Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-22 / 166. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 1911 julius 22 szám alapján mepóhivatalban. Levélbeli ;osan válaszolunk, ha nellélrelve van. tautalványnyal is lehet' i szövet," könnyen elfér, ilvesz a kiadóhivatal A-UTCA 15. SZÁM. toloskúk alapos iát petéivel együtt a Ciinexin-nel eszletjiik. A Cimexinmcsak az élő polosle a peték is nyomIpusztulnak. A" Cinem piszkit, foltot, ; nem hagy. Moly egyediili biztos szer illérért mindenütt ,tó. Főraktár: Meák , Temesváry József, szertárak és Vajda drougeriájában Szeíáicherer gyógyszeBártfa. — ESTI LAP. II. évfolyam, 166. (16.) szám 1911, szombat, julius 22 aralók és az ikSzüuség figyel' b ! Baedeckerek a m 1 n d án részéről ron. Nagy választék si olvasmányokban kívüli leszállított n. Ilj. Arvay SánkönyvkereskedéséSzeged, Kárász-u. ük becsit mindé i ikszer és dísztárgya „Pontos időhöz" >tt ékszer- és órásjen vásárolunk. Arék ingyen és bérve. Scheiner Samü Szeged, Kárász8- SZ- I épség, fiatalság nzingeiv-féle „Rózsa-1 el\ használatában c Ára 1 kor. Kapható .inger Gyula gyógyíréban Szeged, Szért-tér. 10 ^zponíi szerKesztéség és kiadóhivatal Szeged, ^ Korona-utca 15. szám c-j budapesti szerkesziőség és kiadóhivatal IV., ^ Városház-utca 3. szám a REGGELI ÉSEST!LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEKEN egész évre . R 24*—- félévre . . . K 12-— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2*— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS EST! LAP ELŐFIZETÉS! ARA VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . . K lénegyedévre . K V— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 305 ra Riadóhivatal 8Jó Interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telefon-száma I2S—lí m ó 5-én délliivja meg jutósájj. kirendelése. 3 tárgyában. , 25. §-ának izottsági tag a részvenyes ját megelőzőetétbe helyezi. 1911. julius 22. Szeged kisembereit épen ugy érdekű, aki a tanya gazdáit, hogy budapesti gabonatőzsdén megint Megteremtik már a drágaságot. Az egész ország számára v'erik föl a gabonaárakat. Csak a ^a ára szökött fel hirtelen egy koronával, de a többi gabonaneMüek is egyöntetűbben emelkedik, mint például a magyar aviabkusok. Szóval az életünk a gyönyör'ikéjes kánikulában nem egyéb, M'nt utazás a drágaság felé. Már Megint, már most, amikor örvendeznek a magyar rónán a csodálatos kalásztengereknek, amikor Magasak az asztagok és sok he'yen búgnak a gépek. És a drágaság ugy szökik át mindenen, mint a magyar nép egyre nagyobb kísértete. Hogyan, hát az árakat még srófolni lehet ? Hát a félig megnyúzott embereket újra nyúzni kezdik ? fiát hiába dicsekszenek a gazdák azzal Szegeden épenugy, mint Északalföldön és bánáti földeken, hogy az idei gabonatermés legkitűnőbb' évek óta! Hát hiába minden bizakodás a tűrhető életben ? Ugy látszik, minden hiábavaló. Ezt sejtettük is. Mert — csak ezt a Példát — a kenyér ára semmivel se kevesbedett, hiába értünk meg az aratásra. A spekulánsok, a "agykereskedők, a mások bajának az aratói olcsó árakon szereztek üzleteket, de a szegény megmaradt egyállapotban a drágaságon. Itt már hiába aratunk, nem mi aratunk! — szűrhettük le a keserűs igazságot. Teremhet már országunkban akármilyen aranyterMés, a drágaság talán annál nagyobb lesz. És ez ellen nem védekezhetünk, ^álljuk be. hogyha a liszt, a ken^ér árát holnap tiz fillérrel többre verik, akkor is kell kenyeret ennünk, — föltéve, ha lesz mit. Mert Már alig lesz. Alig van. És nem védekezhetiink. Jönnek a speku'ünsok, jönnek az árirányitók, hm a gabonatőzsdéről a hir, hogy s?-áraz idő, kedvezőtlen — és a tete.iébe kapunk még nagyobb drágaságot. És sirhatjuk, ordíthatjuk éhhalálig, hogy: nem védekezhetünk. Nem védekezünk. Csak nyögjük a drágaságot, a más éhességét is, mindent, ami rossz, ami hamisság, ami az életünk ellen való. Amit mindnyájan igy ismerünk: Drágaság. A képviselőház ülése. - Saját tudósítónktól. Návay Lajos alelnök féltizenegy órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Meleg szavakkal emlékezett meg Jekelfalussy volt honvédelmi miniszter elhunytáról, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg a Ház. Ezután felolvasták a főrendiház átiratát az ott elfogadott törvényjavaslatokról. Ezek között van az állami költségvetés is, amely most már szentesítés végett a felséghez kerül. Jelenti az elnök, hogy négy képviselő szabadságot kért. Eüner Zsigmond javasolja, hogy a kérések fölött külön-külön szavazzanak. Húsznál több képviselő névszerinti szavazást és annak a legközelebbi ülésre való halasztását kérte. Elnök ugy intézkedik, hogy a kérdésben hétfőn szavaznak. Felolvassák az interpellációs könyvet. Tiz interpelláció szerepel abban. Hat szerdáról maradt