Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-26 / 168. szám

111^1111 asp DÉLMAGYARORSZÁG 1911 julius 2G sára, komoly veszedelem idején pedig helyt állhasson bátimely ellenséggel szemközt. Nagy hatással szólt a reformok sürgős voltáról és sújtó kritikát gyakorolt a közjogi ellenzék eddigi politikájára, mely miatt a hadsereg szükségleteiről tiz éven át gondoskodás nem történhetett. A túloldalon észrevehető volt a megdöbbenés, (mikor Tisza gróf szemére vetette, hogy e mulasztások a hadsereg harcképességének mekkora kárt okoztak: a modern fegyvernemekben elmaradtunk, a csapatok hiányát a gyalogságból, ennek fogyatékát- a póttartalékkal fedeztük, s az utolsó mozgósításkor két hadtest hadi létszámát más hadtesek dezorganizálása árán tudtuk csak kiállítani, különben kiképzetlen póttartalékosoktól szaturált csapatokkal kellet volna a képzett s begyakorolt ellenség elé vonulunk. Végül polemikus élt adott szavainak, hatalmas debatteri erővel mérte fegyverét az ellenzék eddig hallott vezérszónokainak összes érveire, hogy összezúzza mindazt, amit a vivmánypolitika s a junktiin mellett felhozattak. De csupán ad rem szólt ily lesújtó energiával; ellenfelei irányában ad personam feltiinőleg kiméletes, előzékeny, gyengéik iránt íigyeljmet tanusitó, sőt mentségeket kereső volt. Felhőket oszlatni s nem viharokat előidézni akart. Utolsó mondatai, melyek, azt hangoztatták, hogy a nemzeti politikát leghívebben az szolgálja, ki véderő szükséges reformjához az ország sorsának további kockára tétele nélkül (megadja a kellő eszközöket, mert minden késedelem Magyarország érdekeit kockáztatja, — szükségkép országos visszhangot fognak kelteni. Vizszükség a városokban. (Saját tudósítónktól.) A hosszantartó szárazság és rekkentő hőség uj bajt zuditott a városokra: a vízszükséglet. Nemcsak azokból a városokból, hol a városi jelleg legelemibb kvalifikációja: a magas nyomásra berendezett központi vizvezeték hiányzik, hanem azokból a városokból is, hol van már vizvezeték, vesszük a hirt, hogy a nagy szárazság vízhiányt idézett elő és a hatóság kénytelen a városok lakosságát a vizzel való takarékoskodásra kényszeríteni. A napról-napra fenyegető koleraveszély időpontjában a városokban bekövetkezett vizszükség igen komoly dolog, s kell, hogy gondolkodóba ejtse az ország legfőbb adminisztrácionális jogait és hatalmát gyakorló szerveket is. Sajnos, hazánkban még ma is nagyon sok olyan város van, hol a lakosság a vizet a városi szenny által megfertőzött kutakból kapja és köztudomásu, hogy az egészségtelen ivóviz a járványok legjobb tenyésztője és egészség aláásója. Ilyen városokban az utcák tisztításáról, öntözéséről, •csatornázásáról, tűzveszély ellen való védekezéséről szó sem lehet s parkok, közterek létesitése, ragályos és fertőző betegségek leküzdése, a lakosság közegészségügyi védelme szintén lehetetlenség. A külföld fejlett városai, mint tudjuk, mar ott tartanak, hogy ingyenes közfürdőket állítanak fel s teljes tudatában annak, hogy a közegészségügyileg megkövetelt tisztaság első sorban kellő jminöségü és mennyiségű vízhasználattal érhető el, — igyekeznek fokozni a lakosság vízfogyasztását. Mi pedig, ime, ott tartunk, hogy vidéki városainkban a lakosságot vizszükscgleti mérséklésre kell kényszeritenünk. Modern hygiéne szükségességéről irunk és beszélünk s észre sem vesszük, hogy a hygiéne tisztaság nélkül el sem képzelhető, a tisztasághoz pedig egészséges, meg nem fertőzött viz szükséges. Közismert dolog, hogy vidéki városaink csak a legutóbbi időben kerültek abba a helyzetbe, hogy a városokban lakó nagy tömegekkel szemben nagy nehézségekkel küzködve, teljesíthetik