Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-23 / 167. szám

1911 julius 23 1911 julius 23 DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 . La Fontaine, a i ike, a brüsszeli j ára Nemzetközi kiállítások, kiiltanulmányozása into apostola Az ngwill Izráel A e Constant báró rt előadást. Az íertebb tudomá:lőadók illusztris bői, Amerika s írkeznek vendéyen tanácskozás 1 nem csupán a ársadalmi, sőt a ! is nagyjelentő- j sság tudatában :riilt megszerez, csupa Európaik nyilatkozatát, kongresszustól, az a fajok kéran és egyáltalá\z egész világon •ől. A válaszok adhatunk a kongtöbb résztvevő íl várja a konilentétek fognak örülnek egymás- i Israel Zangwill, aciológus nyilat;ajátságos, megI. h Race) tart előiitt hallható örlyel a Dreadnorcongresszusának az összes fajok, :, csak annyi haónak a tébolyda , hogy ismételve nes lélektől ez a os lesz, hogy a . ege van, annak megleli az újság kii. Lakatos, aszcsak a mester)e akinek nincs hogy fizikai munrét, annak keser11 egy hirdetést, ost keresett, hát nert a város hanné teszik az utamielőtt a munvártam, hogy az íkárhogy iparkodnni, s mire a kaimra tolakodtunk e. S ha akármily nagyjában, ily öbbnyire annyira ndszerint meglépNem tudtam elszázak közül neih inkára alkalmazni, aturát, de kérges unkabirást tekin1 róttam az utcácatokat,, a kábité száguldó autoniouri dámákat. 136' lakat „vétel kény dntettel néztem 14 linos elárusító lá' Alfréd Fouilleé tanár, a francia Akadémia tagja, a nagynevű szociológus, aki a fajok szociológiájáról fog előadást tartani, ezeket irta: — A Londonban tartandó fajok kongreszszusa vélményem szerint megérdemli a legnagyobb érdeklődést, mert az a célja, hogy valamennyi emberfajt közelebb hozza egymáshoz. A gyűlölködések és konfliktusok csökkentésével az emberiség különböző rétegeiben a fajok szociológiájáról irt emlékiratomban, melyet a kongresszuson bemutatok, bebizonyítani remélem, hogy hatalmas egyesítő eszközök a fajok között a tudomány, az ipar, művészet, bölcsészet, erkölcsi és szociális eszmék terjesztése, mig a vallási propaganda mindezzel ellentétben egy elválasztó eszköz és örökös konfliktusok forrása. A vallások széthúzást teremtenek, a tudomány egyesit. Dr. Christian L. Lange, az Interparlamentáris Unió kiváló főtitkára, igy nyilatkozott: — A fajok kongresszusát rendkívül nagyjelentőségűnek tartom, mert valamennyi keleti és nyugati faj legkiválóbb képviselőit egyesíti magában. A kongresszus azt a magas célt tűzte ki, hogy valamennyi keleti és nyugati faj viszonyát tanulmányozza s mély és kölcsönös eszmecsere segítségével dolgozzék kölönbözö népek kölcsönös megértésére. Said, président de la section législative du conseil Ottoman. — A londoni kongresszus korunk egyik legnagyobb jelentőségű kongresszusa lesz. Nyugat és Kelet népeit egyesitő kapcsokat tudományos alapon fogja megvitatni. Nyugat és Kelet különböző fajainak legkiválóbb képviselői fognak itt találkozni abból a célból, hogy a fajok közötti ellentétet eloszlassák. Dr. L. L. Zamenbof, az esperantó nyelv országszerte ismert apostola, aki „Az internacionális nyelv"-ről tart előadást, esperantó nyelven küldte válaszát Varsóból, amelynek bekezdését itt közöljük: uyokat, s minden megnézni valót. Ugy déltájban betértem egy-egy saloonba (korcsma) egy pohár sörre, s mellé lopva, körültekintve, ha iátfák-e, — csentem a fraa-lunchból, (potya falat) esetleg többet, mint amennyi éppen szükséges, hogy jobban csússzék az árpáié. Igy aztán még jobban fölcsigázott étvágygyal kódorogtam céltalanul tovább. Eközben jó fiu létemre szorgalmasan irtam haza a leveleket. Csupa áradozó leveleket, melyek szerint dolgoztam, sőt kitűnő pozícióm volt. Nem győztem