Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-26 / 168. szám

1911 julius 23 DÉLMAGYARORSZÁG 13 idei gyermektelepnél — nincsenek összezsúfolva. Nu nrég künn járt a telepen Kayser Károly dr ,az országos egészségügyi főfelügyelő, aki nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Különösen nagy dicsérettel emlékezett meg Forbáth Leó dr érdemeiről. Ez az intézmény mindenesetre megérdemli mindenkinek a támogatását és Szeged társadalma nagyon helyesen cselekszik, ha Pártfogásával lehetővé teszi, hogy a Szegedi Jótékonysági Egyesület humánus intézményeit fejeszthesse és szaporíthassa. A képviselőház ülése. — Mulatnak a t. Házban. — (Saját tudósítónktól.) A keddi ülést is technika kezdte. Három függetlenségi képviselő kért szabadságot s erről névszerinti szavazás volt tiz órától harmadfél órán keresztül. Félegykor Szabó István kezdett beszélni, aki mint a kisgazda-párt vezérszónoka mondta el, hogy miért nem fogadja el a katonai javaslatokat. A julius 12-én kezdődött véderős harcban ez volt a nyolcadik beszéd. Amig a teremben a névszerinti szavazás folyt, az ellenzéki képviselők leginkább a folyosón tartózkodtak s arról vitatkoztak, hogy a Tisza István gróf által tegnap emiitett várakozási idő elteltével mit fog cselekedni a kormány az obstrukció ellenében? Az a hir ellenzékiek között, hogy az elnökség mindhárom tagja kijelentette már a kormánynak, hogy semmiféle erőszakos cselekedetre nem vállalkozik. Ma délelőtt a függetlenségi képviselők uj enyhitő szerét találták föl a nyári obstrukció szenvedéseinek. Turnusonkint, csapatostul lementek az országháza előtt levő dunai fürdőházba s vidáman lubickoltak a vizben, mig munkapárti kollégáik odafönt óraszámra névszerint szavaztak. Ez utóbbiak Persze rövid időre se távozhatnak a Házhói, mert a határozatképességet kell folytonosan biztositaniok. Egész kis apróságokat beszélnek már erről az obstrukciós fürdőzésről. Ilyen a következő: Bosnyák Géza is éppen fürdött ma, mikor a többség leszavazta a szabadságát, A dunaparti folyosó ablakából az ellenzéki ügyeletesek lekiáltottak a fürdőbe•. — Géza, gyere vissza, nem kaptál szabadságot. A munkapárti turnusszolgálat rendezői sem maradtak tétlen s ők is igyekeznek szórakozást szerezni a sok névszerinti szavazásban kimerült kormánypárti képviseiőknek. Tegnap Szinyey-Merse rendezett vacsorát egy budai nyári vendéglőben, ahol háromszázötven sárosmegyei rákot ettek meg, Ma este pedig fényes hajókirándulás volt a Hunán. Kibérelték a Deák Ferenc nevü szaIongőzöst. Virágdísz, jógbehütött ital várta a százhúsz tagu turnust, amelynek kirándulásában részt vettek a miniszterek is. A hajó Visegrádig ment, aztán visszauszott; a Hajnali órákban ért vissza Budapestre. , Az obstrukció pedig tovább tart a HázbaM Szerdán a technikamentes időben Batthyány Tivadar gróf fog beszólni. , A keddi-ülés negyed tizenegy órakor kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. Három képviselő: Benedek János, Papp Zolés Jeszenszky Ferenc szabadságot kór a t?2tól. Szokás szerint föláll egy ellenzeki "ePviselő, ezúttal Mádi-Kovdcs János és kén, a képviselőház külön-külön határozzon, ^yanekkor Lovászy Márton megjelenik az ®M3ki emelvényen és átadja a névszerinti szabást kérő ivet az elnöknek. . Elnök: Jelenti, hogy húsznál több képviselő JMvszerinti szavazást kórt. Először Jeszenszky e"enc szabadságkéréséről határoz a kópvioföház. , E szavazás befejezése után elnök kihirdeti a (Mtározatot: Igennel szavazott 7, nemmel 116, íaVol volt 327 képviselő, igy a Ház 