szociális közegészségi és általános jóléti kötelességeiket. A kötelességek legelseje, hogy a városok lakossága számára bő ségesen álljon rendelkezésre ivóviz. Csak nemrégiben történt, hogy a földmivelésügyi miniszteriujm rendeletben tudatta, hogy jövőben csakis egészséges ivóvizhez hozzájutásra államsegélyt kapott és 10,000-nél kevesebb lakossal biró községek vízvezetéki terveit készíti el a földmivelésügyi minisztérium, a többieket pedig teljesen a magánvállalkozáshoz utalja. Jellemző különben arra, hogy ezt a fontos kérdést még nem ismerték föl ugy, ahogy kellene s nem is foglalkoznak vele, hogy az állam 1250 milliós költségvetésében csak 100,000 korona jutott és van felvéve szegény községek jó ivóvizzel ellátására. Ez rendkiviil kevés! Szó sincs róla, igaz, a városi élet lassú ébredése is hozzájárult ahoz, liogy |még ma sincsen nagyon sok városnak vízmüve. Azonban ezeken a helyeken szükséges, hogy az álamhatalom jöjjön segitségiil és támogatással, tanáccsal, nógatással, s minden egyéb a város autonómiáját nelm sértő módon működjék közre, hogy a városok mindenekelőtt egészséges ivóvizet biztosítsanak az igazi nemzet fentartó elemnek: a magasabb kulturájü városi lakosságnak. A városokban uralkodó jelenlegi vizszükség pedig intő tanulság lehet a városoknak, hogy mielőbb igyekezzenek központi vízmüveiket megépíteni. A vizmü felépítésénél használják fel a városok azt a tanulságot is, melyeket a vizmüvel már biró városoknál szerezhetnek, melyek közül néhányszintén vizszükség előtt áll. A vizmü ugy épitendö, hogy jó és rossz időben, télen és nyáron fejenként és naponként legalább száz liter vizet szolgáltasson. Ha egy forrás nem szolgáltathatja a lakosságnak ezt a mennyiséget, több kút fúrandó. Egyik-másik fejlődő városunk második vizvezeték megépítését vette már tervbe, s valóban a városok jövő fejlődési lehetőségei szempontjából is nem ismerünk fontosak), sürgősebb és elodázhatatlanabb feladatot, mint a városok vízmüveinek megépítését. Ez az intelem első sorban vonatkozik Szegedre, de vonatkozik a Délvidék legtöbb városára is. Sajnos a legtöbbre, mert mindenütt egyforma, vizhiápyos állapot kisért. irtak alá, amely sajnálatát fejezi ki a miniszterelnök ellen elkövetett személyeskedő udvariatlanság miatt. Amerika és a japánok. San-Franciscóban a kivándorlási bizottság visszautasított huszonnégy jómódú japánt s nem engedte meg, hogy a városban letelepedjenek. A tokiói kormány é miatt Washingtontan erélyesen felszólalt. Tüntetés Asquitli ellen. Londonból jelentik: Az alsóház tegnapi ülésén Noel Buxton azt kérdezte, vájjon a cettinjei angol követ hozzá fog-e járulni a gyűjtések kiosztásához, ha Angliából az albán menekültök segélyezésére pénzt fognak küldeni? Mac Ktnnow-Wood államtitkár azt válaszolta, hogy a brit kormány mindent meg fog tenni, hogy Montenegrótól könnyítéseket eszközöljön ki magánosok, vagy független szervezetek részére, akik segélyösszegeket gyűjteni ós azokat az albán menekülök ós a nem harcoló idemenekűltek közt szótosztani akarják. Grey külügyi államtitkár javasolta ezután a vita elhalasztását, kijelentvén, hogy ha a miniszterelnök beszédét nem hallgatják meg, ugy egyetlen más miniszter sem fogja megkísérelni, hogy a maga helyét betöltse. (Élénk helyeslés a kormánypárton.) Frederic Smith (konzervatív) a vita folytatására tett kísérletet, de a kormánypártiak szüntelen lármával megakadályozták benne. A speacher erre felemelkedett és kijelentette, hogy az ülést most megszakítja ós folytatását szerdára tűzi ki. A legnagyobb izgatottság között hagyták el a képviselők a házat. A miniszterelnök felé „Gyáva! Áruló!" ós egyéb ilyen kiáltások hangzottak, amelyekre a kormánypárt hasonló kiáltásokkal válaszolt. Londonból jelentik: Az alsóházban ma délután Asquith miniszterelnök ellen való tüntetést, amelyet köztudomás szerint mintegy 30—40 engesztelhetlen unionista készített elö, a pártok egyöntetűen elitélik. Az unionisták Asquith miniszterelnöknek átnyújtandó nyilatkozatot Városi gyerekek mentése a tanyán. — A siegedi szünidei gyermektelep. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Jótékonysági Egyesület az utolsó időben nagy és eredményes tevékenységet fejt ki. Keveset hallani erről az egyesületről, mert a vezetők nem szeretik a reklámot, akik azonban látják azokat az eredményeket, amelyeket az egyesület működésével elér, azok meggyőződnek arról, hogy Szeged társadalmi és humánus mozgalmaiból a Szegedi Jótékonysági Egyesület kiveszi a részét. A télen az egyesület, amelynek Somogyi Szilveszter dr, Szeged kitűnő főkapitánya áll az élén, ingyen kenyérrel látta el azokat, akiknek kenyérre szükségük volt. Három hónapon keresztül naponkint 4—500 kilogramm kenyeret osztottak ki a szegény emberek között és nagyon sokan az egyesület jóvoltából jutottak csak a mindennapi kenyérhez. Nyáron is tart fönn az egyesület humánus intézményt: a szegedi szünidei gyermektelepet. A gyermektelepet Forbáth Leó dr, a kiváló szegedi orvos szervezte, az ő érdeme, liogy künn a tanyákon sok szegedi fiu meg leány kap erőre és lesz egészséges. A mult évben tizennégy gyerek volt a telepen, ma un ár harminchárom fiu és leány tölti el vakációját a tanyákon. Szatymazon, Jánosszálláson, Eelsőközponton és Eelsőgajgonyán vannak a telepek. Tiz gyereknél több nincs egy helyen. A gyermektelep lakóinak fele fiu, fele leány. Az iskolában laknak és a tanítónál nyernek ellátást. Ebben az esztendőben már saját fölszerelése van a telepnek. Ötven vaságy, megfelelő fehérnemű, szalmazsák, mosdótál és a szükséges fölszerelés áll az egyesület rendelkezésére, amely jövőre már ötven gyermeket tud elhelyezni a telepeken. A fölszerelésért, a berendezésért Forbáth Leó dr-t illeti az elismerés. A nemesszivü, humánus (filantróp fáradtságot nem kiméivé agitált, gyűjtött, amig a telepet megteremtette. Julius másodikán mentek ki a gyermekek a tanyára és egy teljes hónapot töltenek el ott. Azok, akik az egyesület jótékonyságát élvezik, valamennyien elemi iskolába járnakVan közöttük több árvaházi növendék isForbáth Leó választotta ki Péter és Pál napján a jelentkezők közül őket. Csakis teljesen vagyontalanokat vettek föl, akik fertőző betegségben nem szenvednek, de akik 1 vérszegénység vagy a fejlődésben való visszamarcidottság miatt rá vannak szorulv az üdülésre• Kitűnő dolguk Ivan a gyerekeknek a tanyán. Napjában ötször étkeznek . Mindegyik egy liter tejet kap, az ebéd levesből, húsbólfőzelékből és tésztából kerül. Vasárnap sültet kapnak a nyaralók, azonban ; rendesei mindennap csirke, liba vagy kacsa kerüj az asztalukra, mert künn a tanyán az apr° jószágból több van. A tanitóval együtt vannak egész napReggeltől késő estig valamennyien künn jók szavak a szabadban és a jó életmód s a sok le' vegő, a rendes táplálkozás nagyszerű ered', unényeket produkál. Van például egy fiu f felsőtanyai telepen, aki tavaly Cirkvenie^' ban volt. Ott nem javult az állapota. A feD0' tanyai egy hónapi üdülés teljesen rendbehozta a fiu szervezetét. A telepen levők mindennap fürödnek. * szatymazi fürdő igazgatósága ingyen fú' dőt bocsátott rendelkezésükre. A tanyai °r rosok ingyen vállalták el az esetleg unegbeR. gedők gyógykezelését, erre azonban edd'" nem volt szükség. Nagy, világos, tágas JR remben laknak, ahol — nem mint más szü'1