Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-22 / 166. szám
2 DÉLMAG YARORSZÁG 1911 julius 23 Groszmann Endre nevét ne ismernék. Mig a pénze tartott, cimbora akadt bőven. Kereste a katonatisztek barátságát, lovat tartott és nagyúri allűrjeiről hites volt az egész városban. A nagy vagyon ilyen életmód mellett hamarosan szétfoszlott a gavallér kezében. Kezdődtek az ínséges napok. (A kataszternél.) Groszmann Endre egy szép napon arra ébredt, hogy már csak néhány koronának a tulajdonosa. Kapkodott fühöz-fához, mig végre előkelő összeköttetései révén a szegedi II. számú helyszínelcr.i felügyelőségnél kapott dijuoki állást hatvan korona havi fizetés.- 1. A jó módhoz szokott Huri. k cigarettára sem volt elég a hatvan korona. Egy rövid ideig adósságból élt, mert hitele még volt. De ez sem tartott sokáig, a hitelt is beszüntették, mert Groszmann Endre sohasem fizetett. Ebben az időben több szegedi katonatisztet károsított meg igen érzékenyen. A kataszternél alig volt hivatalnok, akinek kisebb-nagyobb összeggel ne tartozott volna. Majd mikor már minden hitele megszűnt, Z- ombolyán lakó nővérét zsarolta meg kisebb-nagyobb összegekkel. Hivatalában nem volt pontos, ugy, hogy a helyszíni felügyelőségtől áttették a kataszter revízió osztályába. Már ebben az időben zaklatták a hitelezők, sőt egy budapesti kereskedő pert is indított ellene, mert a nála részletíizetésro megrendelt árut azonnal elzálogosította. (Állás nélkül,) Grosszmann Endre itt sem felelt meg kötelességének. Két hónap múlva elbocsájtották állásából. Ettő' az időtől kezdve Groszmann fokról, fokra sülyedt. Gyakori vendége volt a harmadrangú kávéházaknak, hol mindig a kártyások között settenkedett. Groszmannak ebben az időben már lakása sem volt, gyakran megesett vele, hogy az éjszakát züllött kávéházakban egy széken aludta át. Érdekes, hogy még ekkor rs szívesen látott vendége volt a szegedi előkelő köröknek, sőt egy igen előkelő szegedi leánynak házasgágot is igért és a szülők komolyan vették a jó megjelenésű gazdag hírben álló fiatal ember ígéretét. Mikor már Szegeden égni kezdett a talaj a lába alatt, akkor egy uj trükkel állott elő. — Átveszem a birtokomat, megyek feaza — mesélgette barátainak. El is utazott, senki sem tudta hova megy. Szegedet gyakran meglátogatta, büszkén mutogatta a pénzét szegedi ismerőseinek: — Van dohány megint. Senki sem kérdezte tőle, hogy honnan vette a pénzt, mert mindenki azt hitte, hogy tényleg örökölt a fiu. (Vigéc vagyok . . .) A legutóbb junius 28-án járt Szegeden. Ismerőseinek elpanaszolta, hogy megint elúszott a vagyona ós kénytelen biztosítási ügynökösködéssel tengetni életét. Némi önérzetes büszkeséggel emlegette, hogy most már maga keresi meg a kenyerét. — Pénzem van mífidig, de nem nekem való a munka, — hangoztatta több izben. Ügycökösködése közben történt, hogy az ügyfelektől előlegképen fölvett 200 koronát elkártyázta. Ezt az állását is elvesztette. Hogy ezután miből élt, azt a temesvári le. tartóztatás magyarázza megy. Érdekes, hogy Szegeden sohasem kártyázott Groszmann, sőt egy kataszternél napidíjas sorban levő barátját többször intette, hogy hagyjon már föl a kártyázással. A szerencsétlen, rossz útra tért uri íiut pénteken utolérte a végzete. A temesvári rendőrség most még csak hamis kártyázás miatt indította meu Groszmann Endre ellen az eljárást, de több mint valószínű, hogy ezt a bűnesetet követni fogja még számos, ehez hasonló bűneset is. Sárközy Istvánt keresik. - Saját