kivánják, hogy gyermekeik helyet kapjanak a szegedi felső kereskedelmi iskolában. Mi a magunk részéről és a közönség érdekében szükségesnek véljük azt is, hogy ha a négy alsó osztály kevésnek bizonyul, akkor még egy ötödiket is kell föláilitani. Persze ezzel a tanári karral több osztály oktatását ellátni nem lehet, de a minisztériumban majd gondoskodnak a tanári kar megfelelő szaporításáról, aminthogy arra normális körülmények között is szükség van. Mit hozott a koalició katonai téren? — Saját tudósítónktól. — Tízéves obstrukció után a koalicó kormányra jutott 1906 április 8-án. Kormányprogramot a király adott neki. Nyolc pontból állt és bár nyilt parancs volt, paktumnak nevezték, íme a hiteles szövege: A. A vezényleti és szolgálati nyelv kérdésének teljes kikapcsolása. Ezzel kapcsolatban egy kormánynyilatkozat fog tétetni, amelyben a nemzet alkotmányos jogai kidomborittassanak és hogy ezen nyilatkozat tervezetére nézve a kinevezendő kormány őfelségének előterjesztést tesz. 2. Indemnitás és rendes ujoncjutalék 1905-1906. A fölemelt ujoncjutalékra nézve a felek elismerik annak szükségét, de föntartandónak vélik mindannak szóbahozatalát és törvényhozás elé terjesztését az első vagy a második kormány számára, aszerint, amint annak föltétlen szüksége előáll. 3. A költségvetés pro 1905 és 1906. Beleértve a delegációk által már megszavazott fölszerelési hitelt, valamint azokat az összegeket, amelyek abból a hitelből az első kormány idejére költségvetésileg esnek, továbbá a kvótadeputáció és delegáció azonnal való megválasztása. 4. A vám- és kereskedelmi ügyekre nézve a külállamokkal már megkötött kereskedelmi szerződések, valamint az autonóm tarifa az országgyűlés által törvénybe iktattatnak. 5. Ami pedig Magyarország és Ausztria közötti viszonyt illeti, őfelsége ennek véglegesítésére szabad kezet ad a kormánynak. De kiköti, hogy a két kormány között a megegyezés az 1899 : XXX. törvénycikkre való tekintettel létrejön. Ha azonban lehetetlennek bizonyulna, akkor a status quo a kereskedelmi szerződós tartamára fenmarad. 6. Anyagi felelősség aluli felmentés ugy a Tisza-, mint a Fejérváry-kormány részére. A képviselőház élni fog jogával az emiitett kormányok politikai iránya felett elvi természetű határozatokat hozni. 7. A kormány hatvanhetes alapon az általános választó jog hiveiből, továbbá a koaliciós pártok tagjainak bevonásával fog megalakulni az őfelsége által kinevezendő miniszterelnök javaslata alapján. 8. Ennek a kormánynak feladata lesz az összes előző pontokban megállapított teendők megvalósítása ós ezenkívül mint utolsó teendőnek, a választói jogi reformok keresztülvitele legalább Is oly széles alapokon, mint az a mostani kormány tervezetében foglaltatik. Mindezek megalkotása után a kormány uj választásokat eszközöl, ezek után a választások után pedig l ez a kormány, mely ekként feladatát megoldotta, nyomban lemond. Magyarok, ha halljátok az obstrukció zaját, emlékezzetek mindezekre és ne feledjétek el, hogy a hangos csapat, az uj koalició — megint csak ezekért, paktumért, kvótaemelésért, osztozkodásért, rendezi az uj nemzeti küzdelmet! . . . Tüz a pályaudvaron. — Saját tudósítónktól. — Szerdón reggel három órakor Szegeden újra tüz pusztított. A rendező pályaudvar felől hatalmas lángnyelvek csapdostak fel. A tűzoltóság még alig fejezte be fáradságos munkáját a felsővárosi szérűskertben, már is uj tüzet jelzett a tűzjelző állomás. A tüz a rendező pályaudvaron veszteglő vasúti kocsik között keletkezett. Egy rakomány benzin és olaj gyuladt ki. A tüz oly rohamosan terjedt, hogy az égő kocsit csak emberfeletti munkával lehetett a rengeteg kccsihalmaz közül kitolatni. A lánggal égő vasúti kocsi megmentéséről sző sem lehetett, mert a benne leraktározott benzin és olaj tüneményes gyorsan égett és néhány perc alatt lángbaboritotta az egész kocsit. A kocsi faalkatrószei recsegve égtek el és csak a vas váza maradt meg a kocsinak. A vas alkatrészek is órákig izzottak még. A hőség elviselhetetlen volt aa égő kocsi körül. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a tüz nem terjedt tovább. Szél nem fujt-, a vasúti munkások pedig hamar észrevették a tüzet ós mielőtt a tűzoltók megérkeztek, már is hozzá fogtak az oltás munkájához. A tiiz keletkezésének oka ezideig ismeretlen, a rendőrség már is megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség. A kár több mint 10,000 korona. Az uzsoráskodó tolva]. - Saját tudósítónktól. Paplógó József, nagyszéksösi lakos julius 24-ikén a feleségével együtt bejött a városba. Dolgát végezvén hazament és otthon meglepetve vette észre, hogy m g távoljárt, valaki az ő eldugott kulcsával kinyitotta az almáriumot és abból kilencven korona készpénzét elemelte. A nyomozással megbízott Kazi Péter őrsvezető kinyomozta, hogy a tolvaj a károsult Paplogó szomszédja. A „szomszéd" ugy követte el a lovást, hogy a keményen keresztül leereszkedett a konyhába és mint szomszéd, ismerős lévén a házban, tudta, hogy hol van elrejtve az almáriom kulcs, azt elővette s a szekrényben talált kilencven korona pénzt elvitte. Ez eddig egész kis szürke mindennapi lopási eset, amelynek azonban igen érdekes motívumai vannak. Az ellopott pénzből harminc korona volt csak a tolvajnál. Hatvan koronát kiadott kamatra Dondó Mihálynó hergosi lakosnak, akinek nemcsak tudomása volt a pénz eredetéről, de sőt ő biztatta föl Paplogó szomszédját a lopásra. Dondónénál meg is találták a tolvajtól kamatra fölvett hatvan koronát három korona huszonegy fillér hiján, amit már elköltött. Ugy a szomszéd, mint Dondónó az elkövetett bűncselekményt beismerték. NAPS MREK. A kivándorlás csökkenése. - Saját tudósítónktól. Mint Berlinből irják, az Amerika felé való kivándorlás ebben az évben erősen visszaesett és csaknem a minimálisra csökkent.. Ennek az évnek az első felében Hamburgon és Brémán keresztül csak 99,531-en utaztak Amerikába jmig az eőző években a kivándorlók száma meghaladta a 165,414 lelket is. Egyébként a Földközi-tengeren áthajózó kivándorlók száma is nagyban esett. A kivándorlás csökkenésének oka azokban a kedvezőtlen gazdasági viszonyokban rejlenek egyfelől, ajmelyek Amerikában uralkodnak, másfelől pedig a bevándorlást szigoritó rendszabályok késztetnek sok embert az itthonímaradásra. A hajóstársaságok épen azért utasitják vissza a fedélközi utasok közül azokat, akiket előreláthatólag deportáltat az amerikai bevándorlási törvényszék. A bevándorást megnehezítő akadályok miatt sokan maradnak vissza és akik kivándorolnak, azok is inkább Kanadába és Délamerikába utaznak. Az egész dolognak pedig csak azok a hajóstársaságok látják hasznát, amelyek a kanadai és a délaímerikai forgalmat bonyolítják le. Magyarországból is sokkal kevesebben vándoroltak ki — és ennek magyarázata teljesen ugyanaz, amit előbb is|mertettünk, mint az északi kikötőből hajózó hajósvállalátok magyarázatát a kivándorlás csökkenéséről. Félő azonban, hogy annál nagyobb és rohamosabb lesz a kivándorlás, ahogy az aratási munkálatok megszűnnek nálunk és az amerikai munkaviszonyok föllendülésével, ott ismét nagyobb munkaalkalmak lesznek. Pozsony/megye közigazgatási bizottságának most tartott ülésért az aispán bejelentette, hogy az elmúlt hónapban csupán 21 útlevelet állított ki. Ezek közül Amerikába 15 szólott. Útlevél nélkül ^ egyén vándorolt ki. — A király nem megy n had' gyakorlatokra. Megbízható hely röl jelentik, hogy a király a szép' temberben tartandó északmagyarországi hadgyakorlatokon nem fog résztvenni. A hadgyakorlatokon való részvétel a királyra nézve annyi fáradalommal járt volna* hogy tisztán erre való tekintette' állott el az öreg uralkodó a had' gyakorlatok vezetésétől. Ennek folytán megfelelően át fogják dob gozni a manőverek már megál'8' pitott programját. A hadgyakou latok tulajdonképeni vezetése nacíT mar;.d Ferenc Ferdinánd főhorcek és Conrad-Hötzondorf vozórka'" főnök kezében.