bennük ecsetelni a jó dolgomat; pedig bár nem vagyok pipogya fráter, °tt sirtam, ahol nem látták. Vissza sirtam a régi szép időket, mikor még „zsúr alak" voltam, s szép lányoknak, asszonyoknak tettem a Szépet zsuron, jégpályán, strandon, ott, ahol, mindenütt. Mért is kellett nekem idejönnöm? Nem sikkasztottam, nem követtem el semmi kriminális dolgot, mégis többet kell szenvedem, mint aki elkövette. Nagyobb büntetést róttam önmágamra, mint amit a törvény paragrafusai kirónak. Ebben az időben nagyon Megértettem az anarkistákat, s nagyon együtt M'eztem a társadalom számkivetettjeivel Tagság a dologból, hogy nem szabad hinni az amerikai dicsekvő leveleknek. Ám amint minden szerelemnek, akként a keserveknek is vége szokott egyszer lenni. Kaptam munkát. Nem mentem edényt mosni, Porter (háziszolga), pincér se lettem, — hanem hát, — pirulj el ó tartalékos hadnagyi rangom: "'poasa/ó lettem. Ez is becsületes munka, de Még milyen munka! Naponként 10—11 órát — La malamo kaj bataldo inter la rasoj kai gentoj estas unu el la plej grandaj malfetioj kaj malhonoraj de la homaro . . . (A gyűlölet és háborúskodás a fajok és a nemzetek között egyike az emberiség legnagyobb szerencsétlenségének és becstelenségének. Ezért véleményem szerint a fajok kongresszusa egyike lehet a legfontosabb kongresszusoknak. Sőt, — ha az első kongresszusnak nem is volna akkora eredménye, mindenesere ez olyan ügynek a kezdetét jelentené, amelynek valamikor igen nagy jelentősége lesz.) M. H. La Fontaine szenátor, a nemzetközi békeiroda elnöke, a nemzetközi jog tanára a brüsszeli egyetemen stb. „Nemzetközi intézmények, kongresszusok és kiállítások, külföldi politikai és más rendszerek tanulmányozása" cimen tart előadást. A nagynevű tudós válasza ez volt: — Véleményem a fajok kongresszusáról csakis előnyös lehet. Egyedül bizonyos nagy politikusoknak az érdekük, hogy a félreértéseket fentartsák. A tömegeknek egy tévedésük, van: az, hogy sorsukat ezeknek a nagy politikusoknak a kezére bizzák! A fajok nemzetközi kongresszusának jelentősége és vitáinak visszhangja fölkelti majd a névtelen tömegek figyelmét s bebizonyítja előttük, hogy milyen bűnös azoknak a viselkedése, kik a népek egyikét másik ellen izgatják egyetlen célért, hogy őket pórázon tartsák, félrevezessék, igába hajtsák és kihasználják. . . „.„./. Charles S. Myers, a cambridgei egyetem kísérleti pszihológiájának tanára: — A fajok kongresszusa segíteni fog abban, hogy a fajok hasonlatosságáról és különbségéről való i ismereteink kiterjedtebbek lesznek. Az egyes fajok között levő különbségeknek a kellő méltányolása viszont lehetségessé teszi nekünk, hogy megértsük azokat a különféle álláspontokat, amelyeket az egyes fajok társadalmi és erkölcsi kérdésekben elfoglalnak. Mindez meg fogja akadályozni azon kisérletünket, hogy váratlanul és kegyetlenül olyan népekre kényszeritsük dolgozni, forró nehéz vassal, nyáron a pokoli hőségben, de megkeresni a kenyeret. A magam emberségéből, a magam kezemunkájából. Eldurvult belé a kezem, de nem durvult el a lelkem. A „kollegáim" nem voltak finyás urak, nem volt nekik se manikűrözött kezük, kaszinó tagok se voltak. Ostoba hajrá olaszok voltak s hagymaszagú litvániai zsidók, de becsületes munkáskezek voltak. Ez se ártott meg, s az öntudatom sem szállt lejjebb. Newyorkban, akármilyen kevésből, de meglehet élni, — mert meg kell élni. Nem tartozik senkire, hogy hogy éltem, de megéltem, s túléltem ezt is. Ki artottam egy helyen, begyakoroltam magam a munkába, s esténkint tanultam angolul. Meg is tanultam ugy ahogy egy év alatt, s ez elég volt ahhoz, hogy tovább tanuljak esténként a rajzakadémián. Két évig jártam ide, meg is tanultam