tudósiíenktái. Ki ne emlékeznék még Sárközy Istvánra, a sokak által irigyelt zsentrire, akit egy szép asszony, illetve az általa aláirott nagyöszszegü váltók hozták kellemetlen helyzetbe. Nem feledte még el a közönség,' hogy Zichy István gróf kizárási indítványt adott be a Nemzeti Kaszinó választmányához Sárközy István ellen és a választmány helyet adva Zichy gróf panaszainak, — törölte Sárközy Istvánt tagjai sorából, vagyis kigolyózta. A kigolyózott gavallér elkeseredésében lépten-nyomon követte Zichy István grófot és mindenfelé kellemetlenségeket okozott neki, ugy, hogy a gróf végi e is a rendőrségnél tett panaszt üldözője ellen. Azután, hogy elkerülje Sárközy Istvánt, tengeri útra indult Zichy István gróf feleségével együtt, de — mint annak idején megírtuk — Sárközy magándetektívei ezt is megtudták és Sárközy István a tengeren is nyomában maradt a grófi párnak. A legutóbbi hir arról szólt, hogy a grófi pár Gibraltárban szállt partra, ahova követte őket Sárközy István is. Ezzel a hirrel egyelőre befejeződött az érdekes és izgalmas részletekben bővelkedő regény s azóta nem hallatszott hir sem a grófi párról, sem pedig az üldözőről, Sárközy Istvánról, aki legutolsó találkozásuk alkalmával, a Royal-orfeumban kijelentette Zichy gróf előtt: — És ha az életembe kerül, akkor is üldözni fogom önt! Félig-meddig már a feledés homálya borult az érdekes emberre, mig végre most eszünkbe juttatja őt a hivatalos lapban megjelent következő idézés: A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék közhírré teszi, hogy Lipp Gyula budapesti bej. cég felperesnek, Sárközy István alperes ellen 2946 korona 75 fillér s jár. iránt folyamatba tett váltópöróben a keresett felet a kereskedelmi eljárás értelmében tárgyalási határnapul 1911 augusztus hó 17. napjának délelőtti 9 órája tüzetett ki a királyi törvényszék pörtárába és hogy Sárközy István ismeretlen tartózkodása alperes részére ügygondnokul Nyári Jenő budapesti ügyvéd neveztetett ki. Fölhivatik alperes, hogy ügye célszerű vitele iránt nevezett ügygondnokot kellőleg utasítsa, vagy a kitűzött tárgyaláson más ügyvéd által jelenjen meg, mert különben mindezek elmulasztásának következményeit magának tulajdonítsa. Budapest, 1911. évi junius hó 14. napján. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. Sárközy István aligha fog megjelenni erre az idézésre a törvényszék előtt, de bizonyára meg lehet találni az ő tartózkodási helyét a Zichy Istvánék közelében. Riportok az éjszakában. — Sajói tudósítónktól. — Istenem, egy éjszakán át mennyit beföd, mennyit eltakar a csillagsátor fölöttünk! És ilyenkor, a kellemes, nyári éjszakákon, amikor alvó táborként pihen a falak között a város, amikor hiányzik belőle minden élet, micsoda történetek játszódnak le alig látott, vagy olykor alig keresett helyeken. Csöndes kis románcok, D'ckens-féle regényecskék és oroszos izü regényjelenetek a pálinkával, asszonynyal, szerelemmel, meg egy-egy pohárka szomorúsággal. (Idill a Stefániában.) A Stefánia például. Ahol este tizenegyig családok élvezik az esti levegőt, éjféltájban mennyi jelenetnek, vígnak és szomorúnak a szintere. Kedves megfigyeléseket tehet a szemlélő egy-egy csillagos éjjelen. Ily féle jelenetet ir meg nekünk egy olvasónk : — Szszsz! . . . — Valaki sziszeg, mintha kigyóhanggal adna jolt. Egy távolabbi zugból hivó füttyszó. Ha nem tudnánk, hogy találkás alakok tanyáznak itt, valami rablómerónyletre is gondolna egy ember. És ime egy leányzó a padon. És