fönn. Ezeken kivül Batthyány Tivadar gróf a szegszárdi gimnázium internátusa ügyében, Ábrahám Dezső a csomagszállító ós Jugra Imre letartóztatása és Szinrecsünyi György a pénzügyminiszternek a trafikosokhoz intézett rendelete ügyében jegyeztek be interpellációt Ezek tárgyalására egy órakor tér át a Ház. Kun Béla szabadságkérése fölött névszerinti szavazással döntöttek. A Ház a kérést elutasította. A véderőjavaslat tárgyalására tértek át ezután. Andrássy Gyula gróf az első szónok. Nem fogadja el a javaslatot, ámbár a véderőtörvényt elfogadta. Ismerteti a véderőreform ellen lefolytatott régi küzdelmeket ós azt mondja, hogy évekkel ezelőtt látta, hogy a reformból a nemzeti követeléseket nem lehet kirekeszteni. Elmondja a Széli- és Tisza-kormányok bukásának történetét ós megemlékszik a legutóbbi politikai alakulásokról. Azután áttér a nyelvkérdés megvitatására. Ki lehet mester? - Saját tudósítónktól. Kálmán Gusztáv rendeletet küldött Szeged város tanácsának, mint másodfokú iparhatóságnak. Ebben a rendeletben arról intézkedik a miniszter nevében az államtitkár, hogy kőműves, kőfaragó és ácsmester csak az lehet, aki a \tanfolyam elvégzése után legalább három évi gyakorlatot tud fölmutatni. A rendelet igy szól: niszter. 40039—-VI. B. szám. Fölmerült esetekből kifolyólag tudomásul és alkalmazkodás végett értesítem, hogy hivatali elődömnek az építőipari téli tanfolyamok képesítő erejét szabályozó az az intézkedése, hogy a kőműves, kőfaragó és ácsmesterségek önálló iizéséhez valamely építőipari téli tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló szabályszerű végbizonyítványon fölül még három évi gyakorlat is mutatandó ki: hivatali elődömnek -rendelete szerint akként értelmezendő, hogy ez a háromévi gyakorlat a tanoncviszony megszüntetésétől számítandó . Ehhez képest egyidejűleg gondoskodtam arról is, hogy a budapesti magyar királyi állatni felső épitőipariskolával, a temesvári magyar királyi állami fa- és fémipari szakiskolával kapcsolatos építőipari téli tanfolyamok sikeres elvégzéséről kiállítandó végbizonyítványok záradéka is a fentidézett rendelet szellemének megfelelően a következőleg szövegeztessék: „Jelen végbizonyítvány az 1884. évi XVII. törvénycikkbe foglalt ipartörvény 101. szakasza, valamint a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter urnák 1898. évi május hó 29-én 6373. szám alatt kelt rendelete értelmében munkakönyv váltására és a tanoncviszony megszüntetésétől számított összesen három évi szakbavágó gyakorlati miiködés beigazolása után a kömives, ács, vagy kőfaragó mesterség önálló iizésére jogosít.' A budapesti magyar királyi állami felső épitő ipariskola rendes tanfolyamára nézve továbbra is a jelenleg fönnálló azt a gyakorlatot tartom fönn, hogy a végbizonyítvány záradékában fölsorolt mesterségek valamelyikének önálló üzéséhez megkívánt két évi gyakorlat a tanfolyam elvégzése után szerzendő meg, e gyakorlati időbe tehát a tanfolyam elvégzése előtt szerzett gyakorlat nem számitható be. Egy szegedi gavallér karriérje. - Saját tudósítónktól. A temesvári rendőrség pénteken reggel két ügynököt tartóztatott le, akiket budapesti utasok azzal vádoltak, hogy hamisan kártyáztak, illetve jelzett kártyákkal minden pénzüket elnyerték. A súlyos váddal terheltek egyike, Groszmann Endre Szegeden is közismert gavallér, aki apja halála után örökölt százezer koronányi vagyonát Szegeden Imnpolta el és még azután is jó ideig Szegeden élősködött. Groszmann Endre és társa Temesvárott a Royal-szálló 33-as szobájában fosztották ki a budapesti utazókat. Az utazók följelentésére a rendőrség emberei nyomban kimentek a Royal-szállóba, ahol a 33-as szobában három pakli jelzett — vagy, mint a kártyások hívják: cinkelt — kártyát találtak. Groszmann Endrét és bűntársát azonnal letartóztatta a temesvári rendőrség. Groszmann Endre életének legszebb napjait Szegeden töltötte, még fél évvel ezelőtt is szegedi lakos volt, egy föhadnagygyal bírt közös lakást a Dáni-uteában. Előkelő összeköttetései voltak, jó társaságokba járt ós akkor még senki sem sejtette, hogy a gavallér Groszmann Bandi a rendőrség foglya lesz, ámbár már akkor is sok diffamáló dolgát rejtegette a züllött urigyerek. (.1 szegedi szép napok.) ü.oszmann Endre előkelő vagyonos család gyermeke. Szüleinek Begaszentgyörgyön több ezer holdas birtoka volt. A négy gimnáziumot Szegeden járta, mikor is Wimmersberg Gedeon báróóknál lakott. Szegedről Nagyváradra vitték szülei, hogy a hadapród iskolában katonát neveltessenek a liuból. A katonaéletet hamarosan megunta és visszajött Szegedre. Ebben az időben vette kézhez körülbelül százezer koronát érő vagyonát. Két év alatt a nyakára lépőit a nagy vagyonnak. Ez mind Szegeden történt. Még most sincs kávéház, ahol