rajzolni, s aztán már mint más ember, mint amerikai, aki ismeri a saját tudását s értékét, ugy léptem be rajzolónak egy nagy litográfiái müintézetbe. Itt dolgozom immár három éve, megbecsülik s meg is fizetik a munkámat s van annyi jövedelmem, hogy osztrák-magyar értékben nem cserélem el a hazai miniszterek fizetésével sem. (Ezzel elmondottam nagyjában azt, ami rám vonatkozik Amerikával kapcsolatban, s következő leveleimben rátérek az amerikai gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok ismertetésére, melybe az én személyemről, mivel hogy ahoz semmi köze, nem lesz szó.) Foreigner, nézeteinket, jogi vagy vallási rendszereinket, amely népek teljesen alkalmatlanok ezek befogadására. Dr. Feflx uon Suschan az antropológia és etnográfia tanára a berlini egyetemen: — A londoni „Races Congress" a szines fajok kiválóan képzett tagját oly nagy számban fogja összegyűjteni, amilyenre még egyetlen kongresszuson sem volt példa. Már ez a körülmény egymagában is tanulságos lesz. Egy volt hadügyminiszter — akinek nevét elhallgatja a londoni elnökség — nyilatkozatában kijelenti, hogy ő különös jelentőséget talál a kongresszusban, mert hazáját mint hadügyminiszter szolgálta s ma — borzad a hábpriitól. Európa egyik leghatalmasabb országának gyarmati kormányzója igy nyilatkozik: — Ameddig X-ben voltam, figyelmemet állandóan lekötötte az a viszony, amely az uralkodó európai faj és az uralt benszülöttek között fenállott. Megkíséreltem ezt a viszonyt igazságosan, mind a két részre kihatóan megoldani. Arra a végső meggyőződésre jutottam, iiogy az uralkodó faj anyagi érdekei is abban a mértékben vannak biztosítva, amennyiben ez a faj igazságos és emberséges az uralt fajjal szemben , . . Egy hindu tudós Burmahból ezt irta a londoni elnökségnek: — Általános harmónia a fajok között eddig olyan volt, mint egy vizionárius álma. Ez az egyetlen cél (harmónia elérés) megérdemli, hogy küzdjenek érte ... A szakadék az egyes fajok között csak közös megismerés; tapintat és szimpátia által hidalható át. E tulajdonságokat azonban csak akkor lehet megszerezni,, ha megismerik az idegen népek nyelvét, irodalmát és vallását. A materializmus és egoizmas fejlődése a legnagyob válaszfal az egyes fajok barátságos érintkezésében. Egy buddhista filozófus ezt a szimbolikus választ küldte messze Indiából: — Buddha szent könyvében van egy jóslat, mely szerint ötezer év múlva Gaütanna Buddha Nirvánája után egy uj, Maitreya Buddha fog születni. Buddha Nirvánája óta 2500 év múlott el s remélhető, hogy a következő 2500 éven belül Maitreya Buddha előre fogja vetni árnyékát .a földön. A jövő Buddhája inkarnációja lesz ennek az uj mozgalomnak s annak sugaraiból fog kiindulni. Kína forradalom előtt. Pétervárról jelentik : Gucskov, a birodalmi duma volt elnöke, aki Osztendéből visszaérkezett, egy ujságirónak azt mondta, hogy Kina nem áll ugyan ujabb bokszerfölkelés előtt, de a forradalom kitörése minden pillanatban várható. A forradalmi mozgalom nemcsak az értelmiséget, hanem, a'' népet is magával ragadja. A nép ellenséges érzülettel viseltetik a dinasztia iránt,, A kinai hadsereg igen jó, de azért mégsem valószínű, hogy a legközelebbi jövőben háború fog kitörni Oroszország és Kina között. A közös külügyminiszter szabadsága. Bécsből jelentik: Aehrenthal gróf közös külügyminiszter ina ment szabadságra, melyet Mendelen tölt el. A külügyminiszter hivatala ügyeit szabadsága alatt is maga intézi. Széli Kálmán hozzászól a véderőjavasiatokhoz. Politikai körökben beszélik, liogy Széli Kálmán csütörtökön • részt vesz a véderővitában. Beszédét osztatlan érdeklődéssé1 várják. Arra a napra az ellenzék fölfüggeszt' a technikai obstrukeiót.