mellette kékkötényes férfiú, nagy pipával a fogai között. A leányzó valószínűleg szolgáló, a férfiú meg kocsis. Azt mondja a leány : — Csak egy óráig lehetek, Imre. A ténsur akkor ébred, reggel három órakor utazik. Imre szidja a ténsurat s aztán a maga ügyes-bajos dolgait hozza elő. Minden kérdés, minden felelet után egy-egy csók és mélységes csönd, csak a toronyban tülköl az őr. Azt mondja Imre : — Hát izé ... Az a másik? A leány : — Azt már nem szeretem. Egy bokorban ismét sziszegés hallatszik, mintha válasz volna erre a párbeszédre. Aztán éles fütty és egyszerre csak villámgyorsan három sötét alak ugrik elé. És neki az Imrének, folyton azt a kérdést hajtogatván, hogy kell-e a más szeretője? Dulakodás, pofozkodás, a leány sikoltozik, majd elszalad. A szinház tájékáról gyors futással megindul a rendőr, de mire odaér, a verekedőknek nyoma sincs. Csönd. Alig rezzenő fák ós a fenséges magasban a mosolygó csillagok. (A hangos cigányok.) Szomorú napszámos emberek vl gan iszogatnak. Nincs az ital md lett bánat, a szesz messze űzte a*' a kérdést, hogy mit eszünk holnap És a cigány! Ugy cincog a kezű!1 ben a vonó, hogy lám, az öreg f® varosnak tűzben ég a szeme tői® De meddig ez a vigság ? Ameddií föl nem ágaskodik bennük a virtus És a virtus nem válogatós, inét' megkeres az cigányt vagy magyar' egyformán. így történt az éjjel is egy ais® városi korcsmában. Egy muzsikál0 cigány megunta, hogy a vendc? neki parancsolgat. Összevesztek i végül is — éjjel félegykor — kii® ditották őket a korcsmábol. Fol)" tatták odakünt, ugy hogy a kőt' nyékbeli lakosok fölébredtek a lát mára. A nagybőgő puffogott, a klarinét gyorsan forgott a levegőben és nagí ütéseket mért a cimbalmos fejére, á dulakodásban eljutottak a GizelD' tér sarkáig. Ott azután egyik cigány a másiknak a mellébe csapott, ugf hogy fölbukott. Megijedt a banda, fölbukott cigány nem szólt nem >s mozgott. Sokáig tanakodtak körű" lőtte. — No, e meghalt — vélekedett » brácsás. És ekkor megszólalt a cigány 9 földön: — Nem vagyok én halott, hibást csak riseg! A verekedést most mái folytatták tovább. Mindaddig, mig egy rendőr erélyes tapintattal szet nem osZ' latta őket. Fodor Jenő a reodörségefl •KJ — Saját tudésitónktói, — Most mar teljes valóságába" kitűnt, hogy Fodor Jenő szélhá' rnossága nem pillanatnyi elme' zavar, vagy szükség okozta presZ' szió alapján született, hanem egí züllött ember rosszindulatú tárna' dása a barátai ellen. Egyik bün eset a másikra halmozódott, mig végre Fodort is utolérte a jé' megérdemelt végzete. Fodor még mindig a rendőrség foglya, ak ügyészség fogházába csak akkor fogják átszállítani, ha már a rendőrségen befejezték anyomozást A rendőrségen Szakáll József dr vezetésével folyik a nyomozásPénteken sürgönyileg értesítették Berkes Józsefet Fodor letartózta' tásáról. Valószínű, hogy Berke® József még a napokban megérke' zik Szegedre és több mint való' szinü, hogy a gumikerekű vásái" bél, mely nemrégen Fodor és Berkes között történt, nem les® semmi. Fodor a cellájában elég nyű' godtan viselkedik, csak az éjsza' káit tölti izgatottságban, mert eZ volt az az időszak, amikor Fodof a kávéházakban olyan jól érezne magát. Barátai, akikkel az éjsza' kákát átdorbézolta, nem lepődtek meg a letartóztatáson, sőt eg általában nem sajnálkoznak Fodor fel«tt. Alig van ember a városban, ük1 megütközne vagy sajnálkozó' azon, hogy Fodor a jól kiérd®' melt büntetés felé közeledik. Felesége, Krieszháber Ella, férje letartóztatásakor sürgöiD"