109 szó•|übbséggel nem adott Jeszenszky Ferencnek Zabadságot. A Benedek János ós Papp Zoltán szabadságidejére való szavazást húsznál több képviselő kérésére szerdára halasztották el. Azután áttért a Ház a napirendre. (A napirend.) Elnök bemutatja a székesfőváros fölirntát a fegyvergyakorlatra bevonuló tartalékosok és póttartalékosok családtagjainak segélyezése tárgyában. (Helyeslés.) A kérvényt kiadják a kérvényi bizottságnak. Következik a mai napra halasztott névszerinti szavazás Bosnyák Géza szabadságkérésére. A szavazás befejeztével elnök kihirdeti a határozatot. Igennel szavazott 16, nemmel 111, távol volt 95 képviselő, a Ház tehát 95 szótöbbséggel megtagadta Bosnyák Gézától a kért szabadságot. A Ház ezután Ráth Endre szabadságkéréséről határozott. A Ház 106 szóval megtagadta a szabadságot. (A véderővita.) Következett a véderővita. Szabó István (Nagyatád) a kisgazdák pártja nevében szólta a javaslat ellen. (Szabó István beszéde.) Szabó István csatlakozik Tóth János és Bakonyi határozati javaslatához. Ez a javaslat Magyarország önállóságát és függetlenségét gyöngítené meg, ha törvényerőre emelkednék. Kárhoztatja, hogy ilyen fontos javaslatot nyáron tárgyalnak, holott Magyarország mezőgazdasági állam, lulnyomó részben gazdaközönsége van és a képviselőknek is gazdasági téren van dolguk. Kifogást tett az önkéntesi intézmény kifejlesztése ellen, amit igazságtalannak mond. Kérdezi, hogy tulajdonkópen hol van a két éves szolgálat, amikor annyi a kivétel. A javaslatot nem fogadja el, hanem határozati javaslatot ad be, amelyben a nemzeti szempontok tekintetbevételével uj törvény benyújtását kívánja, mely a nemzeti szempontok és a két éven tul szolgáló legénység kárpótlását követeli. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A szerdai napirend megállapítása után az ülés délután két órakor véget ért. Aki a törvények ellentéte miatt nem vizsgázhat. — Egy szegedi raktárnok fölebbezése a miniszterhez. — (Saját tudósítónktól.) Törvények, magyar törvények ellentételéről beszél az a nyilt levél, amelyet egyik szegedi gazdasági vállalat tisztviselője intézett a kultuszminiszterhez. Azt panaszolja — kissé fÉi erős hangon — Geleta Ádám raktárnok, hogy az elemi iskola ötödik osztályába járó fiának nem adtak iskolai értesítőt, mert a főtisztelendő ur nem tiirte meg a tanteremben s nőm részesítette vallási oktatásban, mert a íiu nincs megkeresztelve. Nem tartozik a dologra, sőt a szegedi belvárosi ele)mi iskola liittani tanárára sem, hogy Geleta Ádám, a fiu apja milyen életnézeteket vall, s ha Geleta Ádám jónak látta kilépni a római katolikus hitfelekezet kötelékéből, az az ő dolga. A törvények megengedik neki, s ő élt az engedelmével. Vallási meggyőződéséből a gyermekeit sem keresztteltette meg, s ezzel sem jött ellenkezésbe a magyar törvényekkel, mert azok nem kötelezik a szülőket a gyermekek írnegkereszteltetésére vagy körülmetéltetésére, s csupán azt irják elő, hogy a gyermekek az iskolákban valamelyik vallás tanításait tanulják. Geleta Ádám engedelmeskedett a törvénynek, s ha nem is kereszteltette meg a gyermekeit, a vallástan tanulásától visszáséin tartotta. Az egyik fiu Budapesten járt háram elemit. Ott nem akadályoskodtak a tanitók xés hitoktatók és semmi akadályt nem gördítettek a fiu nevelése elé, tanították a katekizmusra ép ugy, mint más megkeresztelt fiukat. A szegedi belvárosi elemi népiskolában azonban bölcsebb az igazgató és hitoktató, mert a meg nem keresztelt tiut kizavarták a tanteremből, s nem részesítették vallási oktatásban, s épen ezért a vallástanból nem osztályoztak, — iskolai bizonyítványt neki nem adtak, igy előhaladásában megakadályozzák. Tehát értsük meg jól. A törvény nem kötelezi a szülőket gyermekeik megkeresztelésére, de kötelezi őket arra, hogy a vallástanra taníttassák. Ezt azonban a "tisztelendő ur lehetetlenné teszi. A népoktatási törvény szerint minden szülő köteles a gyermekeit bizonyos életkorig taníttatni s mégis elzárják a Geleta-fiu elől az iskolát. Ki sérti meg itt a törvényt, a szülő vagy az iskola? Bizony az iskola. Jogos az elkeseredett szülő panaszos kifakadása, s egészen helyes az érvelése is, mellyel rámutat erre a visszás helyzetre, nyilt levelének következő szakaszában: „A törvény sehol egy árva betűvel sem mondja, hogy kötelesek vagyunk gyermekeinket megkereszteltetni, vagy körülmetéltetni; csak azt mondja, liogy a gyermekeket valamely bevett, vagy elismert vallásban kell neveltetni (1895. évi XLIII. törvénycikk 26. szakasza). De ez a neveltetés seim a családi nevelésre vonatkozik, mert alioz senkinek semmi köze, hanem csak az iskolai nevelésre. Kiviláglik ez a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy a felekezetnélküli szülők gyermekeinek vallási hovatartozandóságát legkésőbb akkor kell eldönteni, amikor az iskolába járás ideje kezdődik. (27. szakasz.) A törvény tehát csak arra kötelez engem, hogy hetenként két órára átengedjem gyermekemet a gyűlölséget hirdető és butító papoknak és ezt hajlandó is vagyok megtenni, ha imár épenséggel muszáj; de keresztelésre nem kötelez a törvény, hát arra nem is fog engemet kényszeríteni a pap." Egy éve elmúlt, hogy fölebbezését beterjesztette a kultuszminisztériumba, s még mindig nincs elintézve. A íiu felnő, tul lesz az iskolás éveken, s majd még akkor sem lesz talán elintézve az ügy, talán a fiút végleg megakadályozzák a tanulásban, az előrehaladásban. Jó lenne, ha Zichy János gróf kultuszminiszter megvizsgáltatná ezt az ügyet és elintéztetné végre ugy, ahogy azt a „felekezetnélküli apa", s a törvény betűi és a kor szelleme megkövetelik. Amikor a pápai Rómában a városi tanács állást foglalt a vallástannak a népiskolában való tanítása ellen, akkor nálunk Magyarországon, a jogállamban talán megengedhető, hogy egy felekezetnélküli apa gyermeke igen is részesüljön vallási oktatásban, ha ezt a törvény kötelezővé teszi, s ne zárják egy ártatlan gyermek elől az iskolát. A tisztelendő urnák semimi joga nincs megbüntetni „az apák vétkét" (?) az utódokban, mert az álam ügyeiben nem a szentírás önhatalmúlag (magyarázott szavai, • hanem a törvény betűi kötelezők. f A köztársaság ellen. Lisszabonból jelentik : Országszerte tüntetések vannak az uj alkotmány ellen, amely elnököt akar állítani a köztársaság élére ós a törvényhozást a kétkamarás rendszeren építi föl. A fővárosban vasárnap és tegnap komoly zavargások voltak. A nép dühe főleg Machado külügyminiszter ellen irányul, mert ő van kiszemelve a köztársaság elnöki székére. Mikor Machado a képviselőházba ment, az uton lármás tömeg tartóztatta föl és zajosan tüntetett az uj alkotmánytervezet ellen~Machado a képviselőház feljárójának legfelsőbb lépcsőfokáról gbeszédet akart intézni a felbőszült|tömeghez, rde lehurrogták. Ez a tüntetés is azt bizonyítja, hogy a köztársasági pártban sincs egység. A háborus veszedelem. Konstantinápolyból jelentik : Beavatott politikai körökben tudni vélik, liogy Angolország és Franciaország hlokirozni készül Antivarit és az Adria partján lévő török kikötőket, ha